Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-17 / 244. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 17., hétfő' Az időpont: december 11. Az önkormányzati választásokról A napokban módosított választási törvény értelmében valamennyi településen önkormányzatot, polgármestert és megyei önkormányzatot választanak. A köztársasági elnök pedig december 11-re írta ki a választásokat. Jelölt az lehet, akit a választópolgárok 3 százaléka ajánl. A gyűjtőíven szerepelnie kell az ajánló személyazonossági igazolvány számának, lakáscímének és aláírásának. Ha valaki titkosan kíván ajánlani képviselőt, megteheti, ha a polgármesteri hivatalban kihelyezett szavazó ládába dobja be javaslatát. A polgármesterjelölteknek a 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú településen a választópolgárok 5 százalékának, 10 ezer és 100 ezer lélekszám között a választópolgárok 3 százalékának, az ennél nagyobb településeken 2 százalékának ajánlását kell összegyűjteniük. A megválasztandó önkormányzati testületek száma a települések lélekszámától függ. A legkisebb településeken, a 100 lakosnál nem nagyobb falvakban csak 3 tagú lesz az önkormányzat, míg a megyei önkormányzatok tagjainak száma — szintén a megye nagyságától függően — akár meg is haladhatja a félszázat. A választás módja több tekintetben eltér a tavaszi képviselőválasztás gyakorlatától. Újdonság, hogy a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú településeken úgynevezett kislistás szavazást tartanak: a szavazólapon feltüntetett képviselők közül nem csak egy személy neve mellé tehet a választó egy X-et, hanem annyi neve mellé, ahány képviselője lesz az önkormányzatnak. Ezt az újítást azért vezették be, mert a kis településeken mindenki ismeri egymást, s így várhatóan a legalkalmasabb jelöltek kerülnek ki győztesként. A választási körzetek szavazóhelyiségei ugyanott lesznek, ahol az országos választásokon voltak. Az állampolgároknak magukkal kell vinniük azt az értesítőt, amely igazolja, hogy szerepelnek a választói listán és be kell mutatniuk a személyi igazolványukat is. A szavazólapok száma a település jellegétől függ. A legkisebb településeken az első szavazólappal a polgármesterre, a kislistás szavazólappal az önkormányzati testület tagjaira, a harmadikkal a megyei közgyűlés pártlistájára, ha van kisebbségi önkormányzati választás, akkor a negyedik szavazólapon annak jelöltjeire adhatják le voksukat a polgárok. A 10 ezres létszámot meghaladó településeken is három, vagy négy szavazólap kerül forgalomba. Egyikkel a polgármesterre, a másikkal a választókerület egyéni képviselőjére, a harmadikkal a megyei közgyűlés pártlistájára szavaznak, a negyedik ott is a kisebbségi önkormányzat megválasztását szolgálja. A megyei jogú városok polgárai a megyei listákra nem szavaznak, legfeljebb három szavazólapot kell kitölteniük: az elsővel polgármestert, a másodikkal a választókörzet egyéni jelöltjét, a harmadikkal — ha erre szükség van —, kisebbségi önkormányzatot választanak. A fővárosban legfeljebb öt szavazólapot kell betenni a borítékokba, mert az ott lakók főpolgármestert is választanak a fővárosi közgyűlés, a kerületi polgármester és a választókerület egyéni képviselője, illetve a kisebbségi jelölt személye mellett. Magának a szavazásnak a módja nem változik: ha megkaptuk a szavazólapokat és a borítékot,a fülkében a megfelelő nevek mellé berajzoljuk az egymást keresztező két vonalat, borítékba tesszük a szavazólapokat és bedobjuk a bizottság előtt lévő urnába. A szavazatszedő bizottság mindenütt három tagból áll, akiket az önkormányzati testület nevez ki. Munkájukban segédkezhetnek a pártok, adott esetben a szakszervezetek vagy más társadalmi szervezetek megbízottjai is. December 11-én este 19 órakor a bizottságok felbontják az urnákat, megszámlálják a szavazatokat és arról jegyzőkönyvet vesznek fel. A végeredményt azonnal elküldik a polgármesteri hivatalba. Itt a helyi választási bizottság az összes befutott jegyzőkönyvből megállapítja, ki lett a polgármester és kiket választottak meg a képviselőtestület tagjaivá és létrejött-e a kisebbségi önkormányzat? Számítógépen rögzítik a befutó adatokat, majd elküldik az országos központba. A fővárosban egy főpolgármestert, vidéken 3200 polgár- mestert, 3200 önkormányzati testületet, 19 megyei és 1 fővárosi közgyűlést választanak. A képviselőjelöltek száma meghaladja a 110 ezret, közülük 24 ezer kaphat mandátumot. (koós) Túlélés és demokrácia Az ellenzék vezető politikusai is meghívást kaptak arra a nemzetközi alapítványok által a hétvégén a Gellért Szállóban rendezett szemináriumra, melynek címe „Túlélés egy demokráciában”. A Strategie Advantage International nevű amerikai intézet egyik szervezője elmondta: a választások utáni közvéleménykutatások negatív eredménye indította az amerikai alapítványt arra, hogy ellenzéki pártvezetőkkel együtt Budapesten elemezzék a pártok belső életét, kampánytechnikáját, együttműködésüket egymással és a tömegkommunikációval. Mint az amerikai szervező elmondta: Für Lajos, az MDF elnöke, Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője, Boross Péter volt miniszterelnök, Surján László, a KDNP elnöke, Latorcai János, a keresztény- demokraták főpolgármesterjelöltje, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Deutsch Tamás, a fiataldemokraták alelnöke és Zupkó Gábor, a Fidesz főol- gármester-jelöltje szinte minden, a tanácskozáson felvetődött témához hozzászólt. A közvéleménykutatásokat elemezve, amelyek szerint az ország egy része úgy gondolja, hogy a magyar viszonyok között nem alkalmazható a piac- gazdaság, s nem működik a demokrácia, megállapították: az nem fogható fel népszerűségi versenyként. Az amerikai, német, osztrák és brit előadók ismertették azokat a módszereket, amelyeket az egyes pártok sikerrel alkalmaztak szervezetük megerősítésére, s a tagjaikkal őket összefűző kapcsolatok elmélyítésére. Riadó az emlékesten Történelemtanárok országos konferenciája A valóságismeret a jövőépítés szerszáma A történelemtanítás, a valóságismeret a jövőépítés szerszáma és kulcskérdése — hangoztatta Göncz Árpád köz- társasági elnök a Történelem- tanárok Egylete országos konferenciájához intézett levelében. A köztársasági elnök véleménye szerint az önálló ítéletalkotás, az okok viszonylagos súlyának felismerésére irányuló képesség, a múltba és jövőbe kivetített távlati gondolkodásmód elsajátíttatása a történelemoktatás fő célja. A konferencia díszvendégeként felszólalt Király Béla történész, a nemzetőrség 1956-os főparancsnoka. Elmondta, hogy bízik a magyar nemzet új szellemi honfoglalásában, és az ehhez szükséges garanciákat elsősorban a felnövekvő ifjúság szemléletében látja. Alapvető feladat a történelemtanítás előtt e folyamat erősítése. A rendezvény második napján is folytatódott a szakmai munka, amelynek keretében több történész és gyakorló történelemtanár fejtette ki véleményét. „Máglyák énekelnek” címmel a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) — a Magyar Rádióval közösen — irodalmi hangversenyt rendezett szombat este a Madách Színházban, a magyarországi holocaust 50. évfordulója alkalmából. Az emlékest bevezetőjeként Sárközi Sándor, a MEASZ elnöke köszöntötte a nézőket, akik között helyet foglalt a magyar társadalmi, politikai és kulturális élet számos jeles képviselője. Beszédében a MEASZ vezetője emlékeztetett az 50 esztendővel ezelőtt bekövetkezett nyilas hatalomátvételre, amivel a nemzet tragédiájának új fejezete kezdődött. A továbbiakban hangoztatta: — Közös tragédiánk volt a fasizmus, a háború és az embertelenség kiteljesedése: a holocaust, amelynek során mintegy 600 ezer magyar zsidó és sokezer cigány honfitársunkat pusztították el. Sorsukban osztozott az ellenállás és az embermentés számos, önfeláldozó mártírja. Köszönet illeti a még köztünk élő igaz embereket. Az emlékestet bombariadó miatt valamivel több mint egy órával az eredetileg meghirdetett időpont után kezdték meg. A rendőrség tűzszerészei egy telefonbejelentés nyomán szálltak ki a Madách Színházba, de nem találtak robbanószerkezetet az épületben. Kamatozó Kincstárjegy 1995/X. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ón is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/X. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. október 17-21-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. október 21. Évi bruttó kamata 25%. Kivételes lehetőség a korábbi kincstárjegy tulajdonosoknak! Ha Önnek most jár le 1994/ll-es Kamatozó Kincstárjegye, a visszafizetett összeget azonnal befektetheti az új, 1995/X-es Kamatozó Kincstárjegybe. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp, Vigyázó F. u. ó. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. |a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Barcs, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) »rí AT o K«y ÁLLAMPAPÍR T OBBSZ O R O S li I Z T O N S A ( m
