Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-19 / 246. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1994. október 19., szerda Buci Maci októberben Szüret közben Buci Maci és elválaszthatatlan társa, Belló Az óvodákban, az iskolák­ban ezekben a napokban szinte mindenütt szóba kerül az őszidő fontos, nagy mun­kája, a szüret. Vannak, - fő­ként városi gyerekek, - akik most ismerkednek meg elő­ször azzal, hogy hogyan lesz a szőlőből bor. A Buci Maci októberi száma, sok nagy- csoportos óvodás, és a be­tűkkel ismerkedő kisiskolás kedvenc havi lapja képekkel gazdagon illusztrálva erről is részletes tájékoztatást ad. A legkisebbek és a nagyob­bacskák is megtudhatják be­lőle, hogy a télen kopaszon álló szőlőtőkék miként nevelik termésüket, hogyan kell őket ápolni, gondozni míg elérke­zik a szüret ideje, a szőlőfür­tök betakarítása. Az októberi Buci Maci ezen kívül persze sok más érdekes olvasnivalót is tartalmaz. Megismerked­hettek belőle az Európában mindenütt előforduló, kis testű ragadozómadár, a vö­rösvércse életével, jellemzői­vel, de azzal is, hogy mi a tűzhányóhegyek titka, mi az oka, ha kitör egy vulkán. Játsszunk! Levélírás Itt az ősz, mind inkább be­szorulnak a gyerekek a szo­bába. Olyan játékokat kell kita­lálni, melyek megoldhatók a meleg lakásban. Egy érdekes, szellemes játékkal ismertetlek meg benneteket, elsősorban a nagyobbacska, iskplás gyere­keknek ajánlom. Úgy igazán szórakoztató a játék, ha lega­lább négy-öt gyerek gyűlik ösz- sze. Mindegyik gyerek kap papírt, a játékvezető ismerteti a felada­tot: levelet kell írni haza, a ma­mának a nyaralásból. De fontos feltétel az, hogy a levélben a következő tíz szó szerepeljen (ezeket minden gyerek felírja magának): pumpa, ajándék, csapágy, sátorcövek, falra­gasz, fityula, kiskacsa, lázcsil­lapító, nosza, penészgomba. (Természetesen más szavakat is választhattok). A levél megírására egy meg­határozott idő áll rendelke­zésre. Amikor ez letelik, min­den gyerek felolvassa a ma­mának írt levelet. Meglátjátok milyen jót fogtok szórakozni azon, hogy a megadott szavak felhasználásával, ki, milyen tör­ténetet kerekít nyaralásáról. Vidám babavilág Fotó:Török Anett Logika és kézügyesség Csiribi-csiribá Hogyan is lehet ezekből a dirib-darabokból egy szabályos kockát elővarázsolni? Játékos, és egyszerű feladat. Az itt lát­ható ábrát vágjátok ki, és utána próbáljatok egy négyzetet ösz- szeállítani belőle! Minden fordítva történik Volt egyszer egy gonosz uraság. A nála cselédeskedők csak ritkán kapták meg bérü­ket, kását ehettek egész nap, viszont a gazda pálcája igen gyakran suhant meg a hátukon. Nem sokáig tűrte ezt egy le­gény a cselédek között. Egy­szer, mikor penészes kását tet­tek eléje, fogta a fatányért és úgy csapta a földhöz, hogy a nagy zajra a gazda is kiszaladt. Nem várta meg a legény, míg a pálcáját is előkeríti, átugrott a sövényen, rohant a kerteken ki a rétre, onnan meg az erdő és a hegyek felé szaladt. Az uraság tüstént három lo­vast küldött utána, ám a legény a hegyekben egy barlang szik­lájánál eltűnt a szemük elől. Le­telepedtek a barlang előtt, gon­dolván: csak előjön majd a le­gény. Ám az mind beljebb és beljebb ment a barlang üregé­ben és egyszercsak egy tágas teremben találta magát, ahol egy igen öreg ember a lócán ülve egy könyvet olvasgatott. — Tudtam, hogy jössz - mondta az öreg -, ebből a könyvből sok gonoszságot ol­vastam ki az uraságodról. Ezért azt mondom: azonnal fordulj vissza, mert te fogod megbün­tetni a gazdádat. — Én bizony a színét sem akarom többé látni! - fakadt ki a legény - Három lovas üldö­zött eddig, inkább világgá buj­dosom! — Dehogy mégy világgá fiam! - rázta meg a fejét az öregember - Szépen kimégy a lovasokhoz, azok elvisznek a gazdádhoz, és meglásd, semmi bajod nem lesz, mert minden majd fordítva történik! Nemcsak magadon, hanem az egész szegény népen segítesz ezzel! Hitte is, nem is a legény, de csak előjött a.barlangból. A lo­vasok nyakon fogták, vitték a dúlva-fúlva várakozó uraság­hoz, aki nyomban megparan­csolta: kötözzék meg a legényt, és ötven pálcaütést mérjenek a hátára. Mikor megsuhant a levegő­ben a hajdú pálcája, a legény­nek eszébe jutott az öregember szava: minden fordítva fog tör­ténni. És nagy csoda esett! A pálcaütéseket szelíd simoga- tásnak érezte a legény, a gazda viszont már az első ütésnél feljajdult, a harmadiknál meg elkiáltotta magát: — Elég! Hagyjátok abba, nem bírom tovább! Estére még furcsább dolog történt. A gazda májpástétomot evett sonkával, a cselédek sa­vanyú kását kaptak. A legény kimondta a varázsszót: minden fordítva történik - és egycsa- pásra felvidultak a cselédek: micsoda finom íze van a kásá­nak. Hanem a gazda ordítani kezdett: miért van ennek a pás­tétomnak savanyúkása íze?! így történt, nem másképp. A gazda lassan rájött, hogy bármi rosszat tesz, végül maga érzi meg. Ettől fogva nem bántott senkit, - és ezentúl semmi sem történt már fordítva. Olasz népi adoma A cipész esete az ügyvéddel Elment az ügyvéd egy ci­pészhez. — Szeretnék rendelni egy pár cipőt, holnap délben jöjjön el hozzám mértéket venni. A cipész pontosan a meg­beszélt időpontban érkezett, de az ügyvéd a szokásosnál előbb ült az asztalhoz. Az elő­szobában várakozó cipész jól hallotta, mikor az ügyvéd azt mondta az inasnak: „Ha a szakács az ügyvéd­nek tálal, Menjen a pokolba a cipész a kaptafájával!” Bölcs ember lévén a cipész, hallgatott és ment a dolga után. Másnap az ügyvéd ismét betért a cipészhez, aki éppen újságot olvasott. — Tegnap nem tudtam fogadni — mondta az ügyvéd — jöjjön el holnap ugyanabban az idő­ben. A cipész, mintha mi sem tör­tént volna, folytatta az olva­sást. — Szóltam önhöz, válaszol­jon! De a cipész csak olvasott. — Süket maga? — csattant fel az ügyvéd — Micsoda mo­dor ez? A cipész komótosan fel­emelte tekintetét az újságról és közönyösen válaszolta: „Ha olvas a cipész kénnyel, Menjen a pokolba az ügy­véd a törvényével!” Milyen bámulatosan erősek a rovarok? Az embert ősidőktől fogva csodálatra készteti, hogy mi­lyen bámulatosan erősek a rovarok. Testük méreteihez képest aránytalanul nagyobb teljesítményekre képesek, mint az ember, vagy akár az emlősállatok. Például, ha az ember a szöcske képességei­vel rendelkezne, akkor át tudna ugrani egy magas épü­letet, de ha a bolha tulajdon­ságaival bírna, akkor legalább 180 méteres távolságot tudna ugrani. A méhek saját súlyuk többszörösét viszik magukkal légi úton. De élen járnak a repülési távolságokban is: egyes lep­kefajok tagjai olykor 700-800 kilómétert is megtesznek le­szállás nélkül. Rovarkutatók készítettek egy 175 gramm sú­lyú szekerecskét, melyet 1,9 gramm súlyú poloska könnye­dén elhúzott. Az emberrel összehasonlítva ez azt jelenti, mintha egy ember könnyedén el tudna húzni egy 7,5 tonnás vasúti teherkocsit. A lovat erős állatnak tartjuk, márpedig ereje arányosan meg sem közelíti a méh erejét, de még ezen is túltesz a han­gya. A kutatók megfigyeltek egy hangyát, mely a hangya­boly bejáratánál egy követ emelt ki. A megmért hangya súlya 0,0028 gramm, a kő sú­lya pedig 0,15 gramm volt, vagyis a saját súlyának 53-szorosát emelte fel. A kis kődarab elszállításával foglalatoskodó hangya Őszi séta Sárga-piros köntösük kelletik a bokrok. Kössünk, gyertek, gyerekek tarka-barka csokrot! Szedjünk göbös gubacsot, vadgesztenyét, makkot, odahaza majd belőlük pipát faraghattok. Nézzétek, a földre itt mennyit toboz hullott, meglátjátok, tűzbe dobva hogyan dirreg-durrog. Nini, mókus! Hogy szalad, ugrik ágról ágra. Mogyorót cipel haza, viszi vacsorára. Szél sziszeg, a Nap lemegy, jó lesz hazamenni. Legközelebb kijövünk majd galagonyát szedni. Urbán László

Next

/
Oldalképek
Tartalom