Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-21 / 222. szám
1994. szeptember 21., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 ingyenmunkával Kaposfőn az elmúlt évek több beruházásban is tevékenyen működött közre a helybéli lakosság. A társadalmi munkások kedve azóta is töretlen: legutóbb a hegyközségi útépítéseknél segédkeztek ingyen munkájukkal a ka- posfőiek, ezzel lényegesen olcsóbbá téve a beruházást. A hegyközségi utak megépítéséhez a vasúttól is kapott segítséget a helyi önkormányzat, a kövezéshez szükséges kőanyagot ugyanis onnét szerezték be ingyen és bérmentve. Köztéri órát állítanak fel A község közepén, jól látható helyen készül felállítani egy köztéri órát a sántosi ön- kormányzat. Az idő- és hőmérő szerkezet egy faállványzatra kerül majd a közeljövőben, kivitelezését az önkormányzat finanszírozza. Új az iskola Mezőcsokonyán Nyolcvanhat, jobbára me- zőcsokonyai diák tanul a település nemrégiben birtokba vett hattantermes általános iskolájában, amelynek hivatalos átadása csak a következő hónap második felében lesz. Az iskolában tizenöt pedagógus látja el az oktatási feladatokat. A mintegy 40 millió forintos mezőcsokonyai áthúzódó beruházás során a régi iskolaépületből 3,5 év alatt, 16 millió forint beruházásával (ennek negyven százaléka visszaigényelhető) alakítanak ki egy tornatermet; ezek a munkálatok még folynak. Az új, impozáns iskolaépület 24 millió forintból épült meg. Polányi vízmű befejezés előtt Csaknem 13,5 millió forintból épül meg Polányban az a vezetékes vízberuházás, amely során várhatóan közel 150 család vízellátása oldódik meg a 180 helybéli család közül. Negyven portához már az elmúlt évben eljutott a víz, ezekben már igénybe vehető a szolgáltatás. A beruházás jelenleg mintegy hetven százalékban készült el, ami annyit tesz, hogy még 1,5 kilométeres szakaszon van hátra a vezetékek lefektetése. A kivitelezést a Vízcoop Kft szakemberei végzik. Faluszépítők Kaposgyarmaton A 130 lelkes Kaposgyarmaton a közelmúltban alakították meg a Faluszépítők Egyesületét. A negyvenhat tagot számláló egyesület azt tervezi, a lehetőségekhez mérten még szebbé teszi a települést, hogy az ezáltal is vendégma- rasztalóbb legyen. A tervezett kaposgyarmati területrendezésekre pályázati források által szeretnének pénzhez jutni. Segítőkész gondozottak dolgoznak a Vóta-kastély körül Új generáció az otthonban Patthelyzet a két szomszédvár között A szeretetotthonban jelenleg 32-en élnek Fotó: Török Anett A kadarkút-vótapusztai szeretetotthon évi tizenegymillió forintos költségvetéssel működik. A költségeket az alapításkor, hét évvel ezelőtt, az evangéliumi pünkösdi közösség hazai és külhoni hittestvéreinek adományai biztosították. És hát, mint Kincses József otthonvezető mondta: gondoskodott róluk a jóisten. Ez bizton most sincs másképp, azonban három éve az állam normatív támogatása, mintegy hatmillió forint is segíti a gazdálkodást. A fennmaradó részt maguk termelik ki a konyhakertben, az állatgazdaságban. — Szerencsére vannak olyan gondozottaink, akik nincsenek ágyhoz kötve, és nagyon segítőkészek — mondta Kincses József. Az otthon ez évi pénzügyi gazdálkodásán könnyített a közalkalmazotti törvény bérkiegészítésére vonatkozó pályázati forrás. Nem tudják azonban, megkapják-e ezt jövőre is. Amint az is kétséges, követi-e az inflációt a 186 ezer 400 forintos normatív támogatás összege. — Ez a múlt évben ugyanennyi volt, úgyhogy elképzelhető: a következő évben sem korrigálnak rajta — vélte a vezető. Elmondta azt is, hogy ez ügyben a Népjóléti Minisztériumban személyesen is érdeklődtek. A harmincöt helyes kadarkúti Vóta-kastélynak jelenleg harminckét lakója van, az 1987-ben idekerültek közül már csak ketten élnek. Kicserélődött tehát a gondozottak köre. Ez Kincses József szerint egyfajta idézőjeles generációváltást is jelent. A minap Várpalotáról érkezett egy gondozott, jelenleg Kadarkút- ról, Hedrehelyről és Somogy- sárdról vannak jelentkezők. Állandó a fejlesztés, a szobák csinosítgatása a szeretetotthonban. Most éppen egy kettes garázst építenek, a nyári táborozásokhoz pedig sátras konyhát, és igyekeznek mind szebbé varázsolni a szobákat. Ennek hamarosan tanúi lehetnek a televíziónézők is a Tv2 28-i műsorában este fél kilenckor. A pünkösdi közösségről szóló riportfilm készítői Vótán is jártak. ■ B. T. (Folytatás az 1. oldalról) Patalom idei különbözeti tartozása a magyaratádiak szerint ily módon 639 ezer forint. — Nem tartozunk egy fillérrel sem — hangsúlyozta \Né- ber József polgármester a minap. Akkor lehetne szó kiegyenlítetlen számláról, ha volna a taníttatás költségeiről szóló megállapodás. Hát éppen ez az! — érvel a szomszédvár, amelynek ön- kormányzata több ízben, az iskola gazdasági vezetőjét mozgósítva igyekezett meggyőzni a patalomiakat, miért van szükség a 110 tanulólétszámú iskolában a nyolc osztályra, a 14 pedagógusra, (ebből 2 napközis nevelő, 4 alsótagozatos tanító), és hogy a működés költségeit miért 80-20 százalék arányban emésztik föl a bérek, illetve a dologi kiadások. — Sorozatos megkereséseink eredménytelenek maradtak, Patalom nemhogy a belátásra képtelen volt, de még a tárgyalószatalig sem jutott el — mondta kérdésünkre Czanka Márta magyaratádi jegyző. — Ezután kényszerültünk arra a lépésre, hogy anyagiakat vonjunk meg az intézményektől. Erről a Dél-dunántúli Tankerületi Oktatásügyi Központ állásfoglalása, amely a patalomi testület kérésére született, így hangzik: az iskolafenntartó önkormányzat nem nézheti el az intézmény-vezetők törvénysértő utasításait. Töltényt sért, hogy különbséget tettek a napköziotthoni ellátást igénybe vevők állandó lakhelye szerint. És végül még egy szemelvény a dr. Bárdi László igazgató kézjegyével ellátott dokumentumból: a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek nem függhetnek attól, hogy a tanulók lakhelyén működő önkormányzatok között finanszírozási konfliktus áll fönn. — A szomszéd önkormányzat magatartása kényszerített bennünket a lépésekre — mondta a jegyző. — Az ön- kormányzati törvény amúgy egyértelműen leszögezi: az önkormányzatnak kötelező feladata, hogy a gyerekeinek a tanulási lehetőséget biztosítsa. Ha intézménnyel nem rendelkezik, akkor meg kell állapodnia a szolgáltatást biztosító önkormányzattal a hozzájárulás mértékében — tette hozzá. — Patalom ebben nem volt partner. Elmozdulás a nyugtalanító patthelyzetből, egyelőre nincs. Az érdekelt önkormányzatok a jövő héten ülnek le dr. Tóth Mihály, a köztársasági megbízott területi hivatalának vezetője asztala köré. Hogy az asztal kerek lesz-e, s hogy a végjátékot játsszák-e rajta, rövidesen elválik. Balassa Tamás Alapítvány már van Sántoson Megnyitotta kapuját a Menedék Alapítvány bodrogi iskolája Elkötelezett a tanítás a „bölcsesség kezdetében” Az alapozásával már elkészültek, a templom alapkövét azonban még nem rakták le Sántoson. Hogy erre mikor kerül sor, azt nehéz lenne megjósolni, hiszen az építkezés költségeinek egyelőre csupán a töredéke jött össze. Mindenesetre az önkormányzat már bejegyeztette a cégbíróságon a Sántosi Templomért alapítványt. Ántalné Keresztes Mária polgármestertől megtudtuk, hogy az alapítvány számláján jelenleg mintegy 450 ezer forint van. Ez az összeg az ön- kormányzat háromszázezer forintos támogatásából, valamint a lakosság adakozásaiból tevődik össze. Hogy pénzt szerezzenek, még Göncz Árpád államfőnek is írtak levelet, ám kérelmükre elutasító választ kaptak. A polgármester szerint azonban ez az út azért sem volt járható, mert szerinte a köztársasági elnökig el sem jutott a kérelmük. Ez azonban csupán feltevés, a biztos az, hogy elkészültek a templom alapozási munkái, aminek 180 ezer forintos költségeit részint a Somogy Megyei Önkormányzat támogatásával teremtették elő. Mint megtudtuk: a veszprémi püspökség még az egyházmegyei térkép átrajzolása előtt egy 450 ezer forintos támogatásról szóló ígéretet tett a sántosiaknak. Ezt azonban, mondta a polgármester, csak munkadíjra vehetnék föl. A munka előindulásának feltétele pedig a pénz. Ami gyűlik is meg nem is. B. T. A bodrogi Menedék Alapítvány öt évvel ezelőtt nyitotta meg az óvodáját védétt otthonában. A húsz óvodás fele a településről jár, a többiek az alapítvány kastélyában, családoknál élő állami gondozottakként vesznek részt a foglalkozásokon. A tanév kezdetekor, ideiglenesen szintúgy a kastélyépületben kezdte meg első tanévét az alapítvány alsótagozatos iskolája. A helybéliek közül egy szülő íratta ide másodikas gyerekét. A bölcsesség kezdete óvoda és általános iskola — ez a neve a intézménynek. — Világnézetileg elkötelezett, de nem felekezeti iskola a miénk — mondta Heizer Kornél, az alapítvány területi igazgatója. — Keresztény szellemiségben neveljük a gyerekeket, a Biblia alapértékeit is megtanítva nekik. A Menedék Alapítvány védett otthonában, mint megtudtuk, az állami gondoskodásból kikerült, tehát nem intézetben nevelkedő gyerekek élnek a befogadó családoknál. Elsősorban a részükre hozták létre annak idején az óvodát, de a kapu nyitva áll minden gyermek előtt, akinek szülei elfogadják az intézmény világnézeti beállítottságát és értékszemléletét. A szülők nem voltak bizalmatlanok, tizen ide járatják gyermekeiket. — Az iskolások számára természetesen ugyanígy nyitottak vagyunk — mondta az alapítványi igazgató. Á négyosztályos, 15 fős általános iskolában két csoportban kezdték meg az oktatást. A létszám azt indokolta, hogy az elsősökből, valamint a másodikasokból, harmadi- kasokból és a negyedikesekből összevontan alakítsanak ki egy-egy csoportot. Közben a beérkező adományoktól függően, felszereléssel együtt mintegy 40 millió forintért a kastély előtti területen épül az alapítvány új iskolája. (Balassa) Akkor a legboldogabb, ha szépen fejlődik az újszülött A * • i • • 1 • / 1 // // csokolyi védőnő laborról álmodik — Sokat változott a védőnő munkája. Az utóbbi években többsíkú lett, s egyúttal talán az emberek bizalma is nőtt a védőnők iránt — mondta Márkus Sándorné csökölyi védőnő. A kadarkúti születésű asz- szony 1972-ben végzett a szegedi védőnőképzőben. Rövid ideig Szulokban, majd Hedrehelyen dolgozott. Huszonegy éve kopog be a kisgyerekes házakhoz, s tart terhestanácsadást Csökölyben. — Régebben nemcsak anya- és gyermekgondozásból állt a munkánk, hanem családgondozással is foglalkoztunk — mondta. — De nem egészségügyi problémákkal is gyakran megkeresnek a helybeliek, én meg segítek. A műszerezettségért is harcolnunk kellett. Most ugyan van jó pár korszerű műszerünk, de még mindig nem elég. Elkelne egy laboratórium. Főleg a kismamáknak a terhesség utolsó négy hetében tehetne jó szolgálatot, hiszen így be kell utazniuk Kaposvárra... Tavaly 30 körül volt a születések száma, jelenleg 28 csecsemő van Csökölyben. A 24 terhes nő közül 17 cigány. A védőnő beül Trabantjába, s úgy járja a falut. Szívesen fogadják: az anyák egész listát állítanak össze arról, hogy mit kérdezzenek meg Márkusnétól. Nemcsak ebből áll a munkája: felvilágosító előadásokat tart, s az iskolaegészségügyi teendőket is ellátja. Legutóbb annak járt utána, hogyan kaphat várandósági pótlékot egy 14 éves terhes cigánylány, akinek nincs munkahelye, de szülni fog... Márkusné elégedett, mert úgy érzi: szeretik az emberek. S ha látja, hogy megfogadják a gyermekgondozással kapcsolatos tanácsait, szépen fejlődik az újszülött, akkor a legboldogabb. Érzi: a csökölyieknek szükségük van rá. Lőrincz Sándor Látogatóban a csökölyi Dorgó Leilánál Fotó: Kovács Tibor
