Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-30 / 230. szám
1994. szeptember 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Bankszív a gazdaság vérkeringésében — Egyre több székben ülnek olyan, a jövőre nézve meghatározó szerepkörrel és befolyással bíró bankos szakemberek, akik láttak már közelről bankot, aminél fogva én lényegesen jobb esélyeket látok a bankkonszolidáció és -privatizáció folytatására, mint amilyenek egy évvel ezelőtt adottak voltak — mondta tegnap a MTESZ kaposvári székházában tartott előadásán dr. Mátrai Miklós. Az Állami Bankfelügyelet megbízott elnöke a szövetség Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságának felkérésére banki szakembereknek adott tájékoztatást a bankszektor előtt álló lehetséges folyamatokról. — Egy átmeneti időszakban, ahol az ügyfelek egy része olyan kondícióban van, amilyenben, ott a bankok sem lehetnek rózsás helyzetben — mondta előadásának kezdetén Mátrai Miklós. — A bank szíve és motorja a gazdaságnak, ha zavarokkal küszködik, akkor a gazdaság sem működhet zavartalanul, ha pedig jól megy neki a bolt, az a gazdaságra nézve is pozitív erőkkel hat. A kormánynak abban a tekintetben nem lehetett tehát alternatívája, hogy kell-e a bankkonszolidáció. Egyedül abban lehet és van választási lehetőség, hogy mi módon, milyen eszközökkel lehet privatizációra alkalmassá tenni a bankokat, emelte ki a bank- felügyelet megbízott elnöke. Elhangzott: a már privatizált Magyar Külkereskedelmi Bank után a Budapest Bank kerül sorra, aminek magánosítása várhatóan a jövő év első felében befejeződik. A többi bank még konszolidációra szorul, hogy a befektetők stabil, átlátható helyzet lássanak maguk előtt. — A külföldi tőke jelenlétére nagy szükség van a privatizált és az ez előtt álló bankokban — hangsúlyozta Mátrai Miklós, ugyanakkor figyelmeztet: — nagyon okosan kell osztani a hatalmat. A bankon keresztül gyarmatosítani lehet egy országot, ezért az államnak kínosan vigyázni kell az esetleges 49 százalékára, és más jogosítványaira. (Balassa) C+C Nagyatádon is Ma nyílt meg Nagyatádon A Mecsek C+C Kereskedők áruháza, amely több mint háromszáz négyzetméteren ötezer féle cikkel és 18 millió forintos árukészlettel várja a kereskedőket és vállalkozókat. A Mecsek Füszért Somogy megyében elsőként megnyitott raktáráruháza egy hónap alatt 14 millió forintos beruházással készült el. Az áruház 12 dolgozóval működik. Fotó: Lang Róbert Védencük a Dráva... a belvizek okoznak sok gondot Fotó: Lang Róbert Somogybán Éppen idén harminc éves az a kormányrendelet, amelyik az Árvíz- és Belvízvédelmi Területi Bizottságok munkáját is meghatározza. Ebben az szerepel, hogy a bizottságnak csak rendkívüli esetekben kell összeülnie, ám a készenléti állapotot állandóan fenn kell tartani. Mivel árvíz az utóbbi évtizedben szerencsére nem volt, így dél-dunántúli bizottság évente egyszer összejön, hogy megbeszéljék az aktuális teendőket. Tegnap erre Barcson került sor. A megbeszélésen Szappanos Ferenc, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója — úgy is mint a bizottság titkára — tájékoztatta a résztvevőket a legutóbbi ülés óta történt eseményekről, a vízminőségi kárelhárításokról, a védekezés szervezeti feltételeiről, a védelmi készletekről, valamint az önkormányzati szervek kapcsolódó feladatairól. Az igazgató kifejtette: sajnos sem a vízügyi igazgatóságok, sem a társulások esetében nem lehet fejlődésről, de még szintentartásról sem beszélni. A rendelkezésre álló pénz épp hogy a legszükségesebb feladatok elvégzéséhez elegendő. Ezért fokozottabban kell ügyelni a kárelhárítás szervezettségére, mert ha már pénz nincs rá, legalább a meglévő eszközökkel és emberállománnyal hatékonyan tudjanak dolgozni. Á terület — ide tartozik Baranya Somogy és Tolna megye nagy része — nem árvízMunkában a védelmi osztag veszélyes, de a belvizek annál több gondot okoznak. Egy-egy nagyobb felhőszakadás illetve tartós esőzés esetén a Rinya és a Dráva vízgyűjtőjében gyakoriak a hatalmas belvizek. Az eltelt egy évben épp egy ilyen esetben kellett mozgósítani az árvízvédelmi osztagot, hogy kisegítsék az adott települések önkormányzatait. Mert — bár sok helyen ezt nem is tudják még a polgár- mesterek sem — árvíz- és belvízveszélykor az önkormányzatoknak kell megtenni az első lépéseket, sőt, a polgármester maga a parancsnok a törvény értelmében. Épp ezért, hogy mindezt megtudják, és egy esetleges éles helyzet esetén segíteni tudják a védelmi osztag munkáját, a bizottság tervezi, hogy választások után az új polgármestereket tájékoztatja a feladatokról. Maga a védelmi osztag egy hetven fős csapat, akik egyébként a vízügyi igazgatóságnál dolgoznak, és baj esetén védelmi munkára bevethetők. Hogy tudásukat szinten tartsák, ilyenkor a tanácskozás idején gyakorlaton vesznek részt. Idén az úszó pon- tonhídról való cölöpverést — gáterősítést —, a merülőfalak telepítését és a szivattyúk üzemeltetését gyakorolták. Az osztag vezetőjének egyértelmű megállapítása: részükről felkészültek, de jobb ha továbbra sem lesz rájuk szükség. Varga Ottó Adósok kamarája alakult Kaposváron tegnap megbeszélésre hívták a térség adótanácsadóit. Az ország minden nagyobb városában megtartott tanácskozás célja egy, a szakmai érdekek képviseletét biztosító szervezet létrehozása. Zara László, az Adótanácsadói Kordinációs Irányító Munkabizottság elnöke elmondta: Hazánkban az adótanácsadók adóklubboktól vagy az egyesületi formában működő Magyar Számviteli és Adótanácsadói Kamarától kaphatnak segítséget. Ez azonban nem elég: a szakma és dolgozóinak érdeke, hogy tovább fejlesszék érdekképvis- letüket. — Célunk, hogy egy állandó szakmai szervezetet hozzunk létre. Olyat, amely folyamatosan nyújt segítséget tagjai számára. A szervezet felépítése, működése terén még sok a kérdőjel, de jónéhány dologban már konkrét javaslattal rendelkezünk — tette hozzá a munkabizottság elnöke. A tanácskozáson elhangzott, ennek legkézenfekvőbb megoldása egy kamara létrehozása lenne. Ezt nemcsak bizonyos törvények, hanem szakmai követelmények is indokolják. A szervezet jogi formája azonban egyelőre még kérdéses. — Külön kamarát kéne életre hívni az adótanácsadók és a könyvelők számára — vélekedett az egyik résztvevő. — Viszont szükséges a megalakításuk, mivel a jelenlegi nehézségeknél ez védőernyő is lehetne számunkra. A tanácskozás két szavazással ért véget: a megjelentek először a kamarai szervezetre voksoltak. Majd arról határoztak, hogy ne csak egy, hanem három szakmai — adótanácsadó, számviteles, könyvvizsgáló — kamara jöjjön létre. (Harsányi) SOMOGYI HÍRLAP Troszt Tibor jegyzete A kisegítők segítsége Nem vagyunk egyformák, gyerekkorunkban sem voltunk azok. A természetes különbözőséget torzíthatják, növeszthetik, deformálhatják olyan rendellenességek melyek miatt a kisdiák már megkülönböztetett bánásmódot igényel. Sajátos gondoskodást, testre, szellemre szabott programokat, amelyekkel esélyt kap arra, hogy elinduljon, s ne csupán kivetődjön a nagybetűs Életbe. Érre hivatottak az úgynevezett nevelési tanácsadók, aztán az iskoláztatásra a kisegítő iskolák. Igaz, az itteni produkció nem ígér látványos sikerprogramot, aligha volt önkormányzat, amely egyéb stallumok megszerzése mellett azt kiáltotta volna: ide nekem a kisegítőt is! A megyei pedagógiai intézetben említették például Somogysámson esetét, ahol a helyi polgármester türelmének, belátásának, de minek sorolni a jelzőket, szóval a jószándéknak köszönhetően, működhet ismét a kisegítő tagozat. Tegyük hozzá: a helyi önállóság, a társulási készség, s a térségi szemlélet „aprópénzre váltásából” futotta a megyei önkormányzat bukszájából arra, hogy a kisegítők sorsát is figyelemmel kísérje. A tizenegy somogyi településen működő iskola és tagozat az idén kiemelt, 30 millió forintos támogatást kapott. Nyolcmilliót meg a nevelési tanácsadók. S ezek az összegek azért is fontosak, mert a tényleges költség és az állami normatíva közötti különbség 75 százalékát fedezik! Tessék csak számolni... Szóval, miközben különböző fórumokon vita folyik a megváltozott megyeszerepről, ami érthető, a hátránnyal indulók esélyeinek javításában ez a megyei „alakítás” tiszteletre- méltóan sikerült. Nehézkes eljárási szabályok, elhúzódó perek Dunántúli bírók fóruma A gyakorlati szakemberek segítsége a törvényalkotóknak A dunántúli megyék megyei bíróságai kollégiumvezetőinek részvételével két napos tanácskozás kezdődött Fonyódon a bírósági üdülőben. Tegnap a bíróságoknak a büntető eljárás nyomozati szakában betöltött szerepéről folytattak eszmecserét. Ma pedig a büntető eljárás gyorsításával és egyszerűsítésével kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre. A kezdeményező és a házigazda szerepét betöltő Somogy Megyei Bíróság a megbeszéléssel szeretne hozzájárulni az új eljárási törvény megalkotásához. Ugyanis szükség van arra, hogy mihamarabb megszülessen egy modern, a jogállamiságnak leginkább megfelelő nyugati stílusú, új büntető eljárási törvény. A kormány már elfogadta ennek a koncepcióját. Ez azonban még eléggé ötletszerű és vázlatos. Hasznára válik tehát a majdani törvénynek, ha egy-két fontos kérdést a bírók — mindenek előtt a szakmai tapasztalatokat is leginkább összefogó kollégiumvezetők — gyakorlati szempontból nézve is részletesen megtárgyalnak, és javaslataikkal segítik a törvény- alkotókat. Arra kérdésre, hogy miért éppen az említett két témát választották a megbeszélés tárgyául, dr. Szollár Pál, a Somogy Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője elmondta: az egész társadalom érzi a perek elhúzódásának káros következményeit. Ehhez a korszerűtlen eljárási jog is hozzájárul egyebek között azzal, hogy a tyúklopásnál is ugyanolyan procedúrát kell lefolytatni a bíróságnak, mint az emberölésnél. Nyugaton a „bagatell” ügyektől mentesítik a bíróságokat. Mi arról cserélünk eszmét, hogy Magyarországon milyen gyorsítási és egyszerűsítési eljárást lenne leginkább célszerű bevezetni. A másik téma: a nyomozati szakban foganatosított kényszerintézkedésekkel, (letartóztatással) kapcsolatos, az előítéletet is magába rejtő ellentmondások feloldására irányul. Véleményem szerint esetleg a vizsgáló bírói intézmény ezt a gondot megszüntethetné. De nevezhetjük bárminek, a lényeg: a kényszerintézkedéseket olyan szervezetnek kellene megtenni, amely független az ügyet később tárgyaló bírótól. A fonyódi tanácskozás erre is adhat jó javaslatokat. Az elhangzottak pedig bizonyára nem lesznek pusztába kiáltott szavak, hiszen mind az Igazságügyi Minisztérium, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság képviselője megjelent az „alulról kezdeményezett" szakmai megbeszélésen. Szegedi Nándor Szász Endre rajzok Pécsett A Várdán élő, világhírű festőművész, Szász Endre tollés ceruzarajzaiból nyílt kiállítás Pécsett a Műhelygalériában. Egy-egy készülő alkotás előtanulmányaival találkozhat a közönség. A kiállítás október 16-ig várja az érdeklődőket. Zsippó, Lipótfa összekötő útja Régóta várnak a helybéliek arra, hogy elkészüljön a Zsip- pót Lipótfával összekötő út. A szilárd burkolatú, aszfaltozott, három kilométer hosszú útszakaszon jelenleg is dolgoznak a szakemberek. A beruházás 26 millió forintba kerül. Az összekötőút a tervek szerint még ebben az évben elkészül. A Somogy utánpótlása Három utánpótlás-csoport működik a Somogy Tánc- együttes mellett. Az alsósok a kaposvári Együd Árpád Városi Művelődési Központ színpadán ropják. A felső tagozatosok és a középiskolások a szakszervezeti székház színháztermében sajátítják el a tánc alapjait. A három csoportban csaknem százötvenen táncolnak, ám a vezetők továbbra is várják a fiúk jelentkezését. Belőlük van ugyanis kevesebb. Balatonszemesi pavilon-tervek A balatonszemesi Kisfaludy utcai beépítési terveken dolgoznak a megyei önkormányzat Területrendezési Társulásának munkatársai. Üzletek, pavilonsorok és vendéglátóhelyek kialakítását tartalmazza a terv, amelynek elkészítésére a balatonszemesi önkormányzat adott megbízást. Rászorulókat támogattak Ruházati cikkeket ajánlott fel az 56-os Szövetség kaposvári szervezete a Családsegítő Központnak. A télre gondolva, 300 kg vegyes ruhát, 30 pár csizmát, 70 db kabátot, 20 sapkát adtak át, hogy a szolgálat segítsen a rászorulókon. Az intézmény egyébként tartja a kapcsolatot a karitatív tevékenységet végző egyházi szervezetekkel és a városlakóktól is rendszeresen gyűjti a ruha- és bútoradományokat, ám ezekkel az igényeknek csak egy részét tudja kielégíteni. Látrányi segélyek A tervezettnél 15 százalékkal többet kellett költeni a látrányi önkormányzatnak a szociális kiadásokra. A tervezett 931 ezer forintból 150 ezret rendszeres nevelési segélyre, és ugyanennyit rendszeres szociális segélyre költöttek. A többletkiadást a húsz személy részére folyósított munkanélküli jövedelempótló támogatás jelentette. Hírlevélben a rendezvényekről A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet hírlevélben tájékoztatja az intézményeket és a pedagógusokat az intézet programjairól. Az októberi programok mellett téli ajánlatokról, a pályaválasztásról is olvashatunk, de a pályázati figyelő és a könyvajánlat sem maradt ki a Hírlevélből.
