Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-01 / 231. szám

1994. október 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 • A megye az érdekek ütközőpontj ában A Dráván gyakorolták a cölöpverést Vízügyi kommandósok (Folytatás az 1. oldalról Az ütközőpont most is a megyei önkormányzat. A kor­mánypártok még ellenzékiként a megye súlyának és hatáskö­rének bővítéséről beszéltek, s ez szerepelt a programjaikban is. Ez a elképzelés a koalíciós tárgyalások idején furcsa for­dulatot kapott... — Mégsem lehet mérvadó, hogy a megye milyen hatáskö­röket szeretne önmagának... — Nem is erről van szó. A megyének csak olyan hatás­kört kellene biztosítani, amit a települések várnak és kérnek a megye számára. Hiányzik például a középszintű térség- fejlesztési feladatok vállalása, amely több települést, akár az egész megyét érintheti. Hiány­zik a települési érdekek képvi­selete: az egyes települések gondjai elveszhetnek a kor­mányig és a parlamentig ve­zető kétszázkilométeres úton. Ha ezek az érdekek megyei szinten összegeződnek és megfogalmazódnak, akkor erőteljes nyomás nehezed­hetne a kormányra vagy a par­lamentre. — Az önkormányzati tör­vénymódosítás is egy súlyta­lan megye képét rajzolja fel... — Ez igaz, de azt sem sza­bad szem elől téveszteni, hogy a szakma, a tudományos élet és a települési önkormányzatok ennek az ellenkezőjét tartanák kívánatosnak. A pártok is ha­sonlóképpen vélekedtek a koa­líciós tárgyalásokig... — Van-e értelme a megyék szerepéről konferenciát ren­dezni? — A harkányi konferencia je­lentőségét az adja, hogy nem a kormánypártok vagy az el­lenzék mondta a magáét, ha­nem a szakma fejtette ki el­képzeléseit. A kormánypártok és az ellenzék képviselői saját pártjuk nézeteit hirdetik. Har­kányban a szakmának azok a képviselői voltak jelen, akik ob­jektiven tudták megfogalmazni az igényeket. Nem a megyék, hanem a megyéket alkotó te­lepülések képviselői, kutatók és gyakorló szakemberek fo­galmazták meg elvárásaikat. — Harkányban nem volt érezhető politikai nyomás? — Nem volt érezhető közvet­len pártpolitikai érdekeltség, a települések igényei és elvárá­sai fogalmazódnak érdekké. Az elmúlt négyéves valóság és a mai pártpolitikai elképzelések ütköztek egymással, felvetve egy sor etikai kérdést is. — A választójogi törvény mó­dosítása is érinti a megyét... — Négy éven át élt az igény, hogy a korábbinál közvetle­nebb választási szisztémát vezessenek be: a települések, kisrégiók kapjanak képvisele­tet a megyei önkormányzat­ban. Ehelyett most olyan mó­dosításokra készülnek, ame­lyikteljes mértékben megszün­teti a térségi képviseletet. Mindemellett az eddig kivédett pártok szerinti tagozódást mesterségesen igyekeznek bevinni a megyei közgyűlésbe, hiszen listás választásokat terveznek. Még szerencse, hogy nemcsak pártok indul­hatnak a választásokon, ha­nem más szervezetek is. Ér­dekes az ellentmondás: a kormánypártok szerint a me­gye nem túlzottan fontos, lega­lábbis a neki szánt jogosítvá­nyok alapján. A törekvések másrészt azt mutatják: min­dent megtesznek azért, hogy a gazdasági és politikai hata­lommal és érdekképviseleti funkcióval nem rendelkező megye közgyűlésében mégis döntő befolyásuk legyen. Nem nehéz kiszámítani az ered­ményt, ha ugyanaz a koalíció kormányozza az országot és „igazgatja” a megyét... L. J. Alapítvány gyengénlátóknak Siófokon Épül a nyugalom háza A Homérosz Rosszullátók Egyesületének tegnapi sió­foki közgyűlésén bejelentet­ték: alapítványukat a Megyei Bíróság bejegyezte. Horváth Béla, a kuratórium elnöke elmondta: most már megkezdhetik az érdemi munkát. Országos szerve­zéssel, a katolikus egyház támogatásával gyűjtést indí­tanak a Nyugalom Háza el­nevezésű otthon felépítésé­hez. A gyengénlátóknak, a rászorulóknak szeretnének biztos menedéket biztosítani. A közgyűlésen megjelent Molnár Árpád polgármester, és a Ferences rendi nővérek is, akik lelki támogatást és gondozást nyújtanak a tervek szerint az intézmény lakói­nak. (Ondrejovics) SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Sokan talán még nem is hal­lottak a létezésükről — miért is hallottak volna, hál’lstennek mostanában nem volt szükség rájuk — de létezik itt Dél-Du- nántúlon egy hetvenfős csapat, akik természeti katasztrófa ese­tén segítik a bajbajutottakat: az árvízvédelmi osztag. Hetven, egyébként teljesen hétköznapi foglalkozást űző férfi — „béke­időben” a Vízügyi Igazgatóság lakatosai, raktárosai, munkásai — akik odahaza őrzik a jel­vénnyel díszített egyenruhát és tudat alatt állandóan figyelik a vízállásjelentést. Évente egy­szer pedig egy gyakorlaton ki­próbálják, vajon éles helyzet­ben mire képesek. Ez történt csütörtökön Barcson, a Dráván. Lőrincz Gábor műszakve­zető aggodalmas arccal fi­gyelte, amint társai a Dráva közepén egy csónakban imbo­lyogva épp a merülőfalat he­lyezték el a vízen. — Ezt a vízen úszó szeny- nyeződések — leggyakrabban olaj — feltartóztatására telepít­jük — mondta. A többiek perli- tet szórnak az olajra, ami azt magába szívja és utána ösz- szegyűjtjük. Sajnos egyre gyakoribb az ilyen vízminő­ségvédelmi kárelhárítási fel­adat. Az osztag másik fele a pontonról történő cölöpverést gyakorolja, ez már igazi árvíz- védelmi munka. Töltésszaka­dáskor a cölöpök erősítik a gá­tat, amit homokzsákokkal ra­kunk körbe a vízbetörés meg­akadályozására. Míg a töb­biek partra értek, Fata Gyula raktárostól azt is megtudtuk, hogy az osztag tulajdonkép­pen egy kis hadsereg, akiknek az ellensége a víz. — Mindenünk megvan ami a védelemhez szükséges — tette hozzá — s bár a techni­kánk egy kissé elavult, a fel­adatokat végre tudunk hajtani vele. Rendkívüli eseménykor a három megye területén élő emberek egy helyen, Cserk- úton gyülekeznek, ahol van egy erre a célra kialakított szállónk, és onnét indulunk a kár színhelyére. A szervezettségre szükség is van, hisz talán ez az, ami pótolni tudja pénzhiány okozta technikai hiányosságokat. Sajnos — mint azt Szappanos Ferenctől a VÍZIG igazgatójá­tól megtudtuk — a napi felada­tokhoz is kevés a pénzük, ezért aztán súlyozniuk kell az elosztásnál. Arra azért ügye­lünk — tette hozzá — hogy a „vízügyi kommandósok” ké­szültségi állapota ne forogjon veszélyben... Varga Ottó Hatvanegy somogyi diák ösztöndíjat kapott Az eredmény jutalma Tóth Andrea, pécsi JPTE hallgatója veszi át az ösztöndíjat Fotó: Török Anett Tegnap hatvanegy somogyi egyetemi, főiskolai hallgató vehette át első ízben a So­mogy megye Közgyűlése által alapított ösztöndíjat. További kilenc fiatalt pedig a megye il­letve egy-egy adott település számára fontos pályamű elké­szítéséért jutalmaztak. Remek érzés, hogy ennyi tehetséges fiatal képviseli Somogyot — mondta dr. Gye- nesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke. Szerencsés az a megye, amely ennyi kitű­nően tanuló, kiváló eredmé­nyeket felmutató diákot mondhat magáénak. Az idén először osztják ki az ösztöndí­jat, ám terveik szerint jövőre is folytatják; hagyományt kíván­nak teremteni. Tegnap összesen 61 főisko­lai és egyetemi hallgató vette át jól megérdemelt jutalmát. Az ösztöndíjra 11 egyetemről és 16 főiskoláról pályáztak. Volt köztük orvosi egyete­mista, tanárképzős és joghall­gató. De akadt még szociális munkás, hitoktató, program- tervező, illetve közgazdász is. Az ünnepségen 22 kitűnő rendű diák fejenként 40 ezer forint, míg a 38 jeles ered­ményt elérő 30 ezer forintnyi ösztöndíjban részesült az idei tanévben. (Harsányi) Tisztújító újságíró-gyűlés az Ezüstparton A zene világnapján Erőt ad, andalít, megnyugtat, felráz, gyógyít, szenvedé­lyeket kelt, magával sodor... Valahogy mindenkire hat a mu­zsika. És elsősorban a lélekhez szól. Azt a vágyott harmó­niát kínálja, amely egyre inkább hiányzik belőlünk. Kinek mi jelenti a harmóniát a zenében? Mindenkinek más és más. S mégha kimondatlanul is, de ezt keresi. A koncerttermekben, az utcán vagy otthon, kényelmesen elnyúlva, fülhallgatóval a fején. Talán ma, a muzsika napján valamivel több-idő jut majd az énekszónak, a hangszeres zenének, mint máskor. Akkor le­het teljesebb a mai nap, ha még tudatosabban keressük az élményt, mint eddig, és nemcsak „háttérzeneként” kapcsol­juk be a lemezjátszót, a rádiót vagy a magnót. Vagy netán este hatkor elmegyünk a kaposvári Munkácsy Mihály Gim­náziumba, hogy meghallgassuk a tizenhárom somogyi kó­rus, népdalkor, vonós- és fúvószenekar hangversenyét. Mert a zenei világnapot - amit az UNESCO Nemzeti Ta­nácsának határozata alapján 1975 óta minden évben októ­ber 1 —jén rendeznek meg — Somogy is megünnepli. Az ün­nep fényét emeli, hogy a 95 éve e napon született Bárdos Lajos emlékének tisztelegve lépnek közönség elé az éneke­sek. A mai nap tehát a muzsikáé. A karnagyoké, az együtté- neklőké, a zenészeké. És mindazoké, akikhez szólnak. Mert a muzsika szólít is... A médiák felelőssége... — A politikai rendszerváltás következtében a magyaror­szági média világában alap­vető tartalmi-minőségi válto­zás következett be. A hazai újságíró társadalom magára talált, és magas szakmai szin­ten, a politikai kereteket fe­szegető küzdelemben kiérle­lődött gyakorlattal valósággal lubickolt a robbanásszerűen elnyert szabadságban. Eköz­ben negatív jelenségek is mu­tatkoztak, ám ezek nem von­nak le a média történelmi je­lentőségéből, amely során a nagy történelmi változás aktív alakítójává vált, s maradt a mai napig — terjesztette elő beszámolójában többek kö­zött Komlós Attila ügyvezető elnök tegnap a széplaki Ezüstparton, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének tisztújító küldöttgyűlésén. A helyzetértékelés során meg­fogalmazódott az is: a médiák tekintélye nőtt. Az utóbbi idő­ben nyilvánvalóvá vált: a szakmailag, politikailag és morálisan vakvágányra futott lapok, műsorok, akik eltéve- lyegtek természetes, eredeti feladataiktól, megmérettettek és könnyűnek találtattak — a közvélemény előtt a hitelüket veszítették. Le kell tehát vonni a következtetést: az olvasó, hallgató, néző iránti felelősség fokozottabb, és állandó figye­lembe vétele alapvető köve­telmény kell legyen a médiák számára. A MÚOSZ a magyar újság­írók legnagyobb érdekvédelmi szervezete. 1989 és 1991 után ezen a hétvégén vá­lasztja új vezetőit és fogal­mazza újra alapszabályát a 175 szavazati jogú küldött. Vita lesz számos, az tegnap világosan látszott, amikor a je­lölőbizottság összeállításáról próbáltak meg — több futam­ban — dönteni. Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök több egyeztetést követően végül is lemondta részvételét. Vasár­nap délelőtt — a küldöttgyűlés fontosságát is jelzi az infor­máció — azonban megjelenik és felszólal a visszajelzések szerint Orbán Viktor, a Fidesz, Torgyán József, a kisgazda- párt, Surján László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt el­nöke, Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője, Molnár Péter, az SZDSZ és Schiffer János, az MSZP médiaszakértője is. (Czene) Támogatás az orciaknak Az őrei önkormányzat ezév- től magára vállalta a település kommunális szemétszállítá­sát. A helybeliek eddig laká­suk helyiségszámának ará­nyában fizettek a szolgáltatá­sért. A kaposvári Városgaz­dálkodási Vállalattal négy éve kötött szerződést az önkor­mányzat; amely ezentúl évi 228 ezer forintot áldoz a közös kasszából a kommunális szemétszállításra. Az alsóta­gozatos gyermekek iskolázta­tását is segítik: megvásárolták a tankönyveket és gyerme­kenként 2000 forinttal támo­gatták a szüleiket. Tanfolyam a könyvtárban A megyei és városi könyvtár októberben alapfokú könyvtá­rosi tanfolyamot indít. Ezen el­sősorban községi és iskolai könyvtárosok vesznek részt. A tanfolyamra eddig összesen húszán jelentkeztek, akiknek többféle szakmai tantárgyat ok­tatnak a szakemberek. A fénymásolás népművészet A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ren­dezésében A fénymásolás népművészet címmel nyílt ki­állítás tegnap délután a ka­posvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán. A mű­vek október 30-ig várják az érdeklődőket. Tanácskozás a Civil Fórumról A Társadalmi Egyesülések Szövetsége Somogy megyei Irodája Civil Fórum rendezvé­nyének előkészítő megbeszé­lését tartották tegnap Kapos­váron. A megbeszélésen a fó­rum keretein belül bemutat­kozni kívánó civil szervezetek vettek részt. Vízcsere az uszodában A kaposvári uszodában ok­tóber 3-án végzik a féléven­kénti kötelező vízcserét. En­nek során a medencét fertőt­lenítik és ivóvízzel feltöltik. A vízkezelést követően a me­dence teljes letisztulása októ­ber 7-ére várható. Ismételt nyi­tás október nyolcadikán, szombaton lesz. Emléktábla Kunffy Lajosnak Kunffy Lajos, a századfor­duló jeles somogyi festőmű­vésze Orciban született. A Somogy Megyei Múzeum és a Megyei Közgyűlés közös tá­mogatásával, most emléktáb­lát helyeznek el az alkotó szü­lőházának falán. Bár az ere­deti épületet már lebontották — helyén most az Áfész boltja és a kocsma áll, — a falu elöl­járói úgy gondolták: ezzel tisz­telegnek a 125 éve született művész előtt. Kőröshegy malma Az önkormányzat és a falu lakosai között vitát kavart a romos állapotban levő kőrös­hegyi malom sorsa. Az elöljá­rók azt tervezték, hogy egy művészeti alapítvány részére ajánlják föl a régi épületet és alkotóházként vehetik igénybe az arra érdemesek. A telepü­lés lakói azonban leszavazták az ötletet, mert úgy gondolják, a kőröshegyi malom helybeli hasznosítása szolgálná iga­zán a község érdekét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom