Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-23 / 197. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. augusztus 23., kedd A vagyonadóról is tárgyalt az egyeztető tanács Csiszolódik a koalíció Kérdőjelek Bajnok Zsolt kommentárja Csak a vagyonadóról van szó? Semmi kétség: vége a belpolitikai uborkaszezonnak. Horn Gyulának a vagyonadó esetleges bevezetéséről szóló bejelentése olyan vihart kavart, mintha már bennjárnánk a politikai főszezon kellős közepén. Koraszülött polémia? A miniszterelnök nyilván tudta, hogy a vagyonadó gondolatának megemlítésével is érzékeny húrokat penget. Ez az adófajta ugyanis a szociális feszültségek enyhítésének és a gazdaság egyidejű élénkítésének ellentmondásos és roppant bonyolult problémáját érinti. A vagyonosodó vállalkozói szféra nyilván nem fölélni, hanem befektetni akarja jövedelmét, s ezzel a gazdaság vérkeringése fölgyorsul. Az elvonás viszont e folyamatot lassítja vagy éppen gátolja, a befolyó összegek pedig szociális kiadások forrásai lehetnek. Ám a Horn Gyula vázolta koncepció egyelőre valóban nem több mint fölvetés, amelyből nem olvasható ki a lényeg: milyen léptékű vagyonosodást, azaz milyen kört milyen mértékben adóztatna meg az állam? Úgy tetszik tehát, hogy valójában még nincs is miről vitázni. Mi a vihar valódi oka? A tényleges politikai ütközőpont nem az, hogy legyen-e vagyonadó vagy sem. Sokkal inkább az: egy ilyen fajsúlyú lépést, szándékot hogyan lehet, kell vagy ajánlatos előkészíteni? A szabad demokrata koalíciós társ érthetően az előzetes konzultáció hiányát nehezményezi, start attól, hogy ígért partneri pozícióiból az MSZP fokozatosan kiszorítja. A négy ellenzéki párt ugyan „hivatalból” kontrázza a kormányzó párt törekvéseit, de ellenkezését ezúttal az az aggály is erősíti, hogy a tájékozatlan és jelentéktelen statiszta szerepét osztja ki rá a túlsúlyos kormányzat. A vagyonadó körüli véleményeltéréseket tehát még nem a „mit”, hanem a „hogyan” dagasztja viharrá? Ez azonban nem jelenti azt, hogy az MSZP vagy személy szerint Horn elintézheti azzal, minden csoda három napig tart. Mert a politizálás stílusa, demokratizmusa nemcsak a partnerek és politikai ellenfelek, hanem a közvélemény magatartását is döntően befolyásolja. Nem olyan régen voltak, s nem olyan soká lesznek a választások, hogy erről bárki elfeledkezhetne. Betegség és a kockázat ellenére A pápa szarajevói látogatásra készül Akasi Jaszusi Belgrádban Tegnap délután Belgrádba érkezett Akasi Jaszusi, az ENSZ főtitkárának délszláv ügyekben megbízott képviselője. A japán politikus megérkezése után azonnal tárgyalásokat kezdett Slobodan Milosevic szerb elnökkel. A megbeszélések fő témája a kritikussá vált boszniai helyzet. Az ENSZ főtitkár követe korábban Páléban tárgyalt a boszniai szerbek vezetőivel, akik megerősítették, hogy jelenlegi formájában nem fogadják el a nemzetközi összekötő csoport által előterjesztett rendezési tervet. Új kormány Hollandiában Hétfőn Hágában letette az esküt Beatrix királynő előtt Hollandia új kormánya. A 14 tagú kabinet élén az 55 éves Wim Kok eddigi miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter áll. Elődje, a kereszténydemokrata Ruud Lubbers 12 éven át töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. A kormány egyeztetések eredményeként, három és fél hónappal a májusi választások után alakult meg. Három párt alkotja a koalíciót: a szocialista irányzatú Munkapárt a miniszterelnöki poszton kívül négy, a jobboldali liberális párt öt, a baloldali liberális párt pedig négy miniszteri tárcához jutott. Kurd tüntetés Párizsban Tegnap hajnalban összetűzések voltak a francia fővárosban a Pompidou központ előtt, kurd tüntetők és a rendfenntartó erők között. A kurdok követelték a török kormánytól, hogy hagyjon fel a kurd nép elleni irtóhadjárattal és felszólították a francia kormányzatot: járjon közbe a török kormánynál, hogy szüntesse be a Kur- disztánban folyó háborút. Késő este a tüntetőkhöz több százan csatlakoztak. A rendőrség közbelépése után heves összetűzések robbantak ki. Hat rendőr könyebben megsérült. A kurd tüntetők két gépkocsit felborítottak és felgyújtottak, egy kirakatot bezúztak. A rendőrség 190 kurdot őrizetbe vett. Ellenzéki tüntetés Moszkvában Általános politikai sztrájkra vonatkozó felhívások hangzottak el a kommunista és nacionalista ellenzék által szervezett moszkvai tüntetésen. 'Jelcin elnök szélsőséges ellenzékének vezéralakjai, Szazsi Umala- tova, a szovjet parlament örökös elnöke, Viktor Anpilov az Orosz Kommunista Munkáspárt vezetője és sokan mások az ellenzék összefogását szorgalmazták a puccs évfordulóján. A kommunisták mellett ott voltak a Vlagyimir Zsiri- novszkij vezette szélsőséges nacionalisták képviselői is. Menekültáradat Boszniából Hétfőre hatvan ezerre nőtt a Nyugat-Boszniából menekülni szándékozó muzulmánok száma, azonban a horvát hatóságok továbbra sem engedélyezik, hogy az ország területére lépjenek a kormányhadsereg elől menekülő polgárok. A menekültáradat azután indult meg, miután a boszniai kormányhadsereg elfoglalta a lázadók központját, Velika Kla- dusát. A menekültek jelenleg a horvátországi szerb krajinában tartózkodnak, s Zágráb bejelentette, a szarajevói kormánynyal egyetértésben azon lesz, hogy a polgárok visszatérjenek eredeti lakóhelyükre. (Folytatás az 1. oldalról) A koalíciós egyeztető tanács napirendjén szerepeltek a parlamenti munka indításával kapcsolatos feladatok: az önkormányzati törvény, Házszabály tárgyalásának technikája. A jövő évi költségvetés és az idei pótköltségvetés készítése során felvetődött, elsősorban technikai kérdések és a médiatörvényről folyó ötpárti eszmecsere. Ez utóbbi jogszabály szöveg-tervezetének egy részét a tanács tagjai kézhez kapták, az ebben foglaltakkal kapcsolatosan a tanács ülésén szóba került néhány politikai jellegű kérdés is, ezekről azonban az SZDSZ elnöke nem kívánt részleteket közölni. Horn Gyula miniszterelnök augusztus 20—i iváncsai kije(Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Köztársaság elnöke az alpbachi kilences csúcstalálkozón magyar újságíróknak elmondta, hogy Kovác elnök viszont a később rögzítendő budapesti látogatásáról hazatérőben vesz részt a másik, a Pácin-Nagy- kövesd határátkelőhely megnyitásán. Két másik megbeszélésének jelentőségét az adta, hogy mind Roman Herzog német, mind Luigi Scalfaro olasz államfővel most volt alkalma először találkozni. Mindkét államfőt tájékoztatta a magyar- országi politikai és gazdasági helyzetről, az elsőbbséget élvező célkitűzésekről. Ezzel kapcsolatban mindkét államfőtől támogatást kért Magyarország Európai Uniós csatlakozásához. Szavai szerint Roman Herzog a német politikusoktól már megszokott megértést tanúsította a magyar kérés iránt. Scalfaro olasz államfőnek Göncz elmondta, hogy Magyarországon örömmel vennék, ha Olaszország ismét felelevenítené korábbi érdekAz 1939-ben, Velika Kla- dusa közelében született Ab- dic először a sikeresen tevékenykedő Agrokomerc veérzi- gazgatójaként vált ismertté szűkebb környezetebén, ám az igazi ismertséget a kereskedelmi cég váltóbotránya hozta meg: Abdicot és társait azzal vádolták, hogy mintegy 900 millió dollár értékű hamis váltót hoztak forgalomba, s ezzel „ellenforradalmi módón aláásták a szocialista önigazgatási rendszert”. A váltókibocsátást senki sem tagadta, azonban Abdic és a független megfigyelők is azt állították, hogy az egész per a túlságosan nagy befolyásra szert tett vállalatigazgató eltávolítását célozza. Abdic vallomásainak, és a politikai elit belső leszámolásainak eredményeképpen több mint száz köztársalentése, amelyben egyfajta vagyonadó bevezetését helyezte kilátásba, szintén szóba került a testület tanácskozásán. Az MSZP és az SZDSZ vezetői abban egyetértettek - mondta el Pető Iván -, hogy nem a koalíciós egyeztető tanács feladata erről az adófajtáról vitát folytatni, hanem a kormányé. A tanács elé a téma csak akkor kerülhet, ha a kormányon belül nézetkülönbség van a szocialisták és a szabaddemokraták között. A koalíciós egyeztető tanács abban egységes volt, hogy a hétvégihez hasonló vitákat a jövőben szerencsés lenne elkerülni. A miniszter- elnök mindazonáltal fenntartotta véleményét, hogy elképzeléseit nyilvánosan is lődését a közép-európai térség iránt. Szó volt még a magyar-olasz barátsági szerződésről, amelyet Budapesten már ratifikáltak, Rómában azonban ez még várat magára. Az olasz államfő biztosította Göncz Árpádot, hogy ennek csak technikai okai vannak. Ami a német államfőt illeti, ő sajtóértekezleten is megerősítette magyar újságírók kérdésére országának azt a szándékát, hogy a német elnökség alatt igen hatékony támogatást nyújt a kelet-közép-euró- pai országok felvételi ügyének. Herzog ezenkívül kérdésre válaszolva szeptember 10-ét jelölte meg magyarországi látogatásának időpontjául: mint elmondta, a határnyitás ötödik évfordulójának ünnepségein vesz részt és találkozik ismét Göncz Árpáddal. Göncz aThomas Klestil osztrák államfővel folytatott beszélgetésén kifejtette: Magyarország nagy reményeket fűz- Ausztria EU-tagságához és meggyőződése, hogy az sági és szövetségi politikus kényszerült a távozásra, s az ügybe még az akkori jugoszláv alelnök, Hamdija Posde- rac is belebukott. A per részleteit vizsgáló Helsinki Föderáció azt állapította meg, hogy az Abdic-per valójában a bosznia-hercegovinai fő politikai klánok hatalmi harcának a része volt, s az igazgatót csak áldozati báránynak szemelték ki. Abdicot, akit a per kezdetekor, 1987 közepén letartóztattak, 1989 végén engedték ki a börtönből, ahova annak ellenére sem kellett visszamennie, hogy 1990 januárjában — első fokon — négy év börtön- büntetésre ítélték. Abdic később úgy nyilatkozott, hogy az ügy a feledés homályába merült, s végül minden érdekelt nyilvános megbocsátásban részesült. megfogalmazhatja. A szabaddemokraták ezzel szemben azt hangoztatták, hogy nem tartják szerencsésnek, ha gazdaság- vagy szociálpolitikával kapcsolatos ötleteket vezető politikusok koalíciós egyeztetés nélkül fogalmaznak meg, mert „ez versengést indíthat el a két párt között, hogy melyiknek milyen ötlete van.” Az ülés után Szekeres Imre — Pető Iván tájékoztatása szerint — úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a koalíciós mechanizmus révén ez a nézetkülönbség enyhül és a két párt „összecsiszolódik”. Ezt reméli az SZDSZ elnöke is. A tanács következő ülésére - a működési rendjének megfelelően - a jövő héten kerül sor. osztrákok híd szerepe, amiről Klestil elnök most ismét beszélt, kölcsönös előnyöket tartogat, hiszen Ausztria nemzetközi elismertségét is javítja. Göncz Árpád kitért az alpbachi találkozón szereplő néhány témára. Mint mondotta, felvetődött az elnökök között a biztonság kérdésével kapcsolatban egy olyan nemzetközi egyezmény szükségessége, amelyik tartalmazza a térség egészére érvényes normákat. Ezek alapján a konfliktusok rendezhetőek lennének — mondotta és kiemelte, hogy ezeket az elveket mindenkinek számonkérhetően be kellene tartania. Magyarország felajánlotta, hogy házigazdája lesz a következő, a Li- tomysl-csúcstalálkozóhoz hasonló közép-európai államfői találkozónak — közölte Göncz Árpád. Mint mondotta, nincs még meg a pontos helyszín és szeretne valamelyest változtatni a lebonyolításon is: több idő kellene a kétoldalú megbeszélésekre, és a rendezvénynek jót tenne, ha zártabb lenne. A népszerű igazgatót az ítélet napján ismét megválasztotta vezérigazgatónak a koldusbotra jutott Agrokomerc üzemi tanácsa és pártbizottsága. Ekkor úgy tűnt, hogy minden rendbejött, hiszen Ad- bic — Alija Izetbegovic legközelebbi munkatársaként — sikeresen szerepelt az 1990 novemberében rendezett boszniai választásokon és a Demokratikus Akciópárt második embereként bekerült a köztársaság elnökségébe is. Amikor 1992 áprilisában Bosznia-Hercegovina az önállósodás mellett döntött, s ezt követően napokon belül kirobbantak a szerb-muzulmán harcok, Abdic jelentős szerepet vállalt a szarajevói laktanyák és a repülőtér szerb blokádjának feloldásáról folytatott tárgyalásokon. Mindig Izetbegovic oldalán szerepelt, s úgy tűnt, teljes a harmónia a két vezető között. A szakításra 1993 közepén került sor, amikor úgy tűnt, hogy a világ teljesen magára A pápa szeptember 8-ra tervezett szarajevói békeküldetését nemcsak a háborús veszélyek megnövekedése, hanem a pápa egészségével kapcsolatos kételyek is bizonytalanná tették. A pápa, aki vasárnap délben szabadtéri misét pontifikáit több mint 10 ezer híve előtt az észak-olaszországi Valle d’Aostában, nagyon fáradtnak látszott, csak nagy nehézségek árán tudott felmenni a lépcsőn — írják terjedelmes beszámolóikban az olasz újságok. Karadzic boszniai szerb vezér után vasárnap Jovan methagyta a muzulmánokat, s belement abba, hogy háromfelé osszák az egykori jugoszláv tagköztársaságot. Abdic a horvát-szerb terv elfogadása mellett volt, s kijelentette, hogy mindenféle javaslatot meg kell vizsgálni. Azt is hangsúlyozta, hogy szülőföldje, a nyugat-boszniai bihaci körzet beleunt a harcokba, s már csak azok a muzulmán vezetők akarnak harcolni, akik már biztos helyre, külföldre menekítették családtagjaikat. Egy ideig úgy tűnt, hogy az elnökség többsége Abdic mellé áll, azonban Izetbegovic és Ejup Ganic végül diadalmaskodott a „szakadá- rok” fölött. Abdic ekkor egy időre eltűnt, s csak szeptemberben jelent meg, amikor bejelentette a „Nyugat-boszniai Autonóm Körzet” megalapítását. A szerbek, akiknek kapóra jött a szakítás, s felhasználták a körzetet a krajinai, boszniai és szerbiai területek közötti kapcsolattartása, természetesen ropolita, a szerb ortodox egyház vezetője is megpróbálta elijeszteni II. János Pált, hangsúlyozva a háború kockázatait. A Vatikán hangsúlyozza, hogy a bizonytalansági tényezők ellenére a szarajevói látogatás előkészületei folynak, a pápa Aosta-völgyi nyaralása közben intenzíven tanul szerb-horvátul, s naponta közel 2 kilométeres gyalogsétát tesz a hegyekben. A Vatikánban tanulmányozzák az „új elemeket” és várják az ENSZ véleményét, melynek meghallgatása után mondják ki a végső szót. a lázadó mellé álltak, s amikor kitörtek a muzulmán belhar- cok fegyverrel és tüzérséggel is támogatták a „nyugat-boszniai elnököt”. Egy ideig úgy látszott, hogy Abdic „állama” életképes lehet, azonban ahogy erősödött a szarajevói kormányhadsereg, úgy vált egyre reménytelenebbé a lázadók helyzete. A kegyelemdöfést az utóbbi hetek harcai adták meg: a kormányerők Velika Kladusába szorították vissza Abdicot, s a zendülő katonák százszámra adták meg magukat, vagy menekültek szerb ellenőrzés alatt lévő területekre. Abdic utolsó és talán önmaga számára is megmosolyogtató javaslata az volt, hogy Nyugat-Boszniát — a mostari példához hasonlóan — helyezzék nemzetközi védelem alá. S miután — ahogyan azt várni lehetett — nem érkezett válasz a segélykérésre, a kormányhadsereg elfoglalta a nyugat-boszniai várost. Határátlekőkről, EU-csatlakozásról, barátsági szerződésről a Göncz Árpád négy tárgyalása Alpachban A lázadók parancsnoka elmenekült az országból Fikret Abdic tündöklése és bukása Fikret Abdic, a lázadó nyugat-boszniai enklávé parancsnoka állama összeomlása után elmenekült, s ez valószínűleg azt jelenti, hogy az üzletemberként induló majd politikussá, és végül lázadóvá vált „nyugat-boszniai államfő” végleg eltűnik Bosznia-Hercegovina politikai és gazdasági színpadáról. 4
