Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-05 / 208. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 5., hétfő A KSH Megyei Igazgatósága az első félévről, félévi gazdasági, társadalmi helyzetéről A somogyi gazdaság a számok tükrében ' Alkotmánybírák teljes ülése Az Alkotmánybíróság teljes ülést tart ma. A testület napirendjén a következő kérdések szerepelnek: illetékfizetésre kötelezhetők-e visszamenő- leges hatállyal azok, akiket korábban törvény ez alól mentesített? Alkotmányellenesen korlátozta-e az önkormányzatok tulajdonjogát a gázszolgáltató vállalatok helyzetét szabályozó törvény? Ellentétes-e a véleménnyilvánítás szabadságával a közösség elleni izgatás törvényi tényállása? Miért csak magánszemélynek engedélyezhető az államigazgatási eljárásban teljes vagy részleges költségmentesség? Bodrog Médiahajó A hét végén szombaton délelőtt tíz órától este tíz óráig médiahajóvá változott a Ma- hart Személyhajózási Kft. „Hegyalja” nevű motorosa. A Zempléni Újságírók Egyesülete (ZÚE), több mint száz térségi újságíró, országgyűlési- és önkormányzati képviselő, polgármester, vállalatok, vállalkozók, gazdasági szakemberek részvételével indította az első Bodrog Médiahajó rendezvényét. Mint Tarnavöl- gyi László, a ZÚE elnöke a sárospataki hajóállomásról való induláskor köszöntőjében fogalmazott, a nehéz helyzetben lévő zempléni tájért felelősséget érző, azért tennia- karó és tudó embereket hívták meg közös gondolkodásra, hogy segítsék a kibontakozást, egy nagyobb léptékű fejlődés elindulását. Kapucinus rend jubileuma Tatán Jubileumi megemlékezést tartott szombaton Tatán a római katolikus egyház kapucinus rendje. A VII. Kelemen pápa 1528-ban kiadott bullájában elismert reformág tagjai ugyanis kereken 250 évvel ezelőtt telepedtek le ebben az észak-dunántúli kisvárosban. Az ünnepség szentmisével kezdődött, majd egyháztörténeti konferenciát tartottak. Ennek előadói megemlékeztek az Esterházy-grófoknak Tata és környéke gazdasági, valamint kulturális életében betöltött szerepéről. E család fogadta be az első rendtagokat Tatán. Az eszmecserén szó esett természetesen a kapucinusok hazai és helyi szerepéről s jövőbeni szerepükről. A sötétbarna csuhás barátok - akik nevüket az alapító Assziszi Szent Ferenc öltözékének jellegzetes darabjáról, a kapucniról kapták - a lelki vigasz nyújtása mellett aktívan részt vettek Tata szellemi életében is. Tanévnyitó a Studies Centerben A negyedik tanévet nyitották meg az International Studies Centerben. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1990-ben létrehozott oktató központban harmincnyolc ország kétszáznegyvenhét hallgatója kezdte meg stúdiumait. Az angolszász rendszeren alapuló kétszintű oktatáselső undergraduális (főiskolai) szintjén általános közgazdasági és üzleti ismereteket sajátítanak el a hallgatók angol nyelven. A tanulóknak lehetőségük nyílik ezt követően egy kétéves továbbképzésre is, amelynek végén master, azaz egyetemi diplomát kapnak. A kreditrendszerű (nyugati típusú pontrendszernek megfelelő) oktatás átjárhatóságot teremt a magyar és külföldi egyetemek között. Somogybán 1994. első félévében a gazdálkodás körülményeit az alábbiak jellemezték. A szervezetek számának növekedése az idei év első hat hónapjában is tovább folytatódott. A megyében 1994. június végén 2226 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött, 334-gyel több, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is leggyakoribb a társaság alapítás a kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása gazdasági ág területén. Az előbbieket meghaladó nagyságrendet képvisel megyénkben a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek tábora. Számuk 2916 volt idén félév végén, s ezek 72 százaléka betéti társaság. Jelentős szerepe van a megye gazdaságában az egyéni vállalkozásoknak is: belőlük 1994. június 30-án 37221-et tartottak nyilván. 1994. első félévben a megyei székhelyű ipar bruttó termelési értéke — az 50 főnél nagyobb létszámú gazdasági szervezetek összesített adatai szerint — 11,8 milliárd forintot tett ki, amely összehasonlítható árakon számítva 22 százalékkal több az 1993 első félévinél. Ezen belül a feldolgozóiparban 28 százalékkal nőtt a termelés volumene, ezzel szemben a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás területén 17 százalékos csökkenés mutatkozott. 1994. első hat hónapjában a megfigyelt megyei székhelyű ipari szervezetek együttes értékesítése folyó áron 38-, összehasonlítható árakon számítva 22 százalékkal nőtt 1993. azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül az export volumene nagyobb mértékben, 45 százalékkal bővült, míg a belföldi eladásoké 16 százalékkal. Az előzőek alapján így az ipar összes — folyó áras — értékesítéséből az export aránya 25-, míg a belföldi eladásoké 75 százalékot képviselt. 1994. első félévben a megyei székhelyű építőipar saját építési-szerelési teljesítménye — az 50 főnél többet foglalkoztató szervezetek adatai alapján — folyó áron 1,6 milliárd forintot tett ki, amely volumenében 2 százalékkal volt kevesebb 1993 azonos időszakáénál. 1994. január-júniusban a mélyépítőipar összehasonlítható árakon számított termelése 9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg az épületfenntartás és korszerűsítés alágazaté „Tankönyv — helyzetkép — jövő” címmel kezdődött konferencia a témával foglalkozó specialisták — kiadók, tankönyvírók, és szakmai szervezetek képviselőinek — részvételével. A tanácskozás az ELTE Tanárképző Főiskoláján szeptember 7-ig között tartó, tankönyvbemutatóval és vásárral kiegészített „tankönyves hét” elnevezésű rendezvénysorozat része. Honti Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára felszólalásában hangsúlyozta: a a tankönyvek pluralizmusára szükség van az olyan szaktárgyak esetében, ahol meggyőződésbeli és világnézeti különbségek állhatnak fenn. Más a helyzet 118-, a magasépítőiparé pedig egy százalékkal nőtt ez idő alatt. 1994. első félévben az építőipar termelékenysége — a létszám 18 százalékos csökkenése mellett — 20 százalékkal javult. A mezőgazdaság helyzete az ide év első hat hónapjában — az előző években elkezdődött, kedvezőtlenül alakuló körülmények miatt — tovább nehezedett. Somogy megye földterülete 1994. május 31-én (a földterület statisztikai számbavételének időpontjában) 569,0 ezer hektár volt, ebből a mezőgazdasági terület 332,5 ezer hektár. Ez utóbbi 52 százaléka a szövetkezeteké, 31 százaléka az egyéb gazdálkodók, 17 százaléka pedig a vállalatok és gazdasági társaságok tulajdonában van. A szántóterület legnagyobb részén (144,4 ezer ha-on) a szövetkezetek gazdálkodnak, az egyéb gazdálkodóké egy év alatt 32,7 ezer ha-ról 74,7 ezerre nőtt, a vállalatok és gazdasági társaságok szántóterülete 44,3 ezer hektár. A megye szántó- területe 263,4 ezer hektár, az országosnak 6 százaléka — 443 hektárral több mint egy évvel korábban. Ez év május végéig 252,4 ezer hektárt vetettek be, az előző évinél 11,5 ezer hektárral többet. A vetetlen terület az 1993. évi 22,1 ezer hektárról 11,0 ezerre csökkent, gmely — az országos 5 százalékkel szemben — az összes szántó- terület 4 százalékát tette ki (1992-ben 10-, 1993-ban 8 százalékát). A szántóföldi növények közül kukoricát 85,1 ezer-, búzát 43,6 ezer hektáron vetettek, az előző sorrendben 12-, illetve 4 százalékkal nagyobb területen, mint egy évvel korábban. Az őszi árpa vetésterülete 17,0 ezer, a tavaszi árpáé 9,4 ezer hektárt tesz ki, az előbbi 13 százalékkal nagyobb, az utóbbi 22 százalékkal kisebb, mint tavaly ugyanilyenkor. A triticale területnövekedése számottevő (148 százalékos), így 5,2 ezer hektáron termesztették az idén. A cukorrépával bevetett terület (3,8 ezer ha) 20 százalékkal lett több az előző évhez képest. A napraforgó vetésterülete (21,7 ezer ha) alig változott (egy százalékkal nőtt), viszont a repcéé (6,1 ezer ha) az előző évi csökkenést követően 7 százalékkal nőtt. Burgonyát 3,8 ezer hektáron ültettek, 7 százalékkal nagyobb területen, mint egy évvel korábban. Az 1994. június 30-i állatszámbavétel — kistermelők nélküli — adatai szerint Soviszont az olyan tárgyaknál, mint például a matematika, vagy a kémia. Az államtitkár — aki ez idáig több tankönyvet írt — azt is felvetette: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a könyvek elbírálásánál már rendelkezésre álljanak a gyakorlati kipróbálás tapasztalatai. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a Magyar Szakképzési Tanács elnöke kifejtette: az utóbbi években — a piaci viszonyok felé történő elmozdulás hoza- dékaként — számottevően bővült a tankönyvek kínálata. A minőség is javult, külföldi szakértők véleménye szerint is világszínvonalúak a magyar tankönyvek. Benedek szerint ugyanakkor szükség lenne a fizetőképes keresletet jobban mogy m egyében 37,0 ezer szarvasmarhát tartottak, 15 százalékkal (6,7 ezerrel) kevesebbet, mint 1993. hasonló időpontjában. Idén június végén 97,4 ezret tett ki a sertésállomány, ami 20 százalékkal (25,0 ezerrel) lett kisebb a tavaly ilyenkorinál. Az anyaállatok közül a tehenek száma (16,2 ezer) 9 százalékkal csökkent, míg az anyakocáké (8,0 ezer) 18 százalékkal lett kevesebb. A lakosság életkörülményei Somogy mecwében az évközi adatszolgáltatásra kötelezett — 50 fő, illetve a mező- gazdaságban 10 fő feletti létszámmal rendelkező — jogi és nem jogi személyiségű gazdasági szervezetek és költségvetési szervek 1994. első félévének átlagában 64,3 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Ez a megfigyelt létszám 3 százalékkal (valamivel több mint 1,8 ezer fővel) volt kevesebb a tavaly ugyanilyenkorinál. A megyei szintű csökkenésen belül erőteljes (17 százalékos) létszámveszteség jellemezte a mezőgazdaságot, de jelentős mértékű (11 százalékos) létszámfogyás mutatkozott a kereskedelem területén is. Idén féléves szinten a gazdasági ágak egészében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 25,2 ezer forint volt, 27 százalékkal több, mint 1993. első félévében. A foglalkoztatottakon belül a fizikai állományú dolgozók 19,2 ezer forintos bruttó átlagkeresete 23 százalékkal haladta meg a tavaly ugyanilyenkorit. Itt a legmagasabb bruttó összeget a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás gazdasági ágban (24,2 ezer Ft), valamint a szállítás területén (23,5 ezer Ft) számfejtettek. A szellemi foglalkozásúak részére bruttó értékben — kiugró — 40 ezer forintot meghaladó átlagösszeget fizettek ki az energiaellátás, az építőipar, valamint a szállítás területén. Somogy lakásépítésében az 1994. első félév sem hozott kedvező irányú változást, ugyanis az elmúlt négy évben bekövetkezett csökkenő folyamat jelei ezúttal is megmutatkoztak. 1994 első hat hónapjában megyei szinten 260 lakást építettek fel, amely az 1993 első félévinél 9-cel (de az 1991. első félévinél 112-vel) volt kevesebb. Az idén január-júniusban használatba vett új lakásokból a városokban 130 (tavaly 162) épült, ebből a megyeszékhefigyelembe vevő árkontrollra. A szakképzést szolgáló tankönyvekről szólva a helyettes államtitkár elmondta: 1949. és 1990. között a tanulók jelképes összegért, 10 forintért kapták meg a meglehetősen uniformizált, a 80-as évek közepére már elavult szakmai színvonalú könyveket. Az 1991-es megállapodás ezen a területen is piacosította a kiadást, ugyanakkor a tankönyvek ára nem haladhatja meg az ezer forintot. Ennek 60 százalékát az állam, 40 százalékát pedig a tanulók fizetik. Nem sokáig tartható azonban ez az árszínvonal, a közeljövőben új megállapodásra lesz szükség a szociális partnerekkel — jelentette ki a MŰM helyettes államtitkára. lyen 54 (tavaly 65), míg a községekben is 130 lakás készült el, amely 23-mal többet jelentett az 1993. első félévihez képest. A lakásokat most is — 3 kivételével a lakosság építette. A megfigyelt hat hónap alatt a lakásépítések mellett 45 lakást bontottak le, ileltve szüntettek meg, 24-gyel többet, mint 1993 azonos időszakában. Idén január-júniusban megyei szinten 76 új üdülőt vettek használatba a tulajdon nosok, szemben az egy évvel korábbi 57-tel. 1994 első hat hónapjában a megyei 50 főnél többet foglalkoztató szállítási szervezetek autóbuszjáratai 24,0 millió főt szállítottak, 3 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a helyi tömegközlekedésben az utasok száma és az utaskilométer-teljesítmény egyaránt 4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a helyközi autóbuszforgalom utasainak száma közel azonos a tavaly ilyenkorival, míg utaskilométer-teljesítménye 2 százalékkal csökkent. 1994. első félévében megyénk közútjain 236 személy- sérüléses közlekedési baleset történt, 11 százalékkal kevesebb, mint 1993 hasonló időszakában. Sajnálatos viszont, hogy a balesetet szenvedett személyek száma 377-ről 394-re nőtt. Közülük 34-en meghaltak, 137-en súlyosan, 223-an pedig köny- nyebben sérültek meg. Az ittasan okozott balesetek száma idén január-júniusban 51, szemben a tavaly ugyanilyenkori 35-tel, így minden 5. balesetnél szerepet játszott az alkohol. Az alkoholos befolyásoltságban okozott balesetek 6 százaléka volt halálos, 55 százaléka súlyos, 39 százaléka könnyű sérüléses. A középfokú oktatási intézményeknél a továbbtanulási helyzet a következőképpen alakult. Somogy középiskoláiba — a június 24-i állapot szerint — az 1994/95. tanévre 3322 tanuló jelentkezett, közülük 2537-en nyertek felvételt, így megyei szinten az átlagos felvételi arány a középiskolákban 76 százalékos. Az 1994/95. tanévre a középiskolákba felvett I. és O. osztályosok részére együttesen 84 osztályt indítanak, így egy osztályra 30 tanuló jut átlagosan. Az 1994/95-ös tan.évben a gimnáziumokban induló I. és O. osztályok száma 31, amelyekbe 919 tanuló nyert beiskolázást. A megyénkben lévő gimnáziumok közül kettő egyházi fenntartású: az egyiket (Kaposváron) katolikus, a másikat (Csurgón) református felekezet működteti. Az előbbiben 44 jelentkezőn közül 29-en, az utóbbiban 100 főből 75-en tanulhatnak tovább. A szakközépiskolák 53 I. osztályt indítanak 1618 fővel, akik 75 százalékot képviselnek az ide jelentkezettekből. Kevés a felvételi lehetőség a jelentkezőkhöz mérten a művészeti és az idegenforgalmi szakközépiskolában, ide előző sorrendben a jelentkezettek mindössze 27-, illetve 45 százalékát vették fel. A megye szakmunkás- képző' iskoláiba az 1994/95-ös tanévre a megyéből és a megyén kívülről ösz- szesen 2358-an (közöttük középiskolai végzettségűek is) jelentkeztek, de a felvételt nyertek száma — a május 31 -i állapot szerint — 2099 fő. A gép- és gyorsíró iskolában egy osztályt indítanak 25 tanulóval, amely 69 százalékos arányt képvisel a jelentkezők számából. Az egészségügyi szakiskolába 61-en jelentkeztek, viszont — a pótjelentkezésekkel együtt — 82-en kezdhetik meg tanulmányaikat ez év őszén. Somogy megye idei első hat hónapi idegenforgalmának főbb jellemzői a következők voltak. 1994. első félévben a megye kereskedelmi szálláshelyein 120,7 ezer vendég 485,3 ezer vendégéjszakát töltött el; ez az elmúlt év azonos időszakáéhoz viszonyítva 48-, illetve 36 százalékos növekedést jelent. A külföldi vendégek száma 38-, a belföldieké pedig 66 százalékkal emelkedett az 1993. első félévihez képest. A külföldi vendégéjszakák száma 25-, a belföldieké pedig 64 százalékkal lett több. 1994. január-június hónapokban a vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 4,0-, ezen belül a külföldieké 4,6-, a belföldieké 3,2 éjszaka volt. 1994. első félévben a Balaton Somogy megyei partszakaszának közvetlen part menti településein a kereskedelmi szálláshelyeket 99,5 ezer vendég, 419,4 ezer vendégéjszakára vette igénybe. Ez az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 61-, illetve 43 százalékos bővülést jelent. Ezen belül a külföldi vendégek száma 42-, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 27 százalékkal emelkedett. A vendégforgalom a szállodákban, nyaralóházakban és fogadókban nőtt, a kempingekben és a fizetővendéglátásban pedig csökkent az előző év első hat hónapjához képest. Nem kell! Nem szeretem ezt a szót: kell. No nem a jelentésével van bajom, hiszen kell a „kell”, ha kifejezésre akarjuk juttatni: valamit muszáj elvégezni. Azért nem szeretem, mert lejárattuk. A szocializmusban a határozatok nyüzsögtek a „kel- lek”-től. Mindenki tudta, hogy az ilyen szavakkal megtűzdelt döntések a tanácskozások után „személytelenül” hamarosan az íróasztal-fiókokba kerülnek, és szinte biztosra vehettük, hogy túlnyomó részük megvalósulatlanul ott is marad. Nemsokára újak váltották fel őket az új határozatokban, ugyanarra a sorsra ítéltetve. A „kellek” a rendszerváltozást is túlélték. Tessék csak utánanézni, hány főember mondta úton-útfélen: ezt kell, azt kell tenni. De ugyanúgy nem következtek a tettek, mint azelőtt. És most? A „kellek” megint virulnak a beszédekben, a programokban, a tervekben, az elhatározásokban és ígéretekben „fönt” és „lent” egyaránt. De jó lenne, ha felváltaná őket az egyes- és többesszám első személy: teszem, tesz- szük, megvalósítom, megvalósítjuk, elvégzem, elvégezzük és így tovább. Mennyivel szebb lenne a beszéd, és szá- monkérhetőbb az elhatározás. Szegedi Nándor Tankönyves jövőkép \
