Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-19 / 220. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 19., hétfő Az írók felelőssége, nemzet és kisebbség A szekszárdi szüreti fesztivál hagyományos eseményei közé tartozik az a konferencia, ahol közép-európai írók és nagykövetek találkoznak. A térség egy-egy időszerű társadalmi problémájáról. Ezúttal — szombaton — az írástudók felelőssége Közép-Európában címmel rendeztek eszmecserét Szekszárdon a művészetek házában. Kiss Gy. Csaba, a Kelet-európai Intézet igazgatója, Gombár Csaba politológus és Szegedi-Maszák Mihály irodalomtörténész előadásai után főképp arról folyt vita, hogy a nemzetállam kialakítására irányuló, esetenként véres konfliktusokat keltő törekvések, illetve az etnikumok önállóságáért folytatott küzdelmek során milyen szerepet vállalhat az író. Abban egyetértettek, hogy a nemzetállam létrehozásának erőltetése csak újabb ellentéteket szül a többség és a kisebbség között, de az sem járható út, hogy az etnikumok szinte a társadalomból kiszakadva éljék saját életüket. Az írók, írástudók is felelősek azért, hogy megismerjük a kisebbség értékeit és a szomszédainkat. Kiss Gy. Csaba azt hangsúlyozta: nem ismerjük szomszédaink kultúráját, bizonyság erre több iskolai tankönyv szövege is. Zalakaroson tartják a sajtótalálkozót A II. magyar sajtótalálkozót szeptember 19-21. között Zalakaroson tartják. Az idén az elektronikus sajtó mintegy 150 képviselője találkozik, hogy megvitassa a rádiózás és televíziózás egyes kérdéseit. A tanácskozás részvevőit a jövő ma a Parlamentben fogadja Horn Gyula miniszterelnök. Bakos István, a Magyarok Világszövetségének a napokban megválasztott főtitkára hivatalosan október 1-jétől foglalja el új posztját. A főtitkár a Bethlen Gábor Alapítvány és a Magyar Demokrata Fórum létrehozói közé tartozik, az MDF-ből azonban annak párttá alakulásakor kivált. Antall István kitért a Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét a sajtóban ért - mint mondta - „a lehető legméltatlanabb” vádakra, és leszögezte: Csoóri alapítványi pénzzel nem gazdálkodik önállóan. Egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a közelmúltban lezajlott Horn-Csoóri munkatalálkozón csak a Duna Tv ügyéről esett szó. Várhegyi László a vajdasági segélyszál- lítmányokkkal kapcsolatban elmondta, hogy Szerbiában 8 százalékos adóval sújtanak mindenféle külföldről jövő adományt, és ezért a vajdaságiak most a segélyszállítás felfüggesztését javasolták. POROTHERM'38 S A legjobb hőszigetelő tégla Ön pontosan tudja mit vár el, ha házához építőanyagot keres. A tégla legyen jó hőszigetelő, szilárd és gazdaságos. Természetesen a legjobbat szeretné, de gondol a pénztárcájára is. Eszerint Önnek a POROTHERM®38 S téglát érdemes vennie. Hogy miért? Hőszigetelő értéke kitűnő: hőátbocsátási Ezáltal a hőnek, hosszú utat kell megtennie míg a fal egyik oldaláról a másikra átér. Ez a megoldás rendkívül megnöveli a hőszigetelést. A POROTHERM®38 S téglával fűtési idényben 30% energiát, tehát pénzt takarít meg. Gazdasági és műszaki jellemzői kiválóak, lakásának ideális klímát biztosít. Egy életen át dolgozik Önnek! mWéWéY ÉPWa tényezője (k= 0,49 W/m2K) első a maga kategóriájában. Szakemberek számítógéppel tervezték a tégla belsejében lévő különleges formájú lyukakat. ,. ulk HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. Budapest H-1115 Bánk bán u. 17. Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 fmmmmmmmmmmm — mmmmmmmmmmmm — mmmmmm, I Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. . Névc.................................................................................... Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. Kérjük 1115 Budapest, Bánk bán U. 1 7. nyomtatott betűvel Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 Nem ismerik igazán a jogszabályokat 800 munkaügyi per a megyei bíróságon Övön aluli módszerek a munkahelyeken Dr. Szentes József a megyei munkaügyi bíróság elnöke (Folytatás az 1. oldalról) A munkaügyi bíróság elnöke szerint a perek ugrásszerű megnövekedéséhez nagy mértékben hozzájárult, a jogszabályok ismeretének hiánya, illetve ezek — főként haszon szerzés céljából történő — kijátszása. Feltűnő, hogy mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók milyen keveset tudnak az új Munkatörvénykönyv előírásairól, az 1992 júliusában megszigorított munakügyi rendszabályokról. Nem tudják például, hogy ha a „leltárfelelősségi” jogszabályt nem szerepeltetik a kollektív szerződésben, futhatnak a pénzük után. A Somogy- ker több mint 5, a Kaposker 3,6 millió forintot fizetett ki emiatt. Az egyik leggyakoribb szabályszegés, hogy a munkaviszonyt nem foglalják írásba. Elszaporodott az úgynevezett „fekete munka”. Ilyenkor a bíróságon azt is nehéz megállapítani: volt-e egyáltalán munkaviszony. A fekete munkát vállalók azt hiszik, hogy jól járnak, mert a kialkudott pénz után nem kell adózni. Valójában a munkáltató húz hasznot, hiszen egyebek között nem fizet tb-járulékot. A munkavállaló pedig minden téren kiszolgáltatottá, védtelenné válik, és munkaviszonya nem számít bele a nyugdíjalapba. Sok vita van a bérek körül is az írásos megállapodások hiánya miatt. Különösen gyakran „szednek rá” fiatalokat a Bala- ton-parton. Szezonban azért nem fizetnek nekik, mert „még nem jött be az üzlet”, nyár végén pedig könnyedén elzavarják őket, hiszen már nélkülözhetők. Akadnak viszont olyan munkáltatók is, akik „túlteljesítik” írásos kötelezettségüket. Készítenek egy szerződést magas bérrel a munkavállalónak, és még egyet alacsony bérrel a tb-nek, hogy keveset kelljen adózni. Természetesen a fizetéskor ez utóbbit tartják be. A munkaadók egy része könnyedén felrúgja az elbocsátással kapcsolatos jogszabályokat is: kilenc főnél nagyobb leépítés esetén sem mondják meg 30 nappal előbb, kit, mikor akarnak elbocsátani, és nem tájékoztatják erről a munkaügyi központot sem. (Egyébként a külföldiek által megvásárolt cégekre is a magyar törvények vonatkoznak.) Pedig pervesztés esetén 6 hónapra visszamenően a munkavállaló valamennyi kárát (a végkielégítést is) meg kell fizetniük. Erre kötelezték például a fonyódi városgazdálkodási üzemet, mert 45 dolgozóját 30 napon belül, kellő tájékoztatás nélkül tette az utcára. Persze a munkavállaló is kötelezhető kártérítésre, ha valamiért egyik napról a másikra otthagyja munkaadóját. Az egyik kft-től két nő — egy jobb ajánlat kedvéért — viharos gyorsasággal távozott. A munkáltató a bíróságon nyert: az „illékony" hölgyeknek fizetniük kellett. A munkaügyi bíróság elnöke arra a kérdésre: mit érnek el azok, akik a munkaügyi pert megnyerték, azt válaszolta: gyakran csak erkölcsi győzelmet, igazuk bizonyítását. Hiszen a kártérítéseket néha igen nehéz, vagy lehetetlen behajtani. Ennek csak részben oka a pervesztes valódi fizetésképtelensége. Nem egy esetben ravaszság van a háttérben. Az egyik kft-nek nagy összegű kártérítést kell fizetnie. Kiderült: a kft mellett létrehoztak egy betéti társaságot. Az utóbbit jelentették be a cégbíróságon. A kft, amelynek „alkalmazottai” voltak a kárvallottak, csak papíron létezett, így a pénz behajthatatlan. Bizonyos kettősség tapasztalható a pedagógusok bérkategóriájával kapcsolatos vitáknál is. Az egyik somogyi város iskolájának 18 pedagógusa nyert pert. Az iskola igazgatója azt mondta: rendben van. Ám az önkormányzat közgyűlése nem járult hozzá a többlet bér kifizetéséhez. Marad a vigasz, amely minden ilyen és hasonló esetben igaz: a munkaügyi bíróság ítélete 3 évig érvényes. Ezalatt van remény a végrehajtásra. Szegedi Nándor
