Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-22 / 223. szám

1994. szeptember 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Régi polgáristák Nagyatádon A fél évszázada Nagyatá­don végzett diákok találkoztak a kisvárosban. Az általános és a polgári iskolát, s az 50, il­letve 45 éve végzettek a hét végén gyűltek össze. A polgári iskola 1944-ben végzett diák­jai közül 24-en vettek részt a találkozón, az 1949-es évfo­lyam tanulói közül pedig hú­szán. Itt volt tanáruk, Pintér Ernő és Ausztriáliában élő osztálytársuk, Seybold Wal­demar is. Fél évszázad távla­tából idézték régi diákéletüket, s a nagyatádi éveket. íjászklub alakult az iskolában íjászklubot alakítottak a nagyatádi Bárdos Lajos Álta­lános Iskola cserkészei. Tízen vannak, s még harminc tag felvételét tervezik. A Magyar Cserkészcsapatok Szövet­sége százezer forint támoga­tást adott nekik a felszerelé­sek vásárlására. Október ele­jén Lench Géza vezetésével tanfolyamot is indítanak, s en­nek elvégzése után vehetik kézbe az íjat. Lábodi park- rendezés A Legyen szebb a mi falunk! pályázaton ötvenezer forintot nyert a lábodi katolikus egy­házközség. A megyei közgyű­lés által nyújtott összeget — mint megtudtuk — a katolikus templom előtti park rendbe té­telére fordítják. Kutas falunapra készül Kutason vasárnap tartják az első falunapot. Gazdag prog­ramot állítottak össze, sok versennyel. Bene János festő és Csikós Nagy Márton fafa­ragóművész alkotásaiból ren­deznek kiállítást; lesz majo- rettbemutató, s duatlon a gye­rekeknek. A vállalkozó szel­lemű felnőttek rönköket is ha- jigáfhatnak. Este Kovács Kati­val is találkozhat a közönség. Sóder az útra Kisbajomban Hétszáz méter hosszan terí­tettek sódert az útra Kisba­jomban a Zrínyi utcában. így a mórici erdősház felé vezető utca gépjárművekkel már a régi temetőig járható. A há­romszázezer forintba kerülő útjavítást a Makadám kft vé­gezték — jó minőségben. Szakbolt nyílt Nagyatádon Villamossági és mezőgaz­dasági szaküzletet nyitottak Nagyatádon. Az ötmillió fo­rintba került beruházás hat hónap alatt készült el. A Mártí­rok utcában alakította ki az üz­letet száz négyzetméteren. Villanyszerelési anyagokat, a háztartási villamos készülé­kekhez alkatrészeket árusít és mezőgazdasági kisgépeket. Kényszerítő piac - munkáselbocsátások Nem oldja meg, csak enyhíti a szorító gondokat Ot irodát adnak át a vállalkozóknak Csak a nyereség segít a nagyatádi cérnagyáron Százhúsz dolgozót bocsát el a Masterfil Pamutfonóipari Rt Nagyatádi Cérnagyára — írtuk korábban —, mert már nem tudja őket foglalkoztatni. Arról, hogyan jutott eddig a vállalat, Mónos József igazga­tót kérdeztük. — A Masterfil Rt vállalata­ként működő nagyatádi gyár a kelet-európai változások gaz­dasági hatásait az első évek­ben nagyobb nehézségek nélkül élte át. A kereslet csök­kenését belföldön a piaci munka javításával mérsékelni tudtuk — mondta az igazgató. — Akkor még jelentősebb kül­földi piacainkat is sikerült meg­tartanunk, bár vevőkörünk egy részéről le kellett mondani. — Mit tettek ennek pótlá­sára? — A bevételkiesést úgy próbáltuk ellensúlyozni, hogy két éve már bérmunkákat végzünk; ez a jelenlegi terme­lésünk negyven százaléka. A részvénytársaság abban az időben még elviselte a terme­lés gazdaságosságának csökkenését is. Bíztunk ab­ban, hogy a gyár a termelési költségeket tekintve jelentős tartalékokkal rendelkezik, ab­ban is, hogy termékeink iránt a kereslet hamarosan növe­kedni fog. — Sez nem következett be. — A nyugati piacon tovább tartott a gazdasági recesszió; ennek hatását éreztük az el­múlt két évben. A múlt év vé­gére sikerült megállítani az ér­tékesítés csökkenését. A nyu­gati piac élénkülésére azon­ban hosszabb távon nem számíthatunk, pedig terméke­ink 80 százalékát ott kell érté­kesítenünk. Be kellett látni, hogy túlbecsültük a lehetősé­geket és kevés a tartalék. A tu­lajdonosok igénye: úgy kell dolgoznunk, hogy rövid távon is nyereséges legyen a gaz­dálkodás és távlatokban biz­tosítsa a gyár életképességét. A százhúsz dolgozó elbo­csátása része annak az intéz­kedéssorozatnak, amelyre — mint Mónos József mondta — a gazdaságos tevékenység kényszeríti a céget. — Szükségessé vált a megmaradó hatszáz dolgozó hosszú távú foglalkoztatása, a gyár jövő évi nyereséges mű­ködése érdekében — tette hozzá. Elmondta azt is, hogy akiktől meg kell válniuk, azok­nak biztosítják a felmondási időre járó bért és a végkielégí­tést. Németh István Nagyatád és térsége mun­kaerőgondjainak megoldását segítette volna a korábban Barcsra is vonatkozó válság- kezelői program. Anyagiak hi­ányában ez egyelőre nem va­lósulhat meg — Szőke János, a nagyatádi vállalkozási iroda vezetője mondta ezt. S hozzá­tette: a vállalkozók összefo­gása is kevés a gond megol­dására. — Egyelőre nem lesz a tér­ségben belga tojásporgyártó üzem, de Nagyatádon az in­kubátorház berendezése va­lamelyest enyhíthet a foglal­koztatás gondjain — mondta az iroda vezetője, akinek vé­leménye szerint a terveket a régió harmadik városára, Csurgóra is ki kellene terjesz­teni. — Az itteni szolgáltatá­sok kiterjedhetnek ügyvitel­technikai, külkereskedelmi képviseletekre, és segítik a kezdő mezőgazdasági vállal­kozókat is. A város ehhez öt irodahelyiséget bocsát a szol­gáltatók réndelkezésére, és fedezi a fenntartás költségeit. A tervek szerint a volt párt­székházban rendezkednének be. Az indulást azonban az in­kubátorszövetség nem tudja anyagiakkal segíteni, így ez is csak önerőből valósítható meg. A feltételek részletes kidol­gozása után már pályázhat­nak az egyes vállalkozók. A térség munkaerőgondjait ha nem is tudják megoldani, azért munkalehetőséget teremthet­nek több állástalannak is. (Németh) Családvédelmi szolgálat — nyitott ajtókkal Kettős feladat - játékkal, sétákon Kisbajom kis óvodája Lányok ritkán jönnek tanácsért ízlik az ebéd a kisbajomi óvodásoknak Fotó: Kovács Tibor Kettős rendeltetéssel egy célt szolgál Kisbajomban a napközi otthonos óvoda. Egész napját ott tölti a 14 kis­gyerek. A foglalkozásokat az óvónő vezeti, délután dajka és egy közhasznú munkás vi­gyáz a gyerekekre. Ez utóbbi forma a szociális megőrzés. Mándoki Györgyné szep­tember elején vette át az óvoda irányítását: — A kisbajomi óvodásokkal — a megváltozott rend szerint — hároméves kortól foglalko­zunk, az iskolaérettség eléré­séig. A nevelési programot fi- gyelembevéve átalakítottuk a nagytermet, és „órarend” sze­rint tartjuk a foglalkozásokat. A vegyescsoport miatt ugyan van holtidő is, de ezt egy má­sik terem átalakításával kikü­szöbölhetjük. A legfontosabb céljuk a ki­csik iskolára való felkészítése. — Ezt azonban játékos for­mában, kötetlenül kell vé­gezni, napi hat órában — hangsúlyozta a vezető óvónő. — S fontos a változatosság, a játék. Amíg a kiscsoport tor­názik, addig a középső és nagycsoport felkészül a fog­lalkozásokra. Van közöttük komoly fejtörést igénylő is: a matematika. Természetesen korukhoz szabva, így össze­vont csoportban is más-más feladatokat oldanak meg. Az óvónő azt is tervezi, hogy növeli a testnevelési fog­lalkozás idejét. A sétákon pe­dig a gyerekek mutatják be neki a falut. Ilyenkor megnézik a baromfiudvarokat is. Az óvónéni az állatokról beszél­get velük, s a kicsik is elmond­ják, hogy mit tudnak róluk... (Németh) Különdíjat kapott a szak- szervezettől az egészségügyi szakdolgozók Kaposváron tar­tott konferenciáján felszólaló Horváth Jánosné, a nagyatádi családvédelmi szolgálat veze­tője. A szabadon választott témák szekciójában másfél éves tevékenységüket mu­tatta be. — Az abortusztörvény meg­jelenése óta — mondta — többnyire azok a nők keresik fel a szolgálatot, akik válság- helyzetbe kerülve nem tudják megszülni gyermeküket. A kö­telező tanácsadáson beszé­lünk velük az abortusz káros következményeiről, illetve ar­ról a támogatásról, amelyet a gyermeket szülő kismama kap. Segítünk nekik, hogy megtalálják a legjobb megol­dást. Mindezt diszkréten, a személyes okok feltárásával tesszük. Hozzáfűzte azt is, hogy a terhességet többnyire a há­zasságon kívül élők szakítják meg. — A hozzánk jövők fele nem védekezik, és aránylag kevés az olyan, aki anyagi okok miatt nem vállalja a gyermeket. Az alacsonyabb iskolai végzettségű lányok, úgy tapasztaltuk, az átlagos­nál hamarabb kötnek házas­ságot. Iskolán kívül felvilágosítást is végeznek a családvédelmi szolgálatnál. — Szükség van arra, hogy a fiatal lányokkal őszintén be­szélgessünk — mondta Hor­váth Jánosné. — Azt is na­gyon fontosnak tartom, hogy ne csak azok jöjjenek, akiknek kötelező, hanem azok is, akik többet akarnak tudni a terhes­ség megelőzéséről, a fogam­zásgátlásról és annak hibáiról. A népegészségügyi és tisz­tiorvosi szolgálat Nagyatádon saját erőből alakította ki a jól felszerelt családvédelmi iro­dát, s tárt ajtó várja az érdek­lődőket is. Németh István Kiállítások Atádon Holnap nyílik Nagyatádon a művelődési ház galériájában Jiro Okura és Záborszky Gá­bor közös kiállítása. A japán művész kiállításának anyagát a nagyatádi nemzetközi fa- szobrász-alkotótelepen ké­szítette ezen a nyáron. A Bu­dapesten élő Záborszky Gá­bor festményeivel vesz részt a tárlaton. Mindkét művész munkásságában több közös vonás is található. A kiállítást Wehner Tibor művészettörté­nész nyitja meg, és október 16-ig látogatható. Felmérés a cigányok életkörülményeiről Egy hétig végeztek felmé­rést Nagyatádon és a kör­nyező településeken a buda­pesti Bárczi Gusztáv Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kola szociálismunkás-képző tanszéke. A hallgatók vizsgál­ták egyebek között a menekültügyet, az AIDS-szel kapcsçlatos ismereteket és a cigányság életkörülményeit. A tábort a Nemzeti Egészség- védelmi Intézet finanszírozta. — Hallgatóink délelőttön­ként az utcán, a boltokban és a házakat járva kérdezték az embereket, majd délután a falvak polgármestereivel, a ci­vil szervezetek képviselőivel folytattak beszélgetéseket ugyanarról a témáról — mondta a tábor programjáról dr. Szilágyi Erzsébet vezető tanár. — A menekülttábor fon­tos kapcsolódási pont volt, hogy a tábort itt, Nagyatádon szerveztük meg. A csaknem száz mélyinterjún kívül videó­filmet is készítettünk. A hallgatók Ötvöskónyiban vizsgálták a cigányok helyze­tét, életkörülményeit. Czigler Zsolt másodéves hallgató itt nem tapasztalt feszültséget a magyarok és cigányok között, sőt a falu önállósodása kap­csán az etnikum fölemelésé­nek törekvéseit fedezte föl. Elhatárolhatók a cigányság körében is az életviteli különb­ségek; talált olyan családot is, ahol három középiskolás gye­reket neveltek. Á cigány nők többsége — mint megállapí­tották — a család vezetője. Néhány család közülük integ­rálódott a falu középrétegé­hez, mezőgazdasági munkát vállalt. Ezeket Dullai Attila ál­lapította meg. A szegénységet az embe­rek életszínvonalukhoz viszo­nyítva ítélték meg. Eltérő volt erről a városi és falusi embe­rek véleménye. A hallgatók az összegyűjtött anyagból dolgo­zatot készítenek. N. I. Felújítják a postát Hamarosan befejezik a nagyatádi postahivatal külső felújí­tását. A homlokzaton kijavították a fémszerkezeteket, s a szakemberek végeztek a szigetelési munkákkal és a festéssel is. Majd a belső felújítás következik Fotó: Kovács Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom