Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-19 / 195. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 1994. augusztus 19., péntek Önkormányzati törvény és csomagelőkészítés Polgármester-jelöltek, választás és fordulók Dr. Lamperth Mónika: A törvénymódosításokkal szeretnénk tisztább viszonyokat teremteni (Folytatás az 1. oldalról) Az őszi választások előtt azokat a korrekciókat kell elvégezni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy tudják az ön- kormányzatok, illetve az ön- kormányzatok vezetői, hogy mire is vállalkoznak. Ezt a második csomag követi, amely hosszabb munkát, előkészületet igényel. Ez foglalkozik például az önkormányzati gazdálkodással, a finanszírozással kapcsolatos kérdésekkel, és 1995 december végéig készíti majd el a parlament. A törvényelőkészítő apparátusi munka jó ütemű. A Belügyminisztérium elkészítette ezeknek a törvényeknek Dr. Lamperth Mónika a normaszöveg szerinti módosított változatát. Az Alkotmányt, az önkormányzati törvényi és a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt érintő változások az ötpárti egyeztetésen már túl vannak. Az én információim szerint augusztus végén lesz az a kormányülés, amely megtárgyalja ezeket az előterjesztéseket, és ezt követően kerül majd a parlament asztalára. Egyfordulós? — Mennyiben lesz más ez a mostani, késő őszi választás, mint a négy évvel ezelőtti volt? — Előszöris: egyfordulós választást akarnak a kormányzó pártok. Ennek oka kettős. Az egyik: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a második fordulóra mindig kevesebben mennek el a választópolgárok, s nincsen változás az első választáson megnyilvánuló választói akarat és a második forduló eredménye között. Ha a választói akarat az első fordulóban precízen megnyilvánul, akkor minden józan érv amellett szól, hogy nem kell tartani második fordulót. Jelentős változás az is, hogy a polgármestereket közvetlenül választják majd az állampolgárok. Tapasztaltam az elmúlt négy évben, hogy azok a polgármesterek, akik szót tudtak érteni a település polgáraival, és úgy dolgoztak, hogy az emberek számára szemmel látható az eredményük, vagyis tudnak, akarnak tenni a településért — függetlenül attól, hogy milyen párthoz kötődnek —, számíthatnak a szavazatokra. Úgy gondolom, hogy ilyenkor a helyes az, ha lehetőséget biztosítunk, hogy párttól függetlenül, közvetlenül válasszák meg a polgár- mestert. — Tehát előnnyel indul az a polgármester, akinek van múltja és eredményeket tud felmutatni. — A polgármester vagy az a személyiség, akinek eredményei vannak. Ez egy településen lehet akár tekintélyes pedagógus, orvos vagy bármilyen szakmájú ember, ha az eddigi életútjával, munkájával bizonyította: tud tenni a közösségért, vannak elképzelései és tisztességes. Viszonytisztázó — Az 1990-ben megalkotott törvényben ellentmondásos a polgármester és a testület, a polgármester és a jegyző viszonya. — A törvénymódosításokkal szeretnénk ebben a tekintetben tisztább viszonyokat teremteni, és világossá tenni azt, hogy a testület és a település politikai vezetője a polgármester, aki a munkát irányítja. A hivatali apparátus vezetője viszont a jegyző, és a hivatali munkában, valamint az önkormányzati testületi munka előkészítésében, a hatósági munkában a jegyző vezetői jogosítványai egyértelműen megjelennek. — Sok vita folyt a főállású és társadalmi polgármester státuszáról. Változtat-e ezen a törvény a javaslatok szerint? — Igen, változtat, de hogy pontosan milyen irányú lesz a javaslat, amit a parlament asztalára tesznek, azt most nem tudom megmondani, mert ez az egyik kérdés, amelyben viták vannak. Ki fizeti a polgármestert? — Milyen viták? — A kormányprogram azt mondja, hogy a háromezer lé- lekszám alatti településen lehet főállásban is, társadalmi megbízatásban is ellátni a polgármesteri tisztséget. Ennél nagyobb lélekszámú településen kötelező a főállás, hiszen egy nagyobb településen már olyan intézményi struktúra, infrastruktúra van, amelynek a működtetéséhez nagyobb odafigyelés kell. Szükség van tehát egy főállású polgármesterre. A vita gyakorlatilag arról szól, hogy a kis településen ki döntse el, hogy főállású legyen a polgármester vagy társadalmi. Praktikus érvek szólnak amellett, hogy a település dönthessen erről akkor, amikor választ. Magyarul: a polgármesterjelölt mondja meg a választási kampány során, hogy főállásban vagy mellékállásban akarja-e ellátni ezt a tisztséget. Az állampolgárok voksából majd kiderül, hogy nekik melyik jelölt a szimpatikusába Van egy olyan elképzelés is, hogy a háromezer lakos alatti településeken a megválasztását követő alakuló ülésen nyilatkozik arról a polgármester, hogy főállásban akarja ellátni vagy tiszteletdíjasként. Ez a döntése négy évre szól. A magam részéről ezt a megoldást tartom jónak. — Somogyi példák bizonyítják, hogy meglehetősen sok konfliktus forrása volt az, hogy az orvosból tiszteletdíjas polgármester lett. Közben ugyanis praktizált, és így létrejött az az elég furcsa állapot, hogy a saját munkáltatója volt a polgár- mester. így az orvos elleni panaszt csak az orvos-polgármesternél lehetett előterjeszteni. — A törvénytervezetben szerepel, hogy a polgármester nem lehet a saját önkormányzatánál intézményvezető, illetve olyan közalkalmazott, aki a vezetői megbízatását a testülettől kapja. Magyarul: nem lehet a saját munkáltatója. Úgy tudom, van egy-két jelenleg funkcionáló polgármester, akit ez az új összeférhetetlenségi ok majd érint. — Magyarán: az orvosnak abba kell hagynia a praktizá- lást, ha polgármester akar lenni? — Azon a településen, ahol őt munkáltatná az önkormányzat. Iskola volt az önkormányzat — Az önkormányzati választásokig még Kaposvár önkormányzati képviselője is dr. Lamperth Mónika. Ugyanakkor Kaposvár MSZP-listán megválasztott országgyűlési képviselője is. Mit hozott a parlamenti képviselőnek az önkormányzati képviselői múlt? — Aki önkormányzati képviselő volt négy évig, az megtanult „kicsiben”, települési szinten politizálni, megtanulta a különböző érdekeket értelmezni. Azt, hogy hogyan kell készülni egy testületi döntésre, hogyan kell részt venni egy település életének irányításában. Ezeket az ismereteket jól kamatoztathatja országgyűlési képviselőként. A Kaposváron szerzett tapasztalataimat jól tudom hasznosítani. A továbbiakban is nagyon szeretnék támaszkodni azokra a szakemberekre, kollégákra, helyi politikusokra, akiket itt megismertem. Ők a végrehajtói azoknak a törvényeknek, amelyeket a parlament alkot, és ha ők azt mondják: itt valamilyen zavar van, ez a törvény ezért vagy azért nem sikerült jól, akkor ezekre a véleményekre oda kell figyelni. Szeretnék is odafigyelni ezekre a jövőben is. — Köszönöm a beszélgetést. Kercza Imre 1995 végére elkészíthető Bővebb lesz és pontosabban fogalmaz az új alkotmány Dr. Vastagh Pál: Érdemibb beleszólást a törvényelőkészítésbe a szakmai és civil szervezeteknek — Az igazságosságot teljes értelemben és abszolút mértékben eddig még egyetlen társadalomnak sem sikerült megvalósítania. De nagyon fontos, hogy egy demokratikus kormány törekedjék rá — mondta dr. Vastagh Pál. Az igazságügyminiszter szerint a társadalmi konfliktusokat, az érdekösszeütközéseket véglegesen nem lehet megszüntetni, de jó törvényekkel, a jogszabályok gondos előkészítésével oldani lehet a társadalmi csoportok, rétegek között feszülő, lappangó érdekellentéteket. A törvénynek mindenkor találkoznia kell a társadalom igazságosság-igényével is, ehhez azonban csak úgy tud közel kerülni, ha a jogalkotás menetébe bevonja a társadalmi szervezeteket, civil szerveződéseket és érdekképviseleteket. Az igazságügyi tárca vezetőjével a hazai jogrendszer hiányosságairól, a készülő új alkotmányról és az előkészítés alatt álló legfontosabb törvényjavaslatokról beszélgetünk. — Egy országnak nemcsak jó gazdaságpolitikára, hanem működőképes döntéshozatali rendszerre is szüksége van. Márpedig az elmúlt esztendőkben igen sok bírálat érte a törvényhozás színvonalát. Ön szerint hol szorul tökéletesítésre a hazai jogalkotás gyakorlata? — Elsősorban a törvényelőkészítés stádiumában. Ennek érdekében a jövőben érdemibb beleszólási lehetőséget kívánunk biztosítani már az előkészítés során is a szakmai és civil szervezeteknek. Ez egyértelműen konszenzuson alapuló jogalkotási és kormányzati politikát feltételez. Fontosnak tartom, hogy az elkövetkező években a parlament elé kerülő törvényjavaslatok gazdasági elemzésekkel, indoklásokkal, megalapozott pénzügyi prognózisokkal egészüljenek ki. S ha már a hazai jogalkotás tökéletesítéséről esett szó, mindenképpen ide sorolnám: jogrendszerünket az Európai Unió jogrendszeréhez kell igazítani. — A megalkotásra váró jogszabályok közül melyeknek szán elsőbbséget az új kormány? — Erre a kérdésre most még nem tudok válaszolni, mert az 1994. második félév törvényalkotási menetrendjét várhatóan csak augusztus végén tárgyalja a kormány, és ebben más tárcák is szerepet kapnak majd. Vannak azonban olyan jogszabályok, amelyeknek az előkészítéséért mi felelünk. Ezek közül kiemelném a jogalkotásról, az államtitkárok és a miniszterek felelősségéről szóló, az ügyészség, az ügyészek szolgálati viszonyát rendező jogszabályok előkészületeit. Belátható időn belül — a következő félévben — kerülne sor az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról és az Alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítások beterjesztésére is. — A kormányprogram szerint 1995 végére el kell készíteni az új alkotmányt. Hol tart ez a munka? Egyáltalán: szükség van új alkotmányra? — Az új alkotmány előkészítésére 27 tagú parlamenti bizottság jön létre; ebbe a pártok parlamenti erőviszonyaiknak megfelelően delegálhatják majd képviselőiket. Nem zárkózunk el attól sem, hogy az egyes pártok a számukra biztosított helyek felére külső szakértőket ültessenek. A bizottság létrehozásának előkészületei már elkezdődtek. Kétségtelenül szükség van egy új alaptörvényre, amely elképzeléseink szerint a korábbihoz képest kibővül, szövege pontosabbá válik, és bizonyos fejezetei — például az önkormányzatokról, az emberi jogokról, a köz- igazgatásról szóló rendelkezések — a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest részletesebben megfogalmazódnak. Szeretnénk, ha az alapos szakmai-tudományos Dr. Vastagh Pál előkészítést követően politikai egyetértés, nemzeti konszenzus alakulna ki az alkotmány tervezetéről. Megítélésem szerint ha feszített tempóban is, de a kormányprogramban megjelölt határidő betartható. 1995 végén az ország lakossága az urnák elé járulhat és szavazhat az új alkotmányról. Újvári Gizella
