Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-08 / 211. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 8., csütörtök A Szonda Ipsos augusztusi közvéleménykutatása Pártrokonszenvek az ország nyugati felében Augusztusban a nyugati országrész lakosságának 72 százaléka tudta, vagy akarta megnevezni azt a pártot, mely számára a legszimpatikusabb (országosan 71 százalék). A legtöbb támogatóra továbbra is az MSZP számíthat, az itteni polgárok 31 százaléka szavazna a szocialistákra, ha a következő hétvégén választásokat tartanának (az egész ország területén 31 százalék). A második legtöbb támogatót az SZDSZ könyvelheti el, a szabad demokratákra a dunántúliak 15 százaléka szavazna (országosan 13 százalék). Mintegy 8 százalékos bázis áll az MDF mögött (7 százalék országosan). Az FKGP mellett az itteni megkérdezettek 7 százalék található (5 százalék az országban). A dunántúli emberek 5 százaléka támogatja a KDNP-t (5 százalék országosan is). A Fidesz-szel rokon- szenvezők aránya 3 százalék (5 százalék az összes állampolgárt figyelembe véve). A parlamenten kívül rekedt pártokkal a dunántúli népesség 4 százaléka (országosan 5 százaléka) rokonszenvezik, ám közülük egyik sem éri el az 1 százalékot. Júliushoz képest a Dunántúlon 2 százalékkal növelte népszerűségét az MDF, 1 százaléknyi újabb szavazót „vonzott” az MSZP és a KDNP. A Fidesz és az SZDSZ támogatottsága csökkent, az előbbiektől a polgárok 1 százalék fordult el, az utóbbiaktól viszont 4 százalékuk. A nyugati megyék felnőtt lakosságának 67 százaléka gondolja úgy, hogy érvényesítené politikai jogait, ha a hétvégén választásokat tartanának (országosan ez az arány 66 százalék). E „biztos szavazói körnek” 86 szálaléka határozott abban is, hogy melyik pártot támogatná. Ennek a politikailag aktív csoportnak közel fele, 45 százaléka áll ki az MSZP mellett (országosan 47 százalék). Az SZDSZ 20 százalékuknak a bizalmát élvezi (országos szinten 19 százalékuknak), míg az MDF feleekkora, 10 százalékos támogatottsággal rendelkezik (országosan szintén 10 százalék van mellettük). Az FKGP 9 százaléknyi szavazatra számíthat (országosan 8 százalékra). A KDNP mögött áll e csoport 7 százaléka (6 százalék az ország egészében). A Fideszt 5 százalék segítené (ugyanennyi országosan is). A parlamenten kívüli pártok támogatottsága ebben a körben összességében 4 százalék (6 százalék országos szinten). Augusztusban a pártok iránti ellenszenv lényegében azonos jellegzetességeket mutat a nyugati vidékeken és országosan. A legnagyobb ellenérzés az MDF-fel szemben fogalmazódott meg, a dunántúliak 18 százaléka nem támogatná szavazatával a Demokrata Fórumot (országosan is 18 százalék). Az FKGP-vel szemben bizalmatlanok aránya 14 százalék (országos viszonylatban 15 százalék). A negatív népszerűségi lista harmadik helyén az MSZP található, az őket elutasítók aránya 11 százalék itt a Dunántúlon (és országosan is). A Fidesztől a megkérdezettek 4 százaléka fordul el (4 százalék a többi országrésszel együtt is). A KDNP-től idegenkedik a nyugati régió lakosságának 3 százaléka (2 százalék országosan). A parlamenti pártok közül az itteniek 1 százaléka nem szavazna az SZDSZ-re (1 százalék országosan). A parlamenten kívüli pártok közül igazából kettőt ér heves negatív kritika: a Munkáspártot 5 százalék (összességében 4 százalék), a MIÉP-et 4 százalék (minden felnőtt állampolgár tekintetében 7 százalék) tartja elfogadhatatlannak. Az adatfelvétel időpontja: 1994. augusztus 3-19. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves közvéleménykutatás. Az alapsokaság: minden felnőtt állampolgár, aki a Dunától nyugatra állandó » Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások On melyik pártra szavazna?” (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: egyéb párt 4 (SZONDÁI országos adatok: nem szavaz nu, 28 bizonytalan irpsösi X MSZP 31 /vJ FIDESZ 3 KDNP 5 SZDSZ 15 FKGP Vkdnp ’ ) ZP 31 » Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?” (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: (SZONDÁI MDF 18 ipsos: nme» ilyen, 37 bizonytalan országos adatok: egyéb párt 12 KDNP 3 MSZP 11 SZDSZ 1 FKOP 14 lakóhellyel rendelkezik. A minta: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 évesnél idősebb lakosságát képviselik, ebből 320 fő a nyugati országrész lakosságát reprezentálja. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress DIÁKEBÉD EGY ÖTVENESÉRT Siófokon is drágább Napközisek, menzások a nebulók kosztja Marcali iskoláiban Siófok négy általános iskolájában egyaránt 45 fo- rint+áfába kerül az ebéd, háromszori ellátást az apróságok 83 forint plusz áfáért kapnak. Balatonendréden az ebéd két forinttal olcsóbb, tízóraival és uzsonnával kiegészítve mindössze 66 forint. A siófoki Perczel Mór Gimnáziumban 59 forintért mérik az ebédet. A helyi Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátóipari SzakközépiskoA tabi Rudnay Gyula középiskolában 56 gimnazista és 32 szakközépiskolás veszi igénybe a menzát. Ennek a térítési díja 60,50 forint. A három-, illetve a többgyermekes családok 30 forint 30 fillért fizetnek az ebédért. A polgármesteri hivatal — mint Bereczk József igazgatóhelyettes elmondta — a 16 éven aluli tabi gyerekeket (háromgyermekes, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülők esetében) 20 forint napközitérítési díjkedvezményben részesíti. A kollégisták a napi háromszori étkezésért 93 forintot fizetnek. — A nagyberényi általános iskola 153 tanulóval kezdte az új oktatási évet — tájékoztatott Tóth Sándor igazgató — közülük 65-en igényelték a napközit; ennek a térítési díja 82,50 forint. Csak ebédet 45 tanuló kért, s 55 forintot fizetnek érte. Flarminc nagycsaládos szülő gyerlában és Szakmunkásképző Intézetben az ellátás 40 fillérrel drágább. Az Ipari Szakmunkásképző Intézetben 66 forintot kell fizetni az ebédért, de a szakmunkástanulók étkeztetéséhez a képzésben részt vállaló cégek a térítési díj 50 százalékával hozzájárulnak. Az ádándi Fekete István Mezőgazdasági Szakiskolában és a helyi általános iskolában az ebéd egyaránt 55 forintba, a háromszori ellátás 125 forint plusz áfába kerül. meke pedig a térítési díj 50 százalékát fizeti. A karádi Gárdonyi Géza Általános Iskola 196 tanulója közül csak hatvanan kértek napközit — tudtuk meg Kiss Istvánná gazdasági vezetőtől — vagyis negyvennel kevesebben, mint tavaly. A napi háromszori étkezés 82,50 forintba kerül, s az önkormányzat minden diák étkeztetését 10 forinttal támogatja. Ötvenszázalékos térítést 15-18 tanuló szülei fizetnek. A törökkoppányi iskolába járó 114 diák 92-94 százaléka igényelte az idén is a napközi ellátást. Az ebéd 50 forintba kerül, tízóraival és uzsonnával 74 forintba. Barabás János igazgató elmondta: a napközit igénybe vevők közül csaknem 40-en a térítési díj ötven százalékát fizetik. Az iskola öt tanulója szociális körülményei miatt térítésmentesen étkezik. A marcali Berzsenyi gimnázium és szakközépiskola mintegy négyszáz tanulója közül hetven a kollégista; s naponta a háromszori étkezésért kilencvenöt forintot fizetnek. A központi előírásoknak megfelelően a három- vagy ennél több gyermeket nevelő családból származók hetven, a kétgyermekes családok fiai, lányai ötven százalékos kedvezményben részesülnek. A helybeli diákok ebédje ötvenkettő forintba kerül, s a menzát igénylők számára is érvényesek a kedvezmények - tudtuk meg Czuring Lász- ióné pénztárostól. A Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója, Brunner István elmondta: iskolájukban 218 tanuló részesül napközis, 187 pedig menzaBarcson a Széchenyi Ferenc Gimnáziumban ötvenöt forintot kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik csak ebédet igényelnek. Ezt Bakó Jó- zsefnétől, az iskola gazdasági vezetőjétől tudjuk. A háromszori étkezést kérő kollégisták a nyersanyag költség- normájának hetven százalékát fizetik, azaz nyolcvan- négy forintot. A Deák Ferenc Általános Iskolában — Káplár Adolf igazgató mondta: — az egyszeri étkezést igénylők ötvenöt forint térítési díjat fizetnek, akik azonban uzsonnáznak is, azok 68,20-at. juttatásban. Az előbbi 77, az utóbbi 45 forintba kerül. A Noszlopy iskolában is ezek a feltélelek. Mivel azonban az iskola 750 tanulója közül 120-an hátrányos helyzetűnek minősülnek, esetükben a marcali, illetve a gyerekek lakóhelye szerinti önkormányzat vállalja át az étkezési díjak fizetését. Az erdőgazdasági szakiskola igazgatója, Kiss Vince elmondta: 250 hallgatójuk közül 212 a kollégista, s napi négyszeri étkezésért 135 forintot fizetnek. Természetesen rájuk is vonatkoznak az említett kedvezmények. A marcali szakképzőben, mint Huszár Zoltán gazdasági vezető elmondta, 107-en részesülnek kollégiumi elhelyezésben 67,50 forint ellenében. A III. Számú Általános Iskolában — mint Szemere Mária igazgató elmondta — a diákok közül negyvenhetén kapnak teljes ellátást, százhuszonket- ten pedig háromszori étkezést kértek. A teljes ellátást igénylők a szállással együtt 59,40 forintot fizetnek — ez ötven százalékos kedvezményt jelent. A naponta háromszori étkezést kérőknél két kategória van. Egy- vagy kétgyermekes család esetében az ellátás harminc forint; ahol három vagy több gyermek van, ott a kedvezmény ötven százalékos, és csak 40,70 forintot kell fizetni. Tabon húsz forintot ad az önkormányzat Barcson több gyerekre nagyobb a kedvezmény Bogláron még számolják, Fonyód már emelte A balatonboglári általános iskola ezeradagos konyhájában főznek a kisdiákokon kívül a középiskolásoknak és kollégistáknak, az óvodásoknak, és innen szállítják az élelmet az idősek otthonába is. Erdős Józsefné, az iskola élelmezés vezetője elmondta, hogy szeptemberben nem emeltek térítési díjat, de most 20 százalékos emelést javasolnak. A tanév első hónapjában az általános iskolások 43 forintot fizetnek naponta az ebédért; aki a napköziben háromszor étkezik, az 67 forintot; az óvodások a napi tíz- órai-ebéd-uzsonnáért 55 forintot, a középiskolai menzások szintén 55-öt térítenek. A középiskolás kollégistáknak a napi négyszeri étkezésért 121 forintot számolnak. A fonyódi Mátyás Király Gimnázium és Szakközépiskolában, mint Bagó Józsefné gazdasági vezető tájékoztatott, a tanév kezdetétől többet fizetnek a diákok az étkezésért, 66 forint a menza a korábbi 53 forint helyett. A középiskolai konyha 300 gimnazistának, 100 szakmunkásképzősnek főz, s hogy csökkentsék a rezsit 150 felnőtt is itt étkezik. A fonyódi középiskolás kollégistákat két éve a diákszálló 200 adagos konyhája látja el. Itt a térítési díj napi háromszori étkezésért 100 forint, de ennek csak 70 százalékát fizetik a diákok, a többit az intézmény téríti a költségvetéséből. A balatonlellei általános iskolában nem terveznek térí- tésidíj-emelést, mert ezt már januárban megtették. Frolyó Lászlóné élelmezésvezető elmondta: a 400 adagos konyha kapacitását kihasználják, a gyermekek mellett az időseknek is főznek. A diákok naponta 61 forintot fizetnek a menzáért, illetve a tiáromszori étkezésért 96-ot. Balaton- szemesen Piringerné Csur- kádi Hajnalka, az általános iskola élelmezésvezetője elmondta, hogy tavaly februárban emeltek utoljára díjat. Most a gyerekek 49 forintot fizetnek menzára, illetve a napköziben a napi háromszori étkezésért 74-et. Az óvodások étkezése 55 forint. Háromfán és Lábodon olcsóbb még az étel Nagyatádon az Ipari Szakmunkásképző és Kereskedelmi Szakközépiskolában 80 forint az ebéd — tudtuk meg Szabó Páltól—, s ennek az összegnek a felét az iskola fizeti. A gimnáziumban a 84 forintos ebédet 44-ért kapja a diák. Az általános iskolákban 70 forint felett van a napközisellátás. Horváth Istvánná, az I. sz. iskola gazdasági vezetője elmondta: 79 forint egy napra az ebéd, a tízórai és az uzsonna, s a különbözetet az iskola pótolja. A III. számú iskolában 72 forintért étkeznek a diákok. A majdnem 50 forintos ebédet 12,50-ért tízórai és uzsonna egészíti ki. Vidéken még 50-55 forint között van a napközisek teljes ellátása. Háromfán a háromgyerekes családok a megállapított díjnak csak a felét fizetik. Lábodon 53 forintba kerül a napi háromszori étkeztetés. Taranyban több rászoruló diák teljes menzai költségét átvállalta az önkormányzat. ►
