Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-17 / 219. szám

1994. szeptember 17., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Önálló szolgálat Balatonfenyvesen Az önálló fogorvosi szolgá­lat létrehozásának körülmé­nyeiről tárgyalt legutóbbi ülé­sén a balatonfenyvesi önkor­mányzat. A képviselők — a tisztiorvosi szolgálat támoga­tását élvezve — a jövő január­tól tartják megvalósíthatónak a tervet. Az ülés napirendjén szerepelt még a községi, köz­hasznú munkások és ezzel összefüggően a zöldterületek köztisztaságának értékelése. Közműves építési telkek Ságváron A ságvári önkormányzat he­lyi rendelete alapján támo­gatja a községben letelepedni szándékozó fiatalokat. Laká­sépítésre, illetve lakásvásár­lásra (az utóbbi esetben egy éve állandó lakosnak kell lenni) 30-30 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az idén 1,2 millió forintot különítettek el erre a célra, ám augusztus végéig mindössze 240 ezer forintot utalt ki a pol­gármesteri hivatal annak a nyolc családnak, amely az építkezést megkezdték. A ságvári önkormányzatnak je­lenleg 40 eladó közművesített építési telke van. Akadálypálya Berényben A Népjóléti Minisztériumtól nyert százezer forintos pályá­zati pénzből szabadtéri aka­dálypályát alakítottak ki az új tanévre a balatonberényi álta­lános iskola melletti füves ré­szen. A helyi gamesz gon­dozta terepen különféle ügyességi játékok és torna­szerek várják a mozogni vá­gyó diákokat. Az intézmény­nek ugyan korábban is volt tornaszobája, ám mostantól a tágas akadálypályán tartják a sportfoglalkozásokat. Szüreti fesztivál Földváron Ma tartják Földváron a ha­gyományos szüreti fesztivált. A rangos rendezvény egyben foklór- és népzenei találkozó is, térzenével és számos kul­turális műsorral. A földvári szüretre az idén kilenc német- országi településről, illetőleg Szekszárdról várnak vendé­gegyütteseket. Az együttesek gálaműsorát este tartják. Gombatermesztést tervez az iskola A bálványosi kisiskola 1-2., illetve 3-4. összevont osztá­lyában 23 tanuló kezdte az idén a tanévet. Az első osz­tályba mindössze három ne­bulót írattak a szülők. Az isko­lában — mint Papp Ernő igaz­gató elmondta — azt tervezik, hogy még az ősszel bevezetik a villanyt a kihasználatlan is­kolai pincébe, és ott zsákos gombatermesztést kezdenek. A termést a napközi otthonos óvoda konyháján dolgoznák föl, változatosabbá téve a diá­kok étkeztetését. Tovább halogatják a vezető óvónő kinevezését Lendületes fejlesztések, érdeklődő külföldiek Huzavona Berényben Még elevenen él a köztudat­ban a képviselő-testület által el­bocsátott balatonberényi jegyző esete — jelenleg a munkaügyi bíróságon van. S itt egy újabb ügy. Létszámstoppot rendelt el februárban a pénzügyi bizott­ság, az önkormányzathoz tar­tozó intézményekben, mond­ván, hogy a közösségi fejleszté­sekre is kell a pénz. Az intézke­dés érintette többek közt a há­rom csoporttal és nyolc munka­társsal működő herényi óvodát, ahol csaknem negyven kisgye­rek mindennapi ellátásáról gon­doskodnak. Mivel a vezető óvónő nyugdíjba vonult, az állás betöltésére május közepi dá­tummal pályázatot írtak ki, s erre négyen is jelenkeztek. A lét­számstop miatt a polgármesteri hivatal úgy látta jónak, ha rá-' bízza a jelöltállítást az óvodai nevelőkre, hiszen szakmai és emberi oldalról ők tuják meg­ítélni. További szempont volt, hogy külsős „beugró” esetén va­lakit meneszteni kell.... A herényi képviselő-testület első, második, majd harmadik meghallgatása sem járt sikerrel; a minősített többséget egyik je­lölt sem kapta meg. Az új pályá­zatot december 31-ig kell kiírni, ám az új vezetőt már a követ­kező testület nevezi ki. — Én a gyerekeket szeretem és nem az irodai adminisztrációt — mondja Borbély Istváné, megbízott óvodavezető —, ezért nem is pályáztam. Mi itt régi, összeszokott csapatot al­kotunk, ismerjük egymást any- nyira, hogy eldönthessük: kivel tudnánk együtt dolgozni. A kép­viselőink, sajnos, nem vették fi­gyelembe ezt a szándékunkat. De kinek lesz jó, ha kívülről olyan vezetőt hoznak, aki ko­rántsem biztos, hogy elhivatott­ságból vállalja ezt a munkát?... Egy jó fél éve már vezető óvónő nélkül vagyunk, s valószínű, hogy 1994 már így is fut ki aló­lunk. Sokunk véleménye, hogy ez a huzavona nem tesz jó szolgálatot senkinek. Ilyenkor a józan észnek kellene fölülkere­kednie. Cs. K. E. A Philipsnek dolgozik a fonyódi üzem Európát hozta a Fonyton Elképesztő tempót diktál Lukács Sándor okleveles mérnök, a fonyódi Fonytron Kft ügyvezető igazgatója. A másfél órás gyárlátogatásba feltétlenül be kellett iktatni a tíz perces ebédidőt is. Gyaní­tom, az udvarias és elhárítha­tatlan meghívás mögött alap­vető szempont volt, hogy ezt a rövid időt sem nélkülözheti szoros napi beosztása. Ugyanakkor állítja, hogy kül­földi partnereinél ez a tempó természetes. Nos, ezzel a természetes­séggel tekintsük a fonyódi cégnek az elmúlt másfél év­ben megtett rohamlépteit is. A kft, amelynek élére Buda­pestről költözött a Bala- ton-partra másfél éves, s a nyáron már a bécsi világcég­nek, az ÍR3 videógyárnak kezdtek dolgozni, részegysé­geket szerelnek össze, és a tervek szerint most újabb termékek gyártására vállal­koznak, így a bécsiek rész­aránya 50 százaléka lesz te­vékenységüknek. Hogy foly­tassuk a partnerek sorát: az osztrák Philips Althofennek úgynevezett Short Loadere­ket készítenek a tabi gyárból szállított elektronikával, s is­mét Tabon hifi-tornyokba sze­relik. Újabb partner a klagen­furti, a feléledő leilei üzemek bekapcsolásával. A bécsi kapcsolat száz dolgozó gyors felvételét igé­nyelte a nyáron, s tipikus Ba- laton-parti helyzet, hogy nem találtak ennyit sem helyben, sem a közelben. Saját anyagi forrásból szervezték meg a szállítást több mint 30 kilomé­teres körzetből. Pedig szép munkahelyet kínál a Fonyton többnyire lányoknak, asszo­nyoknak. Rendkívüli tiszta­ságban — a művezető azon­nal nyújtotta a hajvédőt, amint besétáltunk az emeleti terembe, s nem zavarta, hogy a nagyfőnökre pirít a figyel­meztetéssel, hiszen a külön­leges műszerek, gyártmá­nyok minősége előbbrevaló — és korszerű technikával dolgoznak. Aki szorgalmas, nyelvet is tanulhat, mert itt német és magyar szavakat egyaránt fűznek a monda­tokba. Az előző csonka évet — márciusban alapították a kft-t, amelynek 25 százaléka a Híradástechnika, 75 a Ma­gyar Befektetési és Fejlesz­tési Banké, 107 millió forint bevétellel zárták, ami hétmil­liós adózatlan bevételt hozott. A Philips ezt a tíz százalékot kívánatosnak tartja. Egyéb­ként elégedett a magyar üz­leti lehetőségekkel és mun­kaerővel, amely jóval kedve­zőbb számára, mint a malaj­ziai kapcsolat. Rövid időn belül lehetőség lesz egy rak­tárcsarnok telepítésére is, mert kell a hely az újabb vál­lalkozásokra. Mindennél fon­tosabb azonban a minőség, hiszen ez a kulcsa a tovább­lépésnek. Itt a szigorú Phi- lips-normák alapján dolgoz­nak, az ellenőrzést a gyártás több pontján beiktatták, ezért ma a korábbi 14 százaléknyi hibát leszorították egy száza­lékra. S a minőséget, precíz- séget mi sem bizonyítja job­ban, mint amit Lukács Sándor mondott a 42. héten (október 17-e táján) lesz az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer bevezetésének ellenőrzése a Nemzeti Minősítő Intézet ál­tal. G. M. Vénasszonyok nyara Néhány idősebb vendég pihent a héten a Balaton partján, kihasználva a nyárias szépidőt a siófoki strandon. Fotó: Czene Attila Ordacsehi vágyik a Balaton-partra Igencsak lendületes iramot diktál Ordacsehi a település fejlesztésében. Az utóbbi években minden évre jut egy ava­tás vagy meghatározó beruházás. Gáz, telefon, iskola és a polgárokat támogató szociálpolitika — fontos sarokkövei az önkormányzati munkának. Horváth Gyula polgármes­terrel és dr. Hajmási József jegyzővel beszélgetve ezek a tények keltenek érdeklődő bi­zalmat a településük iránt. S nemcsak idehaza. Már har­minc olyan ingatlantulajdonos él itt tavasztól őszig, aki né­met, angol, svéd vagy norvég állampolgárnak mondja ma­gát. Hazamennek rendezni a dolgaikat és sietnek vissza új otthonukba. A falu költségvetésében csekély hányad, 750 ezer fo­rint a helyi adóbevétel, ám az itt élő emberek jelentős terhe­ket vállaltak. Megépítették a gázvezetéket, igaz, portán­ként nettó 40 ezer forintba ke­rült, mert az önkormányzat megelőlegezte az áfát, de az önerős telefonprogram is rendkívül sikeres. Úgy indultak, hogy 150 vo­nalat építenek ki, s a képvise­lők arról határoztak, ha nem lesz ennyi jelentkező a falu­ban, a testület vállalja a kü- lönbözetet. Nos, erre nem volt szükség, hiszen mindeddig összesen 30 vonal élt a falu­ban, pedig a családonkénti hozzájárulás 60 ezer forint. Az Ékszosz Kft most a község 9 milliójából és a Matáv Rt 11 milliójából dolgozik. A hatvanezer forintból egyébként 15 ezer a szerelési díj és 45 ezer a közműfejlesz­tés, amiből 6700 forintot visz- szafizetnek az érdekelteknek. S 20 ezer forintot lebeszélget­hetnek majd — ha minden igaz, szeptember 30-tól —a havi díj 50 százalékának ere­jéig. A családok rendelkezési jogot szereznek a telefon fö­lött, így értékesebbé válnak az ingatlanok is. Tudatosan építi jövőjét Or­dacsehi. Segítenék a házépí­tést jobban is, de egyelőre nincs telekalakításra alkal­mas terület. Nagy elhatáro­zás, hogy a falu és 7-es főút közötti részt a közigazgatási határhoz csatolják és családi­házas telkeket alakítanak ki. Nem titkolt szándékuk, hogy egyszer visszajutnak a Bala­tonhoz, mert ma mindössze egy strandnév jelzi, hogy itt tóparti település volt. A tisztségviselőkkel beszél­getve úgy tűnik, nehéz a két város — Fonyód és Boglár — között levő falu érdekeit érvé­nyesíteni. Holott több olyan tervezetet is mutattak, ame­lyek együttműködést igényel­nek: ott van az elterelő út ügye, amely összeköttetést je­lentene a településekkel, és tehermentesítené a főutat, például a szemétszállításban. Még mindig élő sérelem, hogy annak idején a bogiári szemét­telepet ordacsehi közigazga­tási területére telepítették, az építési engedélyt a megye adta meg, a falunak legalább ezt az utat adná cserébe — mondják —, ráadásul a széle­sebb körzet érdeke is. Aztán ott hever valahol egy íróasz­talban a halastavak tanul­mányterve: a tórendszer meg­valósításával tiszta vizük csordogálna a Balatonba... Ordacsehi vállalja a terheit, érdemes a valódi együttmű­ködésre. G. M. Kerekiben görgetik a régi veszteséget Ahogy az ország más szövet­kezetei, úgy a kereki Új Kalász Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet is nehéz hónapo­kat élt meg az elmúlt időszak­ban. Gulyás Ferenc, az igazgató­ság elnöke arról tájékoztatott, hogy az átalakulás és kiválás során, a korábbi 2000 hektáros földterületet nem sikerült meg­tartani. Jelenleg 1500 hektáron gazdálkodnak arra törekedve, hogy tagjaik megélhetését biz­tosítsák. Az időszerű feladatokról meg­tudtuk: a talajművelés befejezé­sét követően 170 hektáron a repcemag már a földbe került, s tervezik őszi árpa, valamint őszi búza vetését is. Az előbbit 180, utóbbi kalászost 360 hektáron. Ezt a munkát előreláthatólag ok­tóber végére befejezik. Mivel a szövetkezet hús­marha tartásával is foglalkozik, ezért fontos most a téli takar­mány előkészítése, a silózás. Kerekiben az 500 hektáron termett napraforgó betakarítását szeptember 19-én kezdik. A terméskilátás nem valami biz­tató: hektáronként másfél ton­nára számítanak... A kukorica törése a jövő hónap elején ad munkát a szövetkezetben. A csapadékhiány ezen a növé­nyen is nagyon meglátszik. A gazdaság egész évi kilátá­sait említve a szövetkezet veze­tője elmondta: reméli, hogy idei üzleti tervüket veszteség nélkül zárják. A mérleg szerinti ered­mény azonban kedvezőtlen lesz: görgetik maguk előtt a ko­rábbi években felhalmozott veszteségét. (Krutek) A Kisbalaton és a Tátorján francia fesztiválon Szentgyörgyi táncossiker Egy szép küldetés nagy­szerű teljesítése után, a tőlünk kétezer kilométerre levő fran­ciaországi Angeres-ből felejt­hetetlen élményekkel tért haza a balatonszentgyörgyi Kisbalaton néptánc- és az őket kísérő Tátorján együttes. — Nagyon hosszú volt az út, — mondta Nagy Lajos együttesvezető —, de 39 tagú kis csapatunk ezúttal kényel­mes, légkondicionált busszal utazott. Külön öröm, hogy Pá­rizsban tölthettünk egy egész napot, s így folytattuk utunkat az 500 ezer lakosú Angers-ba, a néptáncosok és zenészek vi­lágfesztiváljára. Mindjárt a megérkezésük utáni napon felléptek, s egy Costa Rica-i, valamint Fü- löp-szigeteki együttes „konku­renciája” ellenére óriási kö­zönségsikert arattak. A nagy számú közönség többször is vastapssal jutalmazta egye­bek közt a „Kétbotos” produk­ciójukat, a Csongrádi, a Kalo­taszegi és a Sárszegi „ünne­pest”. A mezőny legfiatalabb tagja, a 14 éves Szmogora Ba­lázs pedig kedvence lett a lel­kes publikumnak. Mivel „csak” fesztiválról volt szó és nem versenyről, így rangsort sem állítottak fel, de a 16 együttes a világ legkü­lönbözőbb, legegzotikusabb tájainak néptánc- és népze­neművészetét vonultatta fel, igen magas szinten. Igazi fi­eszta-hangulat uralkodott An- gers-ben, ahol a színpadi fel­lépés után mindennap kétszer is végigtáncolták az utcákat, tereket az összeverődött, őket lelkesen ünneplő közönség előtt. Külön „díjazták” a helybe­liek, hogy a mieink és az Er­délyből érkezett együttes kö­zösen mutatta be a Széki tán­cokat — erről az újságok fényképes riportban számol­tak be. Minden elismerést megérdemelnek tehát a bala­tonszentgyörgyi néptáncosok, akik Országh Béla művészeti vezető irányításával öregbítet­ték hazánk, hírnevét, s újabb meghívásokat kaptak Jean Monier polgármestertől, s egy német meg egy spanyolor­szági producertől. — Most, egy kis pihenő kö­vetkezik — mondta Nagy La­jos —, majd kezdjük a felké­szülést az újabb felada­tokra. Kun G. Tibor *

Next

/
Oldalképek
Tartalom