Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-19 / 220. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. szeptember 19., hétfő Könyv az államelnök régi jobboldali kapcsolatairól Mitterrand és múltja A 77 éves Mitterrand francia köztársasági elnök nyíltan feltárta eddig titkolt archívumát Kari Popper halála Hosszú betegség után Londonban a hét végén elhunyt Karl Raimund Popper, angol filozófus. 92 éves volt. Az osztrák származású tudóst korunk egyik legbefolyásosabb gondolkodójaként tartották számon. 1947-1969 között a köz- gazdasági egyetem, a London School of Economics profesz- szora volt. Az ismeret-elmélet és a tudományos elmélet problémáival foglalkozott. A műveit 27 nyelvre fordították le. Magyar írósiker bécsi műsorban Neves írók részvételével 24 órás irodalomnépszerűsítő, nonstop műsort rendeztek a hét végén a bécsi Burgtheater szomszédságában. A nagyszabású program a lakosság „nem könyvmoly” körei számára is életközeibe hozott fontos szerzőket. A legjelentősebb írókat felvonultató műsor magyar érdekessége, hogy az osztrák íróelit sorában elsőként olvasott fel a fehér sátorban Kertész Imre és Esterházy Péter. A két szerző egy témát dolgozott fel - két változatban. Dánia az urnák elé járul A dán szavazók e héten ismét az urnákhoz járulnak: ezúttal nem népszavazás végett, hanem hogy új parlamentet és kormányt válasszanak. A jelenlegi, a szocáldemokrata Poul Nyrup Rasmussen által vezetett négypárti középbal koalíció tavaly nem parlamenti választások, hanem Poul Schlüter lemondása nyomán került hatalomra. A szocdemek mostani esélyeit erősíti, hogy a dán gazdaság meglepően jól szerepel: szakértők erre az évre 4 százalékos növekedést várnak. Lojze Peterle lemondása Lemondott a hét végén külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi megbízatásáról Lojze Peterle - jelentette a szlovéniai hírügynökségre hivatkozva a dpa. A 46 éves kereszténydemokrata politikus tette szorosan összefügg azzal, hogy pénteken a parlament elnökévé választották a demokratapárti Jozef Skoljcot. Peterle a liberális demokraták eme pozíciói ellen tiltakozik. Major feloldja a tilalmakat John Major brit miniszterelnök jelezte: London feloldja az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai híveinek megszólaltatására vonatkozó valamennyi tilalmat. Sem a Sinn Fein, sem más ellenzéki személy hangját nem sugározhatta hat év óta a brit elektronikus sajtó. Major egyúttal bejelentette: szándéka szerint népszavazáson döntenek majd minden olyan alkotmányos változtatásról, amely a tartomány státusát érinti. Elrendelték tíz másodrendű autóút megnyitását is az ír határon. Jelcin-rendeletek hasadóanyagról Borisz Jelcin a nagy vihart kavaró nyárvégi hasadóanyagügyek nyomán rendeletet írt alá a sugárzóanyagok nyilvántartásának, illetve őrzésének javításáról. A rendelet sürgős intézkedéseket fogalmaz meg a hasadóanyagok feletti állami ellenőrzésről. Előírja a gyártás, tárolás, szállítás információs rendszerének tökéletesítését, a csempészet megakadályozására erősíti a vámellenőrzést is. Kíméletlenül lerántja a leplet a most második államfői periódusát töltő Mitterrand múltjának sötét foltjairól, végeredményben azonban fölmenti a gyanú alól. Pierre Péan ír először arról, hogy miféle szálak fűzték a szélsőjobboldalhoz a 30-as években Francois Mitterrand államelnököt. Péan kibontja azokat a szálakat, amelyek a fiatal, vidéki Mitterrand-t a hagyományokra építő jobboldalhoz kötik. Cáfolja viszont a feltételezéseket, miszerint a most 77 éves elnök ifjúkorában antiszemita nézeteket vallott, illetve szélsőjobboldali szervezeteknek volt a tagja. Mitterrand a nemzeti jobboldal nézeteiben osztozó vidékről érkezett Párizsba 1934-ben - az elnök ezt nem is tagadta soha. Ez nemzeti jobboldal volt ugyan, de nem szélsőjobb, és semmi köze nem volt az antiszemitizmushoz. A könyvben - amely részben Mitterrand eddig hozzáférhetetlen archív A kolumbiai rendőrség lázasan keres egy katonatisztet, aki évi szabadságát arra használta ki, hogy négy katonát egy különleges „misszióra”, fegyveres rablásra vezessen. Mint a Reuter brit hírügynökség jelentette, a hadnagy és négy beosztottja megtámadott egy aranyat szállító teherautót Maceo város mellett, 220 kilométerre Bogotától északkeletre. Az aranyrakoA egyik vezető lengyel közvéleménykutató intézet (CBOS) évek óta rendszeresen készít felmérést arról, mi veszélyezteti a lengyelek szerint leginkább hazájuk függetlenségét. A legújabb felmérés eredményeinek tanúsága szerint a lengyelek 68 százalékának meggyőződése, hogy hazájukat nem fenyegeti ilyen veszély, s csak 20 százalékuk van ellenkező véleményen. A megkérdezettek 61 százaléka gondolja úgy, hogy az ország biztonsága garantálásának legmegfelelőbb útja a NATO-tagság elérése, azonban dokumentumaira és visszaemlékezéseire támaszkodik - Péan bebizonyítja, hogy alaptalanok azok a feltételezések, amelyek szerint Mitterrand a főként Philippe Pétain marsall kormányzása idején tevékeny Action française, illetve a La Cagoule (Csuklyások) nevű szélsőjobboldali szervezet tagja lett volna. Igaz viszont, hogy Mitterrand gyakorta látogatott „csuklyás”-okat. Ezt a sajtó már tavaly is feszegette, amikor meggyilkolták René Bousquet-t, a fasisztabarát vichyi kormány rendőrségének vezetőjét. A könyvből kiderül, hogy Mitterrand annak idején közeli kapcsolatban állt Bousquet-val, akinek nevéhez több ezer zsidó gyermek deportálása fűződik. Mitterrand a vichyi rezsim tisztviselőjeként magas kitüntetést (francisque-ot) kapott Pétaintől. Ezzel nemcsak a marsall iránti hűségét ismerték el, hanem nemzeti forradalmat hirdető elveit is. Mitterrand elmondta Péannak, hogy hivatali funkcióit miként állímányt kísérő őrök tüzet nyitottak. Két rabló megsebesült, de a többieknek sikerült kereket oldani a zsákmánnyal. A rablókról a kórházban derült ki, hogy a hadsereg kötelékébe tartoznak. A sebesült katonák ugyanis nem tudtak magyarázatot adni arra, miért sebesültek meg pisztolylövésektől. A rendőrség most hajszát indított a szabadságát furcsa módon élvező hadnagy ellen. a Partnerség a békéért program gyakorlatilag nem növelte a lengyelek biztonságérzetét. A Lengyelországot fenyegető legnagyobb veszélynek legtöbben (48 százalék) Oroszországot, illetve a volt Szovjetunió többi utódállamát tartják. Ráadásul ez a félelem egyre nő, hiszen egy éve még csak 29 százalék tartotta a lengyel függetlenségre veszélyesnek a volt szovjet birodalom örököseit. Lényegesen kevesebben tartanak a németektől - 19 százalék. A múlt év óta 9 százalékkal nőtt és 28 százalékot ért el azoknak a tóttá fokozatosan az ellenállás szolgálatába, amelynek Mor- land fedőnéven a tagja lett. E tevékenysége késztette Mitterrand-t arra, hogy 1943 végén Londonba utazzék, s találkozott De Gaulle tábornokkal. így lett Mitterrand 28 évesen miniszter De Gaulle felkelő-kormányában, amelyet Párizs felszabadításáig Alexandre Parodi vezetett. Péan könyve sok homályos részletet megmagyaráz, de egy újabb rejtélyt is sugall: mi késztette a nyolc hónap múlva leköszönő elnököt múltjának tisztára mosására most, pályájának végén. Péan a Paris Match-nek nyilatkozva előrukkol egy válasszal. Szerinte Mitterrand meg van győződve arról, hogy az igazság előbb-utóbb kitudódik. Mint mondja: ő maga is szinte megdöbbent, amikor Mitterrand nyíltan feltárta előtte féltett archívumát, tudva, hogy ezek árthatnak a róla kialakított képnek. A szerző ezzel fejezi be a könyvét, visszadobva a labdát a „mi- ért”?-et felvetőknek. Az AFP és az AP alapján Fogy Haiti térképe A Haitival kapcsolatos felfokozott várakozás nyomán kifogytak a Fehér Ház közelében levő könyvesboltok a Haiti-térképekből. Különösen az amerikai elnöknek Haitival kapcsolatos beszédét megelőző órákban futott be sok vevő... Az egyik könyvesbolt eladója szerint egy tucatnyi térkép fogyott el igen gyorsan, szinte pár perc alatt. A vásárlók többsége újságíró volt, de sokan vásárolták a csaknem tíz dollárt kóstáló térképet kíváncsiságból is - írta a Reuter. lengyeleknek az aránya, akik szerint Lengyelország helyzete javult a két Németország egyesülésével, míg 23 százalékkal csökkent azok száma, akik ezzel ellenkező véleményen voltak. A megkérdezettek 85 százaléka szeretne szorosabb gazdasági és 78 százaléka szorosabb politikai együttműködést Németországgal. A lengyelek 58 százaléka van azon a véleményen (8 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt), hogy lehetséges a megbékélés a lengyelek és a németek között. Barabás T. János Szabadságot vett ki a hadnagy és rabolt Függetlenséget fenyegető veszély Félnek a lengyelek Csiang Cö-min európai körútja Csiang Cö-min kínai elnök pár napja tért vissza Pe- kingbe Oroszországot, Ukrajnát és Franciaországot érintő' európai körútjáról. Mindhárom ország vezetőit ugyanaz foglalkoztatta legjobban: mit és hogyan profitálhat hazájuk a kínai gazdaság szédítő iramú növekedéséből? E törekvés mindhárom esetben kisebb-nagyobb akadályokba ütközik. Oroszország és Ukrajna esetében főleg ezek gazdasági jellegűek, Francia- országnál inkább politikai természetűek. Az orosz-kínai kereskedelem ugyanis jórészt megrekedt a barter szintjén, ami részben az egymásnak szánt áruk kölcsönösen gyenge minőségének, részben az orosz fél krónikus devizahiányának tudható be. A moszkvai csúcson megállapodtak a felek, hogy „a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő szintre emelik” gazdasági-kereskedelmi együttműködésüket, de a konkrét elképzelésekről mélyen hallgatnak. Egyértelmű eredményt a moszkvai csúcs a múltból maradt politikai akadályok felszámolásában hozott. A felek szerződést írtak alá a közös határ nyugati szakaszáról, és megállapodtak: nem irányozzák többé egymásra hadászati rakétáikat. Míg az orosz-kínai kereskedelmi forgalom visszaesett az idén, Ukrajna esetében fölfelé ível. Gond csak az arányokkal van: hatalmas a kínai többlet. Kucsma elnök arra próbálta rávenni Csiangot: importáljon Kína több ukrán nehézipari terméket (gépet, fémkohászati terméket, műtrágyát). A francia vállalkozók előtt látszólag szabad az út Kína hatalmas piacára; mintegy 2,5 milliárd dollár értékben írtak alá üzleti szerződéseket Csiang Cö-min párizsi látogatásakor. De ez jócskán elmarad a tavalyi Kohl-látogatáson aláírt német-kínai üzletek volumenétől. Párizs azt remélte, hogy Peking a kibékülés után a francia cégek hóna alá nyúl. Hideg zuhany lehetett számára az a hűvösen korrekt kínai álláspont, hogy „a francia cégek egyenlő esélyekkel indulhatnak a kínai piacon folyó versenyben, de ha érvényesülni akarnak, versenyképesebbé kell válniuk. Barta György Jó pénzért manapság mindent csempésznek Testvérkézen eltűnt ukrán műkincsek Tulajdonképpen szerencséje van Ukrajnának: egyik legértékesebb műkincsgyú'j- teményét, a szkíták aranyait most is megtekinthetik a kijevi Lavra kolostor látogatói. Azt ugyanis nem vitték el a németek. Vittek viszont sok mást, akár csak az oroszok, akik még az ukrán függetlenség kikiáltása (1991) után is folyamatosan csempészték ki a régészeti leleteket Ukrajnából... Ne gondoljuk, persze, hogy Ukrajnában nincsenek idegen értékek. Az egykori Vörös Hadsereg ukrán fiai közül sokan nem üres kézzel tértek haza Németországból. S ezt nem is tagadják. Ugyanakkor joggal keseregnek, hogy a németekkel sokkal eredményesebben lehet tárgyalni a műkincsek kölcsönös visszaszolgáltatásáról, mint az oroszokkal és más, egykor testvéri volt szovjet-köztársasággal. Az egyik leghíresebb, az előukrán életre vonatkozó leletegyüttest a dél-ukrajnai körzeti néprajzi múzeumból szállították el a németek, még 1944-ben. Hollétéről csak 1980-ban szereztek tudomást az akkori szovjet hatóságok, miután a felbecsülhetetlen értékű tárgyi bizonyítékok megjelentek egy berlini múzeumban. A bronzszobrokat, díszes tálakat, ékszereket az idén adta vissza Németország. Az ukránok cserébe egy hatezer darabos, Berlin környékéről származó leletösszeállítást adtak át. Kijevben néhány hete külön állami bizottságot hoztak létre az elrabolt ukrajnai műkincsek és régészeti leletek visszaszerzésére. Eddig Oroszországgal, Kazahsztánnal és Moldovával tárgyaltak - az utóbbi hárommal sikertelenül. Egyik állam sem siet visszaadni az ukránok szerint Kijevet illető, egykor közös tárgyakat. Tovább nehezíti a régészek és múzeológusok dolgát, hogy manapság jó pénzért mindent csempésznek. A vámőrség szerint évente legalább 200- 300 olyan esetet fednek föl, amikor műkincseket akarnak átcsempészni a szomszédos országokba, főleg Oroszországba. Mester Nándor Csak egy csók, és más semmi... Egyetlen csók miatt igen nehéz helyzetbe került a Kuala Lumpur-i repülőtér egyik bevándorlási tisztje. Most ugyanis „csókügyben” vizsgálat folyik ellene. A végzet egy kirgiz újságírónő képében érte utol, aki egy ENSZ-tanácskozásra érkezett Malajziába. Galina Petunyina a Malay Mail szerkesztőségében tett panaszt. Elmondta, hogy a tiszt az érkezéskor hivatalos papírjai egy részét magánál tartotta, azzal, hogy később majd személyesen adja vissza a szállodában. A hölgy bár tiltakozott, semmit nem tehetett. A dokumentumok visszaadása végül is félórásra sikeredett, s a végén a tiszt arra kérte Galinát: csókolja meg. Az újságírónő azt hitte, helyi szokásról van szó, és belement a dologba — írja az AP. Később azonban az ENSZ-konferencián megtudta: a találkozó befejezése egyéni kezdeményezés volt. Ezután mondta el a történetet a lapnak, s így indult vizsgálat a tiszt ellen.
