Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-20 / 247. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 20., csütörtök Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi törvényt A rádió és a televízió gazdaságilag is önálló Az intézmények működőképessége a tét Méltányos bérezést akar az egészségügy Könyvbemutató az ’56-os Intézetben 1956 szellemiségének tovább kell élnie, ezért rendkívül fontosak a 38 évvel ezelőtti forradalmi eseményeket bemutató könyvnek — jelentette ki a művelődési miniszter az 1956-os Forradalom Dokumentációs és Kutatóintézete új kiadványainak sajtóbemutatóján. Fodor Gábor nemzedéke nevében arra utalt, hogy az 1956 után születetteket a kádári konszolidációban az amnézia generációjának akarták nevelni. Azt akarták, hogy a puha diktatúráról azt higy- gyük, ez a demokrácia. Országos protestáns napok A hagyományos evangelizációs istentiszteleti alkalmak mellett több kulturális és tudományos rendezvénnyel kívánjuk az össznemzeti értéket jelentő protestáns sajátosságokat bemutatni. Idei rendezvényeink központi témája a család. Ezt Harmati Béla evangélikus püspök, az október 22-31. között rendezendő országos protestáns napok céljairól szóló sajtótájékoztatón jelentette be. Egyeztetés a MÁV jövőjéről A közlekedési és a pénzügyi tárca képviselői, valamint a reprezentatív vasúti szak- szervezetek vezetői megbeszélést tartanak a MÁV Rt. gazdasági konszolidációjáról és tevékenységének racionalizálásáról. A KHVM és a vasutas szakszervezetek vezetői egy korábbi szakmai egyeztetésen állapodtak meg. Az Alkotmánybíróság határozatában megsemmisítette azt a korábbi törvényt, miszerint a rádió és a televízió költségvetési előirányzata a miniszterelnökség fejezetén belül helyezkedik el, s egyszersmind a kormány kijelölt tagját feljogosítja az előirányzat módosítására. Még 1992. decemberében 92 képviselő nyújtott be kérelmet az Alkotmánybírósághoz a törvényrész megsemmisítésére. Az Alkotmánybíróság keddi indoklásában alkotmányellenesnek minősítette a helyzetet, mert korábbi állásfoglalásaival megegyezően megállapította, hogy az állami szervek nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a közszolgáTöbben is úgy vélik: meggyorsulhat a helyi cigányság felzárkózása, amennyiben megalakul a kisebbségi ön- kormányzat. Somogybán huszonegy kezdeményezés történt. A településeken több száz cigánycsalád lakik, egy részük elfogadható anyagi körülmények között él, beilleszkedésük nem okoz gondot, másoknál viszont fokozottabb segítségre van szükség, hogy a többszörösen hátrányos helyzetükből adódó konfliktusokat fel lehessen oldani. lati rádió és televízió műsorainak tartalmára. Molnár Péter, az SZDSZ médiaszakértője elmondta, hogy az Alkotmánybíróság döntése egybeesik a korábbi, ellenzéki pártként vallott nézetükkel, s ennek megfelelően kormányzópártként visszaállították a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetésének önálló fejezeti besorolását, ami azt jelenti, hogy az 1995-ös költségvetési törvénytervezetben a közszolgálati médiumok már nem tartoznak a miniszterelnökségi fejezetbe. Gellért Kis Gábor (MSZP) kifejtette: az Alkotmánybíróság határozata végül is igazolta azt, amit már korábban kifogásoltak: hogy a miniszEsetükben a kisebbségi önkormányzat megalakulása nem csupán a demokrácia kiszélesedését jelenti, hanem kézzel fogható gyakorlati eredményeket is hozhat. Bevonásuk az önkormányzat munkájába megszüntetheti a köreikben okkal, ok nélkül gyakran tapasztalható kirekesztettség érzetét, oldódhat a bizalmatlanság légköre, ami nem ritkán legfőbb akadálya a közös munkának. Ezen túlmenően a segélyek elosztásánál, a cigány terelnökségi fejezetbe történő besorolás törvénytelen. Ennek értelmében a kormányalakítás időszakában a mai koalíciós partnerek azt mondták, hogy az első intézkedések egyikeként el kell távolítani az államot, a kormányt és mindenféle politikai centrumot a médiumoktól. A ’95-ös költségvetési törvény már ennek szellemében készült, a pótköltségvetéshez „azért nem nyúltak hozzá”, mert a jelzett fejezetben már nincsen pénz. Gellért Kis Gábor szerint az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata visszamenőleg is erkölcsi elégtételt nyújt az akkori ellenzéknek, és a mostani koalíció igazát bizonyítja. gyerekek beiskolázásánál, a közhasznú munkák körüli viták elsimításánál nyújthatnak a leendő cigány önkormányzati képviselők nagy segítséget a falu vezetésének. Nem lenne hiábavaló, ha az érintett somogyi településeken házi jogi tanfolyamot tartanának az érdeklődőknek, akik megismerkedhetnének a közigazgatási munka alapjaival, és áttekintést kaphatnának, milyen jogokkal, kötelezettségekkel jár bekapcsolódásuk az ön- kormányzati munkába. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Gácsi Mária, az EDDSZ országos ügyvivője elmondta, hogy megértik, ha jövőre nem lesz központi bérgarancia, de határozottan vallják, hogy a reálbér csökkenés nem érintheti ezt az ágazatot, amely a 20 százalékos nettó inflációhoz méri a keresettömeg emelkedést, ám a kormányzati ajánlat ezt még nem közelíti meg. Holott az egészségügyben dolgozók már nem a középrétegeknek megfelelő kosárból fogyasztanak, egyre nagyobb mértékű a lecsúszás. A tervezett létszámcsökkentések csak akkor lehetnek elfogadhatók, ha hozzáteszik, hogy mi a feladat. — Ma az egészségügyi intézmények működőképessége a tét — mondta —, és az itt Az országgyűlési választások eredményét előrejelző közvéleménykutató intézetek nem döntöttek arról, hogy milyen közvéleménykutatást végeznek majd az önkormányzati választásokkal kapcsolatban. A Szonda Ipsos, a Medián Kft és a Magyar Gallup Intézet vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a felmérések elkészítésének komoly szakmai korlátái vannak, mert több mint háromedolgozók olyan méltányos bérezést követelnek, mint amit a versenyszféra nyújt. Visszautasítják azt, hogy az évtizedek óta gerjedő makrogazdasági problémák miatt kizárólag a bérből és fizetésből élőket sújtják. Ily módon nem tudnak szolidaritást vállalni azokkal a vállalkozói rétegekkel, amelyeknek a bevallott jövedelme a minimálbérrel egyenlő. Az országos ügyvivő úgy véli, hogy a szakszervezete gesztust gyakorolt, amikor elfogadta, hogy a dolgozók egy-két évig nem törhetnek ki a jelenlegi helyzetükből, de tovább már nem hátrálhat. Meggyőződése, hogy jó szociálpolitikát csak a résztvevőkkel együtt lehet csinálni, ezért is vesznek részt a tárgyalásokon. G. M. zer településre nem lehet kérdező biztosokat küldeni. A pártok szerepléséről országos reprezentatív felméréseket fognak végezni, de a választási szisztéma jellege miatt ezek nem lesznek olyan érvényűek, mint az országgyűlési választások esetében voltak. Előreláthatólag mindegyik közvéleménykutató intézet előrejelzést ad Budapest főpolgármesterének személyét illetően. Tanfolyam a jelölteknek Közvéleménykutatók a választásokról Biztonság, likviditás, jövedelmezőség! Ezt garantálja a gazdálkodó szervezeteknek a CIB Hungária Bank Rt. betételhelyezés esetén! A nálunk elhelyezett betétek jelenlegi kamat feltételei az alábbiak: Lekötési idő: 1 hét 2- 3 hét 1-2 hónap 3- 5 hónap 6 hónap 5 millió Ft/felett évi 14% évi 18% évi 20% évi 23% évi 24% A bank fiókjai: Pécs: 7621 Rákóczi út 46. Kereskedő Ház Római szintje. Bajusz Éva, tel.: 06/72/311-688 Nyíregyháza: 4001, Szarvas u. 7. Smidt Katalin, tel.: 06/42/422-000 Győr: 9022, Czuczor Gergely u. 26. Lovasi Zsuzsanna, tel.: 06/96/313-856 A következő fiókunk Szegeden nyílik. Bankunk budapesti központjában további felvilágosítással Kozák Judit szolgál. Tel.: 138-2626, 118-9927. Fax: 118-4288 CIB Hungária Bank Rt. A CIB Csoport tagja 1364 Budpest V., Váci utca 16. Pf.: 170 Tel.: 118-8377. Fax: 118-9415 (56342) ( BEFEKTETÉSI KÖZLEMÉNY ) A Magyar Kárpótlási Részvénytársaság ezúton értesíti a tisztelt érdeklődőket, hogy az adóalap-csökkentésre is felhasználható Magyar Kárpótlási Részvények 1994. október 24. és november 11. között készpénzért, illetve kárpótlási jegy felhasználásával is jegyezhetők. A kárpótlási jegyeket a névérték 160%-án vásároljuk meg. Részvényértékesítés és felvilágosítás a Takarék Bróker Kft-nél, a Takarékbank Rt. fiókjaiban és a jegyzésben résztvevő takarékszövetkezeteknél. (Magyar Kárpótlási Részvénytársaságul f 1
