Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-07 / 210. szám

1994. szeptember 7., szerda 7 SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA Ellenanyagszűrés a véradóban Mindenki a maga kárán tanul, csak sokba kerülhet Vállalkozásba menekül a kaposvári háziorvos A három héttel ezelőtti vérhiányt az önkéntes donorok áldozatkészségének köszönhetően pótolni tudták a kapos­vári kórház vértranszfúziós állomásán. Rövid idő alatt min­den készletet feltöltöttek. Az állomás dolgozói most a vér­rel kapcsolatos egyéb tennivalókat látják el. Dr. Szabó Ju­dit orvos az újszülött babák és édesanyjuk vérének ellen­anyagszűrését végzi. Fotó: Kovács Tibor Sántoson a gondok elé mennek Hat település, egy gondozói központ Összefogni a régiót és kö­zös erővel megoldani a szoci­ális gondokat. Ez Antalné Ke­resztes Mária sántosi polgár- mester megvalósulni látszó álma. Amíg a somogyi apró­falvak zöme kínnal-keservvel, saját erőből próbálja megol­dani az idősek gondozását, addig az előrelátó elöljáró azon tüsténkedik, hogy minél kevesebb befektetéssel, több támogatással, az erőket össz­pontosítva biztosítsa hat tele­pülés — Szentbalázs, Haj­más, Cserénfa, Kaposgyar- mat, Gálosfa és Sántos — mintegy 500 időskorú és be­teg lakójának gondozását. A hálózat a volt sántosi iskolából kialakított szociális gondozói központ köré szerveződne. A pályázaton nyert 2, 6 millió fo­rintból a tervek szerint a tél elejére el is készülne a kor­szerűsített épület. A központ mellett a szociális gondozói hálózat bővítését, valamint a betegápolói szolgá­lat kialakítását is tervezik. A dolgozók bérére és az esz­közbeszerzésre egy pályázat révén már sikerült 550 ezer 400 forintot szerezniük. An­talné azt szeretné, ha a háló­zatban tevékenykedők egy ré­sze a munkanélküliek közül kerülne ki. A munkaügyi köz­pont által szervezett intenzív szociális gondozói tanfolyam elvégzése után szakszerűen láthatnák el feladatukat az új­sütetű munkások. Tervezik, hogy minden településen dol­gozik majd egy szociális gon­dozó, valamint egy szakápoló, aki ellátja az ágyban fekvő be­tegeket. Kialakítanak egy klu­bot is falunként, ahol napköz­ben az idősek, este a fiatalok múlathatják az időt. V. Á. — Fél év alatt padlóra tet­tek bennünket, mert min­dent egyszerre akartak megvalósítani — így sum­mázza családorvosi tapasz­talatait dr. Mateevics László háziorvos, akinek általános szakvizsgája van és oktató­orvos is. így folytatta: — A változta­tást az egyetemi képzésben kellett volna elkezdeni, úgy, hogy az elméleti oktatás mel­lett a gyakorlatira is nagyobb sújt fektetnek. Kicsit vissza kellett volna fogni az általá­nos képzést, és indítani a há­ziorvosi továbbképzést, va­lamint a középkáderek szak- és akadémiai szintű képzé­sét. Látható volt ugyanis, hogy orvostúltermeléssel kell számolni. Az ebből fakadó gondokat pedig tovább nehe­zítette a családorvosi rend­szer. Dr. Mateevics László sze­rint a minőségi betegellátás sokkal több orvost és körzetet igényelne. Ha továbbra is ál­lampolgári jogon járna az el­látás, ezzel nem is volna gond. „Csupán” tőke kérdése, hogy a háziorvos maga mellé vesz a vállalkozásba egy osz­tályos orvost s így látja el a betegeit. — Kaptunk egy táblát, de ezzel egyelőre nem értünk el minőségi javulást a betegellá­tásban — tette hozzá. — Több lett a feladat és na­gyobb a felelősség. Ránk zú­dították a kártyarendszer ad­minisztrációját, a rokkantosí- tás kényes feladatát, s a re­ceptora minden átkát. He­tente kétszer is változik, hogy mit írhatunk föl és hogyan: 3- 4 ezer gyógyszerfajta hatás- mechanizmusát kellene fej­ben tartanunk. Eredetileg azt ígérték, hogy a teljesítmény után kapjuk a praxispénzt és ebbe a megelőzés is jelentős szerepet kapott volna. Maradt helyette a minden értéket egybeolvasztó kártya. Mi ösz­tönözze az orvost és a bete­get a megelőzésre? Dr. Mateevics László azt mondja, tavaly gondolkodott még azon, hogy vállalkozó legyen-e vagy sem. Az idén már nem töri rajta a fejét. Döntött: az lesz. A város ugyanis minden támogatást megvont tőlük. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyiból kell gaz­dálkodni, mintha vállalkozó lenne. Csak az adózás más: kedvezőbb, ha betéti társa­ságot alakítanak. A követ­kező generációnak már tete­mes tőkére lenne szüksége a műszerpark fölújításához is — folytatta. — Honnan terem­tik elő rá a pénzt? A család­orvoslás nem profittermelő tevékenység. — A háziorvosnak egy csa­ládot a születéstől a halálig kellene végigkísérni. Ezt cé­lozta meg az egészségügyi reform. Mi valósult meg ebből? Az, hogy a körzeti orvos a na­gyon mellőzött orvosi kategó­riából, egy szakmailag és er­kölcsileg is elismertebb orvosi rétegbe emelkedett. Várnai Ágnes Orvoslakást építettek a balatonendrédiek A tb is vállalta a finanszírozást — Korszerűsítésre vár a rendelő — Egymillió forint támogatás a háziorvosnak A balatonendrédi önkor­mányzat megegyezett Za- márdival. A többéves közös- ködés után, lélekszámarányo- san megosztva a terheket két csonka orvosi körzetet alakí­tottak ki, és a társadalombiz­tosító is vállalta ezeknek a fi­nanszírozását. Balatonendréd 1451 lakosának nagyobbik hányada az ez évtől vállalko­zóvá vált háziorvosnak, dr. Gajdos Gézának adta le a be­tegbiztosítási kártyáját. Az endrédiek elszántságát bizo­nyítja, hogy nyolcvan száza­lékban társadalmi munkában építettek orvoslakást az új doktornak, aki pár hete már be is költözhetett komfortos laká­sába. Az önkormányzatnak mindössze négy millió forintot kellett az épületre fordítani. Mindenre persze az endrédi- eknek sem futotta; az orvosi rendelő korszerűsítésre szo­rul. Lovász Zoltánná jegyző szerint, ha az orvos is részt vállalna a terhekből, elkezd­hetnék az épület bővítését. Erre a csecsemőtanácsadás miatt is nagy szükség lenne. A fűtés korszerűsítése folya­matban van, s a háziorvos ki­adásaihoz 1 millió forinttal já­rul hozzá az önkormányzat. A legszükségesebb műszereket ugyancsak megvásárolták. (Várnai) Iskolaorvosok nem gyűjthetnek betegbiztosítási kártyát Tíz forint egy gyerekért Hiába várták az iskolaorvo­sok az elavult rendszer kor­szerűsítését, ez nem történt meg. A háziorvosoknak to­vábbra is kötelessége, hogy el­lássák a rendelőjük körzeté­ben levő általános iskolák diák­jait. Dr. Hegedűs Endre az ÁNTSZ Somogy Megyei Inté­zetének főorvosa azt mondta a Somogyi Hírlapnak, hogy to­vábbra sem gyűjthet betegbiz­tosítási kártyát az iskolaorvos. Az új jogszabály szerint külön- díjazában részesülnek: ha­vonta és gyermekenként 10 fo­rint a fizetségük. A megyénk­ben dolgozó ifjúsági orvosok fő- és részfogalkozásban lát­ják el feladatukat. Utóbbiak 27-en vannak. Az általános is­kolás gyermekekről 91 felnőtt háziorvos és 37 házi gyer­mekorvos gondoskodik. A kö­zépiskolákban négy főfoglal­kozású ifjúsági orvos rendel; a három kaposvári felsőfokú in­tézményben ugyancsak egy- egy orvos látja el mellékállás­ban a betegeket. Az ifjúsági orvosnak leadhatja ugyan kár­tyáját a diák, de ha vidéki, ak­kor a tanítási szünetben gon­dot okozhat, hogy nem a lak­helyén választott háziorvost. Népesedési világkonferencia Kihullottunk a harmadik világba... Magyarországot kormánydelegáció képviseli az ENSZ hétfőn kezdődött kairói népesedési világkonferenciáján. A konferen­cián résztvevő szakemberek, kormányok képviselői várhatóan ajánlásokat fogalmaznak meg a világ országai számára. Ezek, meg a más országok tapasztalatai rendkívül hasznosak lehet­nek hazánk számára, mivel a 60-as évek közepe óta drámaian változik a magyar népesség egészségi állapota. A Központi Statisztikai Hiva­tal Népesedés- és Egészség- ügyi Statisztikai Főosztályának munkatársai — akik hosszú idő óta vizsgálják a magyar népes­ség egészségi állapotának, ha­landóságának alakulását - megállapították: számottevően fogy a magyar lakosság lélek- száma, a csökkenő termékeny­ség és a növekvő halandóság miatt. A nemrég elkészült, leg­újabb elemzésükből kitűnik, hogy a 90-es évek elejére a ha­lálozási arány 13,4-14,4 ezre­lék volt, míg a világ népességét a halandóság csupán - átlago­san - 10 ezrelékkel apasztotta ebben az időszakban. Magyar- országon az emberek várható élettartama 1993-ban 69 év, míg a fejlett egészségügyi kul­túrájú, ipari országokban átlag 74 év volt. Ausztria népessé­gének születéskor várható élet­tartama 7 évvel, Japáné 10,5 évvel magasabb a magyar né­pesség élettartamánál. Általában minden korcso­portbeliek, de főleg a közép­korú férfiak mortalitása maga­sabb a fejlett egészségi kultú­rájú, ipari országokban élő fér­fiakénál. Az életük delén levő férfiak halálozása gyakoribb, mint bármely más - megbíz­ható adatokat szolgáltató - or­szágban. A nők halandósága alacsonyabb ugyan, mint a fér­fiaké, születésük várható élet­tartama azonban 1993-ban 73 év volt, kevesebb, mint ameny- nyi a fejlett egészségi kultúrájú, ipari országokban. Még nem sikerült teljes mér­tékben feltárni: miért oly magas mértékű a halálozás hazánk­ban. A tapasztalat szerint a né­pesség egészségi állapotának romlásában, halandósági szint­jének növekedésében közre­játszanak biológiai tényezők. Országunkban ugyanis maga­sabb a normálisnál a koleszte­rin, a vérnyomás, a kövérség és a több olyan rizikófaktornak a népességre jellemző átlagér­téke, amely a legtöbb halálo­zást okozó szív- és érrend­szeri, valamint rákbetegséget idézi elő. Bizonyított az is, hogy az egészségtelen táplálkozás és az egészségtelen életmód, a mértéktelen italfogyasztás, do­hányzás, a közúti balesetek, az öngyilkosságok csakúgy, mint a kedvezőtlen szociális körül­mények jelentős mértékben hozzájárulnak a halandóság növekedéséhez. A környezeti szennyeződések is károsítják az emberek szervezetét, de ezek nem meghatározóak a ha­landóság alakulásában. Bizo­nyos mértékben az egészség­ügy is felelős a nagyfokú halá­lozásért: mintegy 28 ezer em­ber hal meg azért, mert nem részesült megfelelő ellátásban! Új orvos Gamáson Mintegy másfél év után ismét van állandó háziorvosa Ga- másnak. Dr. Rákóczi László április elseje óta, közalkalma­zottként gondoskodik a telepü­lés betegeiről. Csökkent a baleseti táppénz Három százalékkal nőtt az üzemi baleseti, foglalkozási betegségek miatti táppénzes napok száma Somogybán. Ugyanakkor mintegy 1, 8 szá­zalékkal csökkent a baleseti táppénzköltség. A két tényező hatására az egy napra jutó baleseti táppénz összege 26 forinttal lett alacsonyabb. Somogyi orvosnapok A Pécsi Akadémiai Bizott­ság Klinikai Kutatási Szakbi­zottsága Somogy megyei Szekciójának szervezésében 36. alkalommal rendezik meg a Somogyi Orvosnapokat. A kaposvári Fehér Ház panzió­ban holnaptól, három napon át 105 tudományos előadás hangzik el megyénk orvosai­nak tolmácsolásában. A cu­korbetegség, a kis sebzésből történő beavatkozások mellett az alkohol és betegség téma­körében cserélik ki tapasztala­taikat a szakemberek. Jól ellátott gyógyszertárak Megyénkben 59 települé­sen található gyógyszertár. Az államiak száma 68, a magán­gyógyszertáraké 15. Tíz tele­pülésen van fiókgyógyzsertár; közülük 9 állami és egy ma­gántulajdonú. Kézigyógyszer­tár 10 létesült; 6 magánkézi, 16 állami kezelésben van. In­tézeti gyógyszertár öt van a megyében. Az állami góyg- szertárak kétharmada és va­lamennyi magángyógyszertár rendelkezik már számítógép­pel. A magángyógyszertárak a Somogy Megyei Gyógyszer­tári Közpoton kívül, 48 gyógy- szernagykereskedőtől rendel­hetik meg a készletet. Korszerűsítésre várva Műemlékvédelem alatt áll Tab belvárosában a hajdani Welssersheimb család kúri­ája, amely ma 100, főleg férfi elmebeteg számára ad ott­hont. A Takács Imre Szociális Otthon fenntartója Somogy megye Közgyűlése. A csak részben közművesített épület állagmegóvása, bővítése a műemlékvédelem és a tete­mes költség miatt még várat magára; jelenleg a fűtés kor­szerűsítése van folyamatban. A lakókat 3-10 ágyas szobák­ban tudják csak elhelyezni. A sclerosis multiplexről A szeptember 5-től 11 -ig ter­jedő héten a Telefondoktor a sclerosis multiplexről, a köz­ponti idegrendszeri megbete­gedésről tájékoztatja az érde­kelődöket. Magyarországon 10-15 ezer embert, elsősor­ban nőket érint ez a betegség, amelynek oka ismeretlen, s így megelőzése és kezelése sincs teljesen megoldva. Tü­netei néha rohamosan, szinte órák alatt kialakulhatnak. A Budapesten működő SM-klub telefonja 129-7958, a Székes- fehérváron székelő Magyar SM Társaság telefonja pedig 36-os körzet 22-328-151.

Next

/
Oldalképek
Tartalom