Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-24 / 225. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1994. szept. 24. szombat SZÍNES hétvégé Könyveket ajánlunk KULCSÁR SZABÓ ERNŐ Az új kritika dilemmái Az irodalmi kritika belső törvényeinek átalakulását vizsgálja a szerző a rendszerváltozás időszakában. (Antológia Kiadó - 380 Ft) RICHARD VILHELM A változások könyve A változások könyve segít visszatalálni az ősi szemléletmódhoz, amelyben az ember és természet egysége még töretlen és önismerethez vezet. (Édesvíz - 352 Ft) JAMES JONES Fütty A Most és mindörökké című regény megváltoztatott nevű hősei sebesülten, rokkantán, lelkibetegen térnek vissza a frontról, és tapasztalniuk kell, hogy már senkinek sem kellenek, az életük csődtömeggé, kudarctömeggé vált, a hátország biztonsága veszélyesebb számukra, mint a háború. (Fabula - 490 Ft) BERNÁTH ZSIGMOND Istenekhez szól a harang Indiai útirajz, amely az évezredes ősi India kultúráját mutatja be a mai India világával együtt. Egy útleírás iz- galmassága és egy kultúrtörténet gazdagsága találkozik a kötetben. (Fortuna - 328 Ft) BAKA ISTVÁN Sztyepan Pehotnij testamentuma Baka István új kötetének gerincét a Sztyepan Pehotnij „nevében” írott versek három füzete alkotja. A szoros rendbe szerkesztett kötet maga is 3x3 szonettel kezdődik. E mikro-ciklusok külön-kü- lön, Baka Istvánnál ismerős módon, távoli kultúra-rétegeket csúsztatnak egymásba. (Jelenkor - 160 Ft) JOHN JAKES A fattyú Egy nyolckötetes családregény első könyve. A sorozat az amerikai történelem 200 évét öleli fel. A fattyú hőse erős akaratú, szenvedélyes anyja, nagy jövőt szán neki, hiszen, mint kiderül, Kentland hercegének törvénytelen fia. (Magyar Könyvklub - 590 Ft) Tanú-szerepre készül a vadászmezők örök látogatója Község a megyehatáron Bodrogi, a salléri bikák megmentője Művészúr! Nagy rajongói vagyunk a művészúrnak..., lelkesedtek a rajongók. Ez nagyon jó dolog..., vetette közbe a művészúr. ... és örülnénk, ha kezet szoríthatnánk a művészúrral!, fejezték be azok, mire a művészúr: Ennek ugyan semmi akadálya. Az elmaradthatatlanul csokornyakkendőbe öltözött Bodrogi Gyulát, miután kezet rázott a két lábodi rajongóval, a vadászatról kérdeztük Nagy- sallérban, a vadásznap ez évi rendezvényén. Márcsak azért is erről, mert nem véletlen, hogy a művészvilágból éppen ő csöppent a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát hatvanezer hektáros területének egyik legszebb pontjára. — A családunkban nagy hagyományai vannak a vadászatnak, nálam ez 1971 óta gyógyíthatatlan szenvedély — idézte a múltat Bodrogi Gyula színművész. — A sport, a szórakozás és a hobbi az életemben. Azóta megfordultam az ország szinte minden nagy vadászmezején, vadászparadicsomában, a Bakonytól az Alföldig, Szőregtől Somogy- hárságyig. — Milyen eredményekkel büszkélkedhet? — Lőttem egyszer egy ezüstérmes bikát a páljárási erdőben, ennek a trófeája 9 kiló és 2 dekás volt. Szőreg nevéhez pedig egy aranyérmes bak elejtetése fűződik... — Egy idegen erdőben járva, mint amilyen ez a nagy- salléri, mik az érzései? — Az az igazság, hogy bármerre is járok, az erdő már nem tud idegen lenni számomra. Szeretem a természetet, és otthon tudom érezni Színművész, Bodrogis szerelésben Fotó: Lang Róbert magam egy ismeretlen vidéken is. — Tervezi-e a közeljövőben, hogy valahol hódol a a szenvedélyének? Akár itt, Nagysallérban. — Igazából egyvégtében csak tervezem, de az elfoglaltságaim mostanában csak ritkán engedik, hogy ezek meg is valósuljanak. Most éppen Bacsó Péter Tanú II. című filmjének egyik szerepét tanulom, ami egy nagyon izgalmas feladatnak ígérkezik. A film a jelen idők tanújának mulatságos tragikomédiája lesz. — Mondhatjuk, hogy ez a filmszerep egyben a nagysal- léri szarvasbikák isteni szerencséje? — Elképzelhető, hogy az. Igen. Balassa Tamás Nincstelenek virágkora Bécsben Több osztrák lap is megszólaltatott magyar írókat, s foglalkozott a kortárs magyar irodalom helyzetével. A héten ugyanis magyar irodalmi napokat tartottak az osztrák fővárosban. A Salzburger Nachrichten Dalos Györgyöt idézte. „Most is épp virágkort élünk, igen szegény virágkort — a nincstelenek virágkorát” — mondta Dalos György és utalt arra, hogy még soha ennyi kiadó nem volt Magyarországon. A Der Standard kulturális rovatának munkatársa Kertész Imrével — aki tegnap tartott felolvasát a Schauspielhausban — életének, sorsának és irodalmi munkásságának összefüggéseiről beszélgetett. A lap Magyarország nem hivatalos irodalmi lelkiismeretének nevezte a írót. Pogányszentpéter jeles napjai A megye szélén fekvő község is kerülhet a megyei érdeklődés középpontjába olykor-olykor. Főleg ha úgy segít magán és sorsán mint Pogányszentpéter. Igaz a helybeliek munkát leginkább a közeli Nagykanizsán találnak, a zalai város ipara, ahogy itt látják, egyre biztatóbb lehetőségeket nyújt. Az otthoni, családi boldogulás Pogány- szentpéterre marad. Élő hagyományok Márpedig ez a falu nemcsak megmarad, hanem lassan-las- san lélekszámában is gyarapodik, egyre több Kanizsáról „kiköltöző” családot tartanak már számon. Pogányszentpéter meg amolyan számontartó falu, ha azt vesszük legalábbis, hogy 1984-ben itt alakult az elsők között Somogybán helyi köz- művelődési egyesület, élén ma is a községi közösségi élet egyik megyei doyenjével, No- vák Józseffel. Szépen fészket is raktak egy klubteremben, melynek falain a tablók arról tanúskodnak, hogy számon tartják dalban, viseletben az elődök jeles napjait. S ezt különösen jó szívvel lehet tenni akkor, ha a jelen mindennapjai sem maradnak jeltelenek. Zakócs László polgármesterrel, aki főállásban a helyi vízműnél dolgozik, készítettünk egy alkalmi számvetést arról, hogy mit hozott az önállóság, mire jutott polgáraival egyetemben a helyi képviselőtestület. A közös iharosberényi tanácstól még átörököltek egy beruházást, amit befejeztek becsülettel: a vezetékes ivóvízellátást. Aztán következett 1992-ben az új alsó tagozatos iskola építése, óvódával, konyhával, amely a községbeli „közétkeztetési” étvágyat is csillapítja. A saját iskola A piros cseréptetős épületben Tamásné, Takács Emőke iskolavezető biztosít arról, hogy jó volt a választás, két pedagógus kollégájával együtt megoldják az „alsós” pedagógiai feladatokat, az önkormányzat példásan segítette a szülőket az iskolakezdésben, amúgy meg rendre pályáznak, hogy a körülményeket tovább javítsák. Ennek köszönhető például, hogy az itteni apróságok úszni tanulnak Kanizsán, a gyermeknap meg a szülők közös ünnepével végződött legutóbb. És jött a tegnapi nap, a faluház avatása. A tizenegy millió forintos építkezésre, berendezésre hitelt vett fel a község, korábban kamatmentes hitelt kaptak a megyei önkormányzattól is, amit jó gazda módjára ki kell gazdálkodni, s évente törleszteni. A közmeghallgatásokon ez volt a fő téma és a falu úgy döntött, hogy belevág. Egyedül nem megy Düledezett a posta is, a pécsi igazgatóság ezért készséggel szállt be új hivatalával a faluházi „komplexumba", mellette szépen berendezték a ragyogó fehér orvosi rendelőt a váróval, aztán az ügyfélfogási irodát, az ügyes-bajos dolgok intézésére, a tetőtérben pedig méltóképpen ünnepélyes termet a boldogító igen kimondására, klubtermet közösségi rendezvényeknek, meg a községi könyvtárat. Zakócs László töpreng is kissé — mondja, ne mondja? — aztán kiböki mégis, ha kifizették az adósságot, a faluház tovább bővíthető újabb közművelődési övezetekkel. Hogy mikor? Ha majd lesz miből... Annyi bizonyos, hogy nem, kívülről, vagy felülről várják az áldást, elsősorban önmaguk szeretnének gondoskodni önmagukról. Ha meg segítség akad, miként (lapunk is tudtul adta a napokban) a templom tatarozásához is, vagy a közösségi termek szépítéséhez a Kanizsára elszármazott H.Gelencsér Mária festőművész képeiből, azt jó szívvel, tisztelettel fogadják. Ezek a lépések természetesen nem feledtetik, hogy Pogányszentpéteren is vannak nehéz napok vagy megtorpanások, ugyanakkor az egyesület krónikása joggal feljegyezheti, adódtak mostanság is jeles napok, amelyek azért csak-csak áttörik fényükkel a „hétköznaplós”, koraőszi, szeptemberi esőt is. Tröszt Tibor Száz koncert évente, ritka gyűjtemények Kis Weimarrá vált a kastély Tíz éve vette át a Feste- tics-kastély igazgatását dr. Czoma László. Mint az elhivatott embereknek általában, neki is volt egy nagy álma: a kastélyt egy „kis Weimar-rá”, a várost pedig Közép-Európa egyik kulturális központjává fejleszteni. Hosszú évek szívós munkája igazolja: napjainkra ez valósággá vált. — Amikor idejöttem, a főúri életmódot bemutató kiállító- termek jelentették a kastélyt, s az itt folyó munkát — mondja a kastélymúzeum igazgatója. — Én négy pillérre próbáltam felfűzni a teendőket; a százezer kötetes főúri könyvtárral kezdtük, amely tulajdonképpen a kastély lelke. A bibliotékában Európa valamennyi nyelvén találhatók könyvek; az idők során olyan tudományos műhellyé nőtte ki magát, amely ha kellett, a svéd külügyminiszternek, ha kellett, a holland királynőnek prezentált bemutatót. A kiállító-részleggel folytattuk: a világ leggazdagabb török szőnyeggyűjteménye nálunk látható; de híres az afrikai trófeatárlatunk, illetve a Nemzeti Múzeumtól kapott mintegy fél ezres fegyver. Még talán annyit: a nyolc éve működő Festetics Vonósnégyes a kastély rendkívül gazdag zenei anyagára épült; a Musica Tár kottáit rendszeresen játssza az együttes. Dr. Czoma László vezetésével a keszthelyi kastélyból nemzetközi konferencia központ lett; megannyi mester- kurzus, tudományos tanácskozás, irodalmi, művészeti és kultúrpolitikai fórum színhelye. Gyakran találkozunk itt hazánk és kontinensünk állam- férfiaival is; legutóbb tizenegy ország részvételével Keszthelyen tartott konferenciát a Nizzai Diplomataképző Intézet. Ami pedig a zenei életet illeti: évente száz koncertnek és huszonöt mesterkurzusnak ad otthont a Művelődési Minisztérium fennhatósága alatt levő intézmény. — Büszkék vagyunk héthektáros francia, illetve angolparkunkra; itt kertészeink az idén 36 ezer palántát ültettek el — fűzi hozzá az igazgató. — Van egy 2,5 hektáros területünk, amelyen három üvegház és egy pálmaház található, valamennyit Eiffel tervezte. Felújításuk megkezdődött, s itt szeretnénk kialakítani a Balaton-vidék génbankként is funkcionáló botanikus kertjét. S ha már a növényekről esett szó: október elején kerül sor arra az európai virágkötészeti konferenciára, amikor is virágdíszben pompázik majd a kastély. A rendkívül gazdag őszi programkínálatból ide kívánkozik egy kultúrtörténeti szenzáció: szeptember 26-30. között a Királyi Angkor Alapítvány a Magyar Unesco bizottsággal közösen nemzetközi kerekasztal-konferenciát rendez Keszthelyen. A nem mindennapi eseményre három kambodzsai minisztert is várnak. Csíky K. Erika Dr. Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója Fotó: Kun G. Tibor
