Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-19 / 195. szám
1994. augusztus 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Gazdasági érvek: foglalkoztatás, működőképesség A privatizációról tárgyalnak a somogyi képviselők és az ÁVÜ (Folytatás az 1. oldalról) — A képviselők felelősségének érvényesítése és nem az Állami Vagyonügynökség befolyásolása érdekében tettem ezt a javaslatot — mondta tegnap a Somogyi Hírlapnak dr. Suchman Tamás. Hozzátette: a megyei országgyűlési képviselők készülnek a találkozóra: november 25-ig gyűjtik össze választókörzetükben azokat a javaslatokat, amelyek befolyásolhatják vagy árnyalhatják a privatizációs döntéseket. Ezen a találkozón nem politikai és érzelmi érveket akarnak érvényesíteni. Azt szeretnék a képviselők, ha a konzultáció hozzájárulna ahhoz, hogy a privatizáció köz- gazdasági érvek alapján menjen végbe, úgy, hogy a cégek megőrizzék foglalkoztatási színvonalukat és a működőképességüket. Ennek a találkozónak mindenképpen tárgya lesz a bogiári Borgazdasági Rt, a Somogy Megyei Sütőipari Vállalat, a Dél-dunántúli Gabonaforgalmi Rt és a Kaposvári Húskombinát privatizációja. A balatonboglári Borgazdasági Rt ma az egyetlen olyan cége az ágazatnak, amelyik a privatizációra várva növelte piacait, fejlesztette gazdaságát. Éppen ezért kíséri különös figyelem a privatizációját. Dr. Suchman Tamás hangsúlyozta: Annak kell megkapnia a céget, aki a legnagyobb tőkét hozza, szerződésben vállalja a márkanév megtartását, a 4-5000 család megélhetésének biztosítását, vagyis a foglalkoztatást, és kötelezettséget vállal arra is, hogy a Somogybán megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza. Ezenkívül természetesen a legmagasabb ösz- szegű készpénzt fizeti a privatizációért. Ha ilyen feltételekkel az ÁVÜ és a képviselők tárgyalása előtt akad vásárló, akkor természetesen nem lehet akadálya annak, hogy eladják a BB-t. Dr. Suchman Tamás egyébként parlamenti hozzászólásaiban három éve sürgeti ezeknek az elveknek az érvényesítéséért a privatizációban, általában és konkrétan a bogiári Borgazdasági Rt privatizációjában is. Az eső sem ért sokat az öreglaki tűznél (Folytatás az 1. oldalról) A tőzegtűz oltása rendkívül nehéz. A tőzeg porózus, és óriási mennyiségű vizet elnyel; az öreglaki esetnél — úgy számolnak— legalább 10 ezer köbméter oltóanyagra lenne szükség. Gátolja a munkát az is, hogy ingoványos a terület, laza szerkezetű, így nehezebb tűzoltójárművel, gépjármű-fecskendővel pedig meg sem lehet közelíteni a tűzfészkeket. — A két méter mély területet teljesen el kellene árasztani vízzel — tette hozzá a polgármester. — Ehhez talán csak a Balaton vize lenne elég... Most majdnem öt hektáron területen ég a tőzeg. S ha nem tudják elszigetelni, a közeli harminc hektárnyi fás, bokros területet is veszélyezteti.,. H. M. Díszpolgárokat avattak Bogláron Első alkalommal adták át a Pro Űrbe emlékérmet Balatonboglár első díszpolgárait avatták tegnap a Lengyel-Magyar Barátság Házának nagytermében, a lelkes lokálpatrióta közönség előtt. Dr. Török Sándort, Varga Bélát és dr. Fábián Imrét, az egybegyűltek nevében dr. Kovács Miklós polgármester köszöntötte. S bár a megjelentek majdnem mindegyike személyesen ismeri a három kitüntetettet, a polgármester méltatta példás életük történetét. Az 1936-ban gyakorló állatorvosként Boglárra érkezett dr. Fábián Imre az orosz frontot megjárva tért vissza szeretett városába, s a fonyódi járás főállatorvosaként 1956-ban is „vállalta, amit rászabott a történelem”. A Munka Érdemrend ezüst fokozatának birtokosát 1944. augusztus 18-án a „város tisztelgő polgárai és önkormányzatának kép- viselő-testülete nevében” Pro Űrbe Balatonboglár Emlékéremmel jutalmazták. Dr. Török Sándor orvost 1946 húsvétváró hava sodorta a Balaton-parti községbe, és 31 évig itt dolgozott. Körzeti orvosként oroszlánrészt vállalt — többek közt — a helyi rendelő megépítésében. Orvosi munkáját korábban Semmel- weis-díjjal ismerték el, s most az esős augusztusi délelőttön a már Budapesten élő nyugalmazott orvost Balatonboglár díszpolgárává fogadták. Ugyancsak díszpolgári kitüntetést kapott Varga Béla, akinek Boglárhoz való kötődése 1928-tól datálódik. Aztán sem a háborús menekültek istápolójaként, sem az 1946-os alkot- mányozó nemzetgyűlés kisgazda párti elnökeként, sem a távoli Amerika megbecsült polgáraként nem feledkezett meg erről a kapocsról. Az idős katolikus pap szívén viselte a szeretett Boglár sorsát. „Hálát adok az Istennek, hogy életemben — lehet, hogy utoljára — még itt lehetek” — mondta meghatódva a díszpolgárrá avatását követő percekben az őt és társait hosszú tapssal ünneplő bogiáriaknak. A díszpolgári és a Pro Űrbe emlékérmet, amelyet a város első alkalommal adományozott, Illés Gyúla szobrászművész tervezte. Csíky Kis Erika A Család a parkban A tizennegyedik alkalommal megrendezendő bogiári napok előestéjén, tegnap este 18 órakor dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökhelyettese a városi elöljárók társaságában felavatta Kecskeméti Sándornak „A család” című bronzszobrát. A balatonboglári hajóállomás mögötti vendéghívogató parkban kis dombon áll a kompozíció, amely olyan benyomást kelt a látogatókban, mintha nem is bronzöntet lenne, hanem kövekből volna összerakva. Létrehozója, a nemcsak hazánkban, hanem külföldön is elismert, kaposvári születésű, Németországban élő szobrászművész a tervezett balatonboglári szoborgyűjtemény megalapozásához ajándékozta a városnak a még 1986-ban készült, s eredetileg kerámiába álmodott köztéri szoborkompozíciót. Balatonboglár képvi- selő-testülete örömmel fogadta a felkínált lehetőséget. Az egymásba forrasztott, elválaszthatatlan „Család” jelképes kompozíciója méltó — és remélhetően megbecsült — helyet kapott a Balaton-parti városban. SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete A kenyér íze Annak a kenyérnek most is emlékszem az ízére. Pedig száraz volt, kissé repedezett, mégis jó ízű. Anyám sütötte a mikei malomban őrölt lisztből. Nálunk, a homokon mindig rozslisztből sütötték a kenyeret, mert búza csak any- nyi termett, hogy kalácsnak elég volt. Évek óta készülök, hogy még egyszer megkóstoljam azt a kenyeret. Rozslisztet már nemigen lehet kapni, és a búzalisztet is a pékek igényei szerint keverik, hogy mindig puha, jó illatú, lágy legyen a kenyér. A mikei malmot is régen leszerelték már. Aligha hiszem azt is, hogy esténként (vagy hajnalonként) a pékek félreteszik a kovászt a következő napi kenyérhez. A technológia mást ír elő. Azt gondolom, mindenki őrzi a maga régi kenyerének ízét, s azzal hasonlítja össze az újat. Az új kenyérről augusztus 20-a körül illik megemlékezni. Az ezernyi gonddal küzdő, sok sebet kapott falu az idén is megtermelte a kenyérnek valót. És bármilyen nehézségek árán az ősszel elvetik azt, amelyből jövőre sütünk kenyeret. Ők — a termelők — az új kenyér napján gondolnak már a következő év új kenyerére is. Ezen a nyár végén valahogy több a remény, de a remény mellé megmaradtak a kétségek is. Igaz, hogy az új kormány politikusai nem méricskélik, hogy a magyar gazdaság éppen a gödör mely részén tart, elért-e már az aljára, vagy zuhan még. A tényt veszik számításba. Azt, hogy itt tartunk s innen kell elindulni. A tényhez tartozik a követendő út is, amely nem kedvezményekkel jár, hanem szigorításokat ígér. Energiaár-emelést, adóemelést, dráguló életet. A jóslások helyett a tényeket sorolják, s a tényekből mindenki kiolvashatja a realitásokat. Azt, hogy nem lesz olcsóbb jövőre sem a kenyér, de azt is, hogy azért készültek a programok, hogy legyen. Jusson belőle mindenkinek. Egyszer erre a kenyérre is jó lenne úgy emlékezni majd, hogy jó ízű volt. Nagyatádi bankügyek Tegnap este jó fél órás késéssel kezdődött meg a Nagyatád és Vidéke Takarék- szövetkezet rendkívüli küldöttgyűlése. Összehívását az alapszabály tette szükségessé, mert dr. Horváth Ferenc, a takarékszövetkezet elnöke augusztus eleje óta előzetes letartóztatásban van. A rendőrség vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat ellene eljárást. A tegnap esti küldöttgyűlés feladata, hogy az első félévet mérlegre tegye, s az elnök „akadályoztatása miatt” szükségessé vált személyi ügyeket megoldja. A tanácskozásra fél órás késéssel megérkezett dr. Szőlősi Endréné, az OTIVA, az Integrálódott Takarékszövetkezetek Intézményvédelmi Alapja ügyvezető igazgatóhelyettese. A zárt körűvé nyilvánított tanácskozásról lapzártáig semmi sem szivárgott ki. Az tény, hogy az első félévi munkát dr. Berecz Tamásné főkönyvelő értékelte, aki az elnököt akadályoztatása idején helyettesíti. A Somogyi Hírlap információja szerint előre dolgozott már a jelölőbizottság, hogy a személyi döntéseket alaposan előkészítsék. Több testületi tag lemondott, s valószínű, az elnök helyettesítéséről is gondoskodnak. Víz nincs, ígéret van Szita Károly kezdeményezi a Cseri major javítási költségének megelőlegezését Továbbra sincs vize annak az öt családnak, amely elől már 28. napja elzárták a csapokat Kaposváron, a Cserimajorban. Tegnap Vatulik Imre (az érintettek képviselője) Szita Károly alpolgármesternél járt, akit némi vita után megkövette a panaszosok képviselőjét azért az — lapunkban is megjelent — állításért, miszerint Szita Károly nem elég hatékonyan járt közre ügyük orvoslásában magyarázatként hozzátette: kínszenvedelem az életük víz nélkül. Az alpolgármestertől is megkérdezte: mit tenne, ha harminc napja elzárnák a vizét? Reméli, megérti idegességét. A biztató leveleket, határozatokat egymás után kapják a tisztiorvostól, amelyben már egy lejárt dátum (augusztus 11.) szerepel a helyreállítás napjaként, ám az Agrobörze kft azóta is zárva tartja a csapot. Igaz, a kft tett egy javaslatot, hogy 25 ezer forintért kijavítják a csőtörési hibát és újra lesz víz. Ezt ők nem fogadták el. Szita Károly alpolgármester lapunknak elmondta: kedden kezdeményezi, hogy a közgyűlés előlegezze meg azt a 315 ezer forintot, amelybe a teljes csőcsere kerülne, de most elbizonytalanodott. A 25 ezer forint olcsóbb megoldást kínál, s érthetetlen számára, ezt miért nem fogadják el a lakók. Vatulik Imre szerint azért nem, mert ez a megoldás nem ér semmit. A dombon lévő sorházba ugyanis nem jutna el a víz, így csak potyára dobnák ki a munkanélküli lakók a kevéske pénzüket... Kaposvári piéta Felsőnyéken A Tolna megyei felsőnyék főterén állították fel Kiing József kaposfüredi szobrász- művész II. világháborús emlékművét. A homokszínű siklósi márványból készült, három méter magas alkotás pi- étát és néhány halott katonát ábrázol. Az emlékművet holnap délután öt órakor avatják a tolnai településen. Vért adtak Mezőcsokonyán Eredményes véradást tartottak a vértranszfúziós állomás szervezésében tegnap Mezőcsokonyán. A községből és a szomszédos Bodrogról több mint ötvenen vettek részt. Összesen 20,4 liter vér gyűlt össze a két község véradóitól. Támogatás üdülőknek Az idén nyártól megváltozott a Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában lévő hotelekbe, szanatóriumokba szóló üdülések támogatási rendszere. Az üdülésben részt venni kívánók kereseti igazolás, illetve meghatározott sávok alapján vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Ha a jelentkező legutolsó havi nettó keresete 10 ezer forintnál kevesebb, akkor személyenként heti 5 ezer forint, 10 001-15 ezer forintnyi fizetésnél 4 ezer, 15 001 és 20 ezer között 3 ezer, míg 20 ezer 1 és 30 ezer között 2 ezer, illetve 30 001 és 40 ezer forint közötti havi keresetnél ezer forint a támogatás mértéke. Vállalkozó munkanélküliek A munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatása során júniusban megyénkben újabb 11 főnek lett megállapítva a munkanélküli járadék összegének megfelelő támogatás, akik közül négy a szolgáltatásban, 2-2 az építőiparban, illetve a mezőgazdaságban kívánja megélhetését biztosítani. A havi érintett létszám 72 fő, 11 fővel, illetve 18 százalékkal több mint májusban. Az érintett létszámon belül 37,5 százalék a szolgáltatásban, 31,9 a kereskedelem-vendéglátásban lett vállalkozó, míg a fennmaradó rész szinte azonos mértékben oszlik meg a mezőgazdaság, az építőipar és egyéb tevékenység között. A havi zárólétszám hatvanegy fő az időközben lejáró támogatás befejezése miatt — előző év azonos időszakához képest több mint kétszeres a növekedés. Állattartók kötelezettsége Az a somogyi állattartó, aki igénybe veszi a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap támogatását, több előírást is magára kell vállalnia. Mindhárom faj esetében — szarvasmarha, juh, sertés — a támogatás igénylésekor a tenyészállat tulajdonosának kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a vemhes állatokat leelleti, és 1996. december 31-ig tenyésztésben tartja. Az állat “tulajdonosának a támogatás igénybevételéhez gondoskodni kell a teljes tenyészállat állomány tartós jelöléséről, illetve a tenyésztő szervezet útján való nyilvántartásáról is. (Békés)
