Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-26 / 200. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. augusztus 26., péntek A magyar-román alapszerződésről Egyebek mellett a magyarromán alapszerződéssel ösz- szefüggő kérdéseket vitatott meg a minap Budapesten szakértők részvételével Ta- bajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Bodó Barna az RMDSZ politikai alelnöke. Tabajdi hangsúlyozta: a magyar fél olyan, a magyar-román jószomszédsági viszonyhoz vezető alap- szerződés megkötését szorgalmazza, amelynek ugyanakkor messzemenően ki kell terjednie a kisebbségi jogok szavatolására. Jánosi György Zanka jövőjéről Tájékozódó megbeszélést folytatott Jánosi György a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára és Kudron Nándor zánkai kormánybiztos. A találkozón a Balaton-parti gyermeküdülő centrum jövőjével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta: a tárca új vezetése még nem tudott foglalkozni Zánkával, de a jövő hónap végéig, a költségvetési törvény elfogadása előtt dönteni fognak a kérdésben. Cigány gyerekek BM-üdülésen A hátrányos helyzetű gyermekekkel való együttérzése jeléül Kuncze Gábor kezdeményezésére a Belügyminisztérium augusztus 22-étől kezdődően egy hétre vendégül látja a Tunyogmatolcs Község cigányszármazású gyermekeit. A 21 iskoláskorú fiatalból és négy felnőtt kísérőből álló csoport programjában sport-, kulturális vetélkedő, budapesti városnézés, parlamenti látogatás és állatkerti séta szerepel. A szállást és étkezés költségeit a Tűz- és Polgárivéde- lem Országos Parancsnoksága fizeti. Gazdaságfejlesztő összefogás A jelenlegi kormányzat sem ismeri a magyar valóságot, hangzott el a Független Magyar Demokrata Párt tanácstermében az úgynevezett gazdaságfejlesztő összefogás alakuló ülésén. Kővár Gyula pártelnök elmondta: céljuk, hogy felajánlják segítségüket a kormányzatnak. Mihaletzky Vilmos, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke előadásában számokkal támasztotta alá, hogy a termelés növekedése nélkül nem képzelhető el az ország felemelkedése, az állandó adóemelések értelmetlen áldozatot követelnek az állampolgároktól. Tárgyalássorozat a honvédelemről Keleti György honvédelmi miniszter a hét végén folytatja tárgyalássorozatát a szomszédos országok honvédelmi tárcájának vezetőjével. Vasárnap osztrák területen, Bur- genlandban folytat megbeszélést Werner Fasslabenddel. Egy héttel később pedig hor- vát és szlovén kollégájával folytat megbeszélést. Mint ismert, hivatalba lépése óta már tárgyalt a szlovák, a román, az ukrán és a szerb védelmi miniszterrel. Jelenleg előkészítés alatt áll Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter magyarországi látogatása és Keleti György németországi tárgyalása Volker Rühe védelmi miniszterrel. Szarkaváron az enyészet az úr A vandál pusztítás nyomai Fotó: Csobod Péter Csak listáról a megyei önkormányzatba Szarkavár Somogy szégyene. A Somssich-mauzó- leum úgy tűnik, a belgiumi magyar nagykövetséget jobban foglalkoztatja, mint a helyi illetékeseket. Nem biztatóbb a kastély jövője sem. A mauzóleumról egyelőre többet beszélnek, mint amennyit tesznek érte. Nincs felelet arra a kérdésre sem, hogy mi lesz Szarkavárral. Somssich Pongrác gróf kaposvári látogatásakor ször- nyülködve beszélt ősei sírjának állapotáról. Brüsszelben, a nagykövetségen is. A nagykövet jelentette ezt a Külügyminisztériumnak. — A törvény a mauzóleumot önkormányzatunknak ítélte, de kénytelenek voltunk lemondani róla. Visszaadtuk az államnak, mert az Országos Műemlékvédelmi Hivatal évtizedek óta egyetlen fillért sem fordított az épület rendbetételére — mondta dr. Király István kapo- sújlaki polgármester. — ígértek ugyan félmillió forintot a mauzóleum befedésére, de nem adtak. A polgármester állítja: magyar műemléket nem lehet rendbe tetetni sem Belgiumból, sem a másik leszármazott, Somssich György hazájából, Ausztráliából. Ezt megírta Püspök Lászlónak, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettesének, aki májusban személyesen is megnézte a mauzóleumot. Ezt követően azt írta a műemlékvédelmi hivatal vezető felügyelőjének, Nagy Nándornénak, hogy kilencvenszázalékos rombolás nyomai láthatók mindenütt. Az épület körüli sírkert valamennyi sírja kinyitva, szétszedve, a márvány fedőlapok széttörve. A területet teljesen elborítja az elvadult növényzet. A helytől 50 méterre családok élnek, mit sem törődve ezzel a hullarab- lásos állapottal... A műemlékvédelmi hivatal felszólította a Kincstári Vagyonkezel ő Szervezetet az ingatlan karbantartására. Nagy Nándorné szerint ha volna felújítási terv, akkor az OMVH támogatást is tudott volna adni. A terv hiánya — ahogy a vezető felügyelő fogalmazott — a helyi tehetetlenség jele. — A kaposvári önkormányzat hajlandó támogatni a mauzóleum rendbetételét — állítja Virányi István városi főépítész —, de csak akkor, ha minden érdekelt összefog. A megye sem tétlenkedik. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész felkérte a veszprémi egyházmegye főépítészét a felújítási tervek elkészítésére. Nem vállalta. Most tovább keresnek... Az újlaki polgármester felajánlotta az egyház által kezelt, viszonylag jó állapotban levő kápolna — amelyben „az öreg gróf, Somssich József két festménye is látható — tetejének megjavíttatását. Szarkavár, amelynek klímája kitűnő, úgy hírlik, egy kaposvári orvoscsoport fantáziáját ragadta meg: utókezelő gyógyhelyet szeretnének itt létesíteni. Van a közelben repülőtér, vasút, országút. A hely mégis csendes. Az újlaki polgármester szerint több külföldi befektető tett ajánlatot, hogy megveszi a kastélyt. A tulajdonosok — az Országos Mesterséges Megtermékenyítő Vállalat, illetve a Mezőgazdasági Minősítő Intézet — azonban sokat kérnek: 40-60 millió forintot. Ráadásul 25 millió forint jelzálog is terheli az épületet. A szakemberek szerint legalább 200 millió forintot kellene még rákölteni. Ma tehát csak kérdéseket lehet feltenni. Mi lesz Szarkavárral? Helyreállítják-e a mauzóleumot, ahová a Soms- sich-ősöket temették? A tisztességes sírhely, a temetői csend mindenkit megillet. Őket is. Lőrincz Sándor A Belügyminisztériumban többfordulós egyeztetés folyt a parlamenti pártok, az önkormányzati szövetségek és az érdekképviseleti szervek, valamint a nemzetiségi kisebbségek képviselőinek részvételével az új önkormányzati választási törvényről. Számos fontos kérdésben közeledtek az álláspontok, és több új megoldás is született. Ezek közül az egyik az úgynevezett kompenzációs rendszer. Mi ennek a lényege? — kérdeztük Magyar Bálintot, az SZDSZ választási szakértőjét. — A • jelenlegi választási rendszerben az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat a pártokra leadott szavazatok egészítik ki. Ez gyakorlatilag felerősíti a nagyobb pártok esélyeit. Ezt akartuk kikerülni, amikor az úgynevezett kompenzációs listák bevezetésére tettünk javaslatot. Eszerint az egyéni kerületekben leadott, de elveszett szavazatokat összeadva juthatnának szavazataik arányában képviselői helyhez a pártok. Ez a vesztes pártokat segíti, arányosabbá téve a választás eredményét. A kompenzációs szavazatokkal a képviselői helyek 40 százalékán osztozhatnak a jelöltek. — Az önkormányzatok esetében csak egyfordulós választást rendeznének. Ezzel több párt nem ért ezzel egyet, bár az ellenzék ebben a vitában nem egységes. — Tapasztalataink szerint az eddigi választások azt igazolAz Országgyűlés Külügyi Bizottsága zárt ülésen hallgatott meg három nagykövet-jelöltet, ám egyelőre nem ismeretes, hogy kiket, és melyik külképviselet irányításával bízzák meg őket. A megbeszélésről mindössze annyi tudni, hogy a testület többsége támogatta a jelölteket. A ták, hogy a második forduló nem hoz jelentős változást az első fordulóhoz képest. Ugyanakkor a választópolgárokat néhány hét múlva újra választásra kényszerítjük, másodszorra pedig már sokkal kevesebben mennek szavazni. Az egyfordulós választás, kombinálva a kompenzációs rendszerrel lehetővé teszi, hogy a jelentősebb politikai erők ne szoruljanak ki a politikai életből. — A közvetlen polgármester-választás is eltér az eddigiektől, de minden eddiginél is „újabb" javaslat született a megyei önkormányzatok választásának módjára. — Megyei listán indulhatnak azok a pártok, amelyek elegendő ajánlást gyűjtenek ösz- sze. A megyén belül két lista lesz: egy a tízezer lakosnál népesebb, egy pedig a tízezernél kisebb települések számára. Tételezzük fel, hogy egy megyei közgyűlés 50 képviselőből áll. Mindkét listáról, ez esetben 25-25 képviselő kerül a megyei közgyűlésbe. így biztosítható, hogy a kis településeket ugyanannyian képviseljék, mint a nagyokat. — Hány tagja lehet egy-egy megyei önkormányzatnak? — A legnagyobb képviselő testületé Pest megyének lenne 80 taggal, Borsod megyében 60, a legkisebb megyében pedig 40 tagú ez a testület, mert legalább ennyire van szükség ahhoz, hogy a bizottságok is működni tudjanak. (koós) szabad demokrata Eörsi Mátyás, a testület elnöke elmondta, hogy bizonyos diplomáciai szabályok miatt „nehéz a nyilvánosság tájékoztatása”. Leszögezte: a testület a közeljövőben napirendre tűzi azt az ellenzéki kifogást, amely szerint a Külügyminisztériumban politikai tisztogatás folyik. Ismeretlen jelöltek Kormány-döntésre várnak Jól használható ingatlannyilvántartást A földhivatalok túlterheltek, az ingatlannyilvántartás, bejegyzés lassú és korszerűtlen. Az elkövetkező tíz esztendőben huszonöt milliárd forintra lenne szükség, hogy Magyarország teljes adat- és térképnyilvántartása számítógépes rendszeren naprakészen tükrözze a valós tulajdoni állapotokat. Nem lehet elárverezni? Az egészségbiztosítás legnagyobb adósa maga az állam Kétszáz milliárdos kintlévőség — Üres kasszák, hasznavehetetlen ingatlanok Az Európai Unió négy éves PHARE programja keretében két éve megkezdődött a földhivatalok számítógépesítése. Az első ütemben tizenkilenc megye több mint 110 körzeti földhivatalában már számítógépre kerültek az ingatlannyilvántartás szöveges adatai, ám a bejegyzések mellé a megújult térképéket is be kellene „rajzolni” a komputerekbe. Ennek infrastrukturális hátterét biztosítaná a PHARE program második üteme. A leköszönő kormány utolsó döntései között szerepelt egy nemzeti kataszteri célprogram kidolgozása. Hodobay-Böröcz András, a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosa az ezzel kapcsolatos munkálatokról elmondta: — Egyelőre keressük azokat a belső és külső anyagi forrásokat, amelyek hosszabb távon, az igények rangsorolásának figyelembevételével, lehetővé tennék az állami földmérési alaptérképek számítógépre vitelét. Mivel ezek a térképek az agrár, az ipari, az infrastrukturális, a belügyi, a környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a honvédelmi tárcák számára is nélkülözhetetlenek, kézenfekvőnek látszik, hogy az érintett tárcák összefogásával, anyagi támogatásával készüljenek el. Az önkormányzatok erejükhöz mérten szívesen áldoznának a térképi alapok létrehozására; Pécs, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Balatonfűzfő önkormányzata például már felajánlotta, hogy anyagi támogatásként átvállalná a reá háruló költségek a felét. A kormányzat infrastruktúra programja, az OMFB által koordinált Térinformatika Nemzeti Program is cselekvésre ösztönözné az önkormányzatokat, hiszen ha maguk is részt vállalnak a megvalósításból, akkor központi támogatásra számíthatnak. Az OMFB már 25 településsel kötött támogatási szerződést az ingatlannyilvántartás térképes információs rendszerének kiépítésére. 25 milliárd forint kellene a teljes programhoz, erre azonban a belső anyagi források aligha elegendőek. Szükség volna tőkeerős külföldi partnerek bevonására is, de ez az út kormányzati felhatalmazás és garancia nélkül aligha járható. A földművelésügyi tárca által készített nemzeti kataszteri programjavaslatot október közepén tárgyalja a kormány. Ha zöld utat kap a szaktárca javaslata, akkor 10-15 év alatt elkészülhet Magyarország modern, komputeres, minden igényt kielégítő kataszteri térképhálózata. Kedvezőtlen döntés esetén kiépül ugyan a PHARE program segítségével az ingatlan nyilvántartás számítógépes technikai hálózata, ám a feldolgozott információk híján gyakorlatilag működés- képtelen lesz a rendszer. A számítóépek ott állnak majd minden tisztviselő asztalán, csak éppen nem fogják bekapcsolni, mivel az aktákat úgyis az irattárból kézzel kell majd kikeresniük... Újvári Gizella A társadalombiztosítás ösz- szes kinnlévősége 182,4 milliárd forint, ennek 29 százalékát a felszámolás alatt lévő vállalatok adóssága teszi ki. A tb a hitelezők rangsorában „törvényesen” csupán az ötödik helyen áll, a felszámolási eljárásoknál előbb a sorban előttük lévők követeléseit elégítik ki. így, mire rájuk kerülne a sor, többnyire már üres a vállalatok kasszája. A végeredmény, hogy kinnlévősé- geiknak csupán csekély hányadához, mindössze 15-20 százalékához jutnak hozzá — tudtuk meg Árendás Lászlóné- tól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár behajtási főosztályának helyettes vezetőjétől. S bár nagyon régen szorgalmazzák, hogy a csődtörvény erre vonatkozó pasz- szusán módosítsanak az illetékesek, javaslataikat eddig még nem vették figyelembe. — A korábban készpénzben be nem fizetett sok milliónyi járulékot pótolhatják az adósoktól a tartozás fejében „átvett” ingatlanok, gépek? — A járulék tartozások behajtásának valóban nem ez a legjellemzőbb módja. Ahhoz, hogy mondjuk egy vállalati üdülőből vagy használt gépekből pénzhez jussunk, azokat előbb értékesítenünk kell. Már pedig erre sem szakembereink, sem megfelelő csatornáink nincsenek. — Látnak más megoldást? — Tulajdonképpen zsákutcában vagyunk, hiszen a megközelitőleg kétszáz milliárdos kinnlévőségéből a gazdálkodó szervezetek tartozása „csak” 122 milliárd forint. Nagyon sokkal tartozik maga az állam: a MÁV 19,5 milliárdos tartozásának kiegyenlítéséről a MÁV Rt és a társadalombiztosítás között már javában folynak a tárgyalások, de a többi állami cég is inkább nekünk nem fizet. Úgy gondolják, az állam tulajdonát úgysem árvereztethetjük el. Ki tudja? Egyszer talán meg lehetne próbálni... R. Papp Ágnes
