Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-12 / 240. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 12., szerda Hunnia-hozam 12,5 százalék Október 17-től 12,5 százalék hozamot fizetnek a Hunnia II. befektetési jegyekre. A kibocsátó Europool Befektetési Alapkezelő Rt. illetékese, Kovács Zsolt elmondta, hogy az elmúlt 9 hónapban éves szinten számolva 24-25 százalékos hozamot ért el az alap, de elsősorban az alapítási költségek elkülönítése miatt most 12,5 százalékos hozamot fizetnek, amelyet 20 százalékos forrásadó terhel. Arról tájékoztatott, hogy a Hunnia II. Alapban lévő mintegy 800 millió forint nagy részét rövid futamidejű diszkont kincstárjegyekbe fektették. A befektetők október 17. és november 15. között a jegyzési helyeken vehetik fel a hozamot. Újra termel a kőbánya Újraindult a termelés a két évvel ezelőtt bezárt tatabányai kőbányában. Mindezt az tette lehetővé, hogy a megyei jogú város önkormányzata nemrégiben egy 130 millió forintos beruházást hagyott jóvá az érintett területen, s magán- személyekkel összefogva Triász Kő Kft. néven vegyes vállalatot alapított a kő kitermelésére és értékesítésére. Várhatóan 150-160 ezer tonna követ termelnek ki évente, s elsősorban a komáromi megye- székhelyet és annak környékét látják el ezzel az építőanyaggal. A későbbi környezeti károk elkerülése érdekében a termeléssel párhuzamosan helyreállítják a bánya területét. Vállalkozási központ Nógrádban Elfogadta a Phare zsűrije a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ kanadai és angol segítséggel készült üzleti tervét, így a Nógrád megyében működő közepes és kisvállalkozások támogatására létrejött vállalkozói központ munkához láthat. Az alapítványi központ a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Phare anyagi eszközeiből az első üzleti évben 48 millió forint hitelt folyósít a magánvállalkozások számára, s hasonló összeget fordít projektek támogatására. Ezen kívül információval, tanácsadással, biztosítással, oktatás szervezésével és külföldi kapcsolatok kiépítésével lesz a magánvállalkozások segítségére. A megye hat városa csatlakozott a vállalkozói központ létrehozásához, most szervezik a városi irodákat. Bankjegykivonás Lengyelországban Október 15-én éjfélkor érvényüket vesztik a régebben nyomtatott, magasabb címletű lengyel bankjegyek. A pénzjegynyomdából 1989-1992- ben kikerült 50, 100, 500 ezres, valamint az egy- és kétmilliós címletű bankjegyek ettől az időponttól nem számítanak törvényes fizetőeszköznek Lengyelországban. Ezektől a papírpénzektől könnyen megkülönböztethetőek az újabb érvényes bankók, amelyeken a névértéket jelző számok pirossal vannak nyomtatva. Természetesen nemcsak eny- nyi a különbség a régebbi és az újabb pénzek között - az új bankjegyek új vízjelet viselnek, amely a lengyel címerállatot, a koronás sast ábrázolja, valamint több ponton biztosítva vannak a hamisítás ellen. A bankjegycserét éppen azért határozták el, hogy gátat vessenek a pénzhamisítók lassan már elképesztő méreteket öltő tevékenységének. MBKE áramkörök 25 millióért Öntözés nélkül nem megy Kincset érő lapocskák A kaposvári MBKE Kft Nyomtatott áramkör üzemében a CNC vezérlésű nyák-fúrógépet programozzák Fotó: Lang Róbert A kaposvári MBKE Elektronikai Kft nyomtatott áramkör gyártó üzemében évente több tízezer darab áramkör lapocskát állítanak elő. Termékeik nagyrészét exportálják; különösen sokat az orosz VÁZ autógyár vásárol. Belföldi vevőik főként hazai nagyvállalatok illetve szövetkezetek és kft-k. Mészáros Lajos, a „NYÁK” j üzemvezetője elmondta: technológiailag egy- és kétoldalas furatgalvanizált paneleket gyártanak. Termékeik egy része saját fejlesztésű. Manapság a műszaki berendezések elképzelhetetlenek nyomtatott áramkörök nélkül. Az üzemben elsősorban a robotvezérlésű gépek kártyáihoz kellenek a kincset érő műanyag lapocskák. Mivel a Lada személygépkocsikat is előállító VAZ-nak nagy meny- nyiségú speciális vezérlőszekrényt szállítanak, így az üzemben folyamatos a megrendelés. — Évente közel 25 millió forint a bevételünk; ebből mintegy 15 millió a gyári belső átvétel. — mondta a vezető. Kétoldalas áramkörökből 2 ezer négyzetméternyit, míg az egyoldalasakból egy négyzetkilométernyit gyártunk. A NYÁK üzemben gyártanak autóelektronikai eszközöket is: feszültségszabályozót és árammegszakítót. Ugyancsak nagy az igény a fény- rendszer technikai gyártmányokra is. Belső világítás testeiket az Ikarus veszi át. Nyomtatott paneleiket még hőfokszabályozónál, fűtésvezérlőnél illetve áramátalakítónál is hasznosítják. (Harsányi) A Kaposcukor Rt napi 4 ezer tonna répát dolgoz fel Takarékos cukorfőzés (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Karl Schultes, a Kaposcukor Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az idén a gáztüzelésre való átállás volt a legjelentősebb beruházásuk: a rendszer átépítése 115 millió forintba került. Ma már mindenütt gázzal tüzelnek: a három nagy kazánt üzembehelyezték és a szeletszárító is gázzal működik. Az új fajta tüzelési mód jelentős, 20-30 millió forintnyi megtakarítást jelenthet a gyár számára. Az átállásnak számos előnye van. Megszabadultak a korábbi olajszállítási, feldolgozási és raktározási költségek milliókra rúgó számláitól, emellett a gáz jobb hatásfokkal hasznosítható. Nem utolsó szempont, hogy így a környezet védelmi előírások is körny- nyebben betarthatók. A gyárban egyébként már igazán beindult a munka. A 101 -ik kampány tegnapi tizenhetedik napján 4 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel és 500 tonnányi cukrot tároltak be. Folyamatos az alapanyagellátás is: több vagonnyi répa érkezik a dombóvári, dalmandi és szigetvári térségből illetve a gyár saját termeltetésű területeiről. A kampányban 450 állandó és 150 ideiglenes alkalmazott dolgozik. A váratlan hőmérsékletváltozás itt is problémát okozott: a meleg nem tett jót a cukorrépának. A túl magas hőmérséklet és a csapadék hiány miatt ugyanis fennállt a levélváltás veszélye. A növények jelenlegi cukortartalma 13-14 százalékos, bár az optimális 16 lenne. Az idei 110 naposra tervezett kampány során 400 ezer cukorrépát dolgoznak fel, s ebből várhatóan 50 ezer tonna cukrot nyernek. (Harsányi) Kétség és remény a burgonya Berzencén A Dél-somogyi homokvidék alig egy évtizede még a burgonyatermesztés eredményeiből virágzott, mára jóformán csak a berzencei Solanum kft termel 190 hektáron eredményesen burgonyát. E területből is 49 hektár az MMI által elismerten vetőgumó termesztésére szolgál. A korábbi szövetkezetből a kötelező átalakulást követően alakult kft mintegy 2500 hektár szántóterületen gazdálkodik. Mint a nevében is mutatja, a kft fő profilja a burgonyatermesztés. Az áruburgonyából 60 hektár termése a váci székhelyű Avico rt. feldolgozására kerül, főképp sárga fajtájú ipari burgonyából. Ez a cég a világ egyik legnagyobb „ pommes frites ” előállító vállalkozása. A fajtasor bemutatásánál Dömötör Lajos főmezőgazdász segítette az ügyvezető igazgatót. Inkább a szakembereknek mondana sokat a Claopatra, a Condor, a Desiree, az Asterix, az Ágria, az Ucama fajták bemutatása. A háztartásokban még inkább a lila héjú fajtákat kedvelik, de az új sárga fajták magasabb szárazanyagtartalma, valamint a kisebb zsírfelvevőképessége hamarosan megváltoztathatja ezt a szemléletet. — A következő évek slágerei lehetnek a Simphonia, a Bartina, a Bimonda és a Nikita fajták. Jövőre már ezekből is tudunk szaporítóanyagot biztosítani a termelőknek. A vetőgumó előállításához évente igény és terület alapján 150-200 tonna alapanyagot hozunk be Hollandiából— Mondta Varga György. 35 dolgozó küszködik és örül esetenként a berzencei és somogyudvarhelyi határban. Idén mintegy 10 millió forintot „húzott” ki a zsebükből az időjárás. És míg szót ejtettünk a bőséges csapadékról, az esetenkénti belvízkárokról, nem maradhat szó nélkül, hogy öntözés nélkül nem megy jövedelmezően a burgonyatermesztés. Ebben az évben 14,2 millió forintért bővítették öntőzőberendezés-há- lózatukat, így egy hektár termőterület közvetlen költségei mintegy 50 ezer forinttal növekednek. Befejezés előtt áll a somogyudvarhelyi manipuláló és tároló korszerűsítése és bővítése, ezzel is csökkentve a hazánkban még 20 százalék feletti tárolási veszteségeket. Mészáros Tamás Hoventa, Budatranspack, Printexpo, Compfair Négy új szakkiállítás A kőbányai vásárvárosban tegnap egyidejűleg négy szak- kiállítás nyitotta meg kapuit. A Hoventa nemzetközi kereskedelmi és vendéglátótechnikai szakkiállítás megnyitóján Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: a bemutatkozás jó alkalom arra, hogy a vállalkozók megismerjék a vendéglátótechnikában rejlő lehetőségeket és, hogy a gyártók bemutathassák kínálatukat és egyúttal szembenézhessenek a konkurenciával. A kiállításon bemutatkozó 120 cég kínálata is bizonyítja, a korszerű vendéglátás eszközeiben nincs hiány. A Budatranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási szakkiállításon 18 ország 82 kiállítója vonultatja fel a csomagolástechnika legújabb eredményeit reprezentáló termékeit. Ezek jó része már eleget tett a környezetvédelmi előírásoknak is. A csomagolóeszközök döntő többsége változatlanul papírból készült, jelentős a műanyagok aránya, az üvegcsomagolás azonban némileg visszaesett. A hazai csomagolóiparnak gondot okoz, hogy az anyag- mozgató és raktári gépeket, berendezéseket gyártó vállalatok átszervezések miatt a gazdaságban a legnagyobb piacvesztést szenvedték el. A Printexpo nyomdaipari szakkiállítás 14 ország 99 kiállítójának termékeit vonultatja fel. A rendezvény jelentősége a tapasztalatok szerint évről évre fokozódik, s mára kialakult a vállalkozói nyomdaipar. A mostani 100 résztvevő közül 85 hazai gyártó, a külföldiek 9 országból érkeztek. A kiállításon nyomdaipari anyagok és segédanyagok, irodaszerek, nyomtatványok, valamint és berendezések láthatók. A Compfair nemzetközi szakkiállítás és vásár a számítógépek és az ezekhez kapcsolódó termékek kirakata. A kiállításon 22 ország mintegy 500 cége mutatja be korszerű termékeit. Magyar-ukrán beruházásvédelmi egyezmény Túl az ismerkedésen Danubia befektetés kárpótlási jegyért Beruházásvédelmi egyezményt írt alá tegnap Kijevben Pál László ipari és kereskedelmi miniszter illetve Szergej Oszika ukrán külgazdasági miniszter. A magyar politikust előzőleg fogadta Olekszandr Moroz parlamenti elnök is. Pál László leszögezte: Magyarország nemcsak kényszerűségből fordult a keleti piacok felé. Ukrajna esetében hosszú távú partnerről és nagy felvevőképességű országról van szó. Kiemelte, hogy az elmúlt évekkel ellentétben nem ragadtak le az általánosságoknál, hanem már a mostani, első tárgyalásokon is túlmentek az ismerkedésen és megkezdték az ágazati keretegyezmények kidolgozását. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy magyar gyógyszerek, gyógyszeripari techo- lógiák és gyógyászati segédeszközök ismét megjelenhetnek Ukrajnában. Ugyancsak reményteli a magyar élelmiszerek és élelmiszeripari feldolgozó technológiák exportja. Szó esett a műtrágya- és vetőmagszállítások növeléséről illetve az állategészségügyi egyezmény véglegesítéséről. Az ukrán partnerek szorgalmazták magyar mintaboltok illetve kisebb élelmiszeripari vegyes vállalatok létrehozását. Előrehaladott tárgyalásokat folytattak az egykori olefinegyezmény felújításáról illetve arról, magyar vállalatok miként kapcsolódhatnak be az ukrán atomerőmüvek modernizálásába. Pál László megerősítette, hogy az Ikarus gyár nemcsak alkatrészszállításban, de egy ukrajnai összeszerelő-üzem létesítésében is érdekelt. Szóba került továbbá, hogy orosz szenet Ukrajnában dolgoznának fel és a termelt áramból Magyarország is részesülne. Pál László közölte, hogy az egész együttműködést súlyosan hátráltató ukrán fizetési gondok megoldására bankközi és kormányközi konzultációt kezdenek. A magyar kormány emellett szeretne pontosabb képet kapni a határmenti kereskedelem illetve a határövezet infrastruktúrájának fejlesztési lehetőségeiről. Ezt még az idén egy tanulmányban rögzítik. Tegnaptól kárpótlási jegyért is jegyezhetők a Danubia Részvény Befektetési Alap befektetési jegyei. A csere készpénz közbeiktatásával történik, illetve a jegyzők a befekte- tésijegy-vásárlásra fordított összeget leírhatják adóalapjukból. A kárpótlási jegy tartós tőzsdei mélyrepülése és a papírok privatizációs felhasználhatóságának bizonytalanságai nyilván sok embert fognak arra ösztönözni, hogy éljenek az adóvisszatérítést ígérő csere- lehetőséggel. A kárpótlási jegyeket változó árfolyamon veszik meg a befektetőktől a jegyzési helyeken, a Magyar Hitel Bank, a Konzumbank, a Cooptourist hálózatában és brókercégek irodáiban. A kárpótlási jegyekért kapott összeget Danubia befektetésijegyvásárlásra kell fordítani. A hároméves futamidejű Danubia portfoliójába részvények, kötvények, állampapírok, befektetési jegyek és kárpótlási jegyek kerülhetnek. Ha jól állítja össze a portfoliót, a részvénybefektetési alap — a Budapesti Értéktőzsdén zajló folyamatok alapján — az állam- kötvények hozamát jóval meghaladó haszonra tehet szert, amit a tőkével együtt a futamidő végén fizetnek ki egy összegben a befektetőknek. A Magyar Hitel Bank garanciát vállalt arra is, hogy a futamidő lejártával a befektetők biztosan visszakapják legalább a befizetett tőke összegét.