Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-10 / 213. szám

1994. szeptember 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Arany kris Báliról és Bene festménye A műgyűjtő nagykövet Az indonéz nagykövet Bene János önarcképével Fotó: Király J. Béla — Nem a festővel, a fest­ményeivel ismerkedtem meg először — mondta R. M. Soe- laeman Pringgodigdo, az In­donéz Köztársaság magyar- országi nagykövete, az ismert kelet-ázsiai műgyűjtő Bene János kaposvári festőművész, tanár otthonában. Képeit Nagyatádon, egy képeslapki­állítás kapcsán látta meg elő­ször, és annyira megtetszett neki, hogy elhatározta: vásá­rol belőlük. Aztán az indonéz nagykövetségre, önálló kiállí­tásra is meghívta a művészt. — A stílusa ragadott meg. Az ahogyan megfestette a ró­kát — magyarázta. — Csak az tudja ilyen kifejezően vissza­adni az állat tekintetét, aki is­meri a természetét. Másik, kedvemre való festménye az önarcképe. Igazi magyar ka­raktert fedeztem föl benne. — Milyen a tipikus magyar? — Érzékeny személyiség, akiben ötvöződnek az ázsiai és az európai ember jellem­vonásai. Gazdag lelki életet él, és művészi tehetség. Sokszor panaszkodik, de elfogadja sorsát. — Ezek a tapasztalatok új- keletűek, vagy korábban is ér­deklődött a magyar kultúra iránt? — Hollandiában, Hágában kezdtem nagyköveti munká­mat, aztán Washingtonban, Tokióban, Hamburgban, Pá­rizsban, majd Budapesten folytattam. Mindenütt igyekez­tem megismerni az ország la­kóit. Nem jöttem ide túl nagy várakozással. Úgy véltem: a volt vasfüggöny mögötti or­szágokban az emberek bizal­matlanok. Jó értelemben csa­lódtam... Nagyon szeretem a zenét is; a Zeneakadémia ki­váló énektanáránál tanulok. Kedvenc magyar dalom az Ab­lakomban, ablakomban és az Elindultam szép hazámbul... — Ön világhírű műgyűjtő. — Tizennyolc éves korom­ban kezdtem. Az első antik tárgy, amit megszereztem, egy XVII. századi, Jáva-ki- rálysági udvarhölgy volt. Eb­ből ma már csak egy van a vi­lágon. Eldugott sportszerbolt zugában leltem rá. Ezután vál­tam szenvedélyes gyűjtővé. Azt vallom: ha a tárgy nagyon akar engem, akkor meg is tu­dom szerezni... Egy csodála­tos arany kris a Báli szigeti uralkodó koronázási ékszere volt. Egyszer a hercegnél, ke­zembe véve, kihúztam hüve­lyéből az éles fegyvert, amely­ről az a hír járta, hogy akárki hozzányúl, annak megvágja a kezét. Az én kezem sértetlen maradt. Ezt látva a herceg azt mondta: akármilyen keveset ígérek is érte, nekem adja. — Miből áll a gyűjteménye? — A Hopp Ferenc Ke­let-Ázsiai Múzeumban fél évig láthatta a közönség gyűjte­ményem egy részét; a háro­mezer éves baltáktól kezdve a textilszőnyegig. Magyarorszá­gon elsősorban a képeslap- és bélyeggyűjtésnek hódolok. Nagyon értékes a magyar kirá­lyi családokat ábrázoló képes­lapgyűjteményem, és 1848-tól napjainkig 165 fajta pén­zérme. De a világ szinte vala­mennyi tájáról birtokomban van néhány értékes darab. — Külön gondja a muzul­mán menekültek sorsa. Csa­ládjával többször is fölkereste a nagyatádi menekülttábort. — A világ legnagyobb mu­zulmán lakosságú országa In­donézia; az Indonéz Muzul­mánok Szövetsége által ösz- szegyűjtött adományokat vit­tem a rászorulókhoz. Nagy­atádon a ramadánt is együtt ünnepeltük a tábor lakóival. Az indonézeknél egyébként nem gond a vallási kü­lönbözőség: több vallás is békésen megfér egymás mel­lett. Bennünket a nemzetisé­günk köt össze: az, hogy mindannyian indonézek va­gyunk. Európában nem ezt tapasztaltam. Amikor Velen­cében egy rózsafűzért vásá­roltam katolikus barátunknak, aki Nagyatádon él. A horvát származású fiú tekintetén lát­tam, hogy a horvát, szerb, bosnyák emberek között mennyire él a vallás különbö­zőségéből fakadó idegenke­dés. Várnai Ágnes Vérbeli várbeli hangulat lehet(ne)? Még a táblát is ellopta valaki... Töprengő kisdiákok — Iskolai tananyag — A térkép cáfolja a szakembereket Evlia Cselebi török utazó-író 1664-66 között járt Magyaror­szág területén. Kaposvár várá­ról is készített feljegyzéseket. A várat a kanizsaihoz hasonlí­totta, annak fiaként emlegette. „Vára nincs oly nagy, mint Kanizsa, s hosszúkás négy­szög alapban fekszik. Egész építkezésének az alapján nagy fagerendák vannak, s köröskö­rül tömésfalakkal övezett pa­lánk. Belső vára azonban ná- gyon erős, háromszáz desz­kazsindelyes tetejű, kert nél­küli, szűk háza van. (...) Külvá­rosa egy tágas síkon a Kapos folyó mocsarai közé épült hosszúkás, négyszögű külvá­ros. Palánkfalának szélességét teljes ötven lépésnek találtam. Ez iszkenderi (nagyszerű) vár minden oldalán nagy bástyák és minden szöglet könyökénél lőrések vannak” — írja feljegy­zéseiben. Ahogy olvassuk Cselebi so­rait, belelapozunk az 1687-ben készült kamarai összeírásba, megnézzük a Giacomo Rossi-féle metszetet, amelyma felnagyítva a városháza lép­csőházát freskóként díszíti, hi­ányérzetünk támad. Ha pedig az egykori belső vár külső híd­főjénél álló kakasos „emlékmű­vet” keressük fel, megdöbbe­nünk. Még csak tábla sem hir­deti a hajdani erődítmény he­lyét. Valaki — jó pár éve — el­lopta. Eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy pótolja. Kaposvár, sajnos, nem bő­velkedik régészeti emlékekben. Ezért volna jó, ha legalább a meglevő, föld alatt rejtőző ro­mok felszínre kerülhetnének. Sok kaposvári diák talán még nem is hallott arról, hogy egy­kor vár állott itt, s ha van is róla tudomása, a helyét nem tudná megmutatni. Örvendetes, hogy Kaposvár történetét is beépítik a tananyagba. Ám ha a gyere­kek saját szemmel is láthatnák az alapokat és szakemberek kalauzolásával végigjárhatnák a vár területét, nemcsak új is­meretekkel gazdagodhatná­nak, hanem lokálpatriotizmu­suk is erősödne... Deák Varga Dénes terület- rendezési főmérnök szerint a kaposvári városszépítők már régen felvetették: ki kellene használni a vár kínálta lehető­ségeket. Azért, hogy Kaposvár ne jusson Szolnok és Nagyka­nizsa sorsára, ahol nyoma sincs mára várnak... A főmérnök kutatásai során viszonylag pontosan meghatá­rozta, hol helyezkedett el a vár. A Kapos folyó szabályozásáról az 1800-as években készült felvétel volt a kiindulási pont. Ez a térkép egy kicsit ellent­mond a szakmai vélekedések­nek, miszerint a vár a volt Szé­chényi térig terjedt. A térképen viszont a Malomároktól Nyu­gatra vannak megjelölve a holdsarló szigettel körülölelt maradványok. Régészeti feltárásokkal pon­tosan meg lehetne határozni a helyet, és igazolni vagy cáfolni a feltevéseket. Deák Varga Dénes szerint a vasúti forgal­mat nem érintené, csupán az iparvágányt kellene máshova helyezni és a Nostra területé­nek egy részét felderíteni. S akkor romkert, kiállítási és ven­déglátóhelyek, sétányok fo­gadnák az oda érkezőket. És igazi, várbéli hangulat... (Lőrincz) Dohnanyi 65 éves „A karmesterekről azt tart­ják, minél idősebbek lesznek, annál jobb művészekké vál­nak. Ez nem biztos, de az igaz, hogy életkoruk növeke­désével mind híresebbé vál­nak. Ami engem illet, még ko­rai lenne életem mérlegét megvonni”. Ezt nyilatkozta a DPA német hírügynökségnek Christoph von Dohnanyi, a vi­lághírű clevelandi szimfonikus zenekar dirigense, aki most ünnepelte születése 65. év­fordulóját. A karmester Dohnányi Ernő magyar zeneszerző és diri­gens unokája, s Hans von Dohnanyinak, a nácik által ki­végzett ellenállónak a fia. Fi­vére, Klaus évekig Hamburg főpolgármestere volt. Christoph a zene miatt adta fel jogi tanulmányait, és hama­rosan a fiatal karmester-gene­ráció első soraiba küzdötte fel magát. 1982-ig a hamburgi operaház intendánsa volt. Ezt a pozícióját feladta, mert túl­ságosan bonyolultnak tartotta, hogy egyszerre legyen kar­mester és színházigazgató. 1984-ben vette át a clevelandi szimfonikus zenekar vezeté­sét. Azóta világszerte óriási sikereket aratott — úgyhogy szerződését a 2000. évig meghosszabbították. Legyen a vendégünk! A magyar klasszicizmus egyik híres műemléke; 1828- 1832-ig építették. Török Fe­renc, az Órszágos Építészeti Hivatal mérnöke volt a terve­zője. A létesítmény homlokzati megjelenésében és részletei­ben egyszerű, bár sokan az épület stílusában a kor nagy építészének, Pollack Mihály­nak kezenyomát vélik felis­merni. A jelenlegi „U” alakú épület mindkét déli szárnya az idő folyamán hozzátoldással bővült. Az épület alaprajzi el­rendezésében megtaláljuk a pillérekkel háromhajósra osz­tott behajtót, illetve áthajtót. Az épület főhomlokzatán a kiugró rizalitban, az oszloprendek mögött van a díszterem, amely belső kiképzésében klasszi­cista egyszerűségű. Előcsar­noka szerény méretű, beletor­kollik a barokkos térhatású fő­lépcsőház. Az udvari folyosókra nyíló helyiségek egyszerű elrende­zése az alaprajz képe. A hom­lokzaton a földszintet vízszin­tes fugázással, negatív kerete- zésű ablakokkal látta el a ter­vező, és erre a földszintre ál­lítja a két emeletet, amelynek dísztermi középső részén két emeletet átfogó oszlopsor lát­ható, leegyszerűsített lizéna fe­jezetekkel. A helyes választ beküldő megfejtőink közül ez­úttal a kaposvári Cser ven­déglő éttermébe szóló kétsze­mélyes vacsorameghívást sor­solunk ki. A megfejtést a So­mogyi Hírlap címére (7401 Kaposvár, Pf. 31.) várjuk. Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Kaposvár, Rippl-Rónai tér. A kétszemé­lyes vacsorameghívást a so- mogyaszalói Panoráma Ho­telbe Lakatosné Lengyel Ág­nes, Kaposvár, Vak Bottyán u. 2. szám alatti olvasónk nyerte. A Cser vendéglő a város nyugodt övezetében a Cseri park szélén található. A ven­déglő neve nemcsak házias ételeiről és ételkülönlegessé­geiről, hanem színvonalas rendezvényeiről is ismert. Kü­löntermük gyakran ad helyt üz­leti megbeszéléseknek. Gaz­dag ételválasztékot kínálnak, Havasi hátszín burgonyak­rokettel (4 fő részére): 70 dkg marhahátszínt megtisztítunk, majd borssal, sóval, szere­csendióval, delikáttal átdör­zsöljük. A fűszerezett húst tűzön elősütjük, ezt követően sütő­ben készre pároljuk. A mártás elkészítéséhez sütés közben egy hagymát apróra vágunk és a hátszín levével pörkölt ám ha valaki az étlapon nem találja a kedvencét, akkor elő­zetes bejelentkezés alapján a konyhán bármilyen ételt szíve­sen elkészítenek és akár külön­leges Zsolnai-terítéssel kínál­ják. Az étterem főszakácsa, Ti­hanyi István most a vendéglő egyik különlegességének a re­ceptjét mondta el a Somogyi Hírlapnak: alapot készítünk, majd tej­színnel behabarjuk. Á koc­kákra vágott elősütött libamá­jat és a zöldborsót összeforral­juk a már kész mártással. A húst — párolás után — négy szeletre vágjuk és leöntjük a mártással. Kevés tejföllel, pi­rospaprikával és zöldséggel díszítjük, majd burgonyakro­kettel tálaljuk. Jó étvágyat kí­vánunk! A Cser vendéglő ételkülönlegessége

Next

/
Oldalképek
Tartalom