Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. október 18., kedd Kompjárat Bar és Bari között Vasárnap este 17 hónapos kényszerszünet után ismét be­indult a montenegrói Bar és az Olaszország Bari közötti komp­járat. A forgalom újraindítását a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók ideiglenes enyhíté­séről hozott BT-határozat tette lehetővé, melynek értel­mében a Bar-Bari összekötte­tés felújítása mellett megnyílt a belgrádi nemzetközi repülő­tér, s felfüggesztették a Belg­rad elleni kulturális és sport­zárlatot is. Wiesental Varsóban Tegnap a késő esti órákban Varsóba érkezett Simon Wie­senthal, a hitleristák felkutatá­sában jelentős szerepet játszó bécsi Zsidó Dokumentációs Központ létrehozója és veze­tője. Wiesenthal 50 év után először lépett lengyel földre, Lech Walesa államfő meghí­vására. Repülőtéri sajtóérte­kezletén a vendég hangsú­lyozta: sosem fogja elfelejteni, hogy mind a maga, mind a fe­lesége életét a lengyeleknek köszönheti. Választások Görögországban Szemmel láthatólag kettős kudarcot hoztak Görögor­szágban a kormányzó szocia­lista pártnak az önkormányzati választások: az első eredmé­nyek szerint jelöltjeik ve­sztésre álltak a nagyobb váro­sokban, s rossz fényt vetett rá­juk a szavazás körül kialakult káosz is. A Reuter jelentése szerint Andreasz Papandreu miniszterelnök a távol maradt szavazási biztosokat okolta a fővárosban kialakult zavaros helyzetért, ahol több mint 300 szavazóhelység csak későn vagy egyáltalán nem nyitott ki. Indzsova a kormány élén Zselju Zselev bolgár államfő Reneta Indzsovát, a privatizá­ciós ügynökség eddigi vezető­jét nevezte ki az ideiglenes kormány élére. A 41 éves In­dzsova asszony az ország első női miniszterelnöke. Zse­lev bejelentette: hétfőn, egy évvel a parlament mandátu­mának lejárta előtt feloszlatja a törvényhozást, megnyitván így az utat az előrehozott vá­lasztások előtt. Gránátokat koboztak el Gránátokat és gránátvető­ket koboztak el Jean-Claude Duperval vezérőrnagynak, a haiti hadsereg főparacsnoká- nak gépkocsijából, amikor a főparancsnok az elnöki palo­tába ment - közölte Ira Kurz- ban, Aristide elnök tanács­adója, aki nem zárta ki, hogy meg akarták gyilkolni a szom­baton hazatért államfőt. A Re­uter jelentése szerint az ame­rikai hadsereg szóvivőjének nem volt tudomása az inci­densről. Kinevezték a muftit Jeruzsálem, Jordánia és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet egyaránt kinevezte Kelet-Jeruzsálem muftiját. A mufti a szent város legmaga­sabb muzulmán egyházi mél­tósága. A jordániai miniszter- tanács szombati ülésén úgy döntött, hogy Abdul Kader Abdin sejket, a kelet-jeruzsá- lemi Iszlám Saria Bíróság bírá- ját nevezi ki a nemrégiben el­hunyt Szulejman al-Dzsaa- bari helyére. Honatyák elveszett illúziókról és megtalált realitásokról Paprikás Expo-vita (Folytatás az 1. oldalról) Két percben reagálva Bar- siné Pataky Etelka (MDF) az expo tervezett bevételeiről elmondta, hogy a Szonda Ip- sos által a Hungexpónak ké­szített felmérés szerint a kiállí­tások Magyarországon egy­millió látogatót vonzanak, ami megerősíti azt a becslést, hogy 10-12 millió látogatóra számíthatnak az Expo ’96 Budapest. A cég számításait alapul véve pedig a látogatók révén mintegy 119 milliárd fo­rint bevételre lehetne számí­tani. Szabad György (MDF) bejelentette: eseti országgyű­lési bizottság létrehozását kezdeményezi. A javaslat szerint minden parlamenti párt két-két képviselővel ren­delkezne a bizottságban. Fel­adata lenne öt kérdés tisztá­zása tizennégy nap alatt: mai áron mennyire becsülhető a központi költségvetésnek az expo területén történő beru­házásokhoz szükséges hoz­zájárulása? Mekkora ez az összeg a kerítésen kívüli be­ruházások esetében? Mek­kora az utóhasznosítás tőké­sített értéke? Végső lemon­dás esetén mekkora lesz a fi­zetendő kárpótlás összege, és mibe kerülnek a folytatódó beruházások? Beindítható-e a világkiállítási államkötvény jegyzése? Dióssy László (SZDSZ), aki gyakorló polgármester arról beszélt, hogy a mestersége­sen gerjesztett csodavárással szemben a realitás az, hogy az expo önmagában nem lenne képes megoldani a vi­déki problémáit. Torgyán Jó­zsef (FKGP) szerint bűnös a Horn-kormány, mert meg­sértve az alkotmányt figyel­men kívül hagyta a világkiállí­tásról szóló törvényt és or­szággyűlési határozatot ak­kor, amikor ország-világ előtt nyilatkozott, hogy nem ren­dezzük meg az expót. Boros László (MSZP) súlyos tárgyi tévedésnek nevezte a kisgazda képviselő azon vád­ját, hogy törvényt sértett volna a Horn-kormány. - Hiszen a kormány egyelőre nem mondta le az expót - szö­gezte le Boros László. Csépe Béla (KDNP) szerint „szomorú pont kerül egy szo­morú történet végére”, ha a parlamenti aritmetikának megfelelően születik meg a várható döntés. — Pedig nem igaz, hogy szocialista nagybe­ruházássá vált volna az expo - mondta a képviselő -, aki szerint egy szűkített keretek közötti világkiállítás még meg­rendezhető lenne. A tegnapi ülésnapon még a plenáris vita előtt tartották az Interparlamentáris Unió ma­gyar nemzeti tagozatának közgyűlését. A tanácskozáson Szűrös Mátyás az IPU magyar cso­portjának vezetője is felszó­lalt. Az elnök beszédében ki­emelte: a szervezet ma is a legalkalmasabb keretet nyújtja a kétoldalú kapcsola­tok felvételéhez. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Kohl rekordja? Vasárnap Európa jó pár államában urnákhoz járultak a szavazópolgárok. A legnagyobb figyelem azonban minden­képp a bonni parlament megújítását kísérte, s ez nem is csoda, hisz Németország Európa meghatározó gazdasági és politikai tényezője. Elmaradt a meglepetés? Az eredmények kétségkívül arra utalnak, hogy érvényesült a papírforma, és ha szavazatvesz­teséggel is, de minimális abszolút többséget szerzett az ed­dig kormányzó keresztény-liberális koalíció. A 41 százalék felett teljesített CDU-CSU házatáján afelől sem hagytak két­séget, ki lesz az NSZK régi-új kancellárja. Az immár 12 éve egyfolytában kormányzó Kohl újabb négyesztendős megbíza­tással megdöntheti hajdani elődje, Adenauer eddigi, 14 éves kancellári rekordját. Alig többség? A második helyre szorult, 1982 óta ellenzék­ben ténykedő szociáldemokraták nevezték rögvest így a Kohl mögött kialakítható mandátum-tömböt. Pedig a keresztény- pártok liberális szövetségese, az FDP is sikerrel vette a par­lamenti „küszöböt”. Hogy a győzelemben milyen része volt Kohl személyének? Az országegyesítés érdemeinek? A gaz­daság lassú magára találásának? Az SPD berkeiben zajló vezetői vetélkedésnek? Az elkövetkező napokban minderről magvas elemzések sora lát majd napvilágot. Ám mindez a lé­nyegen nem változtat: Bonnban győzött a folyamatosság. Budapestről nézve mire számíthatunk? Ugyancsak folya­matosságra abban a partneri viszonyban, amely segítheti az európai integrációkhoz való csatlakozásunkat. Elmondhatjuk tehát, hogy a mi szempontúkból is hasznosan szavaztak a német választók. A németországi választások végeredménye Marad a régi koalíció Markovié: a szerbek nem érhetnek el többet Az egész világgal való daco­lás és a kompromisszumké­pesség teljes hiánya a komp­rom ittálódáshoz és minden el­vesztéséhez vezet - jelentette ki Ratko Markovié szerb mi­niszterelnök-helyettes a kra- gujeváci rádiónak adott nyilat­kozatában. A Borba című belgrádi lap hétfői jelentése szerint a poli­tikus arra reagálva, hogy Momcilo Krajisnik boszniai szerb parlamenti elnök hét­végi nyilatkozatában már a Jugoszlávia és a boszniai szerbek közötti konföderáció létrehozásának lehetőségét is kevesellte, hangsúlyozta: „Nem tudom mennyivel le­hetne többet elérni ebben a pillanatban. A szerbek nem kérhetnek többet, mint amennyit a boszniai horvátok kaptak”. Markovié azt is hangsú­lyozta, hogy Szerbia az ellen­kező híresztelések dacára sem hagyja magukra a Jugo­szlávián kívül élő szerbeket, még akkor sem ha egyes kö­rök azt szeretnék, ha ez lenne a szankciók teljes feloldásá­nak az ára. A miniszterelnök­helyettes hozzátette: meg­győződése, hogy a szankciók enyhítése a büntetőintézke­dések teljes feloldásának első jele, így Belgrád joggal szá­míthat az ENSZ által beveze­tett blokád megszüntetésére. A rádiónak Gennagyij Sikin orosz ENSZ-nagykövet is nyi­latkozott, s elmondta, hogy a nemzetközi összekötőcsoport keddi New York-i találkozóján Moszkva a szankciók enyhíté­sének, illetve teljes feloldásá­nak gyorsítását szorgalmazza majd. Krajisnik kijelentését ér­tékelve hangsúlyozta: nem tudja, mit akarnak a boszniai szerbek, mivel pár nappal ko­rábban vezetőjük, Radovan Karadzic pontosan a parla­menti elnök által elmondottak ellenkezőjét nyilatkozta. A németországi választá­son született rendkívül szoros eredmény után a Helmut Kohl vezette koalíció hatalmon ma­radhat, de 134 mandátumos, fölényes parlamenti többsége 10-re csökkent. A Német Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) már e héten megkezdi a koalí­ciós tárgyalásokat. A tegnapi nem hivatalos végeredmény szerint a Hel­mut Kohl kancellár vezette koalíció több mint hat száza­lékot veszített és 341 mandá­tummal rendelkezik az új, 672 tagú Bundestagban. Az ellen­zéki pártoknak összesen 331 képviselői hely jutott. A CDU/ CSU a négy évvel ezelőtti 43,8 százalék helyett ezúttal 41,5 százalékot kapott, míg az FDP eredménye 11-ről 6,9 százalékra csökkent. Az el­lenzéki pártoknak, bár jelentő­sen erősödtek, nem sikerült leváltaniuk a 12 éve hatalmon levő Kohl-kormányt. Bár or­szágosan nem érte el a par­lamentbe kerüléshez szüksé­ges ötszázalékos küszöböt, mégis bejutott a Bundestagba a keletnémet állampárt utódja, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) is. Egyéni jelöltjei négy berlini körzetben győz­tek, így a pártra leadott 4,4 százalék érvényesül. CARLOS, A SAKÁL (1.) A nevem: Carlos Az alábbiakban részleteket közlünk David Yallop: Nincs megállás. Sakálvadászat című könyvéből, amely a Magyar Könyvklub kiadásában bepillantást enged a nemrég elfo­gott terrorista, Carlos életének és tevékenységének titka­iba. A könyv a Klub üzleteiben már megvásárolható. Carlos megérkezik a khartumi repülőtérre — A nevem Carlos. Kezet fogunk. — David Yallop vagyok. — Igen, tudom. Hátrafordult a többiekhez, és mondott valamit arabul. Azok elhagyták a helyiséget. Carlos hellyel kínált. Leültünk. — Nem volt semmi gondja Bejrútban? — Nem, kivéve a háborút. — Meg kell bocsátania, ha nem találom, néha a megfe­lelő szavakat. Az angol tudá­som... — itt keresett egy szót — berozsdált. Egy szolga lépett be, tálcán kávét és vizet hozott. Carlos mosolygott, és így szólt: — Tudom, hogy nem iszik alkoholt, de azt hallottam, sze­reti a törökös kávét. — Azt is elmesélték az em­berei, hogy miért keresem? — Természetesen. Gondol­kodtam rajta, de végül elhatá­roztam, hogy segítek. Nyilván tisztában van vele, hogy egy csomó hazugságot összeírtak rólam. Azt hiszem, ideje, hogy valaki végre elmesélje az igazságot. A sok hülyeség nélkül. Különös volt a kiejtése: spanyolos is, nem is. Más kul­túrák elemeit is ki lehetett hal­lani beszédéből. Arcán semmi nyoma nem volt plasztikai mű­tétnek. Tulajdonképpen éppen olyannak tűnt, mint az az em­ber, akinek a fényképei a kézi­táskámban voltak — csak idő­sebb volt. Ezek a fényképek még akkor is készültek, ami­kor Carlost nem ismerte or­szág-világ. Mindössze annyi volt a változás, hogy Carlos időközben dús, sűrű bajuszt növesztett. Azonkívül meg is hízott. Száz kilóra taksáltam. Még mindig dús haja volt, de világosabb, mint ahogy kép­zeltem. Barna szemével must­rált, amíg beszélgettünk. Te­kintete néha rendkívül élénk volt, máskor meg kifejezéste­len. Öt, talán tíz percig is köz­helyekről beszélgettünk. Ez jellegzetesen arab szokás. Az ilyen találkozásoknak megvan a maguk szertartása. Udvari­askodások és kölcsönös bó­kok hangzanak el. Az ember kávét szürcsöl, mérlegeli az erőviszonyokat, és óvatosan körültapogatja a másikat, mi­előtt a tárgyra térne. — Gondolom, sok kérdése van. — Igen, nagyon sok. — A jegyzetein kívül mag­nót is hozott? — Igen, de nem kapcsoltam be. — Persze, hogy nem. Hi­szen nem őrült. Attól tartok, nem engedhetem meg, hogy felvegye a beszélgetésünket. De annyit jegyzetelhet, amennyit csak akar. — Újra a tudtomra adta, hogy máris so­kat tud rólam. — Tud gyors­írni, így ez nem okozhat ne­hézséget. — Azért mégis van még egy gondom. Bizonyítékra van szükségem, hogy igazán Car­los. — Amit el fogok mesélni magának, azt rajtam kívül senki sem tudhatja. — Örülök, hogy ezt hallom, de ez semmit sem változtat a problémámon. Nem szeret­ném támadásoknak kitenni magam, Abu-Nidál legutóbbi interjújáról az izraeliek kijelen­tették, hogy hamisítvány. Harsányan nevetett. — Az izraeliek minden igazságot ta­gadnak, ami nem tetszik ne­kik. Ezt ön is tudja. Azt állítják, hogy ők a kiválasztott nép. És úgy tesznek, mintha kisajátí­tották volna az igazságot. Saj­nálom, Mr. Yallop. Se magnó, se fénykép. — Nos jó, de valamilyen ha­tározott bizonyítékra szüksé­gem van. Régebben hátra­hagyta egy-egy levélen az ujj­lenyomatát, ha valamilyen ak­ciót magára vállalt. Az elég is lenne nekem. Az ujjlenyoma­tára senki sem mondhatja, hogy kitaláció. — Meg fogunk egyezni. Akarja, hogy elmeséljem az élettörténetemet? — Igen. — Akkor, gondolom, több­ször is találkoznunk kell. Utolsó beszélgetésünkkor megkapja az ujjlenyomato­mat. A közöttünk álló kis kávézó­asztalra könyökölt, és így foly­tatta: — Ha utolsó találkozásunk előtt adom önnek az ujjlenyo­matomat — és kérem, most ne sértődjön meg — akkor nem tudom, kit fog magával hozni. — Rendben van. Első beszélgetésünkkor Carlos a következő megjegy­zést tette: — Hajlandó vagyok a hite­les élettörténetemet elmesélni önnek. Semmit sem akarok el­titkolni, de meg kell értenie, hogy különböző okokból egyik-másik kérdésére nem felelhetek. Megkérdeztem, minek kö­szönhetem a bizalmát. Hátra­dőlt a székén, és mosoly­gott. _ — En a történetemet bízom önre. Mi ez ahhoz képest, hogy ön az életét bízza rám. (Folytatjuk) Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom