Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-19 / 195. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 1994. augusztus 19., péntek Önkormányzati törvény és csomagelőkészítés Polgármester-jelöltek, választás és fordulók Dr. Lamperth Mónika: A törvénymódosításokkal szeretnénk tisztább viszonyokat teremteni (Folytatás az 1. oldalról) Az őszi választások előtt azokat a korrekciókat kell el­végezni, amelyek szüksége­sek ahhoz, hogy tudják az ön- kormányzatok, illetve az ön- kormányzatok vezetői, hogy mire is vállalkoznak. Ezt a második csomag követi, amely hosszabb munkát, elő­készületet igényel. Ez foglal­kozik például az önkormány­zati gazdálkodással, a finan­szírozással kapcsolatos kér­désekkel, és 1995 december végéig készíti majd el a par­lament. A törvényelőkészítő apparátusi munka jó ütemű. A Belügyminisztérium elkészí­tette ezeknek a törvényeknek Dr. Lamperth Mónika a normaszöveg szerinti mó­dosított változatát. Az Alkot­mányt, az önkormányzati tör­vényi és a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt érintő változások az ötpárti egyeztetésen már túl vannak. Az én információim szerint augusztus végén lesz az a kormányülés, amely megtár­gyalja ezeket az előterjeszté­seket, és ezt követően kerül majd a parlament asztalára. Egyfordulós? — Mennyiben lesz más ez a mostani, késő őszi vá­lasztás, mint a négy évvel ezelőtti volt? — Előszöris: egyfordulós választást akarnak a kor­mányzó pártok. Ennek oka kettős. Az egyik: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a második fordulóra mindig kevesebben mennek el a választópolgárok, s nin­csen változás az első válasz­táson megnyilvánuló válasz­tói akarat és a második for­duló eredménye között. Ha a választói akarat az első for­dulóban precízen megnyilvá­nul, akkor minden józan érv amellett szól, hogy nem kell tartani második fordulót. Je­lentős változás az is, hogy a polgármestereket közvetle­nül választják majd az állam­polgárok. Tapasztaltam az elmúlt négy évben, hogy azok a polgármesterek, akik szót tudtak érteni a település polgáraival, és úgy dolgoz­tak, hogy az emberek szá­mára szemmel látható az eredményük, vagyis tudnak, akarnak tenni a településért — függetlenül attól, hogy mi­lyen párthoz kötődnek —, számíthatnak a szavaza­tokra. Úgy gondolom, hogy ilyenkor a helyes az, ha lehe­tőséget biztosítunk, hogy párttól függetlenül, közvetle­nül válasszák meg a polgár- mestert. — Tehát előnnyel indul az a polgármester, akinek van múltja és eredménye­ket tud felmutatni. — A polgármester vagy az a személyiség, akinek ered­ményei vannak. Ez egy tele­pülésen lehet akár tekinté­lyes pedagógus, orvos vagy bármilyen szakmájú ember, ha az eddigi életútjával, munkájával bizonyította: tud tenni a közösségért, van­nak elképzelései és tisztes­séges. Viszonytisztázó — Az 1990-ben megalko­tott törvényben ellentmon­dásos a polgármester és a testület, a polgármester és a jegyző viszonya. — A törvénymódosításokkal szeretnénk ebben a tekintet­ben tisztább viszonyokat te­remteni, és világossá tenni azt, hogy a testület és a tele­pülés politikai vezetője a pol­gármester, aki a munkát irá­nyítja. A hivatali apparátus ve­zetője viszont a jegyző, és a hivatali munkában, valamint az önkormányzati testületi munka előkészítésében, a ha­tósági munkában a jegyző ve­zetői jogosítványai egyértel­műen megjelennek. — Sok vita folyt a főállású és társadalmi polgármester státuszáról. Változtat-e ezen a törvény a javaslatok sze­rint? — Igen, változtat, de hogy pontosan milyen irányú lesz a javaslat, amit a parlament asz­talára tesznek, azt most nem tudom megmondani, mert ez az egyik kérdés, amelyben vi­ták vannak. Ki fizeti a polgármestert? — Milyen viták? — A kormányprogram azt mondja, hogy a háromezer lé- lekszám alatti településen le­het főállásban is, társadalmi megbízatásban is ellátni a pol­gármesteri tisztséget. Ennél nagyobb lélekszámú települé­sen kötelező a főállás, hiszen egy nagyobb településen már olyan intézményi struktúra, inf­rastruktúra van, amelynek a működtetéséhez nagyobb odafigyelés kell. Szükség van tehát egy főállású polgármes­terre. A vita gyakorlatilag arról szól, hogy a kis településen ki döntse el, hogy főállású legyen a polgármester vagy társa­dalmi. Praktikus érvek szólnak amellett, hogy a település dönthessen erről akkor, ami­kor választ. Magyarul: a pol­gármesterjelölt mondja meg a választási kampány során, hogy főállásban vagy mellékál­lásban akarja-e ellátni ezt a tisztséget. Az állampolgárok voksából majd kiderül, hogy nekik melyik jelölt a szimpati­kusába Van egy olyan elkép­zelés is, hogy a háromezer la­kos alatti településeken a megválasztását követő alakuló ülésen nyilatkozik arról a pol­gármester, hogy főállásban akarja ellátni vagy tiszteletdí­jasként. Ez a döntése négy évre szól. A magam részéről ezt a megoldást tartom jónak. — Somogyi példák bizo­nyítják, hogy meglehetősen sok konfliktus forrása volt az, hogy az orvosból tiszte­letdíjas polgármester lett. Közben ugyanis praktizált, és így létrejött az az elég furcsa állapot, hogy a saját munkáltatója volt a polgár- mester. így az orvos elleni panaszt csak az orvos-pol­gármesternél lehetett előter­jeszteni. — A törvénytervezetben szerepel, hogy a polgármester nem lehet a saját önkormány­zatánál intézményvezető, il­letve olyan közalkalmazott, aki a vezetői megbízatását a tes­tülettől kapja. Magyarul: nem lehet a saját munkáltatója. Úgy tudom, van egy-két jelen­leg funkcionáló polgármester, akit ez az új összeférhetetlen­ségi ok majd érint. — Magyarán: az orvosnak abba kell hagynia a praktizá- lást, ha polgármester akar lenni? — Azon a településen, ahol őt munkáltatná az önkor­mányzat. Iskola volt az önkormányzat — Az önkormányzati vá­lasztásokig még Kaposvár önkormányzati képviselője is dr. Lamperth Mónika. Ugyanakkor Kaposvár MSZP-listán megválasztott országgyűlési képviselője is. Mit hozott a parlamenti képviselőnek az önkor­mányzati képviselői múlt? — Aki önkormányzati kép­viselő volt négy évig, az meg­tanult „kicsiben”, települési szinten politizálni, megtanulta a különböző érdekeket értel­mezni. Azt, hogy hogyan kell készülni egy testületi dön­tésre, hogyan kell részt venni egy település életének irányí­tásában. Ezeket az ismerete­ket jól kamatoztathatja or­szággyűlési képviselőként. A Kaposváron szerzett tapaszta­lataimat jól tudom hasznosí­tani. A továbbiakban is na­gyon szeretnék támaszkodni azokra a szakemberekre, kol­légákra, helyi politikusokra, akiket itt megismertem. Ők a végrehajtói azoknak a törvé­nyeknek, amelyeket a parla­ment alkot, és ha ők azt mond­ják: itt valamilyen zavar van, ez a törvény ezért vagy azért nem sikerült jól, akkor ezekre a véleményekre oda kell fi­gyelni. Szeretnék is odafi­gyelni ezekre a jövőben is. — Köszönöm a beszélge­tést. Kercza Imre 1995 végére elkészíthető Bővebb lesz és pontosabban fogalmaz az új alkotmány Dr. Vastagh Pál: Érdemibb beleszólást a törvényelőkészítésbe a szakmai és civil szervezeteknek — Az igazságosságot teljes értelemben és abszolút mértékben eddig még egyetlen társadalomnak sem sike­rült megvalósítania. De nagyon fontos, hogy egy demokra­tikus kormány törekedjék rá — mondta dr. Vastagh Pál. Az igazságügyminiszter szerint a társadalmi konfliktusokat, az érdekösszeütközéseket véglegesen nem lehet meg­szüntetni, de jó törvényekkel, a jogszabályok gondos elő­készítésével oldani lehet a társadalmi csoportok, rétegek között feszülő, lappangó érdekellentéteket. A törvénynek mindenkor találkoznia kell a társadalom igazságos­ság-igényével is, ehhez azonban csak úgy tud közel ke­rülni, ha a jogalkotás menetébe bevonja a társadalmi szer­vezeteket, civil szerveződéseket és érdekképviseleteket. Az igazságügyi tárca veze­tőjével a hazai jogrendszer hiányosságairól, a készülő új alkotmányról és az előkészí­tés alatt álló legfontosabb törvényjavaslatokról beszél­getünk. — Egy országnak nemcsak jó gazdaságpolitikára, hanem működőképes döntéshozatali rendszerre is szüksége van. Márpedig az elmúlt eszten­dőkben igen sok bírálat érte a törvényhozás színvonalát. Ön szerint hol szorul tökéletesí­tésre a hazai jogalkotás gya­korlata? — Elsősorban a törvénye­lőkészítés stádiumában. En­nek érdekében a jövőben ér­demibb beleszólási lehetősé­get kívánunk biztosítani már az előkészítés során is a szakmai és civil szervezetek­nek. Ez egyértelműen kon­szenzuson alapuló jogalko­tási és kormányzati politikát feltételez. Fontosnak tartom, hogy az elkövetkező években a parlament elé kerülő tör­vényjavaslatok gazdasági elemzésekkel, indoklásokkal, megalapozott pénzügyi prog­nózisokkal egészüljenek ki. S ha már a hazai jogalkotás tö­kéletesítéséről esett szó, mindenképpen ide sorolnám: jogrendszerünket az Európai Unió jogrendszeréhez kell igazítani. — A megalkotásra váró jogszabályok közül melyek­nek szán elsőbbséget az új kormány? — Erre a kérdésre most még nem tudok válaszolni, mert az 1994. második félév törvényalkotási menetrendjét várhatóan csak augusztus végén tárgyalja a kormány, és ebben más tárcák is sze­repet kapnak majd. Vannak azonban olyan jogszabályok, amelyeknek az előkészítésé­ért mi felelünk. Ezek közül ki­emelném a jogalkotásról, az államtitkárok és a miniszterek felelősségéről szóló, az ügyészség, az ügyészek szolgálati viszonyát rendező jogszabályok előkészületeit. Belátható időn belül — a kö­vetkező félévben — kerülne sor az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosáról és az Alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítások beter­jesztésére is. — A kormányprogram sze­rint 1995 végére el kell készí­teni az új alkotmányt. Hol tart ez a munka? Egyáltalán: szükség van új alkotmány­ra? — Az új alkotmány előké­szítésére 27 tagú parlamenti bizottság jön létre; ebbe a pártok parlamenti erőviszo­nyaiknak megfelelően dele­gálhatják majd képviselőiket. Nem zárkózunk el attól sem, hogy az egyes pártok a szá­mukra biztosított helyek fe­lére külső szakértőket ültes­senek. A bizottság létrehozá­sának előkészületei már el­kezdődtek. Kétségtelenül szükség van egy új alaptör­vényre, amely elképzeléseink szerint a korábbihoz képest kibővül, szövege pontosabbá válik, és bizonyos fejezetei — például az önkormányzatok­ról, az emberi jogokról, a köz- igazgatásról szóló rendelke­zések — a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest rész­letesebben megfogalmazód­nak. Szeretnénk, ha az ala­pos szakmai-tudományos Dr. Vastagh Pál előkészítést követően politi­kai egyetértés, nemzeti kon­szenzus alakulna ki az alkot­mány tervezetéről. Megítélé­sem szerint ha feszített tem­póban is, de a kormányprog­ramban megjelölt határidő be­tartható. 1995 végén az or­szág lakossága az urnák elé járulhat és szavazhat az új alkotmányról. Újvári Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom