Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-03 / 232. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. október 3., hétfő Nem követi a divatot, hanem formálja Aggodalmak Németország keleti és nyugati felén Netanya: Izrael gyémántvárosa A világ nyersgyémánt-ter- melésének 81 százalékát Iz­rael vásárolja meg. Ez azt je­lenti, hogy a gyémántipar az izraeli gazdaság egyik legje­lentősebb tényezőjévé vált. Húsz éve a csiszolt gyé­mánt kiviteléből származik Iz­rael legnagyobb exportbevé­tele, átlagosan évente 3 - sze­rényebb becslések szerint va­lamivel több mint 2 milliárd dol­lár. A gyémántfeldolgozás központja a Tel Avivtól mint­egy 30 kilométerre északra fekvő Netanya. A városban a gyémántipar 10 ezer ember­nek ad munkát. Netanyában működik Izrael legjelentősebb gyémántcsi­szoló vállalkozása, a netanyai Nemzeti Gyémántközpont, az NDC. Az üzemben tett látoga­tás során a cég képviselője a központ gazdasági tevékeny­ségéről érdemi információt nem volt hajlandó adni. Annyit mondott csak: megéri gyé­mántcsiszolással foglalkozni, s ezzel a munkával az NDC fél évszázad alatt rangot vívott ki magának a szakmában. Ez azt jelenti, hogy a netanyai gyémántközpont nem divat­követő, hanem divatformáló. A gyári szakember azt vi­szont már készségesen elma­gyarázta, miért és mitől érté­kes a gyémánt. Egy karát ­azaz 0,2 gramm - gyémánt ki­termeléséhez általában 50 tonna meddő kőzetet kell megmozgatni. A gyémánt ér­tékét alapvetően négy té­nyező befolyásolja: a hasítás módja, azaz mennyire sikerült az ideális formát megtalálni; a kő színe (minél világosabb, annál értékesebb); a gyémánt áttetszősége; s emellett döntő szerepet játszik még a karát- súly is. Hogy a drágakő elnyerje végső formáját, azaz brili­ánssá váljék, a gyémántcsi­szoló mesternek rendkívül aprólékos munkát kell vé­gezni. Mivel az 58 lap csiszo­lása - ennyiből áll ugyanis egy gyémánttá csiszolt drágakő - rendkívüli figyelmet és pon­tosságot követel, így egy kő megmunkálását nem is egy, hanem több ember végzi. Netanyában a gyémántköz­pont bemutatótermében a ve­vőknek 50 (ötven) és 150.000 (százötvenezer) dollár közötti árban kínálnak briliánsokat, így a gyémánt birtoklása - az NDC alkalmazottja szerint - ma már nemcsak a gazdagok kiváltsága. Egyébként a gyé­mánt forgalmazása Izraelben vám- és adómentes, így a he­lyiek szerint itt a legolcsóbb a világon. Csávás Sándor Milliárdok gyógyításra, táppénzre Igen drága allergia Svédországnak tavaly 5,6 milliárd koronájába. A lundi Egészségügyi Gazdasági Kutatóintézet (IHE) által nemrég végzett kutatás sze­rint az allergiás betegek el­látására fordított összeg az elmúlt 10 év alatt megkét­szereződött. Az allergiában szenvedők receptköltségei 463 millió koro­nát tettek ki, kórházi kezelésük 426 millió, járóbeteg-kezelésük 1,1 milliárd koronába került. A kutatók ezekhez a költségek­hez hozzászámolták azokat a veszteségeket is, amelyek a táppénz, a korai nyugdíjazás, il­letve haláleset miatt keletkez­tek. Az allergia 1459 millió ko­ronás kiesést okozott a terme­lésben. A nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás az államnak 1527 millió koronájába került, míg a korai, vagyis munkaképes kor idején bekövetkezett halálese­tek miatti kár összege 177 mil­lió korona volt. A fenti kiadások összesen 5153 millió koronát tettek ki. S ehhez hozzáadódik a recept nélkül vásárolható gyógyszerek ára, amely tavaly 463 millió korona volt. Aggasztó az allergiás meg­betegedések miatti nyugdíja­zások növekedése. 1983-ban 355 férfinak és 356 nőnek kel­lett valamilyen allergia miatt nyugdíjba vonulnia, 1993-ban már 773 férfi és 678 nő lett ugyanezen okok miatt nyugdí­jas a korhatár betöltése előtt. Csökkent viszont azoknak a száma, akik a nyugdíjkorhatár előtt haltak meg asztmában. 1983-ban 86 férfi és 61 nő halt meg asztmás megbetegedés miatt, 1993-ban csak 47 férfi és ugyanannyi nő. Svédország­ban évente 400 és 500 közé tehető azoknak a száma, akik asztma miatt meghalnak, de a legnagyobb hányaduk 64 év feletti. A túlérzékenység miatti betegségekre fölírt receptek száma 1983-ban 1,5 millió volt, míg 1993-ban 2 millió. Ugyan­ezen idő alatt 20 százalékkal növekedett az orvosi vizitek száma. Csökkentek viszont a kórházi ellátás költségei. Ez azzal magyarázható, hogy az allergiás betegek nagy része manapság már nem fekszik so­káig kórházban, hanem inkább a járóbeteg kezelést választja. Palotai Mária Gyilkosoktól rettegő németek A keletnémetek leginkább a bűncselekményektől félnek, a nyugatnémetek pedig az egyre több vegyszert tartalmazó élelmiszerektől. Az allensbachi Véleménykutató Intézet felmérése szerint a keletnémetek 46 százaléka érzi úgy, hogy agresszív fiatalok bármikor megtámadhatják. Egész Németországban csökkent viszont a félelem a radikális politikai csoportok erőszakos összecsapásaitól. Nyugaton 42, keleten 44 száza­lékra esett vissza az ettől tartók számaránya. A keletnémetek elsősorban amiatt aggódnak, nehogy a lakásukba betörjön valaki. A megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott így, míg a nyugatiak közül mindössze 40 százaléknak okoz ez gon­dot. Az új szövetségi tartomá­nyok lakosainak 56, a régiek­ben élőknek ellenben csak 33 százaléka retteg amiatt, hogy megtámadhatják és kirabolhat­ják az utcán. A keletieknek 51, a nyugati­aknak 34 százaléka tart attól, hogy a családból vagy a baráti körből valaki bűncselekmény áldozatává válik. Keleten 49, nyugaton pedig 31 százalékuk fél egy esetleges közlekedési baleset bekövetkezésétől. A ke­letnémetek 48, a nyugatnéme­teknek viszont csak 26 száza­lékát nyugtalanítja az, hogy az autóját esetleg feltörhetik. Egy korábbi felméréssel összevetve azonban kiderül: a régi tarto­mányokban a bűncselemé- nyektől való félelem 1979 óta megkétszereződött. A polgárok 70 százaléka (64 százaléka nyugaton és 91 szá­zalék keleten) vélekedik úgy, hogy a rendőrség az erőszakot elkövetőkkel szemben túlságo­san türelmes. A nyilatkozók 85 százaléka a bíróságoknak a visszaeső bűnözőkkel szem­beni eljárását sem tartja eléggé szigorúnak, a büntetések mér­tékét pedig megfelelőknek. A nyugat- és a keletnémetek félelme egyaránt nőtt, ha a ké­miai anyagokat tartalmazó élelmiszereket vesszük alapul. Ennek aránya az előbbieknél 44, az utóbbiaknál 33 százalék. A gyógyíthatatlan betegségek (a rák és az AIDS) veszélye a nyugatiak 39 és a keletiek 41 százalékát tartja rettegésben. A jövedelem, valamint az életszínvonal csökkenésétől való félelem, ha csekély mér­tékben is, de enyhült: nyugaton 27 százalékról 26-ra, keleten 44-ről 40 százalékra esett visz- sza. Hudra Árpád POROTHERM® az emberbarát rendszer POROTHERM® béléstest POROTHERM® áthidaló POROTHERM® 30 POROTHERM® födémgerenda POROTHERM® 10 Ha Ön építkezés előtt áll, mindenekelőtt azokat az építőanyagokat kell megven­nie, melyek a ház vázát alkotják. Termé­szetes, hogy olyan anyagot keres, ami jó hőszigetelő, erős és tartós, gazdaságos és környezetbarát. A POROTHERM® rendszer minden eleme természetes anyagból, az építésben több ezer éve használatos agyagból készül. A technológia lényege nem változott: a gon­dosan kiválasztott agyagot a tűz segítsé­gével kiégetik. A POROTHERM®épületek lakóklímája ideális. Nincs ebben semmi meglepő. A jól bevált anyag és a legkorszerűbb technológia biztosítja Önnek, hogy új há­zával elégedett legyen. WIENERBERGER Téglaipari Rt. Budapest H-1115 Bánk bán u. 17 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 I I 1 I ■I I I i i Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. Névc. magánvásárló tervező kivitelező Cím; □□□□ , Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. Kérjük 1115 Budapest, Bánk bán u. 17. nyomtatott betűvel Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 kitölteni! SJOP3J1QUV-H

Next

/
Oldalképek
Tartalom