Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-29 / 202. szám

1994. augusztus 29., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Véradókat várnak A marcali kulturális köz­pontban, ma, véradó napot tartanak. A Megyei Vöröske­reszt szervezésében meghir­detett akcióra 13-18 óra kö­zött várják az önkénteseket. Vásáron a Vállalkozói Iroda A Marcali Kereskedelmi és Ipar Kamara a Marcali Vállal­kozói Irodával közösen kíván területet bérelni a közelgő nemzetközi vásáron. 18 négy­zetméteres standon a kamara helyi tagjainak kívánnak be­mutatkozási lehetőséget biz­tosítani. A marcali Expón lehe­tőség nyílik a cég-ismertetők és prospektusok terjeszté­sére, és a késztermékek és produktumok bemutatására. Egertől Szicíliáig A szeptemberben záródó Egri Akvarell Biennálé ha­gyományosan rangos esemé­nye a hazai képzőművészeti életnek. Az idei megmérette­tésen a beküldött pályamű- vekből válogató zsűri a Marca­liban élő és alkotó Orosz La­jost is szerepeltette, aki a nyár elején a Kapos Art Művészeti Egyesület több tagjával, közös tárlaton mutatkozott be a szicí­liai Enna város galériájában. Eb ura... Közel egy esztendős Marca­liban az ebtenyésztők egyesü­lete. A negyventagú társaság havonta egyszer, a művelő­dési házban megtartott fóru­mon cseréli ki az állattartás­sal, tenyésztéssel összefüggő tapasztalatait. Leközelebbi ta­lálkozójukra augusztus 30-án, 18.30-kor lesz sor. Játszótér-avató A Népjóléti Minisztériumtól pályázaton nyert százezer fo­rintból építette a szenyéri ön- kormányzat azt a falu központ­jában fölállított játszóteret, amelyet a — helyi nebulók legnagyobb örömére — hétvé­gén avattak föl. A fából és vas­ból kialakított játékoknak csak az alapanyagát kellett megvá­sárolni, a többit az ügyeskezű szenyériek társadalmi munká­ban készítették el. A Marcali Televízió heti programja Hétfő: 19.00: Brémai muzsikusok. 19.20: A Sa- int-tropezi leánykereske­dők (francia film). 21.00: Délvidéki magyarok. Kedd: 19.00: Marcali Híradó. 19.20: VTV-mozi- Jézus Krisztus horosz­kópja. Szerda: 19.00: Marcali Híradó. 19.20: Sportóra. Csütörtök: 19.00: Fó­kusz-Gazdasági Magazin. Péntek: 19.00: Gyer­mekműsor. 19.17: Csak két­szer halsz meg (fr. krimi). Kút a pusztába, gáz a peremkerületbe A 18 ezer nem fér bele a 20 millióba Szelektív szemétgyűjtés lesz Marcaliban — Minden esély megvan, hogy a gombai városrész 60 millió forint értékű csatornázási munkálatainak első szakaszát novemberre átadják, hiszen a kivitelező, a kaposvári Délviép Kft eddig több mint ötezer fo­lyóméter hosszúságú szenny­vízelvezető csövet rakott le a főúton, illetve a 68-as útról nyíló mellékutcákban — mondta Gombai Győző, az ön- kormányzat műszaki irodave­zetője. — Az itt élő ingatlantu­lajdonosok 45 ezer forint elle­nében csatlakozhatnak a csa­tornarendszerre. A boronkai gázprogram, amelynek köszönhetően két­száznál is több ottani család élete válhat(ott) komforto­sabbá, az idén valósul meg. Igaz, hogy a lehetőségről — pénz híján — jónéhányan nem vesznek tudomást... Gyótán végre van olyan mélyfúrású kút, amely egészséges ivóvíz­zel látja el a pusztaiakat. A várostól öt kilométerre a kommunális hulladéklerakó építése is a finiséhez közele­dik. A Rumpold Marcali Kft alapító tagjaként — egyebek mellett — a marcali, a kéthelyi és a somogysámsoni önkor­mányzat is érdekelt a depónia mielőbbi megnyitásában. A ré­gió szelektív hulladékgyűjté­sére és feldolgozására alakult társaság fokozatosan kívánja bevezetni, az európai gyakor­lathoz igazodó, az állampolgá­rok aktív közreműködését igénylő szolgáltatását. Cs. K. E. Mindig friss csapolás — Miért éppen a sör? — kérdezem Szabóné Németh Máriától, az első Marcali Sör­főző és Kereskedelmi Kft rész- tulajdonos ügyvezetőjétől. — Egyszerű ez — így a vá­lasz —, a Közút Kft és a sörfő- zőt megalakító hat magán- személy véleménye meg­egyezett; a sör kelendő. Marcali egyik legújabb, számos vállalkozásnak ott­hont adó impozáns épületé­ben mindössze 147 négyzet- méteren alakíthatták ki a leg­korszerűbbnek számító, zárt technológiára alapuló sörfőz­déjüket, sörözőjüket. Kalte- necker Sándor miskolci recep- turája alapján pilseni módra főznek itt egyelőre szűrt és szüretien világos, valamint barna sört. A két legfontosabb alapanyagot, a malátát és a komlót közvetlenül Bajoror­szágból szállítják. Szabó László három évti­zed szakmai gyakorlatával vezet körbe birodalmán, ahol egy műszakban 650 liter sört főznek, de ha igény van rá ezt a mennyiséget akár meg is duplázhatnák. — Egyelőre ott tartunk, hogy kezd kialakulni egy ven­dég- és egy vásárlói kör. Ami a fogyasztóhoz jut — bizo­nyára erre is sokan kíváncsiak —, az 11,7-12 Ballin (B) fok. Nem éppen utolsó, de persze, nem az alkoholfogyasztás Egy műszakban 650 liter sört főznek a marcali sörfő­zőben Fotó: Kun G. Tibor ben a lényeg, hanem a kelle­mesen kesernyés ízek, a jó aroma. Szabó Károly oly avatottan beszél a sörről, hogy szinte már megkérdezni is alig me­rem: — Issza is, aki főzi? — Még hogy issza-e? — s nevet —, ez nekünk kérem, kötelező, de persze, csupán a jó minőség érdekében... Kun G. Tibor Csarnok­születésnap — Már az első percben „mélyvízbe” kerültünk; még a hivatalos megnyitó előtt, itt rendezték meg az első Marcali Nemzetközi Kiállítást és Vá­sárt — mondta Kiss László, a sportcsarnok vezetője. — Úgy gondolom, a csarnok és kör­nyéke jól vizsgázott. Most már a tapasztalatok birtokában ké­szülünk a második vásárra. A sportcsarnokban otthont adtak a versenyszerű sporto­lók mellett az általános isko­lák, és részben a gimnázium téli tornaóráinak, a csarnok átadásával egyidőben meg­alakult, és egy év után az NB ll-be feljutott Szabadidő Sportegyesület kézilabdázói­nak és a megyei A csoportba került kosarasainak. — A helyzet alaposan meg­változott egyetlen év alatt; ak­kor nekünk kellett itt is, ott is ajánlgatni magunkat, ma vi­szont sokat keresnek meg bennünket azzal, hogy itt sze­retnének felkészülni, illetve mérkőzéseket játszani. Tartottak itt táncfesztivált és választási nagygyűlést, meg­fordultak falai között híres poli­tikusok és közkedvelt sporto­lók. A summázata ennek a lel­tárnak: Marcali sportcsarnoka beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Kun G. Tibor Egy kifizetetlen bér nyomában Csillag Nándor egyszerű munkásember, jó ötvenes. Azt mondja: eddigi munkahelye a marcali BIOCEL Kft, ahol múlt év áprilisától dolgozott, idén nem fizette ki az áprilisi-májusi bérét, ami havi 14 ezer 800 fo­rint. Ennek okán május 26-án fel is mondott, új munkahelyet keresett, dolgozik is, de az a pénz most nagyon kellene. Meg hát amiért megdolgo­zunk, azért joggal várunk fi­zetséget. Kérdezem Tóth Ferencet, a BIOCÉL Kft ügyvezetőjét, s azt feleli, hogy nem járul hozzá a cikk közléséhez (I). Aztán rájön, hogy ezt nem te­heti, magyarázni kezdi, hogy a cég anyagilag valóban kelle­metlen helyzetbe került, mert több munkáért nem kapták meg a bért. Nem létező pénz­ből pedig nem lehet az embe­reket fizetni. Szerinte a veze­tők elmagyarázták mindenki­nek, hogy előbb-utóbb meg­kapják a pénzüket. Aztán „jó­indulatuk” ellenére, többen „értetlenkedtek”, s leálltak, il­letve követelték, hogy bo­csássák el őket azért, hogy munkanélkülire mehessenek. — Ilyen alkuba én soha nem mennék bele — mondja Tóth Ferenc —, és ezt közöl­tem is velük, mire 13 ember felmondott. Ami Csillag Nán­dort illeti, nem egészen két hónapról van szó, amiért 17- 18 ezer forint járna neki. Mivel azonban a kft-nek is van köve­telése vele szemben, annak levonása után csak 1-2 ezer forintot kaphatna. Az eltávo­zott embereknek összesen 800 ezer forinttal tartoznak, kintlévőségeik viszont 8 millió forint körül lehetnek. — Somogyvár például tar­tozik 5 millió forintunkkal, a gáz bevezetéséért, ha meg­kapnánk, a fejünk sem fája — említi Tóth Ferenc. Hozzáte­szi: a község polgármestere arra hivatkozva nem fizet, hogy az épülő tornacsarnokuk minden pénzüket elvitt. Dr. Gyenis Sándor polgár- mester erre mondja: Valóban ők vezették be a gázt, amiért közel 6 millió forint járt volna. Azonban kétszer is olyan sú­lyos mulasztásokat követtek el, amelyek szankciója, kötbére egyenként meghaladta szak­emberek szerint a tízmillió fo­rintot. Húszmillió forint behaj­tására természetesen nem is gondoltam, ám 1-2-3 millióra igen. Tóth el is jött az ezzel fog­lalkozó megbeszélésre, de fel­háborodva itthagyta az egé­szet. (A Kögáz szakemberei hazafelé tartva, Marcaliban is próbáltak beszélni vele, de ve­lük szóba sem állt). Mellesleg a BIOCÉL a Kögáznak is tartozik a kisnyomáscsökkentőért, 2,4 millió forinttal. Csillag Nándor nyugodtan mondhatja: ez a vita nem az ő dolga. Az 5-10-20 millió forin­tok tőle távol esnek. De a jogos forintjait — munkabérét — sze­retné végre megkapni. Kun G. Tibor üdvözlet Svájcból Még a meleg nyári napokon négy talpraesett háziasz- szony-jelölt kisasszony utazott (mind a marcali szakképző hallgatója) Svájcba egy hathe­tes gyakorlatra. A lányok oda­kint — a zürichi kantonban — egy-egy gazdálkodó család­hoz kerültek, s ott a háztartás­ban, illetve a ház körüli tenni­valókban segítettek. A munka mellett elleshettek jó háztartási módszereket, vendéglátóik többször kirán­dulni vitték őket, s nyelvgya­korlatnak sem volt utolsó a Svájcban töltött másfél hónap. Ráadásul 500 kemény frankot kaptak, volt miből szuvenírt hozni. Most, hogy újra itthon van­nak megírjuk: az Alpok szép országában olvasóinkra is gondoltak. Ezt írták: A négy marcali gazdaasszony üdvözli Svájcból a Somogyi Hírlap ol­vasóit! Viki, Brigi, Melinda, Tímea. (Kun) Megújult tv-műsorpolitika Marcaliban Jó két éve lesz annak, hogy a Marcali Városi Televízió (MVT) a nézettségi mutatókat és egyáltalán a helyi kábel­tévé műsorpolitikájának eredményességét felmérendő, széleskörű közvéleménykutatást tartott. A visszaérkezett kérdőívek alapján azt a tanulságot lehetett levonnia a fenntartó városi önkormányzatnak is, a napi stúdió-mun­kában résztvevőknek is, hogy a protokolláris egyoldalú­ság már nem járható; az előfizetők rugalmas és informa­tív, a szőkébb régió valós problémáit feltáró hírműsoro­kat szeretnénk a pénzükért cserébe. Bognár Endre a Marcali Városi Televízió vezetője Fotó: Kun Tibor Az idei nyárral megoldódni látszanak a személyi ügyek is: a korábbi összevont irányítás helyett a kilenc alkalmazottal dolgozó kábeltévénél júniustól a műszaki és gazdasági ügye­ket koordináló igazgató, illetve a műsorkészítésért felelős fő- szerkesztő intézi a napi dolgo­kat. Az elmúlt években az MVT-nél operatőr volt Bognár Endre, nemrégiben kinevezett főszerkesztő. — Milyen tartalmi változáso­kat tervez a városi televízió műsorpolitikájában? — A híradó-stílús meghono­sítása látszott a legsürgetőbb­nek. Azt hiszem, sokat fejlőd­tünk az elmúlt hónapokban: most már a hetente ismétlődő húszperces hírműsorban rövid, egy-két perces összefoglalókat adunk. A csütörtöki magazin is formálódóban van. Ezt olyan 40-60 perces háttér-anyagnak szánjuk, amely sokakat érintő témákat jár körbe. Ezek a ré­tegműsorok elképzelésünk szerint külsős szakemberek bevonásával szólnak a gazda­ság, az oktatásügy, a szociál­politika, a kultúra, az egész­ségügy, az ipar és kereskede­lem Marcali jelenéről. Arra tö­rekszünk, hogy a televíziót a helyi közélet legfőbb fórumává tegyük; olyan összekötő ka­poccsá, amely oda-vissza áramló információs csatorna az önkormányzat és a lakos­ság között. Akkor lehetünk elé­gedettek majd, ha ennek a vá­rosban egyre több polgára úgy érezheti: a tévé érte van; a stúdióban az ő véleménye is hangot kap. Az MVT fél évtizedes fennál­lása alatt akadtak átmeneti pe­riódusok, amikor a sútdió a kisvárosi belterjesség béklyó­jába zárva sikertelenül hada­kozott az egyoldalú beállítások ellen. Az önkormányzati fenntar­tású tévék általános dilemmája alól Marcali sem kivétel. Vagyis nehéz megtalálni, hogy hol az egészséges kompromisszum határa, és hol kezdődik a „kézi vezérlés”, hol ér véget a tájé­koztatás pártatlansága? Ezek a kérdések többszörös súllyal merülnének fel egy olyan mé­dia esetében, ahol kevés pénzzel és minimális létszám­mal kell megfelelni a szerteá­gazó követelményeknek. — A szerkesztő-riporteri, operatőri, vágói stb. teendőket, tehát mindent, ami a műsorcsi- nálással jár, főállásban hárman végezzük — folytatta Bognár Endre. — Túl a „napi roboton”, még arra is muszáj odafigyel­nünk, hogy ezt a várost el kell adni a régiónak. Magyarán: olyan anyagokat kell készíteni, amelyekre vevő a szakma — például a regionális pécsi tévé —, s amelyek jó hírét keltik a helynek, ahol élünk, s amelytől mindnyájan remélünk valamit. Sajnos, a képminőségünk nem a legjobb; ahhoz azonban, hogy a meglévő technikát a korszerű Béta-rendszerre han­goljuk át, 4-5 millió forint kel­lene... A település kettőezer­nyolcszáz lakásában fogható MVT-én belül rövidesen feláll az a stáb, amely kifejezetten a fiatal nézőket érdeklő mű­sorokat kínál majd. A már jó bevált, folyamatosan sugár­zott Képújság és a saját ké­szítésű műsorok mellett, át­vett játékfilmeket is ad a csa­torna. — Az a célunk, hogy a hét bármely napján is válasszon minket a néző, találjon meg­felelő programot magának. Elsőkézből tőlünk tudja meg: szűkebb-tágabb környezeté­ben, mi történt a héten. Ha ez hosszútávon sikerül,akkor már nem dolgoztunk hiába. Csíky K. Erika Kisvárosi képernyő

Next

/
Oldalképek
Tartalom