Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-29 / 202. szám
L. 8 Tető alá kerül az igali iskola A tervek szerint másfél hónap múlva tető kerül az épülő igali általános iskolára. Eredetileg szeptember 30-áig kellett volna elkészülni az emeleti résznek, de tőkehiány miatt csúszott a határidő. A munkát egy osztrák-magyar bank által biztosított 40 millió forintos hitelből folytatja a kaposvári Komplex Kft.. Az építtető ön- kormányzat a jövő évben további állami céltámogatásra is számít. Az munka megkezdése azért is vált sürgőssé, mert a lemaradás miatt napi 15 ezer forint kötbért kellett fizetni. Két első oszály indul A lengyeltóti általános iskolában — a speciális tagozatot nem számítva — szeptember 1-jével összesen 374 diák kezdi a tanévet. Negyvenhárom beiratkozott és két, iskola- látogatási bizonyítvánnyal rendelkező, tavalyról visszamaradott tanulóval indítják a két első osztályt. A létszám még nem végleges, mivel akad olyan 6-7 éves nebuló, akit szülei „elfelejtettek” beíratni. Részükre az intézmény most küldi ki a tankötelezettségre vonatkozó felszólítást. Könyvtártörténeti füzetek Somogyi könyvtártörténeti füzetek címmel jelent meg a Megyei és Városi Könyvtár legújabb kiadványa. A marcali Járási Könyvtár történetét Frang József, a marcali Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója dolgozta fel. A kiadványt — amelyet Varga Róbert szerkesztett — hamarosan új követi majd. Évzáró az Ady Akadémián Debrecenben tartották meg a határon túli magyar értelmiség továbbképzését szolgáló tanfolyam, az Ady Akadémia záróünnepélyét. Gál Zoltán az Országgyűlés elnöke fórumon hangsúlyozta: a határon túli magyar értelmiséget nem buzdítani, hanem erőnkhöz mérten segíteni kell. A vizsgabizonyítványok átadásával befejeződött az Ady Akadémia idei kurzusa. Ezt 167 hallgató vehette át. Megrovás Törőcsik Marinak Ellenőrzési feladatainak elmulasztása miatt a legenyhébb közalkalmazotti elmarasztalásban, megrovásban részesítette a Művész Színház igazgatóját a közalkalmazotti fegyelmi tanács. Mint ismeretes, Székely Gábor főpolgármester-helyettes utasítására nemrég célvizsgálatot végzett a Főpolgármesteri Hivatal a színházban, ugyanis már májusig az éves keretük 83 százalékát (100,8 millió) elköltötték. Ezzel egyidejűleg rendszeresen jogtalanul többletpénzt emeltek le bérkifizetésekre, dologi kiadásokra és eszközbeszerzésekre a Főpolgármesteri Hivatal számlájáról. Elhunyt Tárnái Andor Tárnái Andor az MTA levelező tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem profesz- szora 69 korában elhunyt. A régi magyar irodalomtörténeti tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a középkori és a reformáció kori irodalom kiváló művelője és oktatója volt. SOMOGY HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. augusztus 29., hétfő Rudnay Bábonya Festőt ihlető táj — Tarokkpartik a kertben — Érzelmekre ható képek Rudnay egyik 1921-ből való festménye. Nagybábonyi utca Borza Gyuláné: Az utolsó festményt tavaly ősszel vitték el az örökösök Fotó: Kovács Tibor Sürgős feladatok a kormányban A felzárkózás útja a korszerű oktatás Jászberényben él dr. Ha- lasy Miklós, Rudnay Gyula unokája, aki nagyapja születésének századik évfordulójára rendbe tetette a bábonymegyeri házat. Azt a kellemes hangulatú otthont, ahol a magyar kritikai realizmus jelentős alakja oly sok kedves napot töltött. Rudnay halála után is gyakran leruccant a család Bá- bonyba a család, s teszi ezt most is. Itt a hagyatéknak csak egy része található. A festményeket, grafikákat jobbnak látták az örökösök magukkal vinni. Az utolsó Rudnay festményt a múlt év ősszel vitték el a házból. — A húszas években Rudnay feleségének öccsét, Du- sza Bélát ide nevezték ki református papnak — mondta Borza Gyuláné, a festőművész unokahúga, a bábonyi ház gondozója. — A család kíváncsi volt, hogy vajon milyen, hely várja a lelkészt, ezért útrakelt. A Rudnay famíliának pedig megtetszett a csöndes falu, a vászonra kívánkozó táj. Mert festő szemmel különösen szép volt ez a vidék. S mivel eladó házra akadtak, rögtön megvették és berendezték. Rudnay Gyula általában Bábonymegyeren töltötte a nyarakat. Három gyermekével jött ide, de tanítványai is gyakran megfordultak a házban. A szépen gondozott parkban pedig — ahol növényritkaságokból is bőven van — tájképek születtek. A csöndet viták verték fel: a festészet, s egyáltalán a művészet mibenlétéről folyt a diskurzus. Mester és tanítvány védte a maga igazát... De milyen ember volt Rudnay Gyula, aki Münchenben, Párizsban és Nagybányán tanult, s öregkori képein híven ábrázolta a falut: a vidéki létet, az egyszerű motívumokat? — Drága, közvetlen, barátkozó — feleli Borza Gyuláné. — Én a budai lakásukban is sokszor megfordultam.' Ott töltöttem a szünidőmet, és emlékszem: mindig nagy volt a forgalom. Szerettem nézni, ahogy fest, ahogy keveri a színeket. A sors akarata szerint, éppen ide, Bábonyme- gyerbe jöttem férjhez. így később is figyelhettem munkáját. Kitaszítottnak számító rétegek nem csak Magyarországon élnek. Harminc évvel a polgárjogi törvények beiktatása után az Egyesült Államok fekete lakosainak nagy többsége változatlanul távol van az egyenlőségtől: a színes családok átlagjövedelme 58 százaléka a fehérekének, miközben egészségi állapotukban, várható életkorukban is változatlanul jelentősen elmaradnak a fehérektől. A városok feketék lakta kerületei a bűnözés melegágyát jelentik, és amint valahol a színesek letelepednek, a fehérek ma épp úgy kiköltöznek onnan, mint ahogyan évtizedekkel ezelőtt tették. A fekete huszonévesek közül minden negyedik börtönben ül, vagy feltételesen van szabadlábon. A fiatal fiúk jelentős része soha nem lesz felnőtt, megölik őket saját kortársaik a Ő kint festegetett az udvaron — legtöbb tájképe itt született —, s ha erre járt egy gyerek, behívta; magához ölelte, megmutatta neki, hogy mit dolgozik, elbeszélgetett vele. Arra is volt gondja, hogy némi pénzt csúsztasson a zsebébe. Az emlékszobát — a hiányzó képek miatt — kicsit művinek érzem. Festett kalocsai mintás ágyterítők, függönyök, és a falakon — óvatosságból — a másolatok. Fényképek, dokumentumok és néhány népművészeti tárgy. Bécsi aranyérem másolata, s más kitüntetések. Fotó Szőnyi Istvánról, Rudnayról és Jávor Pálról. Kisebb-nagyobb rajzok. Ennyi. — Nagyon egyszerűen élt. — Még a partikra sem szerebandaharcokban. Az amerikai törvényhozás egy most közzétett jelentése egyértelműen fogalmaz: fekete, ez ma is azt jelenti az Egyesült Államokban, hogy szegény és bűnöző. Az ellenkezője — még mindig a kivétel. A vigasztalan lumpenoso- dás, a tömeges bűnözés megingatta a hitet abban is, hogy a mérsékelt fekete polgárság rendet tud tenni: New York, Los Angeles fekete polgármesterét kiszavazták még a színesek is. A polgár, bőrétől függetlenül, rendet, nyugalmat akar, s elege van belőle, hogy támogassa az életüket szociális segélyre építő lumpeneket. Ez a keserű igazság Amerikában (is). A meggyilkolt Martin Luther King óta nincs olyan polgárjogi vezető, aki egyesíteni tudná az amerikai feketék tízmillióit. Az tett elmenni. A család többet jelentett neki a nyilvánosságnál. Otthonában viszont szívesen fogadta a vendégeket. Az itt nyaralókat, tanítókat. Minden este tarokkparti volt. Még most is emlékszem azokra a remek hangulatú estékre. Az ajtón felirat: tanítványok szobája. Mikor járt nála utoljára tanítvány? Senki nem tudja. A Rudnay-képek mesélnek Bábonyról. Hatásuk — Lyka Károly művészettörténész szerint — olyan, mint a gordonka mélyen búgó hangjának hatása. Olyan művészet, amely elsősorban érzelemben gyökerezik és az érzelemhez szól. Lőrincz Sándor új nemzedékek legfeljebb a helyi lelkipásztorok köré tömörülnek, de még inkább kétes egzisztenciákat tüntetnek ki bizalmukkal: zavaros fejű szélsőségeseket, mint az „Iszlám nemzet” antiszemita fanatikusait, vagy AI Sharpton lelkészt, a bokszoló-impresszárió Don King és a soul-énekes James Brown nevelt fiát. Sharptonról már megírták, hogy kapcsolatai vannak a szervezett alvilággal, hogy elsikkasztotta a hívők adományait. A fekete tömegek ennek ellenére hisznek neki — és a prédikátor legközelebb szeretné szenátorrá választatni magát. Reménykedik, hogy van esélye — ahogyan sokfelé másutt is próbálkoznak a fanatikusok és a szélsőségesek. A példákat nem is kell mindig a tengeren túl keresni... Heltai András Miként lehet modernizálni a magyar társadalmat és gazdaságot, s elősegíteni a polgárosodást? Ezt a kérdést is feltette magának az új kormány és a lehetséges válaszok között nagy hangsúlyt kapott az egyik legfontosabb feladat: a demokrácia és a jogállam igényeinek megfelelő törvényi keretek erősítése, a fejlett oktatási szerkezet kialakítása és az oktatás tartalmi korszerűsítése. Miként érhetők el ezek a célok? A kormányprogram szerint a kulcskérdés az oktatás szabadságának garantálása. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy szabadon lehet iskolát alapítani, iskolát választani és tanítani. Ez lesz a kormány által tervbe vett közoktatási törvénymódosítás kiindulópontja, amely elválaszthatatlanul összefügg a kormány egyik legnehezebb — stílusosan szólva — leckéjével: az oktatás világnézeti semlegességének biztosításával. Ez ott kezdődik, hogy az iskola sem a szülőt, sem a tanulót nem kényszerítheti világnézete megvallására, de arra sem, hogy bármely tanuló egyetlen ideológia, világnézet híve legyen. Emellett az iskola a szülők igénye esetén köteles a hit- és vallásoktatás céljára termet biztosítani, de azt nem szervezheti, a részvételt nem ellenőrizheti és nem tarthatja nyilván. A kormánynak lépnie kell az úgynevezett Tankerületi Oktatási Központok ügyében is. A programból úgy tűnik,hogy ezeket az intézményeket felszámolják, s feladataikat az önkormányzatokhoz, egyes országos hatóságokhoz, illetve a szakmai szolgáltató szervezetekhez telepítik. A gazdaság teljesítményének javítása és az ifjúsági A kormányprogram VII. fejezetének olvasásakor mindenki azt vizsgálja, vajon az új kormány — a korábbi rossz gyakorlatot folytatva — „rátelepszik-e” a kultúrára, vagyis irányítani akarja-e a szellemi-művészeti életet? Nos, a kormány egyértelmű választ adott erre a kérdésre, amikor alapelvként a kultúra autonómiájának elismerését deklarálta. Ebből következik, hogy rövid távú intézkedései nem a kultúra irányítására összpontosulnak, hanem a szükséges feltételrendszer biztosítására, a jogi keretek kialakítására, a szakemberképzésre, valamint a finanszírozás forrásaihoz való hozzájárulásra. Van-e helyük ezen a téren a piaci meggondolásoknak? A kormány véleménye szerint a kultúra területén is olyan körülményeket kell teremteni, amelyek tovább erősítik a kulturális vállalkozások piaci helyzetét. A kulturális közintézmények finanszírozása viszont az országgyűlés és a területi önkormányzatok feladata. A kormány pedig mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy az adózási és a támogatási rendszer révén hazai és nemzetközi méretekben is bővüljön az ún. kulturális piac. Programjába vette például, hogy a kulturális vállalatok privatizációjából származó bevételt közvetlenül visszaforgatja a kultúra területére. munkanélküliség mérséklése megköveteli a szakképzés korszerűsítését is. A kívánatos az lenne, ha ez a képzés csak 16 éves korban, a tízéves általános képzési szakasz után kezdődne. Ezért a kormány adókedvezményeket és egyéb támogatást kíván adni azoknak a munkáltatóknak, akik résztvesznek az egyes szakmák gyakorlati képzésében. Egy ország fejlettségi foka nagyban függ attól, mennyire nyitott, korszerű és versenyképes a felsőfokú oktatás. Ez nem kizárólag pénz kérdése. A kormányprogram a vitathatatlanul szükséges többletforrások mellett aláhúzza az oktatás és a tudományos kutatás szoros kapcsolatának, a pedagógusképzés minőségi fejlesztésének fontosságát is. Tervbe vette ugyanakkor, hogy a szociális támogatás, a tanulmányi ösztöndíj, a hitelrendszer, az adókedvezmény és más kompenzációs módszerek érvényesülése esetén az 1995- 1996-os tanévben — de nem korábban — bevezeti a tandíjat. Egyetemek esetében mindig lényeges kérdés, mekkora autonómiát élveznek? Az új kormány ezen a téren messzemenő önállóságot kíván biztosítani a felsőfokú tanintézeteknek, s a maga feladatát csupán az alapvető döntések meghozatalában, a jogi és pénzügyi feltételek biztosításában, a felsőoktatás tervezésében és az elkerülhetetlen törvényességi felügyeletben látja. így alkot az új kormány reményei szerint szerves egységet a demokrácia, a piacgazdaság és a társadalmi esélyegyenlőség elveinek megfelelő oktatást az élet szolgálatában. Hogy mi valósul meg belőle, — arra majd az élet válaszol. Nyilvánvaló, hogy ezen a téren döntő kérdés az ország kulturális értékeit őrző reprezentatív intézmények és közgyűjtemények fenntartása. A kormány elismerte, hogy ez állami feladat és vállalta, hogy kidolgozza az ehhez szükséges finanszírozási modelleket és költségvetési feltételeket. Nem kisebb jelentőségű ügy az sem, mi lesz a különböző kulturális alapítványokkal. A kormány ezeket felülvizsgálja és olyan közalapítványi rendszert szeretne létrehozni, amely garantálja a támogatás elosztásának függetlenségét (éppen a kormánytól), a szakmai szervezetek és a közönség képviseleti szerveinek részvételét, valamint a legszélesebb társadalmi nyilvánosságot. Mindezek az intézkedések azonban csak akkor hatásosak, ha nemcsak idehaza eredményeznek jóirányú változásokat, hanem elősegítik nemzeti kultúránk megismertetését a világgal is. A kormány ebből kiindulva azt ígéri, hogy ehhez anyagi segítséget ad mind a magyar kulturális intézeteknek, mind az ilyen jellegű baráti társaságoknak. Végsősoron arról van szó, hogy a magyar szellemi élet még szervesebben vegyen részt a kulturális értékek európai áramlásában. Ez pedig nemzeti közérdek, aminek megvalósítását joggal várhatja el az egész társadalom. Ferenczy Europress Amerikában a fekete azt jelenti: szegény, bűnöző Kitaszítottak nemcsak nálunk vannak... A kultúra támogatása
