Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-03 / 207. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 3., szombat A helyzet magaslatán... Dolgoznak a szakiparosok a megyei bíróság épületének tetőszerkezetén. A munkával a terveknek megfelelően legkésőbb december elejére elkészülnek. Fotó: Király J. Béla Veszett fejsze nyele? így fürdött be Máriafürdő Közigazgatási államtitkár nem lehet politikai szélkakas Peren kívüli rendezés Megállapodás jött létre az Agritrade és az Agrimpex, valamint az Agrimpex és a társaság korábbi vezetői között a munkaviszonyok megszüntetéséből fakadó valamennyi peres ügy peren kívüli rendezéséről. E megállapodás eredményeképpen az Agrimpex volt vezetőinek távozása miatt felmerült rendkívüli költségek a társaságnak megtérülnek. Botrány Ferihegyen Kisebb kavarodást okozott a Ferihegyi repülőtéren egy jugoszláv állampolgárságú operaénekesnő a vámvizsgálat során. A hölgy vámellenőrzésekor táskájában ezer amerikai dollárt és 89 ezer olasz lírát talált a pénzügyőr. Az énekesnő valószínűleg ezt szerette volna megelőzni azzal, hogy rátámadt a pénzügyőrre és rendőrért kiabált. Az esetről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága adott tájékoztatást. Tanácskozás az EBEÉ jövőjéről Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet jövőjével foglalkozó kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött tegnap Budapesten politikusok, külpolitikai szakértők részvételével a Külügyminisztérium és a Magyar Külügyi Intézet égisze alatt. A konferencia résztvevőinek tiszteletére ebédet adott Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia irányítója ez alkalomból — angol nyelvű beszédében — áttekintést adott Magyarország külpolitikai törekvéseiről, és vázolta az EBEÉ jövőjével kapcsolatos magyar javaslatokat. A külügyminiszter leszögezte: Magyarország külpolitikai törekvéseinek megvalósításában fontos eszköznek tekinti az EBEÉ-t. Megbízott vezérigazgató Cséry Pál a Fővárosi Vízművek Részvénytársaság vezérigazgatója több évtizedes közszolgálat után szeptember 1-jétől nyugdíjba vonult. Az Igazgatótanács október végéig - a tulajdonos fővárosi Önkormányzat által kiírt vezér- igazgatói pályázat elbírálásáig - Szőke Ferenc gazdasági vezérigazgató-helyettest bízta meg a vezérigazgatói teendők ellátásával. A pályázatok benyújtásának határideje egyébként augusztus végén lejárt, ám a postai átfutási időre való tekintettel csak a jövő héten lehet megtudni, hányán is pályáztak a vezérigazgatói posztra. Aranyhíd Zamárdiból A képes levelezőlapgyűjtők országos egyesülete Szombathelyen tartotta meg éves közgyűlését. A szeptember közepéig látogatható tárlatra Somogy megyéből a zamárdi Aranyhíd Képeslap Vállalkozást hívták meg. A vállalkozó munkáit nagy figyelem kísérte, mert technikája révén képes már ötven darab képeslap megrendelése esetén is olcsón eleget tenni a megrendelésnek. Az „amputáció” a napokban aláírandó szerződéssel ér véget. Vele együtt egy több mint kétéves huzavona. Balaton- máriafürdő csatornapart melletti, 3,3 hektáros, 136 milliós forgalmi értéket képviselő ingatlanából közel 6 ezer négyzetméter a szekszárdi OTP-hez kerül. Az egybefüggő területből kihasított részt körülbelül 22 millió forintért — az aktuális jegybanki alapkamattal növelve — két éven belül visz- szavásárolhatja a máriafür- dői önkormányzat. A történet 1992-ben kezdődött, szekszárdi illetéke- ségű Likvid kft amely többek között sorsjegy kibocsátásával is foglalkozott, azzal az „üzleti ajánlattal” fordult a máriai önkormányzathoz, hogy 2,7 millió forint készpénzért cserébe vállaljon bankgaranciát 30 millió forintra, és kilencven napos visszafizetési határidőre. A hitelt folyósító szekszárdi OTP háromszoros biztosítékot kötött ki Máriafürdő pedig a szerződésben az ominózus zagytéri területtel állt jót a káeftéért. A pénzintézet annak rendje és módja szerint jelzálogjoggal terhelte meg az ingatlant. A Likvid akkoriban is már felszámolási eljárás árnyékában élt és szépen megköszönte, hogy vi- szont-garanciák nélkül, viszonylag könnyedén szép summához jutott... — Amióta ez a dolog kipattant, egyfolytában ködösítenek — háborog Márkó István, aki máriai lakosként nemegyszer protestált a közNyelvünkben a „pót” szócskához kellemetlen képzetek társulnak: pót az, ami más, mint az igazi. Amikor rövid időn belül immár sokadszor olvasunk-hallunk pótköltségvetésről, akarva-akaratlanul felmerül a kérdés: nem tudnánk egyszer végre „igazi”, jó, maradandó éves költségvetést készíteni? Pótköltségvetésre még a legjobban kormányzott államban is sokszor szükség lehet, ha előre nem látható körülmények lényegesen ségnek jelentős anyagi veszteséget okozó ügyben. •— A helyi pártok és a községi baráti kör nevében petíciót nyújtottunk be a hivatalhoz — folytatja, — de megnyugtató mind a mai napig nem kaptunk. Közben meg nyílt titok, hogy egy meggondolatlan lépéssel kockára tettek súlyos milliókat. Arról nem is beszélve: miért nem kérték ki a lakosság véleményét egy ilyen tranzakció előtt? Féltek attól, hogy egy eseteges népszavazáson alul maradhatnak... A sorsjegy-üzletnek közben befellegzett, s a tartozásból a Likvid mindössze 14,8 millió forintot térített meg. A máriai önkormányzat — ki tudja, milyen megfontolásból — nem kért, rögtön a 91 -ik napon fizetési meghagyást. Vagyis nem indított polgári peres eljárást a kft. ellen. Ehelyett feljelentést tett a Somogy Megyei Rendőrkapitányság vizsgálati osztályán. Ám a nyomozó hatóság — 1994 elején — bűncselekmény híján — megtagadta a nyomozást... Miközben a késedelmi kamattal növelt, rendes kamat csak nőtt, az önkormányzat illetékesei, jóhiszeműen még mindig a be- teljesítetlen ígéretekben bíztak. — Mint a községért aggódó civil szerveződésű egyesület tagjai fordultunk a marcali ügyészséghez, hogy vizsgálja ki. történt-e avagy mulasztás, s kik felelősek a kialakult helyzetért? — Nagy Jenő, a Bala- tonmáriafürdő Baráti Kör elnöke úgy véli, ha másként nem, a nyilvánosság útján erkölcsileg elítélendőnek minősítik azt a képviselő-testületet, amely szakértelem híján, kellő tájékozódás nélkül, a falu kámegnövelik az állami kiadásokat, vagy csökkentik a bevételeket, netán mindkettőt egyidőben. Nálunk nem söpört végig semmilyen természeti katasztrófa, s hogy most mégis a pótköltségvetéssel bíbelődik az ország gazdasági szakértőinek színe-java, annak több oka lehet. Vagy az, hogy a korábbi kormányzat nem volt képes előre látni a kiadások és a bevételek várható alakulását, vagy tisztában volt ugyan a helyzettel, de úgy vélte, nem tudná a valóságos rára kötött kétes kimenetelű üzletet. — Nemcsak, mint az önko- rányzat megbízott ügyvédjét, de mint máriai lakost is rendkívül izgat ez a probléma — jegyzi meg dr. Úszkál Péter. — Sajnos én már későn kerültem a képbe. Akkor amikor csak a veszett fejsze nyelét próbáltuk megragadni. Végül ezen a nyáron az OTP budapesti vezérigazgatóságán annyit elértünk, hogy elengedik a késedelmi kamatot, s csak az ügyletit kell megfizetni. A már kész, és aláírásra váró szerződés értelmében a zagytéri közműves parti ingatlanból három területrész a szekszárdi OTP-tulajdonába jut. Viszavásárlási jogát a má- riafürdői önkormányzat két éve át tarthatja fent. Közben felvettük a kapcsolatot a Likvid Kft. felszámolásával megbízott Kossuth Holding Rt-vel, amely visszaigazolta a jogos igényünket. Sajnos azonban, a Likvid mérlegén 80 ezer forint készpénz és több tízmilliós tartozás van. Innen pénzt remélni, gyakorlatilag lehetetlen... Hogy az év végén megválasztandó balatonmáriafürdői képviselőtestület miként határoz majd zagytér-ügyben, az egyelőre a jövő zenéje. A parti sáv turisztikai célokra történő hasznosítása, s az ezzel ösz- szefüggő területrendezési koncepciók miden esetre a visszavásárlás mellett szólnak. Az más kérdés az, hogy kinek a bőrére? Az ügyben igencsak érintett máriai pol- gármsteri hivatal mindenesetre elzárkózott a vélemény-nyilvánítástól költségvetést elfogadtatni a parlamenttel, a közvéleménnyel, a külfölddel. Úgy számoltak, hogy majd évközben, szükséghelyzetre hivatkozva nyújtják be a számlát, kérik meg a valóságos és a korábban jóváhagyott költségvetés különbö- zetét. De közbejöttek a választások, az előző kormányt menesztette az ország, az adósságot — és vele együtt a pótköltségvetés nyűgét — az utódaikra hagyták. A többpárti demokráciában aligha lehet eltussolni a muA miniszterelnökségi államtitkár és a minisztériumok köz- igazgatási államtitkárai szakemberek. Függetlenül a politikai széljárástól az a feladatuk, hogy a hivatali apparátus zavartalan működéséről gondoskodjanak. Ám a politikai viharok egyik-másikukat ennek ellenére időnként elfújják a politika színpadáról. A kormány jelenlegi miniszterelnökségi államtitkára dr. Kiss Elemér. — Ha jól tudom, nem először ül ebben a székben. — Jelenleg az ötödik kormány szolgálatában állok. Fock Jenő idejében kerültem a hivatal állományába, akkoriban innen a harmadik szobában ültem, mint előadó. Később egy szobával közelebb kerültem, az akkori államtitkár helyetteseként. Németh Miklós mellett már miniszterelnökségi államtitkár voltam. Ez annyira bizalmi poszt, hogy az Antall-kor- mány áthelyezett: egy évig a környezetvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, aztán hűvös szelek támadtak körülöttem és inkább elmentem ügyvédnek. — A felügyelete alá tartozó Miniszterelnöki Hivatalban milyen változások várhatók? — A hivatal apparátusa négy év alatt a hatszorosára duzzadt. A kormány szándéka, hogy az államigazgatást soványítsa, mindenütt kisebb létszámmal, hatékonyabb munkát végezzenek. A A kormányprogram elemzői úgy vélik, hogy az előző és a mostani kormány politikája sarkalatosán eltér majd a kisebbségek ügyének kezelését illetően. Míg az MDF politikusai igyekeztek összekapcsolni az ország külpolitikai lépéseit a határainkon túl élő magyarok sorsával, az új kormány azt vallja, hogy a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek alanyi jogon tarthatnak igényt a különleges bánásmódra és sorsuk alakulása nem lehet a határainkon túl élő magyarok helyzetének függvénye. Hogy mindez ne csak óhaj maradjon, bizonyos intézkedések nem tűrnek halasztást. Mind a hazai, mind a határon túl élő kisebbségek ügyeit egységes felügyelet alá kell rendelni. Ezt a feladatot a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, mint önálló államigazgatási szervezet kapta meg, s egyben felkérték, hogy lásson hozzá a kisebbségek jogait leosztásokat, a számítási hibákat és tetten érhetők a felelősök is. Kit kell tehát pellengérre állítani a múlt év végén elfogadott rossz költség- vetésért? A kormányt? A pénzügyminisztert? Netán a szakapparátust? Kezdjük az utóbbival. A magyar pénzügyi apparátus a korábbi években nem egyszer készített a realitásokra fogékony politikusok számára szakszerű és bevált költségvetést, sőt a puha diktatúra idején ahhoz is volt bátorsága, hogy tiltakozzon az kabinetben három politikai államtitkár és három tárca nélküli miniszter is helyet foga- lalt, ezek a funkciók és a titkárságaik is — egy tárcanélküli miniszter állását kivéve — megszűntek. A Miniszterelnöki Hivatalban például három apparátus — a szóvivői iroda, a sajtó iroda és a Nemzeti Tájékoztatási Hivatal — foglalkozott a tájékoztatással. Összesen negyvenötén dolgoztak ezen a három osztályon. Ezután a Kormány- szóvivői Iroda látja majd el mind a három osztály dolgát, összesen mintegy 15 munkatárssal. Pusztán ezzel évente 80-100 millió forintot lehet megtakarítani. De említhetnék más osztályokat is. — Milyen országos hatáskörű hivatalok szűnnek meg? — Erről a kormány még nem döntött. Most a minisztereken a sor, nekik kell felülvizsgálniuk, hogy a területükön melyik hivatalra van szükségük, melyikre nem. — Hogyan alakul a kormány augusztusi programja? — Az Expót, a bős-nagymarosi kérdést és a médiatörvényt előre soroltuk, erről már értesült a közvélemény is. Augusztus 15-ig elkészül a kormány második félévre szóló jogalkotási tervezete, amely majd részletesen meghatározza az ügyek fontosságát és a tárgyalási menetrendet. (Koós) ■•■•ijminim r fektető törvénytervezet kidolgozásához. Az egységes felügyelet és az intézményesített állami együttműködés mellett politikai-szakmai egyeztető fórumot is létesítenek a különböző tárcák, a parlamenti pártok, a kisebbségek képviselői és szakértői részvételével. A kormány rövid távú programjában is foglalkozik a cigányság ügyeivel, minthogy a probléma sokkal összetettebb annál, semhogy a kisebbségi kérdéskör egyik alpontjaként lehetne besorolni. A kabinet szándéka, hogy ezen a téren is a mainál hatékonyabb tárcaközi koordinációt alakít ki. A kormány szorgalmazza, hogy hamarosan válasszák meg a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát is, de ehhez előbb meg kell változtatni az Alkotmányt: a biztosi intézmény testületi formája helyébe az egyszemélyi biztost kell állítani. Ferenczy Europress irreális politikai megrendelések ellen. Úgy gondolom, fel lehet őket menteni ezúttal is a tévedés felelőssége alól. Az igazi felelősöket tehát a politikusok között kellene keresni, ha egyáltalán ildomos volna ilyesmire akárcsak gondolni is. A kormány tagjain, a költségvetést megszavazó képviselőkön kellene számon kérni a hibákat, a tévedéseket, a szándékos kendőzéseket. De a pótköltségvetéssel járó gondokat így is, úgy is az utódaik viselik. Bácskai Tamás Csíky K. Erika A pótköltségvetés szükséges rossz Sürgős tennivalók a kormányprogramban Kisebbségek... < >
