Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-02 / 206. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. szeptember 2., péntek • • Ülésezett a Tőzsdetanács A tőzsdetanács tegnapi ülésén megtárgyalta a Buda­pesti Értéktőzsde titkárságá­nak első félévi tevékenységé­ről, valamint a tőzsde első féléves gazdálkodásáról szóló beszámolókat, s a megvitatásukat követően el is fogadta mindkét dokumentu­mot. A Budapesti Értéktőzsde Tanácsának ülésén immár sokadszorra szerepel a tagi szabályzat tervezetének vi­tája. A tanács bizonyos szö­vegrészeket módosított, de a vitát még a következő ülésén is folytatja. Az ülés napirend­jén szerepelt az elszámolási késedelmekre vonatkozó szankció kérdése is. Vállalkozó adóhivatalnokok A tulajdonszerzés alkot­mányos jog, és ezért az Adó- és Ellenőrzési Hivatal elnöke is csak a legeslegszügsége- sebb keretek között korlá­tozza azt az Apeh dolgozók körében - szögezte le Sallai Géza, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sajtófő­nöke. A téma azért került szóba, mert az Apeh Üldözöt­téinek Szövetsége szerint a revizorok módfelett tisztelik kollégáik és különösképpen főnökeik vállalkozásait. Sallai Gé?a ezzel kapcsolatban le­szögezte, hogy az Apeh el­nökének utasítása szerint nincs korlátja annak, hogy az Apeh-ben dolgozó köztisztvi­selők olyan tőkebefektetést, illetve tulajdonszerzést való­sítsanak meg. KIÉT-ülés a pótköltségvetésről A Köjtségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Ta­nácsának (KIÉT) ülésén nem kezdték meg a pótköltségve­tési irányelvek tárgyalását, mivel időközben az érdek­egyeztető felek már a pót­költségvetés törvényterveze­tét is megkapták. Dönté­sük értelmében jövő héten hétfőn egy újabb ülésen egymást követően vitatják meg az irányelveket és a tör­vényjavaslatot. A Kamara az energiaáremelésről A Társadalmi Kamara ja­vasolja: az energia árának emelése előtt kötelezzék a szolgáltató vállalatokat arra, hogy elhelyezett, illetve be­fektetett pénzeszközeikről nyilatkozzanak, és ezt hozzák nyilvánosságra. A kamara, amely a legnagyobb civil tö­mörülés, nyilatkozatban foglalta álláspontját, ame­lyet eljuttat a kormányzó pártok frakcióvezetőinek, az ipari és a népjóléti miniszter­nek, valamint az érintett ál­lamtitkároknak. Agri-Mech ’94 Gödöllőn Nagy az érdeklődés a ma kezdődő háromnapos mező- gazdasági gép- és eszközki­állítás iránt, amelyet Agri- Mech ’94 címmel a gödöllői agráregyetem és az Agri— Expo beruházási iroda szer­vez. A bemutatón hatvan ha­zai és külföldi cég kínálja legmodernebb termékeit, amelyek igencsak kapóra jö­hetnek a megújulás előtt álló, átalakuló mezőgazda­ságnak. A jelenlegi géppark nagy része ugyanis elavult, cserére szorul. Formában a bútorlapok A megye egyik legnagyobb bútorlap forgalmazója a kaposvári Forma kft. Műhelyükben egyedi tervezés szerint szabják ezeket, havonta 40-50 köbmétert dolgoznak fel itt. A képen egyik nemrégiben vásárolt gépükön élfóliázást végez a szakember. Fotó: Kovács Tibor Növekszik a dollár aktívum Az idén az első fél év ide­genforgalmi dolláregyenlege 25 millióval nagyobb aktívu­mot mutat, mint 1993 első hat hónapja után. A Magyar Nemzeti Bankban tegnap elmondták, hogy jú­nius végéig az idegenforgalmi bevételek és kiadások egy­aránt 20-20 százalékkal nö­vekedtek. E szerint a bevétel 539,7 millió dollár, a kiadás pedig 394 millió dollár volt, ami 145,7 millió dollár aktívu­mot jelent, míg 1993 június végén 119,5 millió dollár több­letet regisztráltak az idegen- forgalom jóvoltából. Forintban számolva az idén 55.4 milliárd volt a bevétel és 40.4 milliárd a kiadás. Ez mintegy 41-42 százalékos növekedést jelent. A forintbe­vételek és -kiadások a forint- leértékelés miatt emelkedtek jóval nagyobb mértékben mint a dollárban számolt tételek. A turizmus bevételei messze elmaradnak a remélttől V álságágazattá válhat az idegenforgalom Törvényre és türelemre van szüksége a Balatonnak Bár még pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az már bizonyos: az idei szezon nem írja be magát a magyar idegenforgalom aranyköny­vébe. A bevételek szerények, messze elmaradnak a várako­zástól, és főként attól, hogy milyen fontos szerepe lenne a magyar gazdaságban. Mind­ezt dr. Schagrin Tamás he­lyettes államtitkár mondta tegnap a Kaposváron tartott idegenforgalmi fórumon. Mivel ez a tendencia már évek óta tart, nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy valahol valamin változtatni kell. Egyelőre azonban az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal is a helyét keresi az államap­parátusban. — Ma még úgy működik, mintha az IKM egyik főosztá­lya lenne, ám ezen feltétlenül, mihamarabb változtatni kell — mondta Schagrin Tamás. — Vagy egy, a miniszter közvet­len irányítása alatt működő hi­vatalként kell működnie, vagy mint egy országos hatáskörű szervezet, és akkor a kormány felügyelné és a miniszter útján gyakorolná a felügyeletet. A lényeg, hogy nagyobb önálló­sággal kell dolgoznia, felké­szült szakembergárdával. Ugyanakkor természetesen a regionális irányító szerveknek és az önkormányzatoknak is meghatározó kell hogy legyen a munkájuk. Sajnos a keres­kedelmi szálláshelyek for­galmi adójának emelését nem tudtuk megakadályozni, más területeken azonban előreha­ladott tárgyalásokat folyta­tunk. Ilyen például az áta­lányadó kérdése, ami egy vi­szonylag alacsony összeg lenne, amit nem lesz érdemes letagadni, de annak befizeté­sét szigorúan ellenőriznénk. Szeretnénk elérni, hogy az exportképes termékeknél al­kalmazott adókedvezmények az idegenforgalmat is illessék meg, hisz ez ugyanúgy devi­zát hoz. Dr. Lengyel Márton előadá­sában kifejtette: a turizmus regionális kérdés. Mint mondta: Nyugat-Európában és főként a tengerentúlon olyan turisztikai cél nincs, hogy Magyarország. A turis­táknak csak a termék, illetve a szolgáltatás a fontos: lova­golni akarnak, vagy gyógyüdü- lésre vágynak, és turisztikai cél például a Balaton is. Ezért célzott propagandára van szükség, nem pedig általá­nosságokat tartalmazó, ugyanakkor méregdrága prospektusokra. A Balatonról szólva kifej­tette: az első számú probléma az, hogy jellegtelen, az olcsó tömegturizmusra rendezke­dett be, ám ugyanakkor annál jóval magasabbak az árai. Ám hogy valóban egy minőségi fejlesztés meginduljon, ahhoz türelmi időt kell adnia a kor­mánynak, azaz legalább hat évig hagyja a vállalkozóknál a teljes nyereséget, mert hitel­ből ma nem lehet vállalkozni. Mindezek a javaslatok termé­szetesen ütköznek minden élő törvénnyel, épp ezért szükség lenne egy Balaton-törvényre. A tó végveszélyben van — fe­jezte be Lengyel Márton — csak azt nem tudni még pon­tosan, mikor húzhatjuk le a ro­lót. Varga Ottó A Székesfehérvári Patyolat Kft. rövid határidőre vállalja farmer öltözékek, vászon ruhák koptatását, márványozását, kikészítését. Cím: Székesfehérvár, Palotai u. 58. Tel./fax: 22/312-599 Ügyintéző: Tamaskovics György. (55030) Nemzetközi kereskedelmi kft. azonnali kezdéssel az ország egész területén dolgozni tudó, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, kereskedelemben jártas, érettségizett, jó megjelenésű, szorgalmas, pontos, korrekt szervezőket^ direkt eladókat és kisegítő asszisztenseket 25 és 50 év között. Beiskolázás a cég részéről biztosított. Amennyiben a jelentkezők már rendelkeznek vállalkozói igazolvánnyal, úgy beiskolázásuk már szeptember első heteiben megkezdődhet. Érdeklődni naponta 8.00 és 16.00 óra közötta 96/311 -968, ill. 316-891 -es telefonszámon lehet, Gácsig Sándornál. (55567) Nőtt az ipari termelés, és költségvetés hiánya is Félévi barométer a nemzetgazdaságról A gazdálkodó szervezetek száma júniusban 1305-tel, júliusban 1126-tal gyarapo­dott; az ipari termelés 2,7 százalékkal csökkent egy hónap alatt, a külkereske­delmi eladások mennyisége 3,4 százalékkal emelkedett. A munkanélküliek száma júniusban 21 ezerrel mér­séklődött, júliusban azon­ban már mintegy 7 ezerrel növekedett. A külkereske­delmi termékforgalom be­hozatali többlete 28 milliárd forinttal, a központi költ­ségvetés hiánya 49 milliárd forinttal emelkedett a má­sodik félév első hónapjában — derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal legutóbbi értékeléséből a gazdasági folyamatok alakulásáról. A KSH összesítése szerint az ipari termelés az idén eddig minden hónapban megha­ladta az egy évvel korábbi ér­tékeket, az első félévi terme­lés volumene 8 százalékkal több a tavalyinál. Az építőipari vállalkozások 22 százalékkal többet produkáltak, mint a múlt év azonos időszakában. Élénk építési keresletet jelez­nek a megkötött új szerződé­sek, valamint a megkezdett építmények számának és költségvetési értékének adatai is. A mezőgazdasági termelés kilátásait a vetésterület nö­vekedése és a tavaszi időjá­rás kedvezően, a nyári több­hetes tartós meleg és csapa­dékhiány, valamint az állatál­lomány további csökkenése viszont kedvezőtlenül befo­lyásolta. A mezőgazdasági termékek felvásárlása mint­egy 9 százalékkal maradt el a tavalyi első félévi mennyisé­geknél. Az energiafelhaszná­lás országos szinten 5 száza­lékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A statisztikai adatok azt mu­tatják, hogy a foglalkoztatottak száma tovább csökkent: az első félévben a 20 főnél na­gyobb létszámú vállalkozá­soknál 6 százalékkal dolgoz­tak kevesebben, mint egy év­vel korábban. Ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek szintén kevesebben voltak mint tavaly. A bruttó átlagke­resetek 25,4 százalékkal ha­ladták meg a múlt évit, a nettó keresetek 27,7 százalékkal emelkedtek. A kiskereskede­lem eladása mennyiségében 7 százalékkal elmaradt a múlt évitől. A Budapesti Értéktőzsdén a statisztikai adatok szerint jú­lius végén 104 különböző ér­tékpapírral lehetett keres­kedni, közülük 37 részvény- társaság papírjaival. A beve­zetett értékpapírok értéke 711 milliárd, árfolyamértéke 747 milliárd forint volt, ami a múlt év végi tőzsdei kapitalizáció 1,6-szorosát jelenti. ---------------------—------­• Privatizáció csak készpénzért? • Hol a csődbementek béralapja? • Nagymaros a Dráván? • Adóleírás: felejtsük el? iwg.. .egyszerűen minden 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom