Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-10 / 213. szám
1994. szeptember 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 258 új pedagógusjelölt került katedraközeibe Tanévnyitó a tanítóképzőben Dr. Rosta István: A tanító szava messze hangzó A Himnusz hangjai után dr. Kálmán Katalin, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola főtitkára köszöntötte a tanévnyitón megjelent vendégeket: pedagógusjelölteket, oktatókat, s a hatvan, illetve ötven éve végzett tanítókat. Elmondta: tavaly 189 hallgató záróvizsgázott, s az idén az első évfolyamosokkal több mint 900 hallgatója van a főiskolának. A negyedévesek közül Makrai Márta és Scheffer Kinga kap kiváló tanulmányi eredményéért köztársasági ösztöndíjat. Dr. Rosta István megbízott főigazgató ünnepi beszédében a hivatástudat jelentőségét, a tanítóképzés szakmaiságát, a műveltségközvetítés szerepét emelte ki. — A magas műveltség talán minden nemzet számára a boldogulás lehetőségét adja — mondta. — A magyar nemzet számára viszont csak ez az egyetlen esély. „Semmi sem emelheti fel népünket — idézte Széchenyit —, csak agyvelőnk és kezünk. ” A hivatásra való felkészülést elemezte, s a pedagógus személyiségjegyeiről szólt. Arról a példáról, amit a diák nap mint nap lát, tapasztal. A tanító ugyanis a műveltségnyújtás hivatalos szakembere, és szava messze hangzó szó. Ezután a fogadalomtétel következett. A főigazgató valamennyi pedagógusjelölttel kezet szorított. így fogadta őket a főiskola polgáraivá. Gyémántdiplomát adtak át a kaposvári Miha Mihálynénak és Lantos Józsefnek. Ok hatvan éve szerezték tanítói oklevelüket. Fél évszázada dip- lomázottak : Benkő Károly (Budapest), Dicenty Ernő és Dicenty Ernőné (Toponár), Igali Gyula (Taszár), Dr. Megyei György (Keszthely), Nagy Józsefné és Németh Arpádné (Kaposvár) arany oklevelet vettek át. A Cantus vegyeskar énekével, majd a Szózattal zárult a tanévnyitó. Az első éveseknek lesz egy kéthetes „ráhangolás” a négyéves képzésre, amelyben valamennyi tanszék részt vesz. Az órarend szerinti tanítás szeptember 26-án kezdődik. Ebben a tanévben elindul a négy éves könyvtár szak, nyolc tanítói csoportot kísérleti jelleggel vesz részt a négyéves képzésben. Egy óvodapedagógus és egy tanító-hitoktató csoport három évig tanul majd. Két csoport kommunikációs, illetve idegennyelvoktatói képzésben vesz részt. A többiek a vizuális nevelés, az ének zene, a testnevelés, a gyógypedagógia és az Ember és társadalom műveltségterületek közül választottak. (Lőrincz) A csurgó önkormányzat első féléves gazdálkodása Számadás a pénzről A csurgói önkormányzat első féléves gazdálkodásáról fogadott el beszámolót legutóbbi testületi ülésén. A képviselők egy korábbi rendeletükben az évi költségvetés jóváhagyott előirányzatát 488 millió forintra módosították. Az önkormányzat 46,7 százalékra teljesítette a bevételi tervet, s hitelt nem vett fel. Az intézményi és kamatbevételekkel nem volt gond, s a helyi adókat is kifizették. Ez utóbbiak közül csak az iparűzési adó teljesítése kifogásolható: egyharmada folyt be a város kasszájába. Időarányosan fizették be a városlakók a gépjárműadót. A kiadások is hasonló képet mutatnak. A testület abban is állást foglalt, hogy a Korona épületének hasznosításáról tárgyalni kell az áfésszel. A tulajdonos önkormányzat és a bérlő (az áfész) csak egy megállapodás keretében adhatja bérbe az épületkomplexumot. Erre pályázatot is csak a birtokba vétel után írnak ki. A képviselő-testület elfogadta a tájékoztatót a csurgói beruházási munkákról. Az 1994. évi költségvetés alapján a hivatal megfelelően előkészítette és megkezdte a tervezett beruházásokat. N. I. Egyesület Fonyódért Papp S. Gábor fonyódi képzőművész a megye sok polgárához hasonlóan felkérést kapott a Somogyért Egyesülettől, legyen a tagja, támogassa törekvéseit a civil szerveződésnek. Nos, ez adta az ötletet, hogy a szűkebb környezetében és hasonló szervezetben igencsak sokat tudna tenni városáért. A városért aggódó állampolgárként hívta meg a hasonlóképpen gondolkodókat a fonyódi képzőművész, és a kollégium nagytermében tegnap este arról cseréltek eszmét, hogyan szervezzék meg az egyesületet, milyen célokat igyekezzenek közös erővel megvalósítani. Nem titkolt szándék az sem, hogy olyan képviselő-testületet szeretnének, amely ugyanilyen törődéssel és alapvetően konkrét elhatározásokkal kíván dolgozni Fonyódért. A felvázolt célok többek között érintik az állásnélküliek vágyát a munka- lehetőségekre, a vállalkozók óhaját, hogy a helyi beruházásokban számítson rájuk az önkormányzat. Az ötletek egyfajta kitörési lehetőséget kínálnak a városnak a művelődés, sport és idegenforgalom területén: sokak vágya a művelődési ház szép tervének megvalósítása, a könyvtár épületének bővítése a tetőtérben, vagy a horgásztelep rendezése és együttműködés például Buzsákkal a közös idegenforgalmi adottságok kiaknázására. G. M. Élővad és trófeamustra, terepíjászat és véreb-bemutató Szeptember 17-én: vadásznap harmadszor Hubertus-misével kezdődik, bemutatókkal folytatódik Nagysallérban Dr. Galamb Gábor és Bátor, a négyéves véreb a nagysalléri kápolnánál. A háttérben a harangláb és a Hubertus-kápolna Fotó: Lang Róbert Somogy két éve veszi ki részét — köszönhetően a Lá- bod-MAVAD Rt-nek — az országos vadásznapok rendezvényeinek szervezéséből. Az eddigi siker hagyománnyá tette a Nagysalléri Vadásznapot. Az idei egy hét múlva szeptember 17-én szombaton, lesz színes program-kav- al káddal, köztük ritkaságszámba menő bemutatókkal. A Lábod-Mavad Rt világ- színvonalú vadgazdálkodásának elismeréseként idén kapta meg a vadászati Oscar-díjat. A mintegy 60 államot tömörítő világszervezet, a CIC Vadászati és Vadvédelmi Szövetség elismerése a lehető legnagyobb szakmai kitüntetés, amit a 60 ezer hektáron gazdálkodó társaság valaha is magáénak mondhat. A Lábod-MAVAD Rt neve két év óta a vadásznap rendezőjeként is ismert. A vadászidénnyel kezdődött. A vadgazdaság területén már tizennégy, zömében érmes trófeás szarvasbikát ejtettek a vadászok. Dr. Galamb Gábor, a vadgazdaság vezetője azt is elmondta: azoknak is tartogat meglepetést a harmadik vadásznap, akik az előző vadásznapok valamelyikére, vagy talán mindkettőre ellátogattak, s hosszan tudnának anekdotázni élményeikről. A szeptember 17-iki program tíz órakor kezdődik a megnyitóval, majd Bánffy György színművész, a Magyar Vadászvé- degylet elnöke köszönti az idei eseményre várt mintegy 10 ezer embert. A fél tizenegykor kezdődő Hubertus-mise után, amelyet a tavaly fölszentelt kápolnában tartanak, kezdődik az egésznapos program. Idén először lesz terepí- jász-verseny, amelyet az ön- kormányzat által fölajánlott Lábod Kupáért vívnak a résztvevők. Emellett Nagysallér tisztásán élővad- és vérebbemutató, vizslamunka- és vadászkutya-fajtabemutató, fogatos kocsikázás és helikopteres sétarepülés, trófeakiállítás és terepíjász-verseny, ökörsütés és kirakodóvásár, főzőverseny és íjászbemutató, valamint a barcsi Boróka és a nagyatádi Fürjecske néptáncegyüttesek előadásai várják az érdeklődőket. Csak néhányat ragadtunk ki a programok közül. Mégsem lőhetjük le a nagysalléri vadásznap minden meglepetését... B.T. SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete • • Önkormány Egyszer már letettük a rendszerváltó-pénzt, s kisvártatva másodszor is urnához járulunk az ügyben: kik képviseljenek bennünket és más érdekeket a helyi önkormányzatokban. Nevekkel dobálózunk nemsokára, meg rubrikázunk; töltögetünk, ikszelünk — mint a hatoslutrin. És várunk. Nézzük a húzást: bírja-e a hivatali balta, avagy látványosan beletörik az égigérő fába. Ez a csináld magad rendszerű településműködtetés és fejlesztés ugyanis, mára kiviláglott, nerh könnyű feladat. Főleg, hogy közben változnak a játékszabályok. Ne szépítsük hát: önkormányozni, szervó nélkül nehéz. Sajnáltatni azért nem akarom az első embereket, de hát mi polgármesteri hajszál őszülhetett már bele ebbe az első ciklusba: egy testületi viszályba, egy korrupciógyanúba vagy csak egyszerűen a lótifutiba, a lobbiba. Elég volt ehhez az is, hogy tavaly hatályon kívül helyeztek egy kormányrendeletet, amely az elmaradott térségbe való besorolásról — objektívnak nevezett számításos mérce szerint — rendelkezett. Azóta területfejlesztési alap van, pályázni lehet, s lesz, ami lesz. Kadarkút 2827 lélekkel ezért esett csöbörbe, s onnan vödörbe eshetik tovább. Válságtervez, kultúrházat zár, iskolától anyagiakat megvon. Kényszerpályázás, egykapus meccs. Megint jön egy pályaválasztás. A pénzt a bíró földobja. Felelősség és 72 százalék, hogy ebből az lesz, ami. De csaknem konzerválódik a lidércnyomás... A Hétdomb vendéglő és a Kis-koppány között szélesebb az út Daránypusztánál átépítik a csomópontot — Kilencven százalékos a daránypusztai csomópont átépítésének készültségi foka — mondta a helyszínen Bar- tus Tamás művezető. — Befejezték a Hétdomb Vendéglő és a Kis-Koppány patak hídja között az útszélesítést (mintegy 5 ezer köbméter földet töltöttek ide), az aszfaltréteggel való borítását, illetve a csomópont korszerűsítését. A Strabag Hungária Építő Kft 3. számú siófoki főépítésvezetősége a kivitelezője ennek a beruházásnak, melyet a Közúti Igazgatóság rendelt meg. A 18 milliós építkezés a 65-ös főútvonalon közel 450 méter hosszan készült el, illetve a Tab irányába vezető 120 méteres szakasz került szélesítésre, aszfaltozásra. A keskeny és veszélyes elágazási csomópontban eddig mindössze egy-egy pálya szolgálta a Szekszárd-Siófok, valamint Tab irányába való közlekedést. A kanyarodósávok hiányoztak, ami sok veszélyhelyzetet teremtett, másrészt a nyári forgalomban lassította a forgalmat. A korábbi három és félméteres pálya most a duplájára bővült, illetve kialakítottak autóbusz megállókat is. Ez újabb 3,5 méter pályaszélesítést eredményezett. — Az útkorszerűsítés és a csomópontépítés járulékos munkák elvégzésével is járt — mutatta a művezető. — Új árkokat kellett vágni, illetve a meglevő átereszeket szélesíteni kellett. Ezen felül a környezetet is rendbe kell tenni. A teljes befejezési határidő szeptember 30. A munkák megkezdését követően egyeztetés történt a vasúttal: az átjáró szintje megemelésre kerül, hogy az új pályához a magassági szintekkel csatlakozni lehessen. Ezt a munkát szeptember 18 és 23 között végzik el. Amennyiben a vasúti pálya a megfelelő magasságot elérte, akkor a híd és a buszmegálló közötti szakaszt leaszfaltozzuk. Ezt követően lesz a műszaki átadás. K. J. Lakhatási támogatás A barcsi önkormányzat a lakásépítéshez, vásárláshoz, valamint a lakások komfortossá tételéhez kamatmentes kölcsönt nyújt a rászorulóknak. A hitel összege százezertől háromszázezer forintig terjed. Azok a fiatal házasok, két-vagy többgyermekes családok kaphatnak ilyen támogatást, ahol a közös háztartásban élő és az igénylővel együtt költöző családtagokra jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb bér huszonöt százalékkal emelt összegét. Támogatják a lakással nem rendelkező, gyermekeiket egyedül nevelő szülőket is, ha a jövedelmük nem haladja meg a legkisebb bér harminc százalékkal növelt összegét. Kistermelői részesedés Az első félévben a tavalyihoz képest szinte alig változott megyénkben a kistermelők részesedése az állati termék termelésből. A vágómarha termelés huszonnyolc százalékát, a vágósertés ötvennyolc, a vágójuh ötvennégy, a vágóló nyolcvanhat, a nyers tehéntej huszonöt-huszonnyolc százalékát, a vágótyúk, a nyúl és tojás termelést pedig teljes egészében a kistermelők biztosítják megyénkben. Somogyegresi kiadások Somogyegresen az utóbbi évek fontos beruházásai után — mint az ivóvízvezeték-rendszer kiépítése, az utak szilárd burkolattal való ellátása és az iskolaépület felújítása — az idén kevés összeg jut fejlesztésre. A ket- tőszázkilencvennégy lakosú településen hét millió forintból gazdálkodnak. Folytatódik a tavaly a Petőfi utcában elkezdődött járdaépítés — mintegy hatszáz méteren. A nem működési kiadások csaknem hat milliót tesznek ki. A kilencven nyugdíjas közül sokan szorulnak támogatásra, ezért a szociális kiadásokra másfél milliót fordít az önkormányzat. Útépítés Ácsán Somogyacsán jelenleg egy új útszakasz kivitelezése a legnagyobb beruházás. A 720 méternyi út kiépítése illetve aszfaltozása ezekben a hetekben is folyik. Az építkezés helyszíne az Ady Endre utca. A beruházás értéke 4,8 millió forint. A munkát a siófoki Ökobau Kft szakemberei végzik. Az építkezésre hatvan százalékos állami céltámogatást kapott az önkormányzat. Az út építése két héttel ezelőtt kezdődött és várhatóan szeptember végéig tart. Kevesebb a legelő Megyénkben jelenleg 57 ezer hektár a legelésre alkalmas gyepterület. A magán- gazdálkodók a legelőként hasznosított területen közel 1200 szarvasmarhát tartanak. A nagygazdaságok többnyire üszőállományukat legeltetik. Az elmúlt évtizedben összesen 240 somogyi településen, jelenleg mindössze 54 helyen legeltetnek. A csökkenés forrása a legelők tulajdonbérleti, használati illetve bérleti jogának rendezetlensége. »
