Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-19 / 195. szám

1994. augusztus 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Gazdasági érvek: foglalkoztatás, működőképesség A privatizációról tárgyalnak a somogyi képviselők és az ÁVÜ (Folytatás az 1. oldalról) — A képviselők felelőssé­gének érvényesítése és nem az Állami Vagyonügynökség befolyásolása érdekében tet­tem ezt a javaslatot — mondta tegnap a Somogyi Hírlapnak dr. Suchman Ta­más. Hozzátette: a megyei országgyűlési képviselők ké­szülnek a találkozóra: no­vember 25-ig gyűjtik össze választókörzetükben azokat a javaslatokat, amelyek befo­lyásolhatják vagy árnyalhat­ják a privatizációs döntése­ket. Ezen a találkozón nem politikai és érzelmi érveket akarnak érvényesíteni. Azt szeretnék a képviselők, ha a konzultáció hozzájárulna ah­hoz, hogy a privatizáció köz- gazdasági érvek alapján menjen végbe, úgy, hogy a cégek megőrizzék foglalkoz­tatási színvonalukat és a mű­ködőképességüket. Ennek a találkozónak min­denképpen tárgya lesz a bog­iári Borgazdasági Rt, a So­mogy Megyei Sütőipari Válla­lat, a Dél-dunántúli Gabona­forgalmi Rt és a Kaposvári Húskombinát privatizációja. A balatonboglári Borgaz­dasági Rt ma az egyetlen olyan cége az ágazatnak, amelyik a privatizációra várva növelte piacait, fejlesz­tette gazdaságát. Éppen ezért kíséri különös figyelem a privatizációját. Dr. Such­man Tamás hangsúlyozta: Annak kell megkapnia a cé­get, aki a legnagyobb tőkét hozza, szerződésben vállalja a márkanév megtartását, a 4-5000 család megélheté­sének biztosítását, vagyis a foglalkoztatást, és kötele­zettséget vállal arra is, hogy a Somogybán megtermelt szőlőt felvásárolja, feldol­gozza. Ezenkívül természe­tesen a legmagasabb ösz- szegű készpénzt fizeti a pri­vatizációért. Ha ilyen feltételekkel az ÁVÜ és a képviselők tárgya­lása előtt akad vásárló, akkor természetesen nem lehet akadálya annak, hogy elad­ják a BB-t. Dr. Suchman Ta­más egyébként parlamenti hozzászólásaiban három éve sürgeti ezeknek az elveknek az érvényesítéséért a privati­zációban, általában és konk­rétan a bogiári Borgazdasági Rt privatizációjában is. Az eső sem ért sokat az öreglaki tűznél (Folytatás az 1. oldalról) A tőzegtűz oltása rendkívül nehéz. A tőzeg porózus, és óriási mennyiségű vizet el­nyel; az öreglaki esetnél — úgy számolnak— legalább 10 ezer köbméter oltóanyagra lenne szükség. Gátolja a munkát az is, hogy ingoványos a terület, laza szerkezetű, így nehezebb tűzoltójárművel, gép­jármű-fecskendővel pedig meg sem lehet közelíteni a tűzfészkeket. — A két méter mély területet teljesen el kel­lene árasztani vízzel — tette hozzá a polgármester. — Eh­hez talán csak a Balaton vize lenne elég... Most majdnem öt hektáron területen ég a tőzeg. S ha nem tudják elszigetelni, a kö­zeli harminc hektárnyi fás, bokros területet is veszélyez­teti.,. H. M. Díszpolgárokat avattak Bogláron Első alkalommal adták át a Pro Űrbe emlékérmet Balatonboglár első dísz­polgárait avatták tegnap a Lengyel-Magyar Barátság Házának nagytermében, a lelkes lokálpatrióta közön­ség előtt. Dr. Török Sándort, Varga Bélát és dr. Fábián Imrét, az egybegyűltek ne­vében dr. Kovács Miklós polgármester köszöntötte. S bár a megjelentek majd­nem mindegyike személyesen ismeri a három kitüntetettet, a polgármester méltatta példás életük történetét. Az 1936-ban gyakorló állatorvosként Bog­lárra érkezett dr. Fábián Imre az orosz frontot megjárva tért vissza szeretett városába, s a fonyódi járás főállatorvosaként 1956-ban is „vállalta, amit rá­szabott a történelem”. A Munka Érdemrend ezüst fokozatának birtokosát 1944. augusztus 18-án a „város tisztelgő polgá­rai és önkormányzatának kép- viselő-testülete nevében” Pro Űrbe Balatonboglár Emléké­remmel jutalmazták. Dr. Török Sándor orvost 1946 húsvétváró hava sodorta a Balaton-parti községbe, és 31 évig itt dolgozott. Körzeti orvosként oroszlánrészt vállalt — többek közt — a helyi ren­delő megépítésében. Orvosi munkáját korábban Semmel- weis-díjjal ismerték el, s most az esős augusztusi délelőttön a már Budapesten élő nyugal­mazott orvost Balatonboglár díszpolgárává fogadták. Ugyancsak díszpolgári kitün­tetést kapott Varga Béla, aki­nek Boglárhoz való kötődése 1928-tól datálódik. Aztán sem a háborús menekültek istápoló­jaként, sem az 1946-os alkot- mányozó nemzetgyűlés kis­gazda párti elnökeként, sem a távoli Amerika megbecsült pol­gáraként nem feledkezett meg erről a kapocsról. Az idős kato­likus pap szívén viselte a sze­retett Boglár sorsát. „Hálát adok az Istennek, hogy éle­temben — lehet, hogy utoljára — még itt lehetek” — mondta meghatódva a díszpolgárrá avatását követő percekben az őt és társait hosszú tapssal ünneplő bogiáriaknak. A díszpolgári és a Pro Űrbe emlékérmet, amelyet a város első alkalommal adományo­zott, Illés Gyúla szobrászmű­vész tervezte. Csíky Kis Erika A Család a parkban A tizennegyedik alkalom­mal megrendezendő bogiári napok előestéjén, tegnap este 18 órakor dr. Kolber Ist­ván, a Somogy Megyei Köz­gyűlés elnökhelyettese a vá­rosi elöljárók társaságában felavatta Kecskeméti Sán­dornak „A család” című bronzszobrát. A balatonbog­lári hajóállomás mögötti ven­déghívogató parkban kis dombon áll a kompozíció, amely olyan benyomást kelt a látogatókban, mintha nem is bronzöntet lenne, hanem kö­vekből volna összerakva. Lét­rehozója, a nemcsak ha­zánkban, hanem külföldön is elismert, kaposvári születésű, Németországban élő szob­rászművész a tervezett bala­tonboglári szoborgyűjtemény megalapozásához ajándé­kozta a városnak a még 1986-ban készült, s eredeti­leg kerámiába álmodott köz­téri szoborkompozíciót. Balatonboglár képvi- selő-testülete örömmel fo­gadta a felkínált lehetőséget. Az egymásba forrasztott, elválaszthatatlan „Család” jelképes kompozíciója méltó — és remélhetően megbe­csült — helyet kapott a Bala­ton-parti városban. SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete A kenyér íze Annak a kenyérnek most is emlékszem az ízére. Pedig száraz volt, kissé repedezett, mégis jó ízű. Anyám sütötte a mikei malomban őrölt lisztből. Nálunk, a homokon mindig rozslisztből sütötték a kenyeret, mert búza csak any- nyi termett, hogy kalácsnak elég volt. Évek óta készülök, hogy még egyszer megkóstoljam azt a kenyeret. Rozslisztet már nemigen lehet kapni, és a búza­lisztet is a pékek igényei szerint keverik, hogy mindig puha, jó illatú, lágy legyen a kenyér. A mikei malmot is régen le­szerelték már. Aligha hiszem azt is, hogy esténként (vagy hajnalonként) a pékek félreteszik a kovászt a következő napi kenyérhez. A technológia mást ír elő. Azt gondolom, mindenki őrzi a maga régi kenyerének ízét, s azzal hasonlítja össze az újat. Az új kenyérről augusztus 20-a körül illik megemlékezni. Az ezernyi gonddal küzdő, sok sebet kapott falu az idén is megtermelte a kenyérnek valót. És bármilyen nehézségek árán az ősszel elvetik azt, amelyből jövőre sütünk kenyeret. Ők — a termelők — az új kenyér napján gondolnak már a következő év új kenyerére is. Ezen a nyár végén valahogy több a remény, de a remény mellé megmaradtak a kétségek is. Igaz, hogy az új kormány politikusai nem méricskélik, hogy a magyar gazdaság éppen a gödör mely részén tart, elért-e már az aljára, vagy zuhan még. A tényt veszik számításba. Azt, hogy itt tartunk s innen kell elindulni. A tényhez tartozik a követendő út is, amely nem kedvez­ményekkel jár, hanem szigorításokat ígér. Energiaár-eme­lést, adóemelést, dráguló életet. A jóslások helyett a ténye­ket sorolják, s a tényekből mindenki kiolvashatja a realitáso­kat. Azt, hogy nem lesz olcsóbb jövőre sem a kenyér, de azt is, hogy azért készültek a programok, hogy legyen. Jusson belőle mindenkinek. Egyszer erre a kenyérre is jó lenne úgy emlékezni majd, hogy jó ízű volt. Nagyatádi bankügyek Tegnap este jó fél órás ké­séssel kezdődött meg a Nagyatád és Vidéke Takarék- szövetkezet rendkívüli kül­döttgyűlése. Összehívását az alapszabály tette szüksé­gessé, mert dr. Horváth Fe­renc, a takarékszövetkezet el­nöke augusztus eleje óta elő­zetes letartóztatásban van. A rendőrség vesztegetés és hűt­len kezelés gyanúja miatt foly­tat ellene eljárást. A tegnap esti küldöttgyűlés feladata, hogy az első félévet mérlegre tegye, s az elnök „akadályoz­tatása miatt” szükségessé vált személyi ügyeket megoldja. A tanácskozásra fél órás késés­sel megérkezett dr. Szőlősi Endréné, az OTIVA, az Integ­rálódott Takarékszövetkeze­tek Intézményvédelmi Alapja ügyvezető igazgatóhelyettese. A zárt körűvé nyilvánított ta­nácskozásról lapzártáig semmi sem szivárgott ki. Az tény, hogy az első félévi mun­kát dr. Berecz Tamásné fő­könyvelő értékelte, aki az el­nököt akadályoztatása idején helyettesíti. A Somogyi Hírlap információja szerint előre dol­gozott már a jelölőbizottság, hogy a személyi döntéseket alaposan előkészítsék. Több testületi tag lemondott, s való­színű, az elnök helyettesítésé­ről is gondoskodnak. Víz nincs, ígéret van Szita Károly kezdeményezi a Cseri major javítási költségének megelőlegezését Továbbra sincs vize annak az öt családnak, amely elől már 28. napja elzárták a csa­pokat Kaposváron, a Cserima­jorban. Tegnap Vatulik Imre (az érintettek képviselője) Szita Károly alpolgármester­nél járt, akit némi vita után megkövette a panaszosok képviselőjét azért az — la­punkban is megjelent — állí­tásért, miszerint Szita Károly nem elég hatékonyan járt közre ügyük orvoslásában magyarázatként hozzátette: kínszenvedelem az életük víz nélkül. Az alpolgármestertől is megkérdezte: mit tenne, ha harminc napja elzárnák a vi­zét? Reméli, megérti ideges­ségét. A biztató leveleket, határo­zatokat egymás után kapják a tisztiorvostól, amelyben már egy lejárt dátum (augusztus 11.) szerepel a helyreállítás napjaként, ám az Agrobörze kft azóta is zárva tartja a csa­pot. Igaz, a kft tett egy javasla­tot, hogy 25 ezer forintért kija­vítják a csőtörési hibát és újra lesz víz. Ezt ők nem fogadták el. Szita Károly alpolgármester lapunknak elmondta: kedden kezdeményezi, hogy a köz­gyűlés előlegezze meg azt a 315 ezer forintot, amelybe a teljes csőcsere kerülne, de most elbizonytalanodott. A 25 ezer forint olcsóbb megoldást kínál, s érthetetlen számára, ezt miért nem fogadják el a la­kók. Vatulik Imre szerint azért nem, mert ez a megoldás nem ér semmit. A dombon lévő sorházba ugyanis nem jutna el a víz, így csak potyára dobnák ki a munkanélküli lakók a ke­véske pénzüket... Kaposvári piéta Felsőnyéken A Tolna megyei felsőnyék főterén állították fel Kiing Jó­zsef kaposfüredi szobrász- művész II. világháborús em­lékművét. A homokszínű sik­lósi márványból készült, há­rom méter magas alkotás pi- étát és néhány halott katonát ábrázol. Az emlékművet hol­nap délután öt órakor avatják a tolnai településen. Vért adtak Mezőcsokonyán Eredményes véradást tar­tottak a vértranszfúziós állo­más szervezésében tegnap Mezőcsokonyán. A község­ből és a szomszédos Bod­rogról több mint ötvenen vet­tek részt. Összesen 20,4 liter vér gyűlt össze a két község véradóitól. Támogatás üdülőknek Az idén nyártól megválto­zott a Nemzeti Üdülési Alapít­vány tulajdonában lévő hote­lekbe, szanatóriumokba szóló üdülések támogatási rend­szere. Az üdülésben részt venni kívánók kereseti igazo­lás, illetve meghatározott sá­vok alapján vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Ha a jelent­kező legutolsó havi nettó ke­resete 10 ezer forintnál keve­sebb, akkor személyenként heti 5 ezer forint, 10 001-15 ezer forintnyi fizetésnél 4 ezer, 15 001 és 20 ezer között 3 ezer, míg 20 ezer 1 és 30 ezer között 2 ezer, illetve 30 001 és 40 ezer forint közötti havi keresetnél ezer forint a támogatás mértéke. Vállalkozó munkanélküliek A munkanélküliek vállalko­zóvá válásának támogatása során júniusban megyénk­ben újabb 11 főnek lett meg­állapítva a munkanélküli já­radék összegének megfelelő támogatás, akik közül négy a szolgáltatásban, 2-2 az építő­iparban, illetve a mezőgaz­daságban kívánja megélhe­tését biztosítani. A havi érin­tett létszám 72 fő, 11 fővel, il­letve 18 százalékkal több mint májusban. Az érintett létszámon belül 37,5 száza­lék a szolgáltatásban, 31,9 a kereskedelem-vendéglátás­ban lett vállalkozó, míg a fennmaradó rész szinte azo­nos mértékben oszlik meg a mezőgazdaság, az építőipar és egyéb tevékenység kö­zött. A havi zárólétszám hat­vanegy fő az időközben le­járó támogatás befejezése miatt — előző év azonos idő­szakához képest több mint kétszeres a növekedés. Állattartók kötelezettsége Az a somogyi állattartó, aki igénybe veszi a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap támoga­tását, több előírást is magára kell vállalnia. Mindhárom faj esetében — szarvasmarha, juh, sertés — a támogatás igénylésekor a tenyészállat tulajdonosának kötelezettsé­get kell vállalnia arra, hogy a vemhes állatokat leelleti, és 1996. december 31-ig te­nyésztésben tartja. Az állat “tulajdonosának a támogatás igénybevételéhez gondos­kodni kell a teljes tenyészál­lat állomány tartós jelölésé­ről, illetve a tenyésztő szer­vezet útján való nyilvántartá­sáról is. (Békés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom