Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-08 / 184. szám
1994. augusztus 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Bodrogi Gyula pörköltje Országra szóló, királyi vigalom Nagyszakácsiban Kiss Tamara korhű, fodros kis kalapban Guszta falatka 1994-ben A szerző felvételei Nyárvégi remények Gazdát kap az oktatás Mit remél ettől az évtől? — tette fel a kérdést a Somogyi Hírlap munkatársa a nyár végéhez közeledve. A kérdést — sok egyéb mellett — indokolja a kormányváltást követő megújuló várakozás is. Mohári Jenőnek, a nagyatádi szakmunkásképző intézet igazgatójának a válasza: — Intézményünk az 1994/95-ös tanévben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Érré az ünnepre máris elkezdjük a felkészülést. Ünnepi évnek szánjuk az új tanévet, de mértékkel, hiszen egész éven át nem lehet elvonni a figyelmet a munkától, a tanulástól. Ehhez az évfordulóhoz személyes kötődésem is van: negyedszázada irányítom az intézet életét. Állandó szélmalomharcban volt részem, nem mindig kerültem ki győztesként a gáncsoskodások alól. Ezért ettől az ősztől azt is várom, hogy végre legyen gazdája az oktatásügynek. Készüljön el a Nemzeti Alaptanterv. Új tankönyvekre is szükség van, hogy a szakma tanulói a legkorszerűbb ismereteket sajátíthassák el. Azt is remélem, hogy az új kormányzat az elkövetkező években odafigyel azokra, akik többet akarnak és hagyják őket érvényesülni. (Folytatjuk) Horányi Barna A vásározókról hektószám dőlt a víz — Honnan jöttél, Kristóf? — Egerből, jó uram. — S mi dolgod itt, épp Nagyszakácsiban ? — Királyi szakácsok főztjé- ből ehetnék, s Egerben, a minaretben a müezzin kihirdette, hogy itt, most leülhetek a jó te- rüljasztalkámhoz. így aztán — itt vagyok. * * * — Mi járatban, művész úr? — Meghívtak — mosolyog a nap hevében Bodrogi Gyula —, s lévén ez fejedelmi rendezvény, igencsak szívesen jöttem. Elmondhatom, tegnap itt én már királyi kaját készítettem. Olyan vaddisznópörköltet, hogy a király is ujjait nyalta utána, s Voith Agi, a szelíd nejem, majdhogynem megette az egészet... Ami a szakmát illeti, két színpad szerintem sok itt egy kicsit, széthúzza a közönséget. De ez maradjon köztünk, kérem, s legalább a mi drága Júliánknak, ki e királyi művet megalkotta (most kicsit izgatottnak tűnik) — a világért meg ne mondja. * * * — Hölgyem, gyönyörű eme korhű viseletben. — Igyekeztem. — Mi végre? — Csak egy magam sütte-főzte, jóféle királyi ebédre. Figyeljen, elárulok egy titkot: kecskében malacot, a malacban, nyulat sütök és párolok. Kemencében készül mindez, s belőlem — Kiss Tamara vagyok a budapesti Julianus sörözőből — akár avathatnak itt ma királyi szakácsot. Mondja meg, de őszintén: e korhű kalapban ugye jól nézek ki én...? Szent igaz. * * * A bakonyi cifraszűr-szabó úr, Zalai Károly István szemet megkapó alkotásait csinoska hölgy mustrálja, szemléli. — Tetszik? — Yes... Kivált, ha a csikóst is beleképzelem. — Kiskegyed, ha nem tévedek, valószínűleg nem a somogyszentpáli járattal érkezett... — Lakom én kicsit mesz- szebb, Amerika, Atalanta. Szüleim voltak magyarok, én Georgiában élek és stewardess vagyok, és szabad neked magának megírni, hogy nekem Anita Lowrence a nevem és nagyon tetszenek ezek a királyi kukta... szóval a szakácsok. És tetszett még, talán öt, de lehet, hogy tízezer embernek, akik ezen a forró hétvégen Nagyszakácsiba mentek, hogy ott királyi szakácsokra, étkekre leljenek. És jó műsorokra, mint a Ludas Matyira, holott Matyi a rosszéletű Döbrögit háromszor is elpáholta. S úgy lett: az eset megesett, és poénjául az egésznek, anno, az 1994-es esztendőben Nagyszakácsinak két királyi szakácsa lett. Egyik Kiss Tamara, ki tudományát kecskébe varrta (ujjára aranygyűrű került), a másik győztes pedig volt Varga Károly, ki a királyi fakanalat kapta. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke így tett egyelőre igazságot, de menten be is jelentette, fakanalát rövidesen megkapja majd Anita is, s Károly számíthat az aranygyűrűre. Nekik kivált — s mondhatjuk, mindazoknak, akik a nagyszakácsi királyi napok részesei voltak — megérte. Találkozunk ugyanitt — jövőre. Kun G. Tibor A francia természetbarátok indulójával köszönték meg szombaton délután a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség vendéglátását a már testvérszervezetnek számító gallok. Először érkezett Magyarországra hivatalos természetbarát küldöttség Franciaországból. Győr nevezetességei után Kaposvárral ismerkedtek, majd a megyei természetbarát szövetség közkedvelt simon- fai turistaházát tekintették meg. Itt Vukov Péter, a szövetség elnöke köszöntötte az ötvenfős csoportot, és gulyáspartin látták vendégül őket. Nantesben köztisztviselőként ment nyugdíjba Michéle Davieans asszony, fölkérésre akkor két évre vállalta a franHavi vásár volt tegnap Kaposváron, ám a szokásos össznépi tülekedés ezúttal elmaradt, talán csak néhány méteren a bolhapiac hangulata emlékeztetett az egykori vásárokéra. A negyvenfokos hőséggel kevés kaposvári mert dacolni, s akik mégis kijöttek, azokról már kora reggel hektószám dőlt a víz. A legtöbben határozott céllal jöttek ki a vásárba. Ha nem is sokat, de szinte mindenki vásárolt valamit. Nagy keletje volt a különböző színes pólóknak, rövidnadrágoknak, a drágább férfi és női ruhák többsége viszont alig vonzott közönséget. Nagyobb kiadásra most kevesek éreztek késztetést. A ruhafélék egysíkú kínálatát látva az a gyanúja támadt az embernek, hogy a vásárban fellelhető ösz- szes kereskedő ugyanattól a gyártótól vásárol. Ugyanolyan cia természetbarát szövetség irányítását. Négy év elteltével is ő tölti be ezt a tisztséget. — Több francia helyi csoport szervezett már kirándulást Magyarországra, ám az első hivatalos látogatásra most került sor. A nyugat-európai természetbarát szövetségek összefogtak a közép-kelet európai országok turistamozgalmának támogatásáért. Mi franciák, Magyaroroszágot választottuk. Kétezer svájci frankkal járultunk hozzá, hogy a szervezet megfelelően működhessen. Mi franciák nem büszkélkedhetünk olyan népes táborral, mint a magyarok, hiszen itt 11 ezer szervezett természetjárót tartanak nyilván, nálunk csak 40 ezret. — Mi vonzza a franciákat Magyarországra ? cipők, gyerek-, férfi-, és női ruhák ismétlődtek szinte minden árusnál. Maximum az árban volt eltérés 40-50 forinttal. Számlát adni nem sok árust láttunk, sőt egyre több ruháról hiányzott az árcédula is. Míg az egyik vásáros az olcsó zoknikhoz, pólókhoz is adott nejlon- szatyrot, addig a másik a drágább inget is becsomagolatlanul nyújtotta át a vásárlónak. A leghamarabb a türelem fogyott el. A nézelődők többségénél ez abban nyilvánult meg, hogy megelégelve a hőséget, félúton visszafordultak és hazaindultak. Mások azonban türelmük fogytán a hangjukat emelték meg, s nem egyszer szóváltás kerekedett. Némelyik árus pedig szinte kikövetelte, hogy vásároljanak tőle. (Nagy) Üzletet kötöttek Fotó: Kovács Tibor — Egyéni kapcsolatokon keresztül vezetett az út idáig. A franciák azért is kedvelik a magyarokat, mert könnyű velük kapcsolatot teremteni, közvetlenek és a vendégszeretők, amiről itt Simonfán is meggyőződhettünk. Hozzáteszem: magyaros is. — Az ötventagú csoportban a legtöbb az idős. Kik kedvelik a természetjárást Franciaországban? — Épp úgy, mint Európában bárhol: a harminc év felettiek. A fiatalokra sajnos nem számíthatunk mi sem. A magyar-francia természetbarát kapcsolat építését szolgálta a szombati rendezvény Simonfán. Két év múlva a somogyiak viszonozzák a látogatást Franciaországban. Horányi Barna Kevesebb munkanélküli A nyáron tovább folytatódik a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése Somogybán. A legfrissebb adatok szerint 15 487 állástalan van jelenleg a megyében. Ez mintegy 2500 fővel kevesebb, mint tavasszal. A regisztrált munkanélküliek csökkenését a balatoni kereskedelem-vendéglátás, illetve a mezőgazdaság, feldolgozóipar megélénkülő szezonális munkaerőkereslete, valamint az ellátásból kiesők növekvő száma okozta. Új hálózat Böhönyén Többszöri késedelem után augusztusra végre elkészült a Matáv Böhönye telefonhálózatának automatizálásával. A késedelmet az okozta, hogy teljesen új technológiát vezetett be ebben a térségben a távközlési üzem. Az ígéretek szerint az elkészült automatizálással a jövőben megszűnnek a település eddigi gyakori telefongondjai. Magukra vigyáznak Kercseligeten a polgárok szervezte önvédelmi csoport segít a rendőröknek a falu éjszakai nyugalmát megőrizni. Nemcsak az állampolgárok álmára vigyáznak, hanem szerződést kötve többek között a Kaposvár és Vidéke Áfésszal, az áfész kercseligeti boltját is védőszárnyaik alá vették. Cserében az áfész anyagi támogatását élvezik. Nyári galéria Fonyódon Két kaposvári festőművész kapott meghívást a fonyódi művelődési háztól. A helyi nyári galériában Bene József és Svanda István festőművészek mutatkoznak be. A kiállításuk augusztus 24-ig tekinthető meg a vasútállomás mögötti sétányon kialakított nyári galériában. Rendbehozták az iskolát Rendbehozták a batéi általános iskolát nemrégiben: s a tatarozáson túl még arra is futotta a helyi önkormányzatnak, hogy padokat, számítógépeket, videót, színes tévét vegyenek az iskola számára. Várhatóan kilenc elsőse lesz idén a falunak, ahol jelenleg csak alsó tagozatos iskola van. A diákok létszáma harminc alatti, és két pedagógus oktatja őket. Varnyú koncert Szentjakabon A country és népzenét játszó Varnyú együttes Kaposz- szentjakabon mutatkozik be ma este. Az együttes a bencés apátság szabadtéri színpadán lépnek fel. A szentja- kabi nyár programja keretében mintegy kétórás verses-zenés műsort adnak. Támogatás rászorultaknak A segítségre szorulókat a magyar áramszolgáltató vállalatok is igyekeznek támogatni. Létrehoztak egy alapítványt, amely egyszeri támogatással, például egyhavi villanyszámla átvállalásával igyekszik segíteni a rászorulóknak. A Héra Alapítvány segítségét a települési önkormányzatoknál kérhetik a somogyiak. SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Helyettesítők főszerepben Én csak helyettesítek, uram — mondta a csinos szőke a benzinkútnál, miközben teletöltötte a tankot. Arra is volt ideje, hogy közben letakarítsa a szélvédőről a szúnyog- és rovarmaradványokat. Aztán amikor mindezzel végzett, megkérdezte még: — Nem lenne jó lemosatni ezt a kocsit?. Udvariassága, szolgálatkészsége ragadott meg a benzinkútnál. Ebben az augusztusi hőségben, amikor a város utcáin szinte alig találni embert, merthogy mindenki pihen, illetve nyaralni ment, a helyettesítőké lett a főszerep. Nyugdíjasok tértek vissza a boltba, szerencsés diákok kaptak átmeneti nyári munkát, vagy egyszerűen csak a kolléga vállalt többet, hogy társa pihenhessen. Tudom, a kaposvári háziorvosok előre tervezik, hogy ki, mikor megy pihenni, azt is, ki, mikor, kit helyettesít, még azt is, hogy ki, mikor adja azt vissza. Másutt alkalmanként gondoskodnak a helyettesítésről. Csak kevés helyen engedhetik meg azt, hogy lehúzzák a rolót és nyári szünetet tartsanak. így lesz ezekben a hetekben a helyettesítőké a főszerep. Akik olykor többet vállalnak mint az év másnapjain vagy éppen erre az időszakra összpontosítják erejüket, hogy némi keresettel megtoldva a nyugdíjat, gondtalanabb legyen majd az őszi nyaralás. Francia természetbarátok látogattak Simonfára