Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-23 / 224. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. szeptember 23., péntek Pedagógusok a szakképzésben — konferencia Oktatók képesítés nélkül A KKDSZ sztrájkalapot akar A teljesítményekre szabják a bért! Vadász János, a KKDSZ elnöke Fotó: Török Anett Román írók Pécsett Laurentin Illicit, a Román író- szövetség elnöke is részt vett a pécsi magyar-román kulturális napok irodalmi estjén. Elkísérte a szövetség magyar titkára, Balogh József, aki elmondta, hogy hazájában is háttérbe szorult a szépirodalmi művek kiadása, különösen a tehetséges, fiatal magyar írók művei sínylik meg ezt. Ezen igyekszik változtatni a többi között a marosvásárhelyi „Látó” című folyóirat körül tömörült szellemi erő, a kolozsvári református egyház, amely anyagilag segíti a magyar nyelvű könyvkiadást. Három kiadó tankönyvei Tankönyvbemutató nyílt Budapesten a Tan-Társ boltban: három kiadó mutatja be iskolai kiadványait. A celldömölki Apáczai és a Pauz általános iskolásoknak, a Holnap kiadó középiskolásoknak szánja kiadványait. Közülük „A 20. század története fiataloknak” című munkát már mintegy 35 ezren vásárolták meg. Színházi fesztivál Rizóma Fesztivál néven nemzetközi színházi találkozó kezdődik Veszprémben. Az október 5-ig tartó rendezvénysorozat programjában a magyar, holland, német és kínai társulatok, a sepsiszentgyörgyi magyar színház és egy németországi cigány csoport is fellép. Az előadásokat a veszprémi Petőfi Színházban és a Latino- vits Zoltán Játékszínben tartják. Tanévnyitó az egyetemen Ünnepélyes tanévnyitóval tegnap megkezdődött az oktatás Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az új felsőoktatási intézményt a Katolikus Egyetemi Alapítvány és az állam támogatásából hívták életre összesen 450 millió forintnyi beruházással, egy volt szovjet laktanya épületeinek hasznosításával. A 360 éves múltra visszatekintő, 40 évi kényszerszünet után újrainduló egyetemen hittudományi és bölcsészkaron kezdődik az oktatás, de a terveknek megfelelően a következő években újabb tanszékeket szerveznek. Hasonlóságok és különbözőségek A képzőművészet, a zene és az irodalom közös és eltérő vonásaival ismerteti meg a diákokat az a kiadvány, amely nemrég jelent meg Hasonlóságok és különbözőségek a művészetekben címmel az Auktor kiadónál. Szerzője Lothringer Éva, a budapesti Szent István Köz- gazdasági Szakközépiskola tanára abban próbál segíteni a diákoknak, hogy a dolgokat egységükben, integrálva lássák, nem egymástól elkülönülve. A széles panorámájú művészetismereti kötet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium alternatív tankönyvpályázatán két éve nyert díjat. Walt Disney videokazettán A Walt Disney Stúdió klasszikus rajzfilmjeinek videofelvételeit szeptember végétől árusítja az InterCom filmforgalmazó cég. Elsőként az Aladdin című produkciót dobják piacra. A film- történetben először ezt a rajzfilmet jelöltek a legjobb film kategóriájában az Oscar-díjra. Az Aladdint a filmtörténet első egész estés rajzfilmje a Hófehérke és a hét törpe követi, amit a digitális technika segítségével újítottak fel. Pedagógusok a szakképzésben címmel rendezett konferenciát tegnap a Magyar Szakképzési Társaság. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára bevezetőjében elmondta, hogy a szakképzési intézmények száma az utóbbi években nőtt, ám a középiskolákban oktatók 25 százalékának, a szakoktatók 40 százalékának nincs pedagógusi végzettsége. Az utóbbiak csak levelező tagozaton szerezhetik meg képesítésüket, így a gyakorlati ismereteket sem tudják megfelelően elsajátítani. A munkanélküliként nyilvántartottak közül több mint Kari Popper, a most elhunyt világhírű filozófus élete utolsó éveiben mind többet foglalkozott a televízióval, s azzal a veszéllyel, amit a demokráciára nézve az jelent, ha a televízió roppant hatalma ellenőrzés nélkül marad. Popper élete végén általánosan érvényes rendszabályt javasolt minden polgári társadalom televíziózására. A javaslat teljes szövege a „Reset” című havilap mellékleteként a napokban fog megjelenni Olaszországban, de a L'Unitá című újság közölt belőle részleteket. Popper az orvosok praktizálását engedélyhez, szigorúan megfogalmazott szakmai-etikai szabályokhoz kötő négy és fél ezren szeretnének pedagógusként dolgozni, közülük 812 képesítés nélküli. Húsz százalékuk óvónőként, 5 százalékuk középiskolában, 3 százalékuk szakoktatóként és kevesebb mint 1 százalékuk szakmunkásképzőben szeretne elhelyezkedni. Szövényi Zsolt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsoktatással foglalkozó osztályvezetője, Szenes György tanár, a Magyar Szakképzési Társaság tagja és Horn Miklós, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanszékvezetője is arról beszélt, hogy a törvények nem veszik figyelembe a valóságyakorlat mintájára azt javasolja, hogy a televízióban csak erre feljogosító engedéllyel rendelkezők dolgozhassanak s annak tudata, hogy az engedélyt el lehet veszíteni, sokkal hatékonyabb lenne bármiféle cenzúránál. Az engedélyt kötelező tanfolyam és annak végén vizsga letétele után lehetne kiadni. „A tanfolyam egyik fő célja annak megértetése lenne, hogy akarja valaki vagy sem, aki tévéműsorokat készít, az a tömegek nevelésében fog részt venni, s ez a nevelés rendkívüli módon erős és fontos...” „A javaslatom nemcsak nagyon sürgető, hanem a demokgot, illetve ellentmondanak egymásnak. A közoktatási törvény ugyanis előírja, hogy középiskolában csak egyetemi végzettségű pedagógusok oktathatnak, ám a felsőoktatási törvény szerint elegendő a főiskolai végzettség is. A szakemberek elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy visszamenőleges hatályú a közoktatási törvény ide vonatkozó paragrafusa. Eszerint ugyanis akik évek óta főiskolai végzettséggel tanítanak, nem folytathatnák munkájukat. A kormányprogram egyébként az egyetemi szintű tanárképzés általánossá válását tűzte célul. rácia szempontjából elengedhetetlen. Néhány szóval elmagyarázom ennek az okát. A demokrácia abból áll, hogy a politikai hatalom ellenőrzés alá kerül. A demokráciában semmiféle ellenőrizetlen politikai hatalom nem lehet. Nos, a televízió hatalmas politikai hatalommá vált... Mintha Isten szólalna meg. S így is lesz, ha folytatódik a vele való visszaélés. Túlságosan nagy hatalommá vált a demokrácia számára, s egyetlen demokrácia sem fogja túlélni, ha nem vetnek véget az ezzel a hatalommal való visz- szaélésnek” - figyelmeztetett a hét végén elhunyt Kari Popper. Gőzön István Minden nagyobb városban megfordul a következő hetekben, hónapokban Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a szakszervezetek együttműködési fórumának ügyvivője, az Érdekegyeztető Tanács munka- vállalói oldalának tagja. A látogatássorozat Bács- Kiskun megyében kezdődött, és — egy héten át — somogyi fórumokkal folytatódott. — Érte meglepetés Somogybán? —- Nem: az elmúlt években megismerhettem már a megyében működő kulturális intézmények nyomorát, rossz költségvetési ellátását. Sajnálom, hogy a korábban sem kiemelkedően jó működési feltételek mellett tevékenykedő intézmények tovább romlottak Tabon és Nagybajomban. A kollégák szinte mindenütt tájékozatlanok az őket érintő költségvetési kiadásokról. Nem tudják, hogy nem igaz a kormánynak az az állítása, miszerint a költségvetési intézmények, közintézmények kiadásai túl magasak. Nem igaz, hogy sok közalkalmazottat foglalkoztatnak, s az sem, hogy ne lennének források a költségvetési támogatások, bérek emeléséhez. — Mi a tájékozatlanságuk oka? — A közvéleményt informáló kormányzat nem általános, hanem egy meghatározott kormányzati, restrikciós érdeknek megfelelően ad ki tájékoztatásokat. Másrészt az, hogy a szakszervezetek hangja sajnos, nem jelenik meg a közvélemény előtt olyan súllyal, mint amilyennel szükséges lenne. Mi nem azért ellenkezünk, mert klasszikus feladatunk az, hogy a mindenkori kormányzati akarat megnyilvánulásait bíráljuk, hanem azért fogalmazzuk meg az ellenérzéseinket, mert nem igazak azok az állítások, amelyekkel a kormány operál. Bizonyítani tudjuk, hogy a közkiadások 1500 milliárd forintjából a kisebbik, körülbelül 600 milliárd forintot kitevő részt fordítják kulturális, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények működtetésére. A nagyobbik, 900 milliárd forintos összeget vállalatok, vállalkozások élénkítésére, beruházásokra, adósés bankkonszolidációra és az adósságszolgálati teher viselésére. — Milyen volna a helyes arány? — Én a 70-30-as arányt tartanám elfogadhatónak, természetesen egy folyamat eredményeként. Az állampolgárok adóbefizetéseiből származó közpénzekből többségben közfeladatokat — iskolák, művelődési házak, egészségügyi és szociális intézmények működtetése — kellene ellátni. A maradványból kellene a gazdaságélénkítő eszközöket finanszírozni. — A KKDSZ elnökeként mit tehet ezért? — A kollégáimat tájékoztatom arról, hogy a kormány egy olyan hamis alternatívát állított fel, amelyet mi nem tudunk elfogadni. Többek közt azt sem fogadhatjuk el, hogy vagy a foglalkoztatási biztonság megőrzésére törekszünk vagy a bérfejlesztésre. Mit tehetek én? A szakszervezeti taglétszám megnövelésére ösztönzőm minden közgyűjteményben és közművelődési intézményben dolgozót, hogy a szakszervezet olyan sztrájkalappal rendelkezhessen, amelynek birtokában, ha nem egyezünk meg a tárgyalóasztalok mellett a kormánnyal, akkor érdemi ellenállást tudjunk kifejteni. — Milyen somogyi „útra- valóval” tér haza? — A somogyi kollégák különösen érzékenyek voltak a közalkalmazotti bérrendszer ellentmondásaira. Például arra, hogy az F kategória meg nem adása következtében milyen ellentmondások, sérelmek keletkeztek. De az is komoly feszültségeket teremtett, hogy az ugyanolyan beosztású és közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező, azonos végzettségű kollégák egy közalkalmazotti kategóriába kerültek, ám a munkaadók nem differenciálták a teljesítményt. Tehát az eredményesen tevékenykedő kolléga is ugyanolyan bért kap, mint a nála rosszabbul teljesítő. Ezt a somogyi kollégák külön is, sok helyen kiemelték. Ennek érdekében egy olyan közalkalmazotti bérrendszer továbbfejlesztésére tesz a KKDSZ javaslatot, amely a kvalifikáció mellett a jobb teljesítményeket is elismeri. Lőrincz Sándor KÖZRAKTÁROZÁSI RT. Ez egy jó megoldás = ÁTI-közraktárjegy Az ÁTI Közraktározási Rt. - mint hazánk legnagyobb közraktára - szolgáltatásaival az ország minden pontján készséggel áll az Önök rendelkezésére. T evékenységünk: — közraktárjegyes szolgáltatás — vámszabadterületi szolgáltatások (Punto Franco), vám- és hatósági vizsgálatok lebonyolítása — árutárolás, kezelés és áruszállítás — konténeres tárolás és szállítás (Depó szolgáltatások), ill. konténerjavítás — telepeinken kihelyezett banki szolgáltatások ÁTI Közraktározási Rt., 1075 Budapest, Wesselényi utca 4. Telefon: 142-2796 Telex: 22-6528, AATIK H. Telefax: 142-2791, 142-2915 ÁTI — közraktárak Bajai közraktár, Szentjánosi út 12. Telefon: (79)323-255 Telex: 81-226 Telefax: (79)321-801 Győri közraktár, Kandó Kálmán utca 17. Telefon: (96)313-430 Telex: 22-427 Telefax: (96)313-430 Miskolci közraktár, Repülőtéri út 6-8. Telefon: (46)325-094, (46)325-611 Telex: 62-287 Telefax: (46)325-242 Pécsi közraktár, Csárdakörnyék 8. Telefon: (72)333-554, (72)314-022 Telex: 12-246 Telefax: (72)313-615 Szabadbattyáni közraktár, 8151 Telefon: (22)353-055 Telex: 21-223 Telefax: (22)363-178 Szajoli közraktár, 5081 Telefon: (56)340-205 Telex: 23-276 Telefax: (56)379-333 Budapest, Rákospalota, Visontai utca 1. Telefon: 169-0514 Telex: 22-4822 Telefax: 169-1572 ÁTI, a hagyományosan megbízható partner (57755) Szigorú szakmai és etikai szabályok Kari Popper javaslata á >
