Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-05 / 182. szám

1994. augusztus 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Alapító okiratok elfogadása A csurgói képviselő-testület felülvizsgálta és elfogadta az irányítása alá tartozó intéz­mények alapító okiratait. A testület egyebek között úgy döntött, hogy a város négy óvodája közül csak egy lesz önálló költségvetéssel rendel­kező intézmény, a többi csak részben önállóan fog működni. Idei fejlesztések Somogycsicsóban Az idei szűkös költségve­tésből is jut fejlesztésre Csi- csóban, az alig több mint két­száz lelket számláló kis tele­pülésen. A vastalanító elkészí­téséhez 1,2 millió forint kell, de az önkormányzat azt is ter­vezi, hogy bevezetik a vizet az orvosi rendelőbe, és építenek egy játszóteret is a gyerekek­nek. A Beák-féle ház felújítá­sára egymillió forintot szánnak. Igazgatói megbízás a zeneiskolában A csurgói képviselő-testület nyári — soron kívüli — ülésén bírálták el a városi zeneiskola igazgatói állására benyújtott pályázatokat is. Ennek alapján döntöttek: az intézmény irányí­tásával egy évre May Győzőt, az eddigi igazgatót bízták meg. Betonelemgyártás Udvarhelyen Eredményesen működik Somogyudvarhelyen a Metal- loplasztik kft. A hagyományos betonelemgyártás mellett a 16 dolgozót foglalkoztató kis­üzem felkészült a műanyag betétes csapadékvíz- és szennyvízaknák gyártására is. Bár a kapacitás egyharmadát használják csak ki, az évet nyereséggel, legalább 30 mil­lió forintos árbevétellel zárják. Barcsi napközi: csatornacsere Tanulóasztalokat és falitáb­lákat vásároltak 180 ezer fprint értékben a Deák Ferenc Álta­lános Iskolának a félévi bérma­radványból. így oldották meg a napközi otthon szükségessé vált fűtéscsatorna-cseréjét és az otthon elektromos védel­mét, s ez együtt 270 ezer fo­rintba került. A költségvetés behatárolt keretei között külön nem voltak betervezhetők ezek a munkák, az anyag árát is ki kellett gazdálkodni — a pénz- maradvány felhasználásával. Tartalék - segítség karbantartáshoz Százezer forintot adott a csurgói önkormányzat az Eöt­vös József Általános Iskolá­nak, hogy a nyáron minden karbantartási munkát rende­sen elvégezhessenek. Ebből az összegből szerezték be a szükséges anyagot, újrame- szeltették a tantermeket, s át­festették a falitábláit is. Az önkormányzat a külön pénzösz- szeget az iskolának a költség- vetési tartalékából utaltatta át. Aláírta már Komlósd, Rinyaújnép polgármestere is A szicíliai verniszázsa Barcson Házra és gázra vár Péterhida népe Krasznai Jánosné a régi porta előtt Fotó: Lang Róbert Szívesen ballag át az úton még botra támaszkodva is a péterhidai Krasznai Já­nosné a szemközti ház elé. Noha ott jó ideje nemigen lehet már szomszédolni. Mégsem bánja. — Valóságos dzsungel volt itt... Jó polgármesterünk van, törődik velünk meg a faluval — dicséri szavával meg tekin­tetével Buzási Tamást, aki szerényen hátrahúzódik in­kább. — No, ezt a portát is rendbe tették végre... A rendbetétel nem volt vé­letlen. Azért mentették meg az enyészettől, mert így zsúpfö- delesen, szépen sikált pitva­rával a múlt század népi épí­tészetét idézi. Új falumúzeum van születőben, ámbár akad még a kétszáz lelkes települé­sen gazverte, néptelen porta is. Egyre több viszont a csino­sodó. A tiszteletdíjas polgár- mestert, aki Barcson dolgozik, a teendők most mégis falujá­ban tartják. — Természetesen mihelyt te­hetjük, berendezzük ezt a por­tát. A péterhidai öregek öröm­mel ajánlották fel a régi holmi­kat, szerszámokat, használati tárgyakat... Meg kapunk még hozzá környékbeli történelmi emlékeket is. Most azonban fon­tosabb dolgunk is van. Rinyaúj­nép és Komlósd polgármesteré­vel együtt tegnap írtuk alá a hi­telszerződést a barcsi OTP-nél. Végre gázhoz jutunk, a lakos­ságot csak a rácsatlakozás költ­sége terheli. Augusztusban kezdődik a munka... A polgármester szívesen avat be a több mint ötmillió forintos beruházás részleteibe, hogy a szerény, de mégis előrelépést jelentő községi pénztárcából mire futja s milyen további pá­lyázati lehetőséggel kívánnak élni még. Summa summárum: a kevésből is lehet takarékos­kodni, a falu pedig örömmel él a lehetőséggel. Péterhida „hídjá­nak” pillérei tegnapba és hol­napba mutató együttes akaratot tartanak. Tröszt Tibor Szűkös a költségvetés, de kakast azért ütnek Nagymartom gondok (Folytatás az 1. oldalról) — Legalább harminc év elma­radását tudtuk pótolni az elmúlt három évben — mondta Kokas Zoltán polgármester. — Meg­épült a faluban több mint másfél kilométer hosszú út, bevezettük a vizet, s hozzá a vastalanító is elkészült. Szűkös költségveté­sünkből jutott ötvenezer forint orvosi műszerekre, és vettünk az 1500 kötetes könyvtárba újabb szépirodalmat: regénye­ket, mesekönyveket. Ezek ér­téke mintegy negyvenezer forint — fűzte hozzá Kokas Zoltán polgármester. A kis településen két közhasznú munkás dolgo­zik; sokat segítenek a közmun­kák végzésében. Jelentős se­gítséget kapnak azok a fiatalok is, akik lakást akarnak építeni vagy vásárolni a faluban: 100- 150 ezer forint kamatmentes kölcsönhöz juttattak három új családalapítót. Nekik négy év múltán kell csak a törlesztést el­kezdeni. A polgármestertől meg­tudtuk azt is, hogy sok a nyugdí­jas Nagymartonban. A munka­nélküliek száma 22, és már csak 25-en járnak el dolgozni. Munka- lehetőséget helyben csupán a szarvasmarhatelep nyújt... Nagymarton neve az utóbbi időben több külföldi lapban is megjelent; sokan foglalkoztak — főként az állatvédők — a kis faluban hagyománnyá vált ka­kas-ütéssel. Legutóbb a Tv2 műsorában fejtették ki végleges állásfoglalásukat a helybeliek: az idén is megrendezik Csurgó- nagymartonban a kakas-ütést. Németh István Fulvio a Drávára is rácsodálkozott Alig hiszem, hogy volt bol­dogabb vendége Barcsnak ezen a nyáron, mint Fulvio. Ha nem is a megszokott olasz temperamentummal, inkább keresve a szavakat, magában visszapörgetve a látványt fel­idézte, hogy mit jelentett neki a Dráva-parti nyár a nemzet­közi művésztelepen. Igen, valóságosan rácso­dálkozott arra, hogy itt még van olyan természeti környe­zet, amely nem őrzi az ember pusztító nyomait s iható a víz; mint mondja, otthon sokszor a csap is becsapós. A kisváros békés barangolásra csábít, a Dráva-part pedig szépségé­vel, csendjével, méltóságával egyenesen „belissima”... Ha Fulvio tájképfestő lenne, szavainak bizonyságát keres­ném vásznán vagy a rajzai­ban. Csakhogy Fulvio inkább az elvontabb formák, a rajzos, majd színezett variációk könnyű kezű s mégis sokat töprengő megszállottja. Az ilyen fogantatású alkotásokra a szicíliai ízlés még nem iga­zán vevő. Nem is nagyon tudja elképzelni, hogy ott kiállí­tással mutatkozhatna be. Mi­ként felesége sem, aki restau­rátor, minélfogva — mint Misch Ádám, a művésztelep atyai türelmű, minden egyéni törekvés iránt rendkívül érdek­lődő vezetője elmondta - elő­ször összetöri a kiégetett ke­rámiát, aztán újra ragasztja. Az eredmény: ’’archaikus” ha­tás a mai plasztikában... Fulvio — talán sejthető az eddigiekből — nem a képző­művészetből él, hanem egy felnőttek számára létrehozott szakközépiskolában az úgy­nevezett angol informatikát tanítja. Az első nyilvános szerep­lést a barcsi alkotótábor hozta meg számára, s nagy izga­lommal várta a verniszázst. Igen, de hogyan került Fulvio Barcsra? Amikor a Kapos Art csoport a szicíliai Ennában bemutat­kozott, a plakát láttán izga­lomba jött. Vörös András neve váltotta ki, merthogy őt is Vö­rösnek hívják. Fulvio Vörös nagyapja a monarchia sere­gébe rukkolt be Alsó-Rába- patyról, s egy tengeri ütközet­ben a patyi harcos a vízbe pottyant, az olaszok kimentet­ték, s mehetett a hadifogoly- táborba. Aztán édesebb, de életfogytig tartó fogság várt rá az első világháború befejezté­vel: megnősült, és Szicíliában telepedett le. Ez tehát Fulvio családi „sztorija”, amihez fel­tétlenül hozzátartozik még, hogy az érdeklődésből ismer­kedés lett, az ismerkedésből a rokon szándékú művészeti fel­fogás kéznyújtása, mi sem természetesebb tehát, hogy a hajdan tengerre vezényelt ka­tona unokája most a Drávánál kötött ki. Sőt, úgy tervezi jö­vőre ismét visszajön. Hát így válik emberléptékűvé a világ Barcs és Szicília között... Tröszt Tibor Fulvio Vörös, akinek „belis­sima” a Dráva Fotó: Kovács Tibor A nagyerdei strand Majdnem félmillió forintot költött a barcsi önkormányzat az idén a nagyerdei Dráva-strand kiépítésére. Ebben a kánikulában több ezren jönnek ide — kicsik és na­gyok. ' Fotó: Kovács Tibor Tovább épül Barcson a szabadidőcentrum Játszótér apróknak a városközpontban Szabadidőcentrumot építe­nek Barcs városközpontjában, Juhász Tibor főépítész tervei alapján. A beruházás már majd­nem elkészült; megvalósítását az önkormányzat félmillió forint­ján kívül sok társadalmi munka is segíti. A Köztársaság és a Sétáló utca között mintegy 100 ezer négyzetméter alapterületen épí­tik a játszótereket. Az 1-6 éve­seknek szánt rész már elké­szült. Az apróságok birtokba vették a homokozót, naponta lát­juk őket csapatostul a mászóká- kon, hintákon. A nagyobbak ját­szóterén egyebek mellett csúszda, pingpongasztal, pihe­nőpadok szolgálják a gyerekek meg a szülők kultúrált szabad­időeltöltését. A játszótereket te­relődombok különítik el - ezek­hez 1800 köbméter földet szállí­tottak ide. A halmok füvesíté­sére — a mostani nagy meleg miatt — azonban csak augusz­tus végén, szeptember elején kerül sor. Ezek a dombok amel­lett, hogy igen változatossá, széppé teszik a városközpontot, a gyerekek biztonságát is szol­gálják. Bár az egész szabadidőcent­rum még nem készült el, a ki­csinyek máris örömmel birtokba vették. A tervek elfogadásakor tartott lakossági fórumon a szü­lők elmondták: a dinamikusan fejlődő határmenti város apró lakosai körében igen népszerű lesz az új centrum. T. R. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom