Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-10 / 213. szám
1994. szeptember 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Arany kris Báliról és Bene festménye A műgyűjtő nagykövet Az indonéz nagykövet Bene János önarcképével Fotó: Király J. Béla — Nem a festővel, a festményeivel ismerkedtem meg először — mondta R. M. Soe- laeman Pringgodigdo, az Indonéz Köztársaság magyar- országi nagykövete, az ismert kelet-ázsiai műgyűjtő Bene János kaposvári festőművész, tanár otthonában. Képeit Nagyatádon, egy képeslapkiállítás kapcsán látta meg először, és annyira megtetszett neki, hogy elhatározta: vásárol belőlük. Aztán az indonéz nagykövetségre, önálló kiállításra is meghívta a művészt. — A stílusa ragadott meg. Az ahogyan megfestette a rókát — magyarázta. — Csak az tudja ilyen kifejezően visszaadni az állat tekintetét, aki ismeri a természetét. Másik, kedvemre való festménye az önarcképe. Igazi magyar karaktert fedeztem föl benne. — Milyen a tipikus magyar? — Érzékeny személyiség, akiben ötvöződnek az ázsiai és az európai ember jellemvonásai. Gazdag lelki életet él, és művészi tehetség. Sokszor panaszkodik, de elfogadja sorsát. — Ezek a tapasztalatok új- keletűek, vagy korábban is érdeklődött a magyar kultúra iránt? — Hollandiában, Hágában kezdtem nagyköveti munkámat, aztán Washingtonban, Tokióban, Hamburgban, Párizsban, majd Budapesten folytattam. Mindenütt igyekeztem megismerni az ország lakóit. Nem jöttem ide túl nagy várakozással. Úgy véltem: a volt vasfüggöny mögötti országokban az emberek bizalmatlanok. Jó értelemben csalódtam... Nagyon szeretem a zenét is; a Zeneakadémia kiváló énektanáránál tanulok. Kedvenc magyar dalom az Ablakomban, ablakomban és az Elindultam szép hazámbul... — Ön világhírű műgyűjtő. — Tizennyolc éves koromban kezdtem. Az első antik tárgy, amit megszereztem, egy XVII. századi, Jáva-ki- rálysági udvarhölgy volt. Ebből ma már csak egy van a világon. Eldugott sportszerbolt zugában leltem rá. Ezután váltam szenvedélyes gyűjtővé. Azt vallom: ha a tárgy nagyon akar engem, akkor meg is tudom szerezni... Egy csodálatos arany kris a Báli szigeti uralkodó koronázási ékszere volt. Egyszer a hercegnél, kezembe véve, kihúztam hüvelyéből az éles fegyvert, amelyről az a hír járta, hogy akárki hozzányúl, annak megvágja a kezét. Az én kezem sértetlen maradt. Ezt látva a herceg azt mondta: akármilyen keveset ígérek is érte, nekem adja. — Miből áll a gyűjteménye? — A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban fél évig láthatta a közönség gyűjteményem egy részét; a háromezer éves baltáktól kezdve a textilszőnyegig. Magyarországon elsősorban a képeslap- és bélyeggyűjtésnek hódolok. Nagyon értékes a magyar királyi családokat ábrázoló képeslapgyűjteményem, és 1848-tól napjainkig 165 fajta pénzérme. De a világ szinte valamennyi tájáról birtokomban van néhány értékes darab. — Külön gondja a muzulmán menekültek sorsa. Családjával többször is fölkereste a nagyatádi menekülttábort. — A világ legnagyobb muzulmán lakosságú országa Indonézia; az Indonéz Muzulmánok Szövetsége által ösz- szegyűjtött adományokat vittem a rászorulókhoz. Nagyatádon a ramadánt is együtt ünnepeltük a tábor lakóival. Az indonézeknél egyébként nem gond a vallási különbözőség: több vallás is békésen megfér egymás mellett. Bennünket a nemzetiségünk köt össze: az, hogy mindannyian indonézek vagyunk. Európában nem ezt tapasztaltam. Amikor Velencében egy rózsafűzért vásároltam katolikus barátunknak, aki Nagyatádon él. A horvát származású fiú tekintetén láttam, hogy a horvát, szerb, bosnyák emberek között mennyire él a vallás különbözőségéből fakadó idegenkedés. Várnai Ágnes Vérbeli várbeli hangulat lehet(ne)? Még a táblát is ellopta valaki... Töprengő kisdiákok — Iskolai tananyag — A térkép cáfolja a szakembereket Evlia Cselebi török utazó-író 1664-66 között járt Magyarország területén. Kaposvár váráról is készített feljegyzéseket. A várat a kanizsaihoz hasonlította, annak fiaként emlegette. „Vára nincs oly nagy, mint Kanizsa, s hosszúkás négyszög alapban fekszik. Egész építkezésének az alapján nagy fagerendák vannak, s köröskörül tömésfalakkal övezett palánk. Belső vára azonban ná- gyon erős, háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kert nélküli, szűk háza van. (...) Külvárosa egy tágas síkon a Kapos folyó mocsarai közé épült hosszúkás, négyszögű külváros. Palánkfalának szélességét teljes ötven lépésnek találtam. Ez iszkenderi (nagyszerű) vár minden oldalán nagy bástyák és minden szöglet könyökénél lőrések vannak” — írja feljegyzéseiben. Ahogy olvassuk Cselebi sorait, belelapozunk az 1687-ben készült kamarai összeírásba, megnézzük a Giacomo Rossi-féle metszetet, amelyma felnagyítva a városháza lépcsőházát freskóként díszíti, hiányérzetünk támad. Ha pedig az egykori belső vár külső hídfőjénél álló kakasos „emlékművet” keressük fel, megdöbbenünk. Még csak tábla sem hirdeti a hajdani erődítmény helyét. Valaki — jó pár éve — ellopta. Eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy pótolja. Kaposvár, sajnos, nem bővelkedik régészeti emlékekben. Ezért volna jó, ha legalább a meglevő, föld alatt rejtőző romok felszínre kerülhetnének. Sok kaposvári diák talán még nem is hallott arról, hogy egykor vár állott itt, s ha van is róla tudomása, a helyét nem tudná megmutatni. Örvendetes, hogy Kaposvár történetét is beépítik a tananyagba. Ám ha a gyerekek saját szemmel is láthatnák az alapokat és szakemberek kalauzolásával végigjárhatnák a vár területét, nemcsak új ismeretekkel gazdagodhatnának, hanem lokálpatriotizmusuk is erősödne... Deák Varga Dénes terület- rendezési főmérnök szerint a kaposvári városszépítők már régen felvetették: ki kellene használni a vár kínálta lehetőségeket. Azért, hogy Kaposvár ne jusson Szolnok és Nagykanizsa sorsára, ahol nyoma sincs mára várnak... A főmérnök kutatásai során viszonylag pontosan meghatározta, hol helyezkedett el a vár. A Kapos folyó szabályozásáról az 1800-as években készült felvétel volt a kiindulási pont. Ez a térkép egy kicsit ellentmond a szakmai vélekedéseknek, miszerint a vár a volt Széchényi térig terjedt. A térképen viszont a Malomároktól Nyugatra vannak megjelölve a holdsarló szigettel körülölelt maradványok. Régészeti feltárásokkal pontosan meg lehetne határozni a helyet, és igazolni vagy cáfolni a feltevéseket. Deák Varga Dénes szerint a vasúti forgalmat nem érintené, csupán az iparvágányt kellene máshova helyezni és a Nostra területének egy részét felderíteni. S akkor romkert, kiállítási és vendéglátóhelyek, sétányok fogadnák az oda érkezőket. És igazi, várbéli hangulat... (Lőrincz) Dohnanyi 65 éves „A karmesterekről azt tartják, minél idősebbek lesznek, annál jobb művészekké válnak. Ez nem biztos, de az igaz, hogy életkoruk növekedésével mind híresebbé válnak. Ami engem illet, még korai lenne életem mérlegét megvonni”. Ezt nyilatkozta a DPA német hírügynökségnek Christoph von Dohnanyi, a világhírű clevelandi szimfonikus zenekar dirigense, aki most ünnepelte születése 65. évfordulóját. A karmester Dohnányi Ernő magyar zeneszerző és dirigens unokája, s Hans von Dohnanyinak, a nácik által kivégzett ellenállónak a fia. Fivére, Klaus évekig Hamburg főpolgármestere volt. Christoph a zene miatt adta fel jogi tanulmányait, és hamarosan a fiatal karmester-generáció első soraiba küzdötte fel magát. 1982-ig a hamburgi operaház intendánsa volt. Ezt a pozícióját feladta, mert túlságosan bonyolultnak tartotta, hogy egyszerre legyen karmester és színházigazgató. 1984-ben vette át a clevelandi szimfonikus zenekar vezetését. Azóta világszerte óriási sikereket aratott — úgyhogy szerződését a 2000. évig meghosszabbították. Legyen a vendégünk! A magyar klasszicizmus egyik híres műemléke; 1828- 1832-ig építették. Török Ferenc, az Órszágos Építészeti Hivatal mérnöke volt a tervezője. A létesítmény homlokzati megjelenésében és részleteiben egyszerű, bár sokan az épület stílusában a kor nagy építészének, Pollack Mihálynak kezenyomát vélik felismerni. A jelenlegi „U” alakú épület mindkét déli szárnya az idő folyamán hozzátoldással bővült. Az épület alaprajzi elrendezésében megtaláljuk a pillérekkel háromhajósra osztott behajtót, illetve áthajtót. Az épület főhomlokzatán a kiugró rizalitban, az oszloprendek mögött van a díszterem, amely belső kiképzésében klasszicista egyszerűségű. Előcsarnoka szerény méretű, beletorkollik a barokkos térhatású főlépcsőház. Az udvari folyosókra nyíló helyiségek egyszerű elrendezése az alaprajz képe. A homlokzaton a földszintet vízszintes fugázással, negatív kerete- zésű ablakokkal látta el a tervező, és erre a földszintre állítja a két emeletet, amelynek dísztermi középső részén két emeletet átfogó oszlopsor látható, leegyszerűsített lizéna fejezetekkel. A helyes választ beküldő megfejtőink közül ezúttal a kaposvári Cser vendéglő éttermébe szóló kétszemélyes vacsorameghívást sorsolunk ki. A megfejtést a Somogyi Hírlap címére (7401 Kaposvár, Pf. 31.) várjuk. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Kaposvár, Rippl-Rónai tér. A kétszemélyes vacsorameghívást a so- mogyaszalói Panoráma Hotelbe Lakatosné Lengyel Ágnes, Kaposvár, Vak Bottyán u. 2. szám alatti olvasónk nyerte. A Cser vendéglő a város nyugodt övezetében a Cseri park szélén található. A vendéglő neve nemcsak házias ételeiről és ételkülönlegességeiről, hanem színvonalas rendezvényeiről is ismert. Különtermük gyakran ad helyt üzleti megbeszéléseknek. Gazdag ételválasztékot kínálnak, Havasi hátszín burgonyakrokettel (4 fő részére): 70 dkg marhahátszínt megtisztítunk, majd borssal, sóval, szerecsendióval, delikáttal átdörzsöljük. A fűszerezett húst tűzön elősütjük, ezt követően sütőben készre pároljuk. A mártás elkészítéséhez sütés közben egy hagymát apróra vágunk és a hátszín levével pörkölt ám ha valaki az étlapon nem találja a kedvencét, akkor előzetes bejelentkezés alapján a konyhán bármilyen ételt szívesen elkészítenek és akár különleges Zsolnai-terítéssel kínálják. Az étterem főszakácsa, Tihanyi István most a vendéglő egyik különlegességének a receptjét mondta el a Somogyi Hírlapnak: alapot készítünk, majd tejszínnel behabarjuk. Á kockákra vágott elősütött libamájat és a zöldborsót összeforraljuk a már kész mártással. A húst — párolás után — négy szeletre vágjuk és leöntjük a mártással. Kevés tejföllel, pirospaprikával és zöldséggel díszítjük, majd burgonyakrokettel tálaljuk. Jó étvágyat kívánunk! A Cser vendéglő ételkülönlegessége
