Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-03 / 180. szám
I 2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. augusztus 3., szerda A Átvették a hatalmat Az Umar Avturhanov vezetése alatt álló Csecsenföldi Ideiglenes Tanács tegnap, bejelentette, hogy megfosztja tisztségétől Dzsohar Dudajev elnököt és átveszi a hatalmat. Az ellenzéki tanács rendelete érvénytelennek nyilvánította Dudajev minden eddigi intézkedését és felfüggesztette az elnök által felállított hatalmi szervek tevékenységét. Szakadás az • • Udvfrontban A legnagyobb algériai ellenzéki párt, az illegalitásban működő Iszlám Üdvfront bejelentette, hogy szakadás történt a szervezet vezetőségében. A FIS vezetőségének két tagját felmentették, mert a még szélsőségesebb szervezetekkel való egyesülés mellett foglaltak állást. Az üdvfront közleménye bejelentette: eltávolították a 12 tagú vezetőségből a washingtoni illetőségű Anvar Haddamot és Ahmed Zavit, a Belgiumban élő akadémikust. Berlusconi zuhanása Az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi zuhanó népszerűségéről tanúskodik a legfrissebb olaszországi közvélemény-kutatás. Az olaszoknak jelenleg csupán 21,4 százaléka szavazna Berlusconira, ha közvetlenül választhatna kormányfőt. A legutóbbi hasonló felmérés során, februárban Berlusconi „tetszési indexe” 33,4 százalék volt. Az olaszok közül sokan kiábrándultak a márciusi választásokon fölényes győzelmet szerző Berlusconiból, mert megkísérelte megkötni a korrupciós ügyeket felgöngyölítő ügyészek kezét. A kolera áldozatai Továbbra is tizedeli a mandai menekülteket a kolera- és a vérhasjárvány a zaire-i Gomában lévő menekülttáborban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint eddig már 22 ezren estek áldozatul a járványnak, és naponta csaknem ezren vesztik életüket. Eddig 44 ország válaszolt a Ruanda megsegítésére szervezett genfi ENSZ-konfe- rencia felhívására. Gyakorolták a bombázást Nem titkoltan a bagdadi rezsim figyelmeztetéséül szolgált az a demonstratív bombázási gyakorlat, amelyet az amerikai légierő két B-52-es hadászati bombázója hajtott végre tegnap egy kuvaiti lőtéren, az iraki határ közelében. Az óriásgépek egyenesen amerikai támaszpontjukról repültek a sivatagi gyakorlótér fölé, ahol kis magasságból 54 bombát dobtak le, összesen csaknem 13 tonnányi robbanóanyaggal. Lőtték a szakadárokat A muzulmán irányítású bosnyák kormányhadsereg erői tegnap kíméletlenül tovább lőtték az Északnyugat- Boszniában elterülő bihaci katlanban általuk bekerített mintegy 500 szakadár muzulmán állásait. A többségében muzulmánokból álló 5. hadtest a hét végén kerítette be Pecig- radnál Fikret Abdic lázadó vezér katonáit. A megyei prefektus megnyugtatta a kolozsváriakat Próbaásatás Mátyás előtt Tegnap reggel megkezdték Kolozsvár Fő terén a régészeti próbaásatást. Az RMDSZ helyi szervezete, az egyházak képviselőinek, valamint az Erdélyi Nemzeti Múzeum igazgatójónak jelenlétében elindított munkálatok rendben zajlanak le. Kolozsvárott nyugalom van, a magyar szervezet nem tervez semmilyen tiltakozó megmozdulást, hiszen Gri- gore Zanc megyei prefektus és a múzeum igazgatója biztosította a kolozsváriakat: a munkálatok nem tesznek kárt a tér arculatában, nem érintik a Mátyás-szoborcsoportot vagy a Szent Mihály templomot. A próbaásatás egy kisméretű munkagödör. Ha találnak tudományos szempontból értékelhető leleteket, akkor a gödröt betonlappal és földdel fedik le további intézkedésig, ha nem bukkannak semmire sem, akkor a gödröt visszatemetik. Mátyás király lovasszobra előtt egyelőre csend van és nyugalom Fotó: Nagy Miklós A magyar külpolitika iránya nem változik (Folytatás az 1. oldalról) Kovács László hangsúlyozta: a külpolitika három fő irányvonala ezután is a fejlett országok integrációs szervezeteihez való kapcsolódás előmozdítása, a szomszédokkal való viszony rendezése, illetve a határokon túli magyarság védelme lesz. A külpolitikát csak racionális elemek jellemzik majd: elvetik a küldetéstudatot, a történelmi sérelmek és érdemek felemlegetését, illetve a pártpolitikai megfontolásokat. Kovács leszögezte: a három irányvonal egyenrangú, egyiket sem lehet a másik alá rendelni. A nyugati integrációról szólva kijelentette: szó sincs az Európai Unióval kötött társulási szerződés felülvizsgálatáról, a cél annak továbbfejlesztése. Egyrészt fel kell készíteni a magyar lakosságot a tagságra, és el kell érni, hogy a majdani népszavazáson minél többen igent mondjanak. A diplomaták feladata lesz, hogy az EU-or- szágokban javítsák mielőbbi csatlakozásunk politikai feltételeit. Jelenleg ugyancsak csak Németország és Nagy- Britannia támogatja egyértelműen az Unió kiterjesztésének gondolatát, míg a többi tagállamnak általában fenntartásai vannak. A miniszter ugyanakkor esélyt lát arra, hogy 1996- ban megkezdődjenek a konkrét tárgyalások a csatlakozásról, az ezredfordulóig pedig hazánk elérje a teljes jogú tagságot. A NATO-hoz fűződő viszonyra kitérve Kovács László úgy vélekedett: nem valószínű Magyarország közeli csatlakozása az Észak-Atlanti Szerződéshez, mivel egyfelől erre hiányzik az akarat a NATO tagállamok részéről, másrészt Magyarország - többek között a hadsereg technikai színvonalát tekintve nem kompatibilis még a szervezettel. A szomszéd országokkal kapcsolatban elmondta: a kormány az alapszerződéseket nem célnak, hanem eszköznek tekinti. Hozzátette: a szomszéd országok nem tudják elképzelni a normális viszonyt az említett szerződések nélkül. Az alapszerződéseket nem lehet megkötni a határok sérthetetlenségének garantálása nélkül, ugyanakkor tartalmazniuk kell a kisebbségek jogainak rendezését is - jelentette ki Kovács. A szerződések szövegét egyeztetni fogják a határon túli magyar kisebbségek szervezeteivel, csakúgy, mint a hazai nemzetiségekkel. A miniszter közlése szerint az Országgyűlés külügyi bizottságán belül az alapszerződésekkel foglalkozó hatpárti albizottságot hoznak létre. A szomszédos országokkal való viszony rendezése nemcsak gazdasági és belpolitikai érdek, de Magyarország nemzetközi megítélésében is jelentős szerepet játszik - szögezte le a miniszter. A magyar kisebbségek ügyében a számukra nyújtandó segítséget emelte ki Kovács László, mondván: támogatni kell polgárosodásukat, oktatásukat, kulturális értékeiket. A magyar szervezetek közvetlen anyagi támogatását átláthatóvá és demokratikussá akarja tenni a • kormány. A diplomáciai karban történő személycserékről szólva a tárca vezetője elmondta: 22 magyar nagykövetség és misszió élén történik váltás. Öten maguk mondtak le, nyolc diplomatát még a régi kormány hívott haza. Az új követségi vezetők egyébként valameny- nyien karrierdiplomaták - mondta Kovács. Augusztus 5-i Nemzetközi Békenap kaposvári programja íí.OftNemzetközi Gyermekrajz-kiállítás megnyitása a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal aulájában. 11.15: „Közép-európai párbeszéd” című előadói konferencia a regionális együttműködés lehetőségeiről, a kisebbségek híd szerepéről. Külföldi és hazai politikusok, közéleti személyiségek felszólalásai. 14.30. Koszorúzás. 16.00. Zsarátnok Együttes koncertje Kaposváron, a sétáló utcában, a Somogy Megyei Múzeum előtti téren. 17.30: Spilberg: Schindler listája című film vetítése Kaposváron a Művész Moziban (belépés ingyenes). 20.00: Lehotka Gábor orgonaestje Kaposváron a Nagyboldogasszony templomban (belépés ingyenes). 21.00. Gyertyagyújtás a háborús áldozatok emlékére Kaposváron, a Nagyboldogasszony templom előtti téren. Megnyitja: Prof. Köteles György, a Magyar Békeszövetség elnöke, dr. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke, az Alpok-Adria Munkaközösség elnöke, Szabados Péter, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere. Csurkin figyelmeztet Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes, Jelcin elnök boszniai ügyekben illetékes különmegbízottja kijelentette, hogy Moszkva kedvező választ vár a boszniai szerbektől a nemzetközi ösz- szekötő csoport boszniai rendezési tervére. A boszniai szerbek jobban teszik, ha nem húzzák tovább az időt — mondta. Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Oroszország a „pozitív várakozás” álláspontjára helyezkedett a genfi béketerv ügyében. Moszkva szerint a nemzetközi összekötő csoport területi felosztási terve elég részletesen kidolgozott és kiegyensúlyozott. Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Van-e védelem? A lassan gördülő gépkocsiból hirtelen lövések dördültek el: a belfasti utcán sétáló két protestáns lelkész holtan rogyott össze. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ír Köztársasági Hadsereg hétfőn bejelentett öt pokolgépes merényletterve vaklármának bizonyult. Iránban azonban tűzharcban tudták csak elfogni azt, akit a Meshed város szentélyében júniusban végrehajtott, 26 áldozatot követelő robbantással gyanúsítanak. A Buenos Aires-i terrormerénylet ügyében pedig még mindig tart a vád- és cáfolatsorozat, mint ahogyan a zsidó intézmények elleni támadások, s a nyomukban bevezetett biztonsági intézkedések is változatlanul izgalomban tartják a brit fővárost — és a világot. Egyetlen nap hordaléka? Valóban megdöbbentő, hogy csupán a hétkezdet jelentései közt tallózva hány, a nemzetközi terrorizmussal összefüggő hírrel kell találkozni. Meglehet persze, mostanában azért vagyunk érzékenyebbek mi, magyarok is az erőszak, az értelmetlen pusztítás ilyen és hasonló ügyeire, mert a közelmúlt emlékezetes esetei, a szegedi, a parlamenti és a Mátyás-templomi detonációk miatt magunknak is szembesülnünk kellett a terror hazai megjelenésével. Lehet-e egyáltalán tenni valamit? Elvégre (Interpol ide, titkosszolgálati együttműködés oda) pusztán rendőri módszerekkel sem a vallási, sem a politikai fanatikusok kezét nem lehet lefogni, szélsőségesek, az erőszak taktikáját választók mindig voltak, s lesznek is. A terror okait, mozgatórugóit kell hát felszámolni — hangzik a jószándékú javaslat, ám a realitások azt mutatják: az esetek nagy részében ez sem köny- nyebb feladat. Mindez persze aligha ad felmentést a biztonságért felelős szakértőknek, politikusoknak. Az esélyek, lehetőségek nem ígérnek túl sokat, még sincs más kiút, mint a nemzetközi kooperáció, az erők összefogása — igaz, megtorlás helyett inkább a megelőzésre, felderítésre helyezve a hangsúlyt. Belenyugodni a támadásokba? Megkísérelni együttélni a politikai terrorral? Nyilvánvalóan ez lenne a legveszélyesebb és a legdrágább a világ számára. Számunkra is. 2030-ban 8,5 milliárdnyian leszünk A magyar népesség csökkenése várható A Föld lakóinak a száma 2030-ban eléri a 8,5 milliárdot, de a növekedés a földrészek között meglehetősen aránytalan lesz — állapítja meg a nemzetközi pénzintézet közzétett előrejelzése. A tanulmány szerint tehát mintegy 50 százalékos lesz a Föld népességének a növekedése. Afrikában azonban 116 százalékkal, Ázsiában 47 százalékkal, Közép- és Dél-Amerikában pedig 51 százalékkal lesznek többen mint most. Észak-Amerikában csak 24 százalékos népességnövekedés várható az elkövetkező 35 esztendőben. Európa lakosságának a száma pedig gyakorlatilag változatlan marad, hiszen 1 százalékos növekedéssel lehet csak számolni. A földrész néhány államában ráadásul népességcsökkenést jósolnak a Világbank szakértői. Ezek: Németország (9,1), Olaszország (8,1), Magyarország (7,9), Spanyolország (3,6) és Belgium (2,7). Szlovákia sürget — A szlovák kormány tegnap azzal vádolta meg Budapestet, hogy vonakodik aláírni azt az egyezményt, amelynek alapján visszatoloncolhatnák Magyarországra az onnan Szlovákiába áramló több ezer illegális bevándorlót. Pittner elmondta, hogy mivel Magyarország és Szlovákia között nincs érvényben toloncegyezmény, a Németországból kitoloncolt menekültek végállomása Szlovákia. — Azt reméltük, hogy az új kormány beiktatása után Magyarország is aláírja majd az egyezményt — mondta a szlovák belügyminiszter. Munkatársakat keresünk a SOMOGYI HÍRLAP kézbesítésére, Fonyód területén A kézbesítő feladata, hogy az újságot reggel eljuttassa előfizetőinkhez, beszedje az előfizetési dijakat és új előfizetőket szerezzen a SOMOGYI HÍRLAP-nak. Ezért a munkáért teljesítményarányos díjazással biztos egzisztenciát kínálunk. Feltételeink: megbízhatóság és pontosság. A felvételnél örömmel vennénk azok jelentkezését is, akiknek e téren már vannak tapasztalataik. A jelentkezéseket a következő címre kérjük sürgősen eljuttatni: MOLNÁR GÉZA, Balatonlelle, Rákóczi u. 204. Telefon: 85/354-528 (52521) ♦ t
