Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-20 / 247. szám

1994. október 20., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Olcsóbb lesz a hosszan tartó betegség? Nem lesz hatósági a gyógyszerek ára Sokan tartanak a beígért gyógyszerár-emeléstől, illetve az új rendszertől, amely a kró­nikus betegség esetén szedett gyógyszereket olcsóbban, a heveny betegségre ajánlottakat drágábban kínálja. Dr. Jakab Pált, a gyógyszer­tári központ főgyógyszerészét kérdeztük: mikor emelik a pati­kaszerek árát? — Egyelőre nincs szó gyógy­szer-áremelésről, de ez nem je­lenti azt, hogy januárban is minden marad a régiben. Az egészségbiztosítási pénztár sú­lyos hiánnyal küszködik, és nem tudja tovább finanszírozni a támogatás költségeit. Amíg azonban nem készül el az úgy­nevezett nemzeti alaplista, ad­dig nincs mihez igazodni. Eb­ben mintegy 4-500 ható­anyagú, 6-700 féle főleg hazai, illetve olyan külföldi termék neve szerepel, ami mással sem pótolható. A sorozatos forintle­értékelés miatt az import ké­szítmények áremelését a kor­mány csak december 31-ig kompenzálja, s januártól ez a teher is a lakosság nyakába szakad. — Sokan panaszkodnak amiatt is, hogy egyes gyógy­szertárakban ugyanaz a gyógy­szer olcsóbb, a másikban drá­gább. Sürgetik a hatósági ár bevezetését is. — Ez nem történhet meg — felelte Jakab Pál —, mert a gyógyszerkereskedelem is függ a pénzügyi és gazdasági viszo­nyoktól. Ezért a gyógyszereket mindenütt ugyanazon az áron il­lene árusítani. Ennek megfele­lően az állami gyógyszertárak­ban Somogybán egy ár van. A jövőben megjelenik egy gyógy­szerkatalógus, amely minyen patikában kapható lesz és a la­kosság számára vény nélkül is elérhető készítményeket sorolja fel. (Várnai) Plakátkorlátos lesz a kaposvári kampány (Folytatás az 1. oldalról) A pártok azt is megígérték, hogy időben delegálják képvi­selőiket a választási és a sza­vazatszedő bizottságokba, hogy felkészítésüket a polgár- mesteri hivatal elvégezhesse. A módosított választójogi tör­vény előírásai szerint Kapos­váron 16 választókerület lesz, a kompenzációs listákról pedig 11 képviselő kerülhet az ön- kormányzatba. A polgármes­tert közvetlenül választják és mindenki annyi személyt jelöl, amennyit csak akar. Hivatalos jelölt az lesz, aki november 6-tól 21-ig megszerzi a válasz­tópolgárok 3 százalékának alá­írását. L. J. Tűzvédelmi hét Lengyeltótiban Oltottak, vetélkedtek Rekordot döntöttek a len­gyeltótiak a marcali tűzoltópa­rancsnokság szervezte tűzvé­delemmel foglalkozó egész hetes programsorozaton a részvétellel. A tűzvédelmi hét tűzriadó gyakorlattal kezdő­dött az iskolánál. Rendkívül gyorsan alig egy perc alatt ju­tott ki a 400 gyerek a sza­badba a feltételezett tűz elől. A marcali hivatásos tűzoltók felszerelésével és járműveivel is megismerkedtek a lengyel­tótiak, s tűzoltásban is részt vehettek. A legnagyobb sikere a tűz­védelmi vetélkedőnek volt, 27 csapat jelentkezett a négyfor­dulós játékra. A vetélkedő első három helyezett csapata tűz­oltó pólókat és könyvajándé­kokat kapott. Az alsótagozatosok részére az iskola vezetése és a mar­cali tűzoltóparancsnokság kö­zösen rajzversenyt írt ki. En­nek témája a tűzvédelmi héten látott élményekhez kapcsoló­dik. A legjobb pályaműveket az iskolában kiállításon teszik közzé. (Nagy) SOMOGYI HÍRLAP Tröszt Tibor jegyzete Igazgatók kamarája Úgy gondolták a tavalyi tanévkezdéskor a középfokú so­mogyi oktatási intézmények vezetői, hogy az igazgatói mun­kaközösség mellett, kamarává is szerveződnek. Nem azért mert divat lenne a kamarásdi, hanem mert a fővárosban már létrehozott szervezet tapasztalatait tanulmányozva, vélték: a megyében is életképes lehet. Elnökké Mihályfalvi Lászlót, a Táncsics gimnázium igazgatóját választották. Ő mondta el, hogy az első „tanév” tapasztalatai vegyesek. A több mint harminc igazgató a tapasztalatszerzésben, a segítésben kol­legiálisán megtalálja egymást. Ez sem mindegy, hiszen az irányítóknak sajátos a hely­zete... Egyúttal nyitottak is, mindenekelőtt a fenntartó önkor­mányzatok és a kulturális irodák felé. Kezdeményezték pél­dául a középfokra vonatkozó elgondolások, döntések kialakí­tásában a szakmai konzultációt, a véleménycserét; a minő­ség szempontjainak érvényesítését a pótlékok, jutalmak, ki­tüntetések odaítélésénél. Három önkormányzattól érkezett biztató üdvözlet a „bemutatkozásra”, néhány kezdeményezés váltott is ki visszhangot, összességében azonban jellemzőbb a választalan csend. Az elnök mégis úgy látja, hogy nem adják fel. A jövő év elején találkozóra hívják az iskolafenntartó városok polgármestereit. Fogadatlan prókátorság nélkül is, ehhez csak annyit tehe­tünk hozzá: a pedagógustársadalom szakmai érdekből fa­kadó sérelmeit, felvetéseit látva-hallva, előbb utóbb érdemes lesz odafigyelni jobban az igazgatók kamarájára. Pontosan szólva: arra is. Regionális gondolkodás, helyi megvalósítás Fejlődő vállalkozások Belső-Somogyban Fotó: Török Anett (Folytatás az 1. oldalról) A Dél-somogyi régió vállal­kozásfejlesztési múltját, jele­nét és a további terveit, vala­mint a területfejlesztés lehető­ségeit ismerhették meg a teg­napi Vállalkozói Nap résztve­vői Kaszópusztán. Négy éve már ugyanis, hogy Somogy megye közgyűlése sikerrel pá­lyázott a Phare-programnál és létrehozhatta a vállalkozói központot, ami három éve dolgozik folyamatosan. A há­rom év alatt sikerült egy olyan szervezetté válni, amelyik minden hozzá forduló vállal­kozónak képes segítséget nyújtani. Ezt dr. Gyenesei Ist­ván a megyei közgyűlés el­nöke mondta, s hozzátette: az alközpontok működésével egy regionálisan gondolkodó, ám lokálisan cselekvő hálózat alakult ki, és jelenleg ez a forma az, amelyik igazán ha­tékonyan tud dolgozni. Jákli Péter főjegyző, a kuratórium elnöke azt hangsúlyozta: a vállalkozásoknak, és az azo­kat segítőknek köszönhető az, hogy Somogy megye ipari termelése 22, idegenforgalma 61, gabonatermelése pedig 20 százalékkal nőtt idén, a hatá­ron beutazók száma pedig el­érte az 1,7 milliót. A három alközpont irodave­zetője saját tevékenységükről adott számot. Kocsis Tibor a barcsi irodavezető az oktatás terén elért eredményikről számolt be, s hozzátette: to­vábbra is ezen a téren igye­keznek a legtöbbet tenni, lé­A régió vállalkozóinak kiállítása vén ott a legnagyobb a lema­radás. Csatlakozott ehhez Mayer Tibor is, aki elmondta: Csurgón is a vállalkozók 70 százaléka kényszerűségből csinálja, és szinte kivétel nél­kül híján vannak a legelemibb vállalkozói tudásnak is. Szőke János a nagyatádi pályázatok sikereiről szólt: az eltelt idő alatt 47 vállalkozó nyújtott be különféle pályázatot a régió­ból, s közülük 38 sikerrel járt. Ezen kívül összesen 208 mil­lió forintnyi hitelhez jutottak hozzá partnereik az iroda se­gítségével. A továbblépésről is szó esett természetesen a találkozón. Szlovák András a vállalkozói központ igazgatója a nemzet­közi kapcsolatok fejlődéséről il­letve a jövő évi kiállítási lehe­tőségekről beszélt, Sitányi László a számítógépes oin- formációs hálózat fejlődését mutatta be. A területfejlesztés és a vállalkozásélénkítés volt a témája az Állami Vagyonügy­nökség és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium meghívott szakértőinek is. A napot szakembertalál­kozó zárta. V. O. Gyermekvédők akadémiája nyílt Balatonfenyvesen A Magyar Gyermek- és Ifjú­ságvédő Kamara szakmai aka­démiát rendezett Balatonfeny­vesen, s ezen az ország minden tájáról százhatvanan vannak je­len. A háromnapos tanácskozás tegnapi nyitásakor dr. Orbán István, a kamara elnöke, a So­mogy megyei GYIVI igazgatója elmondta, hogy a hazai család-, gyermek- és ifjúságvédelem 93 éves történetében először szer­veznek a rendszer szakmai kö­zösségét átfogó továbbképzést valamennyi érintett tárca és or­szágos hatáskörű szerv vezető személyiségeinek részvételével. Az akadémia időszerűségét elsősorban a készülő gyermek­jólétről szóló törvény adja, amely a törvénykezési menet­rend szerint december közepén kerül a kormány elé. Az intézet­ben nevelkedő 24 ezer 933 gyermek jobb sorsáért tenni akaró szervezetnek fontos, hogy a véleménye megjelenjen a törvényben. Hiszen az intézeti gyermekek 20 százaléka örökbe adott állami nevelt, és félmillió azoknak a fiatalkorúaknak a száma, akik veszélyeztetett környezetben élnek. A 13 ezer 270 dolgozót harmincféle mun­kakörben foglalkoztató intéz­ményrendszerben a státuszban lévők 22 százaléka szakképesí­tés nélküli. A kamara az akadé­miával megkezdte a szakmai képzést is, amelyet a jövőben is határozottan szorgalmaz. G. M. Vizsgáztak a somogyi fővezetékek Nagyobb nyomással érkezik a földgáz A Kögáz Rt időben felké­szült a téli szezonra. Jelenleg 66 ezer fogyasztója van, köz­tük 1800 az új. Ezekben a napokban ismét vizsgázik a gázhálózat: eddig úgy tűnik, télen nem lesz semmi „gáz”. — Somogybán az utóbbi napokban alaposan meg­emelkedett a gázfogyasztás — mondta Fábián György, a Kögáz Rt Somogy megyei igazgatóságának üzemigaz­gatója. — Kaposváron októ­ber elején napi 28 ezer köb­méter gázt használtak fel; ez a mennyiség jócskán megha­ladja a tavalyit. A megyeszékhelyen elé­getett csaknem 30 ezer köbméter gáz jelentős há­nyadát a cukorgyár hasz­nálta fel: az olajtüzelésről a gázra történő átállás jócskán felpörgette a fogyasztást. A lakosság sem takarékosko­dott: a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest tizenöt szá­zalékkal több energiát hasz­nált fel. A váratlanul hidegre for­dult időjárás a gázosoknak bőven adott munkát. Sok hi­babejelentés érkezett, s többnyire fűtőkészülékekkel volt gond. Jellegzetes hiba­forrás volt az elmaradt légte- lenítés és az el nem végzett fűtőtesttisztítás. Az utóbbi időben végzett fejlesztések­nek köszönhetően a hálózat­tal nem volt gond. — Viszonylag fiatal a me­gyei gázhálózat. Nagyrészt a nyolcvanas években kötötték rá a rendszerre. Somogybán jelenleg a hálózat hetven százaléka korszerűen kiala­kított középnyomású — tette hozzá az üzemigazgató. Ezekben a napokban vizsgáztak a megyénket át­szelő fővezetékek. Jól meg­felelt minősítést kapott a ba- bócsai mezőről, illetve a Me- zőszentgyörgyről Nagykani­zsáig húzódó. Ugyancsak megfelelően ellátja feladatát a kaposvári leágazás is: ez a megyeszékhelyen kívül Öreglak, illetve Somogyjád környékére szállít gázt. Megtudtuk, a Kögáz szak­emberei jelenleg Kaposvá­ron nyomásemelésre ké­szülnek. A vezetékekben a korábbi 1 Bar nyomás helyett 3 lesz. A négymillió forintba kerülő fejlesztés során a nyomás szabályozó állomá­sok átállítását is elvégzik. Harsányi Miklós Bezerédj-díj Mohácsi Jánosnak Mohácsi Jánosnak, a ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház rendezőjének ítélték a Bezerédj Alapítvány díját. Az alapítványt a Kölnben élő ma­gyar származású író, Beze­rédj Zoltán hozta létre Beze­rédj Imre kuruc hadvezér, Be­zerédj István politikus, Beze­rédj Ámália író, valamint Be­zerédj Pál közgazdász emlé­kére. Az alapító okirat szerint az alapítvány kuratóriuma évente díjat adományoz a ha­zai és a határokon túl élő ma­gyar művészeti és tudomá­nyos élet kiválóságainak. Pedagógusokat köszöntöttek Ötven, hatvan és hatvanöt éve végzett pedagógusokat köszöntöttek tegnap a siófoki városházán. Molnár Árpád polgármester aranydiplomát adott át Cintos Leventéné óvónőnek, gyémántdiplomát Starkbauer Ödönné és Ke- szegh Lászlóné tanítónőnek, a hatvanöt éve végzett Kozári györgyné tanító pedig vasdip­lomát vett át. Somogyi alkotók sikere Több somogyi alkotó mun­kája is bekerült az Élő népmű­vészet című XI. Országos Népművészeti Kiállítás anya­gába. A budapesti Néprajzi Múzeumban megrendezett tárlatot Török András, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium helyettes államtitkára nyitotta meg. A népművészeti kiállítás 1995. január közepéig tekinthető meg. Cséby Géza első kötete A Magyar—Lengyel Baráti Társaság kiadásában, Laczkó András ajánlásával jelent meg Cséby Géza első önálló kötete A könnyek íze címmel. Cséby munkatársa a Mój kraj So­mogy című antológiának, és a Somogy kulturális folyóirat rendszeresen közölte lengyel műfordításait. Helyes életmódra tanítanak Ingyenes előadássorozat kezdődött a kaposvári városi művelődési központban A Bib­lia a helyes életmódról és csa­ládról címmel. Az első előadás témája az egészséges élet­mód nyolc alapelve volt, a ké­sőbbiekben pedig szó lesz többek között a különböző be­tegségek okairól, a helyes ét­rendről ételbemutatóval egy­bekötve, a szerelemről és a házasságról, a gyermekneve­lés alapelveiről és az egész­séges életmódra nevelésről. Mérői tenyésztő győzelme A kaposmérői Nagyfi József agara lett a győztese a Gyálon az 1994-es év leggyorsabb szukája cím elnyeréséért ren­dezett agárversenynek. A ko­rábban rendezett agár klub ki­állításon is Nagyfi József ku­tyája lett a fajtagyőztes, így Kaposmérőbe került az évad legszebb és leggyorsabb ma­gyar agár szukája cím is. Ruhagyári remények A Kaposvári Ruhagyár Rt idén lényegesen több ruházati terméket ad el belföldön, mint a korábbi években. A tervek szerint mintegy 20 millió forint értékű árut értékesítenek idén itthon, többet, mint az elmúlt öt évben összesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom