Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-12 / 240. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 12., szerda Változik a normatív támogatás Több pénzt kapnak a kistelepülések iskolái Hosszú évekig készült, számtalan fórumon vitatták, mire végre az év első' hónapjaiban rákerült a parlament pecsétje az oktatási törvény szövegére. A kormányváltás után azonban erőteljesen jelentkeztek azok a szakmai csoportok, amelyek a közoktatás reformját és az ahhoz kapcsolódó strukturális változásokat bizonyos módosításokkal tudják csak elképzelni. Végülis merre tart az oktatásügy? — kérdeztük dr. Báthory Zoltánt, a minisztérium közoktatási helyettes államtitkárát. — Elképzelésünk szerint a jövő iskolájában a nemzeti alaptanterv szabná meg a tananyagot és a gyerekektől elvárható tudásszintet. A közoktatás három szintű lenne: hat osztályos az alsó, négy osztályos az alsó-közép, két-három osztályos a felső-középszintű képzés. A tizedik végén, 16 éves korban, az általános tankötelezettség befejezésekor tenné le minden tanuló az úgynevezett alapműveltségi vizsgát, ami egy kisebb érettséginek felelne meg. Az erre épülő felső-középiskola adná az egyetemi felvételit is pótoló érettségi vizsgát illetve a szakközépiskolákban a szakmai alapképzettséget. — Az egyházi és az alapítványi iskolák nem fogják önállóságuk csorbításának tekinteni a követelmények egységesítését? — Már tárgyaltunk ezekről a kérdésekről és úgy tűnik, nem ellenzik a közös műveltségi vizsga bevezetését. Belátták, hogy alapkövetelményekről van csak szó, többet adni a tanulóknak természetesen szabad. — Ha nem sikerül sürgősen változtatni az iskolák jelenlegi támogatásának normatíváin, könnyen megeshet, hogy a második félévre néhány iskola csődbe jut. Mit ígér a jövő évi költségvetés? — Az iskolák valóban súlyos anyagi helyzetben vannak, különösen azok, amelyekben az átlagosnál költségesebb a tanítás. Gondolok elsősorban a szakmai és a kistelepüléseken működő iskolákra. Jövőre bizonyos átcsoportosítással szeretnénk javítani a helyzetükön. Csaknem ezer kistelepülés óvodája, iskolája tartozik ebbe a körbe. Szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok oktatási bizottságai társuljanak, ez mindenütt jobb helyzetet teremtene, hiszen több pénzből jobb működési feltételeket lehet elérni. A költségvetési tervezetben már az emelt összegű normatív támogatás szerepel, a pénz pedig az önkormányzatokon keresztül jut majd el az iskolákhoz. (somfai) Befejeződött a pótnyomozás, készülhet az ügyész Újabb vádirat a berzencei sortfízről Gyorsítás a cél Amiért módosítani kellett az alkotmányt A helyi önkormányzatokról és azok választásáról szóló törvények módosítása miatt szükségessé vált az Alkotmány módosítása is. Milyen konkrét változásokat jelent ez? — kérdeztük dr. Zsuffa Istvánt, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárát. — Legfontosabb eleme az Alkotmány módosításának, hogy világossá teszi: a képviselőtestület megbízatása ugyan négy évre szól, de valójában a választásokat követően az új testület alakuló üléséig tart. Nem lesz tehát a választások miatt „interregnum” a helyi közigazgatásban sem. Ez a szabály vonatkozik a polgármesteri tisztség betöltésére is: ők is addig maradnak hivatalban, ameddig az új polgármestert meg nem választják. — Ezentúl sem lehet feloszlatni a szabálytalanul, vagy meddőnek bizonyuló önkormányzatokat? — A módosítás következtében egyértelművé teszi az Alkotmány, hogy a képviselő testület kimondhatja önmaga feloszlását. Akár saját maga mondja ki ezt, akár feloszlatják a testületet, ez a lépés az adott polgármester tisztségének megszűnését is jelenti. E módosítás hátterében az elmúlt évek vitái, a néhány ön- kormányzatnál kialakult, működésképtelenséget kiváltó patthelyzetek húzódnak. — A módosítások a választási jogot is érintik? — Az Alkotmány módosítása világossá teszi, hogy a nagykorú, magyar állampolgárok nemcsak az országgyűlési és a helyi, hanem a kisebbségi önkormányzati választásokon is részt vehetnek. Ugyancsak rögzítették a Magyarországra bevándorolt külföldiek választójogát, ami korábban nem illette meg őket, hiszen a választójog eredendően magyar állampolgársághoz volt kötve. Ezután a hely- hatósági választásokon és a helyi népszavazásokon a bevándoroltként Magyarországon élő külföldiek is szavazhatnak. — A mostani alkotmánymódosítás deklarálja, hogy a megyei önkormányzatok tagjait is közvetlenül kell választani, valamint — mindenütt — a polgármestereket is. Eddig ugyanis ez nem így volt. A polgármestereket korábban csak a tízezer lakosúnál kisebb településeken választották közvetlenül és ugyanez vonatkozott a megyei közgyűlések tagjaira is. Az új jogszabály ezekre a tisztségekre is kiterjeszti a közvetlen választás módját. Végül, de nem utolsó sorban a módosított Alkotmány megszünteti a köz- társasági megbízotti intézményt. N. Zs. Jövőre 300 ezer lakás épülhetne Egymillió forint a gólyalábas túrán Gál fogadta Miguel Martínezt Magyarország számára az Európa Tanács fontos szervezet, mert hazánk külpolitikai prioritásait, az Európai Unióhoz való integrálódás szándékát jól meg tudja jeleníteni az ET munkájában. Ezt hangsúlyozta Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke tegnap, amikor befejezte tárgyalásait Miguel Angel Martínezzel, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökével. A parlament elnöke még elmondta, hogy megbeszéléseket folytattak Oroszország és más kelet-európai államok ET-csatlakozá- sáról is. Akcióterv a választásokra Tabajdi Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára átfogó akciótervet dolgozott ki a kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatos tájékoztatásra. Október 17-ét a jelöltállítás utolsó napját megelőzően a Magyar Televízió és a Magyar Rádió főműsoridejében ismertetni fogják a kisebbségi ön- kormányzatok létrehozásának szabályait. Diplomaták a minisztériumban Budapesten akkreditált nagyköveteket fogadott tegnap Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. A KTM vezetői tájékoztatták a diplomatákat a környezetvédelem, valamint a területfejlesztés legfontosabb feladatairól és a tárca helyzetéről. Rászorulókon segítenek A Népjóléti Minisztérium több intézkedést tett annak érdekében, hogy télen gondoskodni tudjon a hajléktalanokról. Ezek közé tartozik egy 50 millió forintos pályázat, amelyet szálláshelyek bővítésére, illetve fejlesztésére írtak ki. A szakemberek szerint mintegy 20-25 ezer hajléktalan van az országban, ebből több mint 10 ezren a fővárosban élnek. A fedéllel nem rendelkezők 142 intézménytől kérhetnek segítséget. Számos otthontalanon utcai gondozás keretében próbálnak segíteni a szakemberek. Nincs döntés Zánkán Változatlanul nincs döntés a zánkai gyermeküdülő-centrum ügyében — nyilatkozta Kud- ron Nándor miniszteri biztos. Véleménye szerint a jelenleg állami tulajdonú balatoni üdülő mielőbbi tartós bérbeadása lenne célszerű. így fenntartása nem terhelné az állami költségvetést, a bevételek pedig fedezetet nyújtanának a nyolc-tíz éve esedékes felújítási munkákra. A végső döntést a Művelődési és Közoktatási Minisztérium miniszteri értekezletének előterjesztése alapján a kormány hozza meg. Garantált ár csak tagoknak Az Országos Gabona Terméktanács kezdeményezi, hogy a földművelésügyi miniszter csakis a terméktanács tagjai számára hirdesse meg a gabona garantált árát — fogalmazta meg a szervezet elnöksége tegnapi ülésén. Az elnökség azt várja, hogy ezzel felgyorsul a termelők belépésének folyamata. Az 1956-os sortűzügyek- ben egy kiegészített és két új vádirat benyújtása várható. A tiszakécskei, a berzencei és a mosonmagyaróvári ügyekben a Katonai Főügyészség utasítást adott a Budapesti Katonai Ügyészségnek a vádiratok elkészítésére. Mint ismeretes, a tiszakécskei sortűzügyben a katonai ügyészség április végén már benyújtotta a vádiratot T. Béla tartalékos alezredes és K. István nyugállományú őrnagy ellen emberiség elleni bűncselekmény miatt. A bűnügy elbírálására azonban a kijelölt katonai tanács pótnyomozást rendelt el, amelyet a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyott. A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal, miután a pótnyomozást szeptember végén befejezte, a bűnügy iratait megküldte a Budapesti Katonai Ügyészségnek, hogy továbbítsa azokat a Fővárosi Bíróság katonai tanácsához. Dr. Székely György elmondta: a tiszakécskei ügy iratait tanulmányozták és Hétköznapi perpatvaraink Egy 40 éves, egyedülálló asszony kért a minap jogi tanácsot: meghalt az édesapja, testvére nincs, a törvényes öröklés rendje szerint ő lenne az örökös. Apja második felesége azonban a hagyatéki tárgyaláson egy géppel írt magánvégrendeletet mutatott, amely szerint az ő első házasságából született fia az elhunyt második férj teljes vagyonának a kizárólagos örököse. A végrendelet aláírásában két betű eltéréssel, hibásan szerepel a papa neve, csak egy tanú írta alá az okiratot, amelyről a lakáscím is hiányzik. Felmerült benne: talán a végrendelet nem is az édesapjától származik, és kérdezte, hogy megtámadhatja-e az érvényességét. Sajnos, mostanában egyre több hasonló esettel találkozom. A vállalkozások korát éljük, amikor vannak, akik életük során komoly vagyonra teszmegállapították, hogy a nyomozóhivatal nem tett eleget maradéktalanul a pótnyomozást elrendelő végzésben előírt feladatoknak. Ezért a katonai ügyészség a nyomozóhivatalt a nyomozás kiegészítésére - hiányzó tanúvallomások pótlására és további iratok megküldésére - hívta fel. Egyes feladatokat a katonai ügyészség saját hatáskörben kíván megoldani, majd ezt követően nyújtja be a bíróságnak a kiegészített vádiratot. Befejeződött a pótnyomozás a berzencei és a mosonmagyaróvári sortűzügyekben is. A Katonai Főügyészség azt követően adott utasítást a vádiratok elkészítésére, hogy állást foglalt dr. Bócz Endre fővárosi főügyésznek a vádiratok benyújtását szorgalmazó levelével kapcsolatban. A főügyész jogi értékelése szerint a nyomozóhivatal mindkét ügyben teljesítette a pótnyomozást, a bűnügyek iratai alkalmasak a vádiratok elkészítésére. (MTI) nek szert, a hagyatéki tárgyalásokon milliók sorsáról kell dönteni. Ez azonban a végrendelettel való visszaélések veszélyét is magával hozhatja. A Polgári törvénykönyv a végrendelet érvényességi kellékeit szigorúan meghatározza, hogy az örökhagyó akarata is érvényesüljön, de jogtalanul a törvényes örökösök se szorulhassanak ki a hagyatékból. A szabályozás szerint végrendelkezni közjegyző vagy bíróság előtt lehet, de az írásban elkészített magánvégrendelet is szabályos. Szigorúbbak a szóbeli végrendelet szabályai, ezeket a bíróság kizárólag a törvényben meghatározott esetekben tekinti érvényesnek. Mivel a végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, végrendelkezni csak személyesen lehet. Ügyfelemnek is azt tanácsoltam: ha édesapja saját kézíráVálás lesz, békítés nélkül A bírósági és más hatósági eljárások gyorsítását célzó kormányprogrammal összhangban a házassági bontóper előtti meghallgatás megszüntetését tervezi az Igazságügyi Minisztérium. Erről Kecskés László igazságügyi államtitkár-helyettes tájékoztatott. Kecskés László szerint a békéltetés intézménye nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel csak az ügyek két-három százalékában vezettek sikerre a tárgyalások. Országos ösz- szesítésben ez azt jelenti, hogy 1993-ban a 38 ezer 537 befejezett bontóper közül mindössze 766 esetben volt eredményes a békéltetés. Budapesten 8700 bontóperből csupán 170 alkalommal járt sikerrel a meghallgatás. Egy, az Igazságügyi Minisztérium által végeztetett felmérés szerint a megkérdezettek 80 százaléka fölöslegesnek tartja a békéltető tárgyalást. sától származó egyéb okirattal (csekk, személyi igazolvány, levél stb.) minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a nevét helyesen nem abban a formában használta, ahogyan a végrendeleten szerepel, úgy ez már önmagában kellő alapot adhat a végrendelet érvényességének megtámadására. Gyanítható, hogy ebben az esetben a végrendelkezési akarat teljes hiánya áll fenn. Az írásbeli magánvégrendeletről tudni kell, hogy csak akkor érvényes, ha abból kiderül, hogy aláírója a végrendelkezés szándékával írta, megjelöli készítésének helyét, idejét és azt is, hogy elejétől végig maga írta és aláírta. Ha géppel írta, akkor sajátkezűig kellett aláírnia két tanú együttes jelenlétében, vagy aláírását 2 tanú előtt a magáénak kellett elismernie. A két tanú tehát egyrészt a végrendelkező szeméTúljutott a Budapesttől Ado- nyig tartó 60 kilométeres út felén a harmadik napja gólyalábon gyalogló Lőrincz Kálmán, a Házat-Hazát Alapítvány igazgatója. A gólyaláb túrán a vállalkozó eddig az alapítvány számlájára 1 millió forintot gyűjtött össze. Az igazgató elmondta, a szokatlan séta célja elsősorban az országgyűlési képviselők figyelmének felkeltése, amennyiben ugyanis a Parlament 1 milliárd forintot megszavazna e célra, jövőre 300 lakás épülhetne meg a külföldön már bevált szervezési-kivitelezési módszerrel szerte az országban. Az Amerikából kiindult rendszerrel eddig 30 ezer lakás épült a világon. A lyazonosságát, másrészt az aláírásának hitelességét igazolja. Ebből következően egy tanú aláírása az okmány érvényességéhez nem elegendő. Megjegyzem: a törvény csak a tanúk aláírását írja elő érvényességi kellékként, a lakcím feltüntetését nem, ezért annak hiánya még önmagában nem teszi érvénytelenné a végintézkedést. Ügyfelem sérelmezte azt is, hogy a végrendelet szerint édesapja második feleségének fiát nevezte meg teljes hagyatéka örököséül. A törvény az örökhagyó számára lehetőséget ad a törvényes örökös kizárására, és ezt nem is kell indokolnia. A kizárás egyik módja az úgynevezett hallgatólagos kizárás, amikor törvényes örökösét oly módon zárja ki, hogy más személyt nevez meg általános örökösévé. A törvényes örökösnek azonban ez esetmódszer lényege, hogy az alapítvány állami támogatással, védnökök hozzájárulásával és a leendő tulajdonosok kétkezi munkájával építi fel a lakásokat s a csatlakozó fiatal párok 500 óra önkéntes munka elvégzése után kerülnek be a lakásvárományosok körébe. Nálunk az alapítvány szervezésében eddig Bátaszéken, Martonvásáron, Abdán, Gödöllőn és Cegléden építettek fel összesen 30 házat. A gólyaláb túrán összegyűlő pénzt az alapítvány újabb 20 családi ház építésének megkezdésére kívánja fordítani. Az adakozók között volt Gödöllő és Adony polgármestere, akik 10-10 ezer forinttal járultak hozzá a sikerhez. ben is jár az úgynevezett kötelesrész, amely szülő-gyerek esetében az örökrész fele. Mit tehetnek a kisemmizett, a végrendelet törvényességében kételkedő örökösök? Amennyiben a hagyatéki eljárás már folyamatban van, az eljárást lefolytató közjegyzőnél kell az érvénytelenségi kifogást előterjeszteni. Ha a közjegyző a vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal már átadta a végrendeleti örökösnek, akkor a határozatot bíróság előtt keresettel lehet megtámadni. Szeretnék mindenkit megnyugtatni: a végrendelet megtámadására irányuló igény nem évül el. Amennyiben a keresetnek helyt ad a bíróság, meg fogja állapítani a végrendelet érvénytelenségét és egyben kötelezni fogja a végrendeleti örököst a birtokában lévő hagyaték kiadására Dr. Lajer Erika Mikor érvényes a végrendelet?
