Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-03 / 232. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 3., hétfő Lezárult kötvény-akciók Több értékpapír-forgalmazó lezárta a hitellel egybekötött államkötvény-értékesítési ak­cióját. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. akciója kereté­ben többszázmillió forint név­értékű államkötvény talált gazdára, az összesítés még folyamatban van. Az állam- kötvényeket 115-120 száza­lékos árfolyamon értékesítet­ték, a forgalmazó a papírok névértékének megfelelő ösz- szegben nyújtott három éves futamidejű hitelt. Lezárult az Inter-Európa Befektetési Rt. államkötvény-akciója. Közel egymilliárd forint értékben ér­tékesített az állampapírokból, a vásárlást 80 százalékos mértékben fedezte hitel. 1,1 millió sertés exporta Az előzetes KSH-adatok ismeretében ebben az évben a szakemberek mintegy 5,6 millió sertés levágásával szá­molnak hazánkban. Ez a ser­téságazat helyzetét és lehető­ségeit elemző összegzésből tűnik ki, amely nemrégiben készült el az FM Agrárrendtar­tási Hivatalában. Az 5,6 millió levágásra szánt sertésből a belföldi fogyasztásra mintegy 4,5 millió darab szükséges — ez 253 ezer tonna csontos- hús-súlynak felel meg. Ex­portra 1,1 millió darab levágott sertés jutna, amely 60 ezer tonna csontoshúst jelent. A sertéságazat tavalyi árbevé­tele 16 milliárd forint, azaz 194 millió dollár volt. Értékesítik a festékgyárat Nagy várakozás előzte meg az ország legnagyobb vegy­ipari üzemében, a tiszaújvárosi TVK Rt.-ben megrendezésre került részvénytársasági köz­gyűlést. Az ezt követő sajtótá­jékoztatón közölték: a közgyű­lés jóváhagyta a AKZO-TVK festékgyár teljes tulajdonú hol­landiai értékesítését. A rendkí­vüli közgyűlésre azért volt szükség, mert a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. az egyik legna­gyobb tulajdona az AV Rt.-nek, több mint 300 milliárd forint ér­tékű vagyont testesít meg, 24 milliárdos jegyzett tőkével. Előtérben a környezetvédelem Lényegesnek tartja a kör­nyezetvédelmet a különféle kiskerti eszközöket már több éve Magyarországon forgal­mazó AL-KO Kft. A százszáza­lékban újra feldolgozható poli­propilénből kínálják a több mint ezer literes esővíz-tároló tar­tályt. A cég egyébként mintegy 30 százalékban részesedik a magyarországi kiskerti gépbe­ruházások évi egymilliárd forint körüli összegéből. A fűnyírókat tekintve a vásárlók csaknem fele AL-KO gépet vásárol. Mégsem a Danone a legjobb A Versenyhivatal Verseny- tanácsa megállapította, hogy a Danone Kft. kefírtermékeire vonatkozó reklámok az üzleti tisztesség követelményeit nem elégítik ki, ezekre a ter­mékekre — és az alapanya­gokra — ugyanis nem mond­ható, hogy azok a hasonló rendeltetésű termékek közül a „legjobbak”, illetve a „legfino­mabbak”. A versenyfelügyeleti eljárást a Szolnoktej Rt. ké­relmezte, s beadványuknak a Versenyhivatal helyt adott. A Danone Kft. ugyanis a minő­ségre vonatkozó állítását hitelt érdemlően nem tudta bizonyí­tani. A Versenytanács 5 millió forint pénzbírságot szabott ki. Zümmögő tanévzárás Kivetették a hálót a mihálypusztai tóra A 150-160 mázsa hal jó része már a Desedával ismerkedik Kaptárak, méhészeti eszkö­zök sorakoznak a késői nap­fényben fürdő töröcskei udva­ron. A kép szokványos, az azonban már nem, hogy a dön- gicsélő csapatban, a kaptárak között nem a jól ismert, egyetlen „gazda”, hanem, vagy húszán sürögnek, forognak, dolgoznak. Kaposvár „árnyékában", a cseppnyi falu hétköznapi-csön­des, ha mégis akad járókelő, betekint kíváncsian az udvarba: mi történik itt, miért a szokatlan autóforgalom? — Szakmunkásvizsga van! — az árnyékba húzódott, tétel­húzásra várakozók tájékoztat­nak. Jó két éve annak, hogy Kő­szegi Ferenc méhész, a megye méhegészségügyi felelőse az­zal az ötlettel kereste meg a Móricz Zsigmond Mezőgazda- sági Szakközépiskola igazgató­ját: jó lenne, ha itt, Somogybán is teremtenének egy kis közös­séget, akik „igazi” szakmai ala­pon ismerkednének meg a mé­hészet tudományával. Hiszen ez a szakma valaha apáról fiúra szállt, ám, ha a fiú mást válasz­tott a megüresedett kaptárakat végülis a tűz emésztette meg. — Dél-Dunántúlon korábban egyedül Zalaapátiban volt mé­hész-képzés, még annak idején a Hungaronektár szervezésé­ben — mondja Kőszegi Ferenc. — Néhány méhész társammal, Rajnai Ferenccel, Németh Jó­zseffel úgy gondoltuk: miért ne lehetne ezt Somogybán is meg­csinálni?! — Kis csapatukat mi kész­tette erre? — Semmi más a világon, csak az, hogy tegyünk valamit a fiatalságért. A méhészet lehet kiegészítő foglalkozás, de több is: jelenthet megélhetést! Ma­napság azt hiszem, minden ko­rábbinál fontosabb, hogy adjunk valami ilyen lehetőséget is a fia­talok kezébe. Nem „pénzért, hí­rért” tettük! Szakmaszeretetből, — no meg a kilátástalansággal viaskodó fiatalokért. Az anyagaiakat nem igénylő, jószándékú ajánlatra fogadó­kész volt Kaposi Béla, az iskola igazgatója, tanártársa, dr. Bo- zsó Jolán vállalta a szervezést. A gyakorlati vizsga pillanatai És rövidesen heti egy alkalom­mal, fakultatív módon elindult a szakmunkásképzés. A vállal­kozó diák-hallgatók mellé beült az iskolapadba maga dr. Bozsó Jolán állatorvos, tanártársa Soós Nándor és még egy „kívü­lálló” felnőtt, Nagy István. A há­rom méhész pedig elosztotta egymás között a szakterületet; az oktatáshoz használták a Méhészek kézikönyvét, vala­mint a nemzetközi szaktekin­télynek örvendő Zsidei Barna­bás könyvét —- aki egyébként vizsgaelnökként személyesen érkezett ide. — Volt abban valami különös varázs — mondja dr. Bozsó Jo­lán, hogy éppen olyan diákká váltam, ott ültem, dolgoztam azok között, akiket például az állategészségügy tudnivalóra oktatok. — A méhészkedés gondolata vagy két évtizede foglalkoztat — jegyzi meg Soós Nándor ta­nár—, de féltem is tőle, nem ér­tettem hozzá, de szerettem volna. Aztán kaptam egy család méhet, jött ez a lehetőség...Már nyolc családom van. Péter Viktória, tanárnője kivé­Fotó: Török Anett telével az egyetlen nő a tizen­négy vizsgázó között. — Amikor kezdődött, az osz­tályunkból ketten jelentkeztünk. Az anyukám ötlete volt: miért ne szerezhetnék még egy szak­mát?! Persze ehhez párosult az én érdeklődésem is, — és most már biztos, hogy fogok mé- hészkedni. A fiatalok a szakmunkásbizo­nyítványt a közelgő érettségivel kapják majd meg, hiszen a kép­zéshez közművelődési tárgyak is tartoznak, erről viszont az érettségin adnak majd számot. Volt egy tanfolyam. Csak volt? — Nem tekintjük ezt befeje­zettnek — mondja Soós Nán­dor. — Az iskolánknak van már nyolc család méhe, a tanfolya­mot a gyerekek között is, ha van érdeklődő felnőttekkel is folytatni szeretnénk. A méhé­szetet nem lehet csak könyvből megtanulni! Ehhez gyakorlat kell! A méhek példásan szabá­lyozott családban élnek. Úgy gondolom a méhészek is, ahol az utódokról való gondoskodás alaptörvény. Vörös Márta Éltek, mint hal a vízben, a hétvégétől azonban sokkal több a rizikófaktor a volt mi­hálypusztai halak víziéleté­ben: most, hogy lehalászták őket, legtöbbjükre már a de- sedai horgászparadicsomban leselkedik ezer veszély. Szombaton reggel fél ki­lenckor vetették ki először a 27 méteres hálót a mihály­pusztai halastóba. A parton és a vízben egyaránt nagy volt a nyüzsgés, barátok és ismerősök segédkeztek kie­melni az első húzásra benna­kadt temérdek kopolytyúst. — A tavalyi első húzás száz mázsát hozott, úgy néz ki, ez a mennyiség most is meg lesz — méregette a szűkre húzott hálóban fickán- dozó, az oxigén dúsítás miatt vég nélkül slaggal locsolt ha­lakat Kovács Lajos, a halastó bérlője. — Ezen kívül jó, ha kettőt tudunk húzni, a többi holnapra marad — tette hozzá. A lehalászás, vagy ahogy hallottuk, a szüret az egész éves munkánknak mostanra beérett gyümölcse, ami a mi­hálypusztai halastavon 150- 160 mázsás eredményt ho­zott. A két, három nyaras pon­tyokat a Deseda Horgásze­gyesületnek, a busákat, amú- rokat és harcsákat más hor­gászegyesületeknek, ma­A jövőben minden ősszel megrendezik az AGRO- FOOD Mezőgazdásági, Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt a Nyíregyháza-Sós­tón — jelentette be a nyírségi agrárexpo befejező napján, tegnap Lendvai István, a szervező FIM EX Fair Betéti Társaság ügyvezető igazga­tója. Az első AGRO-FOOD gánszemélyeknek adták el. — A volt bárdibükki gazda­ság kezelésében ez a 21-es számú tó veszteséges volt. Az akkori 3-4 hektáros víz­tükröt, kiirtva a körülötte lévő dzsungelt, mi tettük 1.7 hektá­rossá, a 30 mázsás hozamot ötszörösére futtatva föl — te­reli a beszélgetést más vi­zekre a bérlő. Erre jó oka van: mert habár bérleti szerződése még 15 évre szól, a tavat hat társával együtt — a fölértékeltetés után megállapított összeget letétbe helyezve — szerették volna megvenni. Állítólag két­szer annyiért, mint amennyit egy osztrák üzletembernek nemrégiben el kívánta adni a tulajdonos. — Mi ragaszkodunk ehhez a tóhoz, ami hét család meg­élhetéséhez járul hozzá — mondta Kovács Lajos, aki társaival még másik tizenhá­rom tavon is gazdálkodik. S aki most sérelmével a bíró­ságra ment. Ezen a 21-es mihálypusz- tain tizenkettedik éve vigyáz­nak a harmóniára. Ez pedig azt is jelenti, hogy a növény­zetben gazdag tóban élő szeméthalak, kárászok s egyebek mellé ragadozókat telepítenek. Harcsákat, meg ilyesmit. (Balassa) üzletkötési mérlegéről el­mondta: a vártnál is nagyobb sikert hozott az öt ország 130 kiállítóját felvonultató idei vá­sár, amely a kelet-európai gazdasági együttműködést hivatott szolgálni. A most bemutatott termékek döntő többsége vevőre talált, jelen­tős üzletkötések történtek az expo öt napján. Agro-Food évenként Októberben kopogtatnak a biztosok Új agrárstatisztika készül A statisztika akkor lehet a valóság hű tükre, ha maga is rugalmasan igazodik a válto­zásokhoz. A mezőgazdaság esetében az utóbbi években egyre nehezebbé vált napra­kész információt gyűjteni, mi­vel az agrárágazatban vég­bement mélyreható változá­sokat — a tulajdonviszonyok átrendeződését, a magántu­lajdon térhódítását, a nagy­üzemek szerkezeti átalakítá­sát — képtelenség napraké­szen nyomon követni. Ez az állapot azonban már nem tart sokáig: a Központi Statisztikai Hivatal 1995-től új mezőgaz­dasági statisztikai rendszert vezet be. A jövő évtől kezdődő éven­kénti rendszeres adatössze­írás a jelenlegi gyakorlattól el­térően nem a mezőgazdasági tevékenységet folytató terme­lők jogi státuszához, hanem a gazdaságok termelőkapacitá­sának — földterületük, állatál­lományuk — méreteihez iga­zodik majd. A statisztikai megfigyelés a mezőgazdasági tevékenysé­get végző mintegy 2,5 millió vállalkozó közül csak azokra terjed ki, akik „gazdaság-mé­retekben” foglalkoznak föl­dműveléssel, állattartással. A 850 ezer kistermelő tevé­kenységének jellemzőit úgy­nevezett közgazdasági becs­léssel állapítják majd meg. A kistermelők használatában lévő földterületet tulajdon- forma és művelési ág szerint azonban lajstromba veszik. Az összeírással párhuzamo­san az országban teljes körű állatszámlálást végeznek a biztosok. Az összeírás az or­szág valamennyi olyan köz­ségére kiterjed, ahol engedé­lyezett a haszonállat tartás. A kapott válaszok alapján töltik ki a kérdőíveket. írásos dokumentumot, számlákat, igazolásokat nem kérnek a megkérdezettektől. Az össze­írás adatai nem titkosak, azt a KSH előreláthatóan a jövő elején már közzé is teszi. Az állatállományra vonatkozó adatokat azonban szeretnék már az idén összesíteni, hogy a mezőgazdasági tárca illeté­keseinek mielőbb módjuk le­gyen az esetleges kedvezőt­len folyamatokat jó irányba fordítani. (Újvári) Drágábban feketézünk... Átlagosan 32 százalékkal emelkedik a kávétermékek ára — jelentette be a Compack Douwe Egberts mától hatályba lépő áremelést. A nagymértékű kávéáremeléseket a kiszámít­hatatlan brazíliai időjárás, az árutőzsde-manipulációk, az af­rikai kávétermelő országokban meglévő bizonytalan politikai helyzet, illetve a jelentős árutar­talékot felhalmozó kereskedők tették elkerülhetetlenné. Előreláthatóan a közeljövő­ben nem mérséklődik a nyers­kávé világpiaci ára, amely négy­szerese a tavalyi árnak: az árfo­lyam továbbra is ingadozó, és összességében emelkedést mu­tat. A helyzetet tovább nehezíti a forint 8 százalékos leértéke­lése. Az adott piaci körülmények között csak alacsonyabb minő­ségű kávé előállításával lehetett volna kiküszöbölni a nagymér­tékű áremelést, ez azonban nem egyeztethető össze a Compack Douwe Egberts törek­véseivel. A 32 százalékos ár­emelkedésből csupán 16 száza­lékban részesedik a kávéfeldol­gozó vállalat, a többi 16 száza­lék az államkasszába kerül. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1994. szeptember 30. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árfolyam % árfolyam % % 1994.09. 30. tartozó hozam % 1994/A 98,08 98,27 21,06 30,29 1994/B 1995/A 96,24 96,46 13,71 30,71 1995/B 86,88 87,64 15,00 28,50 1995/C 94,54 94,87 11,55 30,63 1995/F 90,93 91,52 4,19 29,52 1995/G 92,12 92,78 2,72 29,21 1995/H 92,11 92,80 1,07 28,89 1996/A 83,62 85,00 12,48 25,90 1996/B 88,32 89,23 12,03 27,92 1996/C 88,05 88,99 11,12 27,77 1996/F 87,13 88,21 6,52 26,97 1996/H 95,58 96,71 11,51 27,24 1997/C 81,56 82,99 9,92 25,90 1997/D 101,50 102,50 18,73 1997/E 102,00 103,00 1,05 — 1997/H 96,03 97,77 8,63 25,90 1997/J 99,00 100,00 6,98 1997/K 98,00 99,00 4,22 — 1998/A 99,00 100,00 13,99 — Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam -r az esedékesség napjáig felhalmo­zott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, Illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi li­mit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom