Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-27 / 201. szám

1994. augusztus 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Csatorna-tervek Balatonfenyvesen Balatonfenyves 4800 ingat­lanának túlnyomó többségét bekötötték a szennyvízcsa­torna hálózatba és az önkor­mányzat a következő évtől folytatná a jelentős beruházó munkát. A nagyárokig szeret­nék kiépíteni a csatornát a he­lyi lakosság és az üdülőtulaj­donosok anyagi áldozatválla­lásával. A képviselő-testület 2,5 millió forintot szavazott meg a Madarász és a Vak Bottyán utcák csatornatervei­nek elkészíttetésére. Herkules erejű ásványvíz A nyáron új tulajdonosa lett a Fonyódi Ásványvíznek és ez jelentős fejlesztési lehetősé­get jelent az ásványvizet gyártó cég életében. A buda­pesti Herkules Részvénytár­saság az ősszel kezdődő programban új kút fúrását és korszerű gépsor üzembeállí­tását tervezi, ugyanakkor új kiszerelésben és megújult külsővel szeretnék a remélhe­tőleg bővülő piacokon értéke­síteni a Fonyódi Ásványvizet. Phare pályázat kisrégióknak A Balatoni Szövetség Dél-Nyugati Kisrégiójába tö­mörült tóparti és belső somo­gyi települések a közös pályá­zatot fontolgatják az idegen- forgalmi fejlesztés területén, felmerült például a táskái ter­málvízkincs hasznosításának lehetősége több település összefogásával. Az önkor­mányzatok ezekben a hetek­ben igyekeznek egyeztetni, il­letve a szövetség vezetését tájékoztatják a terveikről, mert a pályázat beadási határideje szeptember 30. Harmincmillió vízrendezésre Harmincmillió forintos ka­matmentes hitelt kapott a Víz­ügyi Alaptól Balatonboglár arra a tervezetére, amellyel a belterületi vizek elvezetését, mindenekelőtt a nyílt csapa­dékelvezető árkok lefedését szeretné a város megvalósí­tani. A jelentős anyagi erőfor­rásokat igénylő programban lakossági társulat szervezését is fontolgatják, hiszen az ingat­lantulajdonosoknak is érdeke, hogy tisztább legyen a kör­nyezetük és az sem mellékes, hogy a tóparti utcákban jelen­tősen nőnek a parkolási lehe­tőségek, vagy a járdák terü­lete a lefedett árkokkal. Tárlat a tetőgalériában A balatonlellei Kapoli Ház idén megnyitott tetőgalériájá­ban számos értékes művé­szeti alkotással örvendeztet­ték meg a látogatókat. Szep­tember közepéig szintén vál­tozatos a kínálat: Mocsári Má­ria textilművész, Farkas Béla festőművész és Kiing József szobrászművész munkáit te­kinthetik meg az érdeklődők. Kastély lesz a kastélyból? Az idegenforgalom szezonális hatása a siófoki régióban Gatter dolgozik B atty ánpusztán Panziónak is ideális lenne a battyánpusztai kastély. A tulajdonos Bech Kft. egylőre csak az épület állagának megóvására áldoz pénzt Fotó: Kun Tibor A Festetics család nyári rezi­dencia volt az egykori battyán­pusztai kastély aztán hosszú ideig a Zalaszengróti Állami Gazdaság működtetett itt egy fűrészüzemet. Ezt tavaly az ÁVÜ-n keresztül pivatizáltak. Az új tulajdonos Kawe József, annak a Bech névre hallgató, magyar-német kft-nek a veze­tője, amely elsőként a fafeldol­gozó talpraállítását tűzte ki cé­lul. A bútorléceket és par­ketta-alapanyagot előállító üzem a tulajdonos-váltás előtt a fizetésképtelenség határán volt. Jónéhány dolgozót kellett elbocsájtani ahhoz, hogy szigo­rúan gazdasági alapon indít­hassák újra a munkát. A jelen­leg 25-28 személyt foglalkoz­tató kft. — bár egyre nehezeb­ben szerzi be a rönkfát — havi 4-5 kamionra való árut szállít olasz és német megrendelői­nek. — A kastély további sorsa — jó adottságai révén akár panzi­ónak is átalakítható — az üzem eredményes termelésétől függ — mondja érdeklődésünkre Kawe József. — A több, mint százéves épületen már eddig is végeztünk felújításokat; kicse­réltük a tetőt és új nyílászárókat szereltünk föl. Az ötvenszer ti­zennyolc méter alapterületű kastélyba bevezettük a gázfű­tést, s nekiláttunk a belső reno­válásnak is. Kívülről pedig a vakolatot frissítjük fel. Egyelőre csak egy lakrészt alakítottunk ki odabent; mivel az év nagyré­szét itt töltöm, kellett a hely. Egyébként Németországban is működtetek egy hasonló üze­met — de most itt van a munka dandárja — amíg ez az egység egyenesbe nem jön, addig itt van rám szükség. (Csíky) Rendbetették a zsidótemetőt Megszépítették, rendbetet­ték a balatonboglári zsidó­temetőt; új kerítést, boltoza­tos kaput is kapott. A város­gazdálkodási igazgatóság a képviselő-testületnek még tavaly év végén kelt határo­zata alapján kezdett a mun­kához. A városatyák ugyanis megelégelték a rendezetlen állapotokat a sírkertben, amelynek köveit az évtizedek alatt elhordták, tönkretették, területe teljesen lepusztult. A jó tettet aztán idén támo­gató kezek segítették. Tamás Péter a Zsidó Hitközségek képviseletében látogatott el Balatonboglárra és gazdasági megállapodással honorálta a város igyekezetét: ötszázezer forinttal járult hozzá a szerve­zet az igazgatóság egymillió forint értékű teljesítményéhez. A pénzen túlmenően küldtek egy szabadszállási csapatot, név szerint a Vidéki és Ordasi Sírkő Műkő Kft-t, amely szak­szerűen és elfogadható áron helyreállította a sírköveket, még a temetődombi szobor­parkban is. A kerítés és a kapu felújítása pedig Lukács László bogiári vállalkozó munkáját dicséri. Az együtt munkálkodás újabb segítséget hozott, mert a Hit Gyülekezetének balaton­boglári tagjai igen lelkes és hasznos tevékenységet vé­geztek a tereprendezésben és takarításban, úgy, hogy ezt a feladatot ezután is magukénak tekintik, miközben a Zsidó Hit­község hozzájárulást ajánlott fel a megújított sírkert rend­szeres ápolásához, karbantar­tásához. A város pedig ková­csoltvas kaput készíttet a bejá­ratra. Szép helyszíne lesz így a szeptember elejére tervezett megemlékezésnek a temető, illetve ekkor helyeznek el em­léktáblát a mai munkaügyi ki- rendeltség, egykori zsinagóga falára a Holocaust bogiári ál­dozatainak nevével. (Gáldonyi) Nyári reménymérleg A nyári idegenforgalmi idény reménykeltő időszak volt a Balaton körzetében élő embereknek. Vevőt lehetett találni az árura, így megnőtt a munkaerőkereslet is. Készültek a munkanélküliek a nagy lehetőségre; új szakmát tanultak, és elszántan keresték a munkahelyet a szakácsok, a vendéglátó eladók, a szálloda és idegenforgalmi ügyintézők, valutaváltók, hosstesek, számí­tógépkezelő szakemberek, akik a siófoki munkaerőpiaci szak­képzéseken vettek részt... Idény végén mindenki ösz- szegzi az eredményeket, hogy levonhassa a következtetést, hogy mi volt neki célravezető, okulva a tapasztalatokból ké­szül az új kihívásokra. A Somogy Megyei Munkaü­gyi Központ Siófoki Kirendelt­sége nagy forgalmat bonyolított le, —július végéig 1078 új ügy­fél részére állapította meg a munkanélküli ellátásra a jogo­sultságot. Ebből 154 személy pályakezdő segélyt, 760 mun­kanélküli járadékot, 164 pedig jövedelempótló támogatást ka­pott. A regisztrált munkanélkü­liek közül 638 merítette ki a já­radék jogosultságát. A nyár kedvező hatással volt a munkaerőigény alakulására. A munkaügyi központ siófoki ki- rendeltsége 1820 munkanélküli részére talált az ügyfelek együttműködésével megoldást. Július végéig 1206 személy közvetített ki a munkáltatók munkaerőigényei alapján. Ezenkívül 600-an önmaguk ta­láltak állást. A regisztrált mun­kanélküliek száma januárban még 2381 volt. Ez a szám júli­usban 1079-re csökkent, mi­közben a 10,2 százalékos munkanélküliségi ráta 4,6 szá­zalékra változott. A Foglalkoztatási Alap kere­téből nyújtott támogatásra is megnőtt az igény. A vizsgált időszakban 101 személy után adtunk támogatást a benyújtott pályázatok alapján. A kirendeltség eredménye­sen segíteni tud a munkanélkü­liek elhelyezkedésében állás- közvetítéssel, a munkáltatók­nak pedig bértámogatást nyújt­hat a tartós munkanélküliek után. A munkaerőpiaci szak­képzés megszervezésében közreműködik, miközben figyeli a munkaerőpiac viszonyulását, a munkáltatók és a munkaválla­lók igényeit, a hiányszakmák alakulását, az új munkába lé­pők szakmai összetételét. A vállalkozóvá válás támoga­tása iránt is megnövekedett az érdeklődés a munkanélküliek körében is. Siófokon ismét gyűjtjük a je­lentkezést az ősszel induló 9 helyi szervezésű tanfolyamra, amelyeket egy hónap múlva in­dítunk. — A munkanélküliek je­lentkezhetnek a szoftverüze­meltető és számviteli ügyintéző, vagy a szoftverüzemeltető és angolnyelvvizsga előkészítő, a kiskereskedelmi boltvezető, a vendéglátó üzletvezető, a kö­zétkeztetési szakács, a gyors- étkeztetési eladó, az idegenfor­galmi ügyintéző, a kézi ívh­egesztő szakmunkás és minősí­tett hegesztő, valamint a mező- gazdasági gépjavító képzésre. Dr. Komlósy Istvánné kirendeltségvezető Nagyberényi szorító Az iskolánál a végkielégítés és a jubileumi jutalom kifize­tése hatszázötvenezer forint többletkiadást jelentett Nagy­bajomban. Ezt a pénzt az ön- kormányzatnak és az intéz­ménynek közösen kell kigaz­dálkodni... Az energia áremel­kedés miatt ez a félév is ne­héz lesz, hiszen nincs ígéret arra, hogy az áremelkedések­ből adódó többletkiadásokat az állam vállalja. — Az első félév bevétele megközelítette a huszonki- lencmillió forintot — mondta Bolevácz József. — Ez negy­venöt százalékos teljesítést je­lent. Az elmaradását a saját be­vételek alakulásában a lakos­ság fizetésképtelensége (el­sősorban a munkanélküliség) okozta. A helyi kommunális adót időarányosan befizették, ám a törvény a közműfejlesz­tésbe bekapcsolódott szemé­lyeket mentesítette a helyi adó megfizetése alól. A bevétel ki­esés az is, hogy az Oázis Panzió nem fizette be a közel háromszázezer forint idegen- forgalmi adót, és az óvoda va­lamint az iskola tervezett ét­keztetési költségtérítése is elmaradt a várttól.. A polgár- mester sajnálatosnak tartotta, hogy a körültekintően elkészí­tett környezetvédelmi pályáza­tukat — konkrét ígéret elle­nére — elutasították. Ezért 14 millió forint támogatástól esett el a község. (Krutek) Kiállítás Siófokon A mikrokozmosz festő-poétája Ágh Ajkelin Lajos: Mikrokozmosz (1985) című festménye A most Siófokon bemutat­kozó Ágh Ajkelin Lajos egyike azoknak, akiknek képzőművé­szetünk legújabbkori megújho­dása köszönhető. Családja még a török idők­ben talált otthont közöttünk. Ágh Ajkelin lajos 1907-ben szü­letett a Tolna megyei Udvari­ban. E táj, ahogy Babits Mihály írta, a „szelíd, szintjátszó kék vidék” a magyar irodalom és festészet számos jeles alakjá­nak volt a szülőföldje. Hét évet töltött a Képzőmű­vészeti Főiskolán Vaszary Já­nos és Réti István mestereknél. Jól érezte magát a főiskola ép­pen nem konzervatív falai kö­zött. A kaposvári születésű Va­szary főként átütő, gazdag szí­neivel, fegyelmezett szerkesz­tésmódjával, a nagybányai Réti pedig egyéniségének és művé­szi felfogásának finom líraisá- gával hatott rá. Ágh Ajkelin La­jos sajátos művészi felfogása már élete korai periódusában megfogalmazódott, amikor a Remsey Jenő vezette spirituá­lis művészekhez kapcsolódott: a formák feszült összhangja, a konstrukció szinte drámai ereje párosul nála a színek különös gazdagságával. Képzeletét erősen megragadták a mikro­kozmosz rejtelmes és sejtel­mes lényei, az úgyszólván minden pillanatban lezajló csöppnyi csodák festői varázsa ragadta meg képzeletvilágát. Az ősi, az elemi utáni folytonos kutatás hatja át műveit. Képei, mint óriásméretű táviratok — az élet legősibb és feltételek nélküli üzenetét közvetítik. Ágh Ajkelin Lajos festőmű­vész tárlatát a siófoki Kálmán Imre Múzeumban dr. Kádár Zoltán egyetemi tanár nyitotta meg tegnap este. A kiállítás ok­tóber 30-ig várja a látogatókat. Matyikó Sebestyén József (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom