Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-04 / 181. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. augusztus 4., csütörtök Ki mit tud? Nagyatádon Szeptember 1 -jén zárul a jelentkezési határidő a somogyi nyugdíjasok Nagyatádon rendezendő Ki mit tud?-jára. Az ötödik alkalommal tartandó megyei nyugdíjasrendezvényre október 1 -jén kerül sor a Rinya-parti városban, s a szervezők — a helyi művelődési ház és a Somogy Megyei Művelődési Központ — szólisták, illetve együttesek, csoportok jelentkezését várják szeptember 1-jéig a művelődési ház címén: 7500 Nagyatád, Pf.: 28. A jelentkezőknek részletes tájékoztatót küldenek a további tudnivalókról. Példás módszerek Baranyából Követésre érdemes, a rászorultakkal való törődésre példát adó módszerekben sohasem volt szegény Baranya. Most például arról értesültünk, hogy szociális konyhát és kertészetet hoztak létre — az országos Jóléti Szolgálat Alapítvány támogatásával — Sik- lósnagyfaluban. A Községfejlesztő Alapítvány létesítményei közül a konyha a napokban készül el. Féláron fürödhetnek a harkányi strandon a hadigondozottak — erről tájékoztatta tagjait a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Baranya Megyei Szervezete. 50 százalékos kedvezményű fürdőbelépőt a szövetségnek azok a tagjai kaphatnak, akik érvényes tagsági igazolvánnyal rendelkeznek. Elmaradt a vagyonjuttatás A nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyűlésén megállapították, hogy az előző kormány nem teljesítette a Nyugdíjbiztosítási Alap stabilitását szolgáló törvényes kötelezettségeit és a nyugdíjbiztosítási önkormányzattal kötött megállapodásait. Nem valósult meg az állami vagyonjuttatás, a nyugdíjkiadások finanszírozásában való állami szerepvállalás, az alap hiányának rendezésére a kötvénykibocsátás. Nyugdíjpénztár alakult Megalakult az első országos takarékszövetkezeti nyugdíjpénztár. Harminchét takarékszövetkezet hétszáz dolgozója lépett be a Fix néven létrejött nyugdíjpénztárba, s tervezik, hogy szövetkezeti tagokra is kiterjesztik a belépés lehetőségét. A takarékszövetkezetek érdekeltek a munkaalkalmak teremtésében, s a nyugdíjpénztár több dolgozójuknak is munkalehetőséget biztosít. A nyugdíj- pénztáron keresztül juttatott jövedelem 60 százalékkal olcsóbb a munkabérnél. A takarékszövetkezeti dolgozók munkabérük 2 százalékát fizetik be a nyugdíjpénztárba, s ezt a szövetkezet legalább 3 százalékkal kiegészíti. Egy helyen a biztosító Az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság havonta csaknem 3 millió állampolgár járandóságát juttatja el a megadott címre, emellett hatáskörébe tartozik az esetenkénti emelés, a nyugdíjak megállapítása is. Az új nyugdíjak folyósításának meggyorsítása végett létrehozták az igazgatóságon belül a nyugdíjindítási főosztályt, amelynek legfőbb feladata az induló ellátások gyors kiutalása. Az országos szövetség előzetes állásfoglalása Félezer házra rakott tetőt Fonyódon és környékén A vincellér fia, az ácsmester Életünk nem volt mindig felhőtlen Fotó: Király J.Béla Fonyódon alig akad valaki, aki nem ismeri Bogdán Jánost, a nyugdíjas ácsot. A 150 éves présház nyaranta, esténként a vendégek nótájától hangos; a húszas, harmincas években viszont a hat Bogdán-gyerek zaja verte föl csendjét. Itt lakott Bogdán Ferenc vincellér meg a családja... A négy fiú közül János Takács Ernő építésznél tanulta ki az ács- és a tetőfedő-mesterséget. Ötvenkilenc éve kapta kézbe a segédlevelét. Azt hitte, övé a világ, de a munkanélküliség akkor is gondot okozott. Csak a háborút megelőző kon- juktúra hozott változást; a fővárosban a baleseti klinika akkor készülő tetőszerkezetén dolgozhatott. A háború idején alapított családot. A hadifogságból 1947 szeptemberében tért haza. Nem volt könnyű az újrakezdés; elkelt volna Fonyódon is a szakiparos, de nem volt építőanyag, s az embereknek pénze. így lett Bogdán János az akkor induló tőzegüzem egyik alapító tagja. Iparengedélyt csak 1953-ban kapott, s 17 év alatt másod- vagy harmadmagával több mint félezer fonyódi és környékbeli házra rakta föl a tetőt. — Nincs olyan utca Fonyódon, ahol nem dolgoztam volna — mondja az idős ácgmester. Egy esztendeje tartotta aranylakodalmát Lengyeltótiban. Életük — mint mondta — nem volt mindig felhőtlen; nem sokkal a jeles esemény előtt halt meg Jancsi, a nagyobbik fiúk, aki apja mesterségét folytatta (a szíve mondta fel a szolgálatot)... — Bár ő élne most, és nem mi — kesereg feleségével együtt. Rózsi asszony „cukorral” küszködik. Bogdán János pedig megcsúszott egy készülő lépcsővel; most a boltba bevásárolni is Hycomat Trabantjával jár. — A nyugdíjasklubunk tagjai rendre kirándulnak, még Rómában is jártak, a pápánál! Szívesen velük tartanék, de nem megy a gyaloglás — mondja. S azt is, hogy aggódik kis unokái jövője miatt. Az is bosszantja, hogy Fonyód — mint mondja — nem tart lépést a többi Balaton-parti településsel: „Majdnem csak onnan tudni, hogy várossá lett, hogy a Tanácsháza feliratot Városháza váltotta föl.” Évek óta kilincsel, hogy lakásukban megszólaljon a telefon, de eddig hiába. Pedig előfordult már, hogy éjszaka kellett orvost hívni. Mindettől függetlenül Bogdán János egyáltalán nem amolyan örökké elégedetlenkedő ember. — Voltunk mi már sokkal szegényebbek is — jegyzi meg, s elmondja: ha kesergő nyugdíjastárssal találkozik, a saját példájával nyugtatgatja: azzal, hogy amikor hazatért a hadifogságból, semmijük sem volt, ma viszont az egészségen kívül kevés dolog ad panaszra okot. Kovács Sándor Kérjék a véleményt Előzetes állásfoglalásban nyilvánított véleményt a tervezett gazdasági-szociális megállapodásról a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetségének elnöksége. Egyetért azzal, hogy a gazdasági-szociális megállapodásra szükség van és azt mielőbb meg kell kötni, elvárja, hogy a tervezett „közmegegyezés” elősegítse a nyugdíjasok jogainak erősítését. A szövetség országos elnöksége a választások előtt közzétette, mit vár a parlá- mentbe kerülő pártoktól, és ma is időszerűnek és alapvetőnek tartja a csaknem hárommillió nyugdíjas szempontjából azokat a tételeket, amelyek az MSZP-vel és az SZDSZ-szel a választások előtt kötött megállapodásban szerepelnek, s amelyek a kormányzati álláspont kialakításában is helyet kaphatnak. A szövetség tagsága abban bízik — olvasható az előzetes állásfoglalásban —, hogy a koalíciós kormány a nyugdíjasszövetséggel kötött megállapodásnak megfelelően konkrét célokat és feladatokat határoz meg. Az országos elnökség aktívan részt kíván venni mindazokon a fórumokon, s úgy kíván partner lenni, hogy a a nyugdíjasok helyzetének jobbítását tartja szem előtt. A lakosság csaknem egyharmada nyugdíjas Az öregedő Somogy A nyugdíjasok száma Somogybán az utóbbi öt évben példátlan mértékben nőtt: 1993 végére az 1983. évihez képest több mint 130 százalékos volt az emelkedés. 1983 és 1988 között az országban 178 ezren, 1988-1993 között pedig már több mint 460 ezren mentek nyugdíjba. A nagymértékű növekedés oka a különböző jogkiegészítő intézkedésekben keresendő, például a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj intézményének bevezetésében, a jogosultsági feltételek kedvező megváltoztatásában. Az idén januárban hazánkban 2 948 527-en kaptak nyugdíjat (járadékot), s az átlagösszeg 11 201 forint volt. (Ebben az átlagban nem szerepel a politikai kárpótlás ösz- szege.) Ugyanakkor Somogybán 102 977-en részesültek nyugdíjban, járadékban, illetve nyugdíjszerű ellátásban, amelynek az főre jutó átlaga 10 036 forint volt, s ezt az ellátást megyénkben 85 579-en kapták. Somogybán az öregedés folyamata gyorsabb az országosnál: a nyugdíjasok, járadékosok aránya az összlakosságon belül jelenleg 30 százalék, számuk a tíz évvel ezelőtti 79 400, illetve az öt évvel ezelőtti 86 700 helyett mára csaknem 103 000. A legnagyobb „felfutás” az igénybejelentések számában 1988 és 1991 között volt tapasztalható, akkor 10 ezerről csaknem 15 ezerre nőtt a benyújtott igények száma. 1992- ben már mérséklődött, 1993- ban pedig számottevően csökkent — de így is meghaladta a 12 ezret — a nyugdíj iránti kérelmek száma. Idősek a volánnál Jogosítvány felső korhatár nélkül — Mire ügyeljenek a régi motorosok? Nem az évek száma, hanem az egészségi állapot dönti el, alkalmas-e valaki járművezetésre vagy sem. S a volán mögött ülők között egyre több az idős ember. A vizsgálatok kimutatták: az idős járművezetők lakott területen és autópályán egyaránt általában lassúbb, de egyenletesebb tempóban hajtanak, mint fiatalabb társaik. Számukra azonban gyakran okoz gondot — kivált a bonyolult kiépítésű autópálya-csomópontokon — a megfelelő forgalmi sáv kiválasztása. Döntési szituációban bizonytalanok és tétovaságuk sokszor veszélyhelyzetet teremt. A városi forgalomban jó színlátás mellett is megesik, hogy figyelmen kívül hagyják a forgalomirányító lámpák tilos jelzését. Viszont sárgánál a legritkább esetben hajtanak a kereszteződésbe. A baleseti elemzések szerint a 60-on felüli vezetők számára a legveszélyesebb terep az útkereszteződés, mert az érkező járművet nem — vagy csak túl későn — észlelik. Különösen kockázatos manőver kereszteződésben a balra kanyarodás. Ilyenkor ugyanis figyelni kell a mögöttes forgalomra, a szemből érkezőkre, a keresztező irányból közlekedőkre és az áthaladó gyalogosokra. A volán veteránjainak számolniuk kell a látással összefüggő funkciók hanyatlásával. A látás élessége csökken, a fényérzékenységi küszöb megemelkedik, a szem lassabban alkalmazkodik a fényviszonyokhoz. Beszűkül a látótér, és valamelyest romlik a térérzékelő, valamint a színmegkülönböztetés képesség. Lelassul az észlelés és az információfeldolgozás, nő a döntés meghozatalához és a mozgások végrehajtásához szükséges idő. Az idős vezetők biztonságát leginkább az önismeret és az önfegyelem szolgálja. Annak tudomásulvétele, hogy a képességek hanyatlása szükségszerűen bekövetkezik, s ennek megfelelően kell vezetni. Jól teszik hát, ha mérsékelt sebességgel haladnak — így hosszabb idő jut a veszély- helyzetek felismerésére és elhárítására. Hasznos, ha kerülik a csúcsforgalmi órákat, az ismeretlen, bonyolult csomópontokat, útkereszteződéseket. Menet közben ki kell iktatni minden figyelemelterelő ingert. Az öregkori vezetés fontos szabálya, hogy szürkületi, éjszakai órákban ne üljünk volán mögé. Siska Tamás Hadigondozottak ellátása és kedvezmények Térítés és járadék Érthetetlen... A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra való tekintet nélkül megilletik a jogosultakat. Egyösszegű térítés. Az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek az 1949. január 1 -je előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően politikai okokból megszüntették, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult. A térítés mértéke az I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 ezer forint, a II—IV. járadékosztályúaknál 50-50 ezerrel az V. járadékosztályba sorolt hadirokkantaknál; a hadiözvegyeknél 75 000, a volt hadiárva részére pedig 50 000 forint. Volt hadiárvának az tekinthető, akit szülőjének halála miatt hadiárvaként hadi- gondozásba vettek. Hadirokkant-járadék. A hadirokkantat havi rendszeres járadék (pénzellátás) illeti meg. A járadék havonkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százalékban kifejezett mértéke. így az I. járadékosztályba tartozó hadirokkantnál 150, a II. járadékosztálynál 135, a III. járadékosztálynál 120, a IV-nél 95, az V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetében pedig 70 százalék. Ha a hadirokkant a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadirokkant-járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor pénzellátás havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ápolási pótlék azt a hadirokkantat illeti meg, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására szorul. A havi, rendszeres hadiözvegyi járadék a hadiözvegyet illeti meg, s összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 százaléka. Ha a hadiözvegy a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadiözvegyi járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor a pénzellátás havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Hadiárva járadéka. A hadiárvát a hadigyámoltakra vonatkozó feltételek megléte esetén — egyéb ellátásától függetlenül — havi rendszeres járadék illeti meg: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 százaléka. (Folytatjuk.) (A sertéshús nagykereskedelmi árát 4-5, a marhahúsét 8 százalékkal emelte a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat. A marhahús kilója például 228 helyett 247 forintba kerül. Újsághír.) — Jaj, de aranyos maga, doktor úr! Még hogy én túl bőségesen táplálkozom a havi hatezer forint nyugdíjamból... Őszi Zoltán karikatúrája
