Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-01 / 178. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 1., hétfő A forint születésnapján Az infláció krónikása Nemzeti Bank világszínvonalon A Magyar Nemzeti Bank tájékoztató tevékenysége egyre inkább megközelíti a fejlett piacgazdaságokban működő jegybankok színvonalát - állapította meg az MNB felkérésére készült vizsgálatának jelentésében a Burson Marstel- ler Budapest Kft. A cég által készített felmérés megkérdezettjei emellett bizonyos területeken a tájékoztatás javítását várják az MNB-től. Az MNB februárban kiírt tenderének győzteseként a világ egyik legnagyobb kommunikációs ügynökségének budapesti irodája a lakosság véleményét kérte ki a jegybank tájékoztató munkájáról. Vadkender Zalában is Több mint 500 kilogramm indiai vadkendert foglalt le a rendőrség Zala megyében. A kábítószer a zalai Szentkoz- madombja és a Zalatárnok között fekvő, közel félszáz négyzetméternyi ültetvényről származott, melyet Vasváry Károly az Egyesült Államokból nemrég hazatelepült 63 éves magyar-amerikai állampolgár „művelt meg” külföldi alkalmazottaival együtt. A rendőrség 39 külföldi állampolgárt állított elő, Vasváryt és egy amerikai állampolgárságú társát pedig őrizetbe vette. Ivanyenko Magyarországon Felhasználható-e Oroszország hazánkkal szemben fennálló adósságállománya arra, hogy magyar cégek orosz állami vállalatokban szerezzenek tulajdonrészesedést - ez volt a témája azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Alekszandr Ivanyenko, az Orosz Föderáció Állami Vagyonügynökségének első elnökhelyettese folytatott a héten magyar kormányzati és gazdasági vezetőkkel. A tárgyalások során szóba került, hogy az egyeztetések megkönnyítése érdekében mindkét országban kormány-meghatalmazottat kell kinevezni. 1946. augusztus 1-jén ért véget „minden idők” legnagyobb magyar inflációja, és vezették be az új, értékálló pénzt, a forintot. Arra azonban már kevesebben emlékeznek, hogy az infláció második felében kialakult egy sajátos cserekereskedelem, melyben a pénzforgalom mellett (vagy egyre inkább helyett) árut csak más áruért lehetett kapni, illetve néhány árufajta (például zsír, tojás) vette át a pénz általános csereeszköz funkcióját. Családi emlékeim között magam is őrzök egy ilyen pénzgyűjteményt, melyet még édesapám (aki cipész .kisiparos volt Tabon) állított össze. Azonban a gyűjteménynél is értékesebb számomra az a feljegyzés, amelyet ő írt a bankjegyeket elválasztó lapok hátára. E feljegyzések egy része a pénzek címleteit magyarázza. Az egymilliárdnál még világos volt, hogy az ezermillió pengő. De 1946 tavaszán megjelent a „millpengő”. Tízezer millpengő 10 milliárd pengőt jelentett, az egymillió millpengő egybilliót, az egymilliárd millpengő ezerbillió pengőt. Júniusban már a „b.pengő”-re került sor. A „tízezer b.pengő” tízezer billiót, a százezer b.pengő százezer billió pengőt jelentett. Az elért legnagyobb címlet az „egymillió b.-pengő” volt, ami 1 trillió pengőnek felelt meg. E címleteket számjeggyel már nem is írták rá a pénzekre, hiszen például az „egymillió b.-pengő” leírásához az 1-es után 18 nullát kellett volna írni. Az infláció viszonylag kezdeti szakaszában egy leértékelési folyamattal próbálták fékezni a pénzromlást. Az újságokban 1945 decemberében megjelent egy rendelet, mely szerint a következő naptól csak azok a bankjegyek voltak érvényesek, melyek első oldalának jobb felére egy kis bélyeget ragasztottak. A címleteknek megfelelő színű bélyegecskéket a postákon és pénzintézetekben lehetett megvenni — a címletek háromszorosáért. Ez azt jelenEgy régi és egy új forint tette, hogy például egy felbélyegzett tízezer pengős gyakorlatilag 40 ezer pengőbe került. Ezzel az intézkedéssel egy nap alatt mindenki elveszítette az otthon, vagy a bankban őrzött pénzének háromnegyed részét. Amikor már a billiós nagyságrendnél jártak a bankjegy címletek, az állam a „közadók, közüzemi díjak és egyéb szolgáltatások ellenértékének lerovására” bevezette az „adópengőt”. Az adókat és egyéb díjakat adópengőben állapították meg, s befizetni a bankjegyszerű „adójegy”-gyel lehetett. Áz adópengő sima pengőértékét naponta állapították meg, illetve emelték. A feljegyzések másik része leírja, hogy a kialakult árakat már nem lehetett nyomon követni. Például egy cigaretta 10- 20 milliárd pengő volt, egy pár csirke 200-500 billió, egy liter bor 100-300 billió pengőt ért. Emiatt pénzért egyre kevésbé lehetett bármit is megvenni. A városi családok összeszedték a családi ékszereket, féltve őrzött ágyneműket, ruhaféleségeket, a városban még kapható iparcikkeket, és ezekkel leutaztak falukra, hogy ott élelmiszerekre cseréljék azokat. A csere fordított irányba is kialakult: egy-egy parasztember (vagy inkább asszony), felpakolt egy batyunyi élelmet, s azt bevitte a közeli városba elcserélni. Később egyesek,foglalkozász- szerűen kezdtek cserélni: falun felvásárolták az élelmet, városban az iparcikkeket, ezeket a lakásukban vagy más alkalmas helyen gyűjtötték össze, hogy később nagyobb haszonnal adják tovább. Az ilyen „feketé- zést”, „árurejtegetést” szigorúan büntették. Elkövetőjét letartóztatták és internálták, a készleteket elkobozták. A kibontakozó cserekereskedelemben sajátos cserearányok alakultak ki. Néhány jellegzetes példa édesapám feljegyzéseiből: 1 kg levelesdohány 1 mázsa búza; 1 pár cipő 3 mázsa búza vagy 8-10 kg zsír vagy 80-100 kg liszt. Egy kenyérsütés a péknél 1 tojás; 1 kg talpbőr a bőrös üzletben 4-6 kg zsír vagy 40-60 kg liszt. 1 liter bor 8 kg búza vagy 12 kg kukorica. Egy méter tűzifa (itt a „m” nem hosszúság, hanem űrmérték!) 1 múzsa búza vagy 10 kg zsír. 1 kg hús 8 kg búza vagy 10 kg kukorica. „Később bejött a tojás- és zsírvaluta” — írja. Mindent csak tojásért vagy zsírért lehetett kapni. A piacon 1 liter tej 3 tojás; 1 pár csirke 30-40 tojás. A boltban 1 méter női ruhaanyag 20-30 tojás. A futballmeccsre a belépő 1 tojás, a táncmulatságra 2 tojás. A tojást a vasútállomáson a jegyért is elfogadták. Tabról Budapestre egy vasúti jegy 70-100 tojásba került. A feljegyzés az alábbiakkal fejeződik be: „1946. augusztus 1-től bevezették a forintot. Megszűnt a csere. Mindent lehet pénzért kapni — most viszont pénz nincs.” Az új pénznek hetekre, hónapokra volt szüksége ahhoz, hogy bekerüljön a gazdasági élet vérkeringésébe. Például szeptember elején kellett visszautaznunk a középiskolába, de öt hét alatt még nem gyűlt össze annyi forintunk, Fiogy az útiköltségre, a szeptemberi szállás- és kosztpénzre, s a szokásos tanéveleji kiadásokra elég legyen. Egy ismerős tisztviselő családtól kellett 100 forintot kölcsönkérnünk, ők ugyanis a szeptember elsejei fizetésüket már forintban kapták meg. Rácz Jenő Nyugati exportra termel a kaposvári gyár Bérmunka a Masterfilben A svájci gépsorok mellett nyáron sincs megállás Fotó: Csobod Péter A Masterfil Rt. nyolcvan százalékban exportra termel. A gyár számára a leggazdaságosabb együttműködési forma a bérmunka. Az elmúlt időszakban az ilyen megrendelések az üzemben több mint a tízszeresére emelkedtek. A gyár vezetői a hírek szerint nem létszámleépítésen, hanem munkásfelvételen gondolkodnak. Jelenleg busz- szal még Nagyatádról is hozzák a dolgozókat, hogy az üzemben a szabadságolás alatt is zavartalan legyen a termelés. — Az árversenyt nehéz állni az ukrán, román és távol-keleti cégek ostromával szemben — mondta dr. Bodosi Tamás igazgató. — Ezért úgy döntöttünk, hogy inkább a többtízéves tapasztalat és a szakértelem adta előnyöket próbáljuk kihasználni. Olyan termékek gyártásába kezdünk, amelyet máshol — kellő hozzáértés híján — nem vállalnának. A külöleges fonalak között van, amelyikbe fekete, esetleg kék poliészter-szálat, vagy vékony fémcsíkot szőnek. Áz igazgató szerint a nyugat-európai textilipar visszahúzódásával az igényesebb fonalak gyártására jó esélye van a magyar textilipari cégeknek. Csakhogy a divatot követni nem egyszerű dolog, ahhoz profi gyártmánytervezőkre és marketingesekre van szükség. A divatot ugyanis a nyersanyaggyártóknak megelőzni, és nem követni kell. Öt éve már, hogy a kaposváriak egy ottani gyár komplett berendezéseit megvásárolták Svájcban. Az akkor vett gépek még mindig modernnek számítanak a szakmában és ez nyújt a cégnek hatalmas előnyt ahhoz, hogy különleges fonalat készítsenek. Ehhez természetesen a nyugatiak által követelt szigorú MEO-rendszer is tartozik. Talán ezeknek a minőségi előírásoknak köszönhető, hogy a kaposvári fonalra egyre nagyobb az érdeklődés. B. Zs. F élig kész kamarák Kilenc agrárosztály Somogybán Márciusban sürgető viták kereszttüzében megszületett a kamarai törvény. Azóta országszerte megalakultak a tizenegy tagú előkészítő bizottságok, hogy október 30-ig megteremtsék a feltételeket a kamarák megalakulásához. Dr. Exner Zoltán, az Agrárkamara somogyi ügyvezető igazgatója, az új agrárkamara ideiglenes szervező bizottságának elnöke. — Az előkészületekre szánt időnek éppen a felénél tartunk. Az új kormány agrárprogramja igen jelentős szerepet szán az állami feladatok munkamegosztása tekintetében az agrárkamaráknak. így kétszeresen is jelentősége van annak: hol tart Somogy a végrehajtással? — Ez a nagyon várt törvény arra jó, hogy megadta az esélyt az önszerveződésre, ám tele van ellentmondással. Óriási szerepet szán például a vidéknek, a mezőgazdasági bizottságoknak, de csak a mezőgazdasági vállalkozókat kötelezi tagságra, kizárja a kistermelőket. Mezőgazdasági bizottságot viszont ott lehet alakítani, ahol a faluban legalább tíz bejelentett vállalkozó van. Somogybán jó, ha egy faluban akad három. — Tulajdonképpen ki a kistermelő? — Azok, akik áfa kompenzációt kapnak. Például, aki meghízlal és értékesít száz hízót, miért ne lehetne kamarai tag, miért ne részesülhetne ugyanabból az információból, szolgáltatásból, védelemből, mint a vállalkozó?! Ehhez viszont szükséges lenne, hogy az Apeh-től megkapjuk a szükséges céginformációt. A titokvédelem miatt, eddig nem sikerült ehhez hozzájutni. Hozzáteszem: megyénkben a községi, a városi jegyzői hivatalok készséggel segítettek; ők többnyire megadták azt, hogy kinek van nyilvántartott vállalkozói igazolványa. — Nagy gond az is, hogy ennek a márciusi törvénynek nincs végrehajtási utasítása. — Ennek hiányát mindenki szenvedi az előkészítés során. Sem adatokat, sem pénzt nem kapunk. — Társadalmi munkában, végülis hol tart, mit tett a somogyi agrárkamara előkészítő bizottsága? — A 11 tagú bizottságunk már induláskor elkészítette ügyrendjét, ütemtervét, konkrét személyre szólóan megszabott feladatokkal, felelősséggel. A tagjegyzék elkészítése érdekében több levélben fordultunk a PM-hez, és kaptunk udvarias válaszokat: ha a főhatóságok megegyeznek, kapunk az Apeh-től információt. Felkértük az FM megyei hivatalát, hogy a falugazdász hálózaton keresztül segítsenek: minél több kistermelő kerülhessen a kamarai körbe. Ne csak hat-nyolcszáz mezőgazdasági vállalkozó, hanem, legalább ötezer termelő élvez- Fíesse Somogybán a kamarai tagság előnyeit. Emellet egy sor jelzést küldtünk „felfelé” a törvény módosítására vonatkozóan. Fontosnak tartjuk pél- dáúl, hogy egy szervezet ne csak egy kamarai osztálynak lehessen tagja. Ha egy gazdálkodó jelentős gabonatermelő, de mellette tehenészettel is foglalkozik, miért ne képviseltethetné magát mindkét osztályba?! Nem tartjuk jónak azt sem, hogy a termelő az agrárkamarához, a felvásárló, a feldolgozó pedig a kézműves kamarához tartozzék. — Az agrárkamara végülis milyen területet „fog át”? — Négy fő feladata a piac- szabályozás, az oktatás- kutatás, az információ, és a szak- tanácsadás. Ezen belül, az új agrárporgramnak megfelelően egy sor állami feladatot kell ellátni. Az előkészítés során a lehetséges 12 osztályból eddig Somogybán 9-ről született döntés. Lesz: gabonatermelési, ipari- és egyéb növény- termelési, kertészeti- és szőlészeti, szarvasmarha, sertés, kis- és egyéb állattenyésztési, erdő- és vadgazdálkodási, szakképzési-, oktatási-, kutatási, valamint műszaki-, és anyagi ellátási osztály. A sajátos megyei, regionális feladatok és adottságok határozzák meg majd a további három osztály kialakítását. — Egy szervezet létrehozásához pénz is kell. — A törvény a megalakuláshoz és a működtetéshez költségvetési forrásokat helyezett kilátásba. Július 11-ig mi ösz- szesen 1 millió forintot kaptunk. Egyébként Somogynak 6 5 millió forintra lenne szüksége a kamara megalakításához, és 3 millió forintra ra a folyamatos működtetéshez. — Kevés a pénz, módosításra szorul a törvény, nincs végrehajtási utasítás. Mi lenne most a legfontosabb ahhoz, hogy október végére életképes kamarák szülessenek? — Valójában hármas, nagy akadályt kellene egymással párhuzamosan átugorni. Döntően fontos, hogy az alakuláshoz nélkülözhetetlen információs adatokhoz jussunk, legyenek anyagiak ezek feldolgozásához és végül feltétlenül módosítani kell a törvényben levő ellentmondásokat. Vörös Márta Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai nettó vételi kötv. árfolyam % 1994. július 29. nettó eladási felh. kamat árfolyam % % 1994.07.29. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,50 100,00 16,60 1994/B 95,34 95,71 10,69 26,80 1995/A 87,69 88,51 13,79 26,70 1995/B 86,92 87,81 12,06 26,70 1995/C 94,32 94,78 8,53 26,80 1995/F 91,79 92,48 1,26 26,80 1995/G 93,24 94,00 18,86 26,80 1995/H 92,58 93,40 17,20 26,80 1996/A 82,74 84,19 9,63 25,80 1996/B 88,25 89,27 9,01 26,70 1996/C 87,93 88,98 8,10 ' 26,70 1996/F 86,67 87,84 3,50 26,60 1996/H 96,17 97,41 7,19 26,60 1997/C 80,96 82,45 6,99 25,80 1997/D 99,50 100,30 14,25 — 1997/E 99,50 100,30 9,02 1997/H 96,30 98,12 4,32 25,80 1977/J 99,50 100,30 2,49 1998/A 99,50 100,10 9,51 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. 1 >
