Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-16 / 218. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 16., péntek ✓ Rekord Aruház helyett Kínál Jó esetben november elejé­től új néven, Kínál Bevásárló- központként működik tovább, Kínál János saját vállalkozá­saként - jelentette be a vállal­kozó tegnap megtartott sajtó- tájékoztatóján. Elmondta, hogy a csődbe jutott és fel­számolás alatt álló Rekord Áruház újbóli megnyitását az teszi lehetővé, hogy a felszá­moló ígéretett tett: a Kínál visszakapja a saját tulajdonát képező ingatlant. Az előzmé­nyeket illetően Kínál János emlékeztetett arra, hogy a Megyeri úti, 10 ezer négyzet- méteres áruházat saját cége, a J and J Kft. építette. Új könyvraktár lesz a BME-en A Budapesti Műszaki Egye­tem területén 900 négyzetmé­teres földalatti könyvraktárát építenek. A raktár fölötti fel­színt a tervek szerint decem­ber 15-ig rendbe hozzák, s az egyetem műemléki épületei­hez illő, padokkal, falikutakkal felszerelt kerti pavilont állíta­nak fel a parkosított területen. A raktár belső munkálataival - így a klímaberendezés besze­relésével, amelyre még nincs meg a pénz - csak később készülnek el. A tervek szerint a raktár 1995 második felétől részlegesen már üzemel. Úgy vélik a földalatti raktárral az elkövetkező 30-50 évre meg­oldják a tárolási gondokat. Szállodások tiltakozása Tiltakoznak a nyugat-du­nántúli szállodások a Pénz­ügyminisztérium terve ellen, amely szerint az ágazat áfa­kulcsát 10 százalékról 25 szá­zalékra emelnék októbertől, vagy január elsejétől. A tilta­kozásnak azon a regionális tanácskozáson adtak hangot a Magyar Szállodaszövetség nyugati régiójának tagjai, ame­lyet tegnap a gyógyvízéről hí­res Vas megyei Bük-fürdőn tartottak. A szállodaigazgatók úgy vélik, hogy a kereske­delmi szállások ilyen nagy mértékű megadóztatása olyan csapás a szakmára, amely mellett már nem mehetnek el szó nélkül. Rendőrhallgatók eskütétele Száznegyven rendőrhall­gató tett tegnap esküt a Rendőrtiszti Főiskolán. Az el­sőévesek közül 100 civil jutott be a főiskolára, ahol minden eddiginél nagyobb, tizenöt­szörös volt a túljelentkezés. Számítógépes jogtár A hatályos magyar jogsza­bályok, az APEH-irányelvek, a bírósági határozatok, a vám­tarifák, a Magyar Közlöny számai, valamint a törvények indoklása után az önkormány­zati rendeletek is számítógé­pes CD-lemezre kerülnek — hangzott el a budapesti KER- SZÖV Computer Kft. csütör­töki, nyíregyházi sajtóbemuta­tóján. Egyetlen CD-lemezen 27 ezer jogszabály fér el. A társaságnak eddig több mint száz helyi képviselőtestület je­lezte, hogy hasznosnak tar­taná az önkormányzati jog­anyagok számítógépes rögzí­tését. A nagy érdeklődés alap­ján a kft. még az idén szeretné lemezre venni a helyi rendele­teket egy részét. A városok és nagyobb települések képvise­lői határozatait mindenképpen szeretné elhelyezni az adat­bázisban. A Die Presse interjúja a pénzügyminiszterrel Fogyasztásfékező adók Békési László pénzügyminiszter Takarékosabb lesz a megyék gazdálkodása Több a hivatal, mint a feladat „Magyarországnak emel­nie kell az adókat” címmel közölt interjút Békési László pénzügyminiszterrel a Die Presse. Az osztrák napilap bevezetőjében úgy mutatja be a pénzügyminisztert, mint aki fogyasztási adókkal és az energiaárak emelésé­vel akarja megfékezni honfi­társai fogyasztásra fordított kiadásait. Békési László — Fényi Ti­bor tudósító kérdésére vála­szolva — elmondta: „az ipar, a mezőgazdaság és az építés­ügy több éves visszaesése után az idén növekedés állt be. Az export, a beruházások és a fogyasztás is növekvő­ben vannak. A bérek azonban valamelyest erőteljesebben növekedtek, mint a teljesít­mény, ezáltal romlott az egyensúly. A költségvetési hi­ány ebben az évben eléri a bruttó hazai termék kilenc százalékát, csaknem egy mil­liárd dollárnyi összeget nem­zetközi hitelekből kell fedez­nünk. A fizetési mérleg hiánya egy-másfél milliárd dollárral haladja meg a bevonható tő­két. Felgyorsuló eladósodási spirál fenyegeti az országot. Ezt a folyamatot meg kell állí­tani.” Terveiről a pénzügyminisz­ter úgy nyilatkozott, hogy rövid távon korlátozni kell a fo­gyasztást a beruházások ér­dekében. „Emelni fogjuk a fo­gyasztási adókat és az ener­giaárakat, továbbá csökken­teni fogjuk az állam szerepét. Az a probléma ugyanis, hogy az államháztartás túl sokat költ.” Békési szerint két lehetőség közt lehet választani: vagy „felgyorsítjuk a kibontakozás kezdetén tartó növekedést, és kockáztatjuk, hogy egyensúlyi zavarok lépnek fel. Vagy pe­dig először stabilizációs intéz­kedéseket hozunk, hogy egészséges szerkezetű gaz­daságban indulhasson meg tartós növekedés. Nekünk Magyarországon nincs lehe­tőségünk kísérletezni, éppen ezért a beruházásokat, része­sedéseket és megtakarításo­kat helyezzük gazdaságpoliti­kánk középpontjába. Támo­gatjuk a piaci nyitást, vissza akarjuk nyerni a keleti piacok egy részét, és hadat üzenünk a feketegazdaságnak.” A Die Presse érdeklődé­sére, hogy milyen változáso­kat fognak érezni a külföldi be ruházok, a miniszter három dolgot nevezett meg: „Egy­részt kiszámítható feltételek között ruházhatnak be. Janu­ártól felhagyunk a beruházási támogatások egyedi megíté­lés alapján történő nyújtásá­val, és igen előnyös általános támogatásokat biztosítunk. Minden érdekelt pontosan fogja tudni, mire számítson, anélkül, hogy ki lenne téve a kormányhivatalnokok ké- nye-kedvének. Másodszor: meg lehet bízni majd abban, hogy nem törté­nik változás a valutaárfo­lyam-politikában, ami az ex­portálóknak helyzeti előnyt biztosít. Ha valaki devizát hoz az országba, akkor annak ér­téke folyamatosan nőni fog. A legutóbbi árfolyam-módosítás után nem lesznek ugrásszerű változások, csupán kiegyen­súlyozott módosítások. Vége­zetül, harmadikként, a beru­házó az eddiginél nagyobb belső piac- és vámvédelmet vehet igénybe, ha tevékeny­sége része a korszerűsítési programnak.” A Magyarországon eddig beruházott több mint hétmilli- árd dollárnyi tőkének az elkö­vetkező négy évben várható növekedéséről szólva Békési László elmondta: „A korszerű­sítési program megvalósítá­sához ebben az időben tízmil- liárd dollárnyi friss tőkére lenne szüksége a kormány­nak. Ez évi 2,5 milliárdot je­lent, amelyből 2-2 milliárdnak már most meglenne a helye...” Pénzszerzési forrásként nevezte meg a miniszter a pri­vatizációt, koncessziók nyúj­tását és a nemzetközi hitelak­ciókat. Végül azt tudakolta a Die Presse munkatársa, milyen segítséget vár a magyar pénzügyminiszter nemzetközi szervezetekről. „Az 1995-re vonatkozó és a hároméves együttműködésről szóló tárgyalások megkezdőd­tek a Nemzetközi Valutaalap­pal és október közepén folyta­tódnak. Bizonyos vagyok benne, hogy az év végéig tel­jesíteni tudjuk az ezzel kap­csolatos feltételeket. Ez az alap, a többi erre épül. Egyébiránt igen sokat vá­runk Vranitzky kancellárnak az infrastrukturális programok finanszírozásával kapcsolatos kezdeményezésétől. Itt nem feltétlenül osztrák tőkére gon­dolunk, elsősorban abban bí­zunk, hogy Ausztria mene­dzselési feladatokat vállal magára” — válaszolta Békési László. A kormányprogramban je­lentős szerepet kapott az ál­lamapparátus költségeinek csökkentése. Ha jól körülné­zünk, nemcsak a minisztériu­mokban és az állami szervek országos központjaiban talál­hatunk erre lehetőséget, ha­nem a megyeszékhelyeken felduzzasztott apparátus is sok lehetőséget kínál a taka­rékosságra. Az utóbbi évek­ben igen megszaporodtak az úgynevezett dekoncentrált szervek. Hány ilyen szervezet működik a megyékben és mi a feladatuk? Felduzzadt apparátus — Dekoncentrált szerve­zetnek a szakmai zsargon az államigazgatási szervek terü­leti képviseleteit nevezi — mondja dr. Szabó Lajos, a Belügyminisztérium önkor­mányzati főosztályának veze­tője. — Megyénként legkeve­sebb 29 ilyen működik, de van olyan is, ahol 35. Természet- védelmi Felügyelőség, vagy Tájvédelmi körzet például nincs minden megyeszékhe­lyen. — Miért szaporodtak el ezek a szervezetek? — Miután az önkormányzati rendszer a megyéktől az álla­migazgatási feladatokat és ha­táskört megvonta, ezért azokra a feladatokra, amit ad­dig a megyék láttak el, állami­gazgatási szerveket hoztak létre. A megye földművelési osztálya helyett létrejött a Föl­dművelési Hivatal, az ifjúsági és sportosztályok helyett megalakultak a Megyei Spor­tigazgatóságok, és így tovább. — A most megszülető ön- kormányzati törvény ki­mondja, hogy a megyei fő­jegyzők államigazgatási fel­adatokat is kaphatnak. Esze­rint lehetőség nyílik arra, hogy ezek a szervezetek visszake­rüljenek ismét a megyékhez? Pénz a fejlesztésre — Annál is inkább, mert ez létszámban és költségekben is jelentős megtakarítást je­lenthet. A nemrég kinevezett közigazgatás-fejlesztési kor­mánybiztos irányításával négy témakört vizsgálunk. Megfon­tolandó, hogy például a me­gyei sportigazgatóságok és a megyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőségek bekerüljenek a megyei önkormányzat hivatali szervezetébe. Ehhez hasonló lépés volt, amikor a kormány megszüntette a nyolc Tanke­rületi Oktatási Központot, mert a megyei önkormányzatoknak van Pedagógiai és Pályavá­lasztó Intézetük, ahol ezeket a feladatokat is el lehet látni. Ar­ról is szó van, hogy a megyei államigazgatási szervezetek ágazati, jogalkalmazói, ható­sági és felügyeleti teendői nagyrészt bevihetők a köz- igazgatási hivatal felügyelete alá: Össze is lehetne vonni bi­zonyos feladatköröket. Pél­dául a levegő tisztaságának védelmével egy-egy megyé­ben a Vízügyi Igazgatóság, a Környezetvédelmi Felügyelő­ség, a Természetvédelmi Fel­ügyelőség párhuzamosan fog­lalkozik. Mindegyik szervezet önálló laboratóriumi háttér- rendszerrel is rendelkezik. Nem lehetne a közös felada­tokat együtt, egy laboratóri­umban elvégezni? így a meg­takarítás mellett a fejlesztésre is több pénz jutna, arról nem is beszélve, hogy a párhuzamos vizsgálatokra semmi szükség sincs! Lehet, hogy nem kell mindent a hatósághoz telepí­teni. Erre jó példa a gépkocsik zöldkártyás vizsgálata, ame­lyet kijelölt vállalatok végez­nek és nem a hatóság. • • Összevont nemzetek — A földművelési tárcának minden megyében több szer­vezete is van: Erdőfelügyelő­ség, Földművelődésügyi Hiva­tal, Erdőrendészeti Szolgálat, Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás, Föl­dművelési Költségvetési Iroda... Ezeket nem lehetne összevonni? — Remélem, hogy nem kell sokáig várni erre a lépésre, mert az egész közigazgatási fejlesztés első lépése a de­koncentrált szervezetek átte­kintése lesz. Ha komolyan gondoljuk az önköltségcsök­kentést, még ha egyeseknek fáj is majd a feje miatta, végre kell hajtani ezt a műtétet. Ép­pen a gazdaság egészségé­nek érdekében. (Koós) Október harmadikától új műsorszerkezet az MR-ben Hallásszabadság - igény „Hallásszabadság”. A rá­dió új vezetői azt szeretnék-, ha ez lenne a Magyar Rádió mottója, a hallgatóknak szóló üzenete — hangzott el a sajtótájékoztatón, ame­lyen az intézmény október 3-án életbe lépő új műsor­rendjét ismertette Szirányi János, a rádió elnöke, Nagy Márta műsorigazgató és a három adófőszerkesztő. Mint elhangzott: az elmúlt két hónap alatt visszahívták a korábbi vezetés által elbocsá­tott 129 munkatársat, az ügy anyagi-jogi kérdései is rende­ződnek. Az új vezetés szakí­tani kíván a nemzeti főadó koncepcióval. Véleményük szerint a három önálló karak­terű adó együtt képes megfe­lelni a nemzeti közszolgálati médium követelményeinek. Mivel a médiacsatározások közepette csorbult a rádió presztízse és csökkent a hall­gatók száma, fontos törekvés­ként jelenik meg a közszolgá­lati médium versenyképes­sége. A Kossuth Rádióban több korábban megszüntetett műsor újra hallható: ismét megszólalt a Gondolat-jel és debütált a 168 óra helyébe lépő 16 óra. Ismét hallható lesz a Kossuth Klub, a Vendég a háznál, a Fórum és a Szom­bat délelőtt. Gyakrabban kerül műsorra a Magyarországról jövök, és havonta jelentkezik majd a Farkasházy-kabaré is. Á Kossuth-adó változatlanul a tájékoztatást és az informá­cióközlést tekinti fő profiljának. A Petőfi Rádió a kikapcso­lódás és szórakoztatás adója lesz, különböző hallgatói cso­portoknak szóló idősávok ala­kulnak ki. Többek között haj­nalonként a Reggeli csúcs je­lentkezik, Mágnes címmel napi egy órában ifjúsági ma­gazin lesz hallható, esténként pedig exkluzív produkció je­lentkezik Sok hűhó címmel. A Petőfi Rádió hullámhosszán olyan népszerű kommunikáto­rok fognak megszólalni, mint Szilágyi János, Geszti Péter, Popper Péter, Müller Péter Sziámi, vagy Fiala János. A Bartók Rádió — amely a Zenei Főszerkesztőséghez kapcsolódik — ezután is első­sorban a komolyzene kedvelő­inek igényeit elégíti ki. Emel­lett foglalkoznak majd a kultu­rális-zenei élet aktuális infor­mációval is. Újra hallható lesz a csütörtök éjszakai Jazz-klub és az igényes könnyűzenét bemutató Alternatív diszkó. A régi műsorvezetőkkel újra in­dul a Szalon, a Zeneházba Hi-figyelő című műsor is. Új­donság az Éjszaka zenéje című komolyzenei program. Az új struktúra bevezetésé­nek napján — október 3-án — a rádió esti koncerttel köszönti hallgatóit. (MTI) Országos Vadásznap Somogy mégyei rendezvény Lábod-Nagysallér 1994. szeptember 17. Térkép-a Rinyabesenyő Program: 10.00 óra: Üdvözlés és megnyitó (Ivusza Tamás) Köszöntő (Bánffy György) 10.30 óra Hubertus-mise Egésznapos rendezvények: 11.00 órától Élővad-bemutató Fogatos kocsikázás Lovaglási lehetőség Helikopteres sétarepülés Képzőművészeti kiállítás Trófea-kiállítás Hullajtottagancs-bemutató Kirakodóvásár Ökörsütés 11.00 óra Főzőverseny, 9 órai helyszíni nevezéssel 11.00 óra íjászbemutató 12.00 óra Szent Hubertus Kft. - Lábod Kupa terepíjász-verseny 12.00 óra Vérebbemutató 13.00 óra Vadászkutya-fajtbemutató 14.00 óra Vizslamunka-bemutató 14.00 óra Boróka Néptáncegyüttes bemutatója 15.00 óra Fürjecske Néptáncegyüttes bemutatója Mindenkit szeretettel várunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom