Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-18 / 194. szám (193. szám)

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 18., csütörtök Kanadai milliók hazánknak Dunai Imre, az ipari tárca ál­lamtitkára nagyra értékelte, hogy Kanada magyarországi tőkebefektetései meghaladják a 100 millió amerikai dollárt, és további 80-100 millió dollár értékű beruházást készítenek elő. Minderről az államtitkár­nak Norman Riddellel, a ka­nadai québeci tartományi kormányzat nemzetközi kap­csolatok minisztériumának miniszterhelyettesével Buda­pesten folytatott tárgyalásán volt szó. Kamatot emel a Takarékbank A Takarékbank emelte álta­lános célú, éven belüli lejáratú hiteleinek irányadó kamatait. Az ügyfél minősítésétől és a futamidőtől függetlenül ezen hitelek kamatai jelenleg 29 és 34 százalék között mozognak a banknál. Az új kamatlábakat a hónap elejétől alkalmazzák. Rendkívüli ülés a tőzsdén Rendkívüli ülést tartott a Budapesti Értéktőzsde Ta­nácsa. A testület elsősorban a számítógépes feldolgozás többszöri meghibásodásával foglalkozott. Mint ismeretes, az elmúlt napokban különböző jellegű problémák jelentkeztek a tőzsde számítógépes rend­szerében. Hétfőn emiatt nem tudták elkészíteni a kereske­déssel kapcsolatos feldolgo­zást. A tőzsdetanács meg­hallgatta a tőzsdetitkárság be­számolóját a történtekről, majd felkérte a titkárságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a hasonló technikai gondok elkerülé­sére. A Pillér 3,4 milliárdja A Pillér Első Ingatlanbefek­tetési Alap nettó eszközértéké augusztus 17-én 3 milliárd 412 millió 7 ezer forint. Az egy befektetési jegyre eső érték ugyanezen a napon 1.066 fo­rint. A Pillér Második Ingatlan- befektetési Alap nettó eszkö­zértéké ugyanakkor 2 milliárd 177 millió 484 ezer 537 forint, az egy befektetési jegyre jutó érték pedig 1.089 forint. A leg­utóbbi jelentés óta a Pillér 1 alap nettó eszközértéké mint­egy 35 millió forinttal emelke­dett, és 10 forinttal nőtt az egy befektetési jegyre eső érték. 94 ezer vállalkozás Július végén az országban 94 ezer 745 jogi személyi­ségű, 111 ezer 316 jogi sze­mélyiség nélküli gazdasági szervezet és 754 ezer 681 egyéni vállalkozó működött. Ebben a hónapban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma 1 száza­lékkal, a jogi személyiség nél­külieké 2 százalékkal növeke­dett. Mintegy 3 ezerrel több egyéni vállalkozás jött létre. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek zömében gazda­sági társaságok, 56 százalé­kuk azonban legfeljebb csak 10 főt foglalkoztat, mindössze 1 százalékuk működik 300 fő fölötti létszámmal. Befektet a Pera A borászati berendezéseket gyártó francia Pera Rt. az el­következendő két esztendő­ben mintegy 60 millió forint ér­tékben szállít csúcstechnoló­giát képviselő szőlőfeldolgozó gépeket a detki Barátság Szö­vetkezet számára. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá Gyöngyösön. Új szem-szaküzlet nyűt Kaposváron Választék szemüvegkeretből Új optikai szaküzletet nyitott tegnap Kaposváron az Ofotért részvénytársaság. A Fő utcai bolt annak az új Ofotért-üzlet- hálózatnak egyik tagja, amely a cég új üzletpolitikájának ke­retében épül ki az országban. Mint dr. Gregorits Ferenc, az Ofotért Rt vezérigazgatója el­mondta, az a céljuk, hogy az ország minden nagyvárosá­ban kialakítsanak egy olyan szaküzletet, ami szép, és ahol a vásárlók, a komputeres szemvizsgálattól a társada­lombiztosítási receptek bevál­tásán át a jó minőségű, ele­gáns és mégis elérhető árú szemüvegekig mindent meg­találnak. Az új kaposvári egység — amely a tizedik az országban — pontosan ilyen. Annyival még több is, hogy a komputer mellett szemorvos is a vevők rendelkezésére áll, és a szemüvegek mellett a kontakt­lencse-viselők is mindent megkaphatnak. Emellett olyan extra kívánságokat is azonnal Fotó: Török Anett megoldanak, mint a színezés, UV-szűrő felhelyezése, tükör­mentesítés vagy keményítős. A fény hatására színváltó, fo- tokromatikus lencsék, illetve a vékonyított lencsék megrende­lésére is van lehetőség. A nem szemüvegesek azigényes és elegáns Ray Ban napszem­üvegek közül válogathatnak. S ha az Ofotért fotószolgáltatá­saiért keresi fel valaki a boltot, az sem fog csalódni, mert minden alapvető fotofelszere- lési cikk megtalálható. Somogybán 21 ezer hektáron aratják a napraforgót Erőpróba a kukorica- táblákon várható Hol tart az élelmiszergazdaság privatizálása? Vakvágányra futott kormányzati tervek „A hazai termelők kimaradtak” — Szabályozás szigorúan piaci alapon Az élelmiszergazdaság ed­digi privatizálása során a jó piaci pozícióval rendelkező vállalatok külföldi befektetők tulajdonába kerültek. A hazai mezőgazdasági termelők pe­dig úgyszólván hoppon ma­radtak, annak ellenére, hogy az élelmiszerágazat magán­kézbe juttatásának kezdete­kor a kormánynak szándéká­ban állt a hazai mezőgazda- sági termelők tulajdonhoz jut­tatása. — Hol futott vakvá­gányra az előző kormány el­képzelése? — kérdeztük dr. Alvincz Józseftől, a Agrárgaz­dasági Kutató és Informatikai Intézet tudományos munka­társától. — A buktatót a privatizációs célkitűzések együttes, rangso­rolás nélküli megvalósításá­ban kell keresni: abban, hogy egy időben kívánták végrehaj­tani a föld és az élelmiszeripar privatizációját, holott meg kel­lett volna várni az új mező- gazdasági tulajdonosi kör kia­lakulását, s csak ezután érté­kesíteni az élelmiszeripari — főként a hazai alapanyag ter­meléshez kötődő — vállalato­kat. Bár az igazsághoz hozzá­tartozik, hogy a túlméretezett, korábban a keleti piacokra kia­lakított tej- hús- és ba­romfi-iparágak iránt nem iga­zán mutattak érdeklődést a külföldi befektetők, ezért ezek privatizálása szinte egy hely­ben topogott. S az is tagadha­tatlan tény, hogy a hazai alap­anyag termelők számára sem lett volna perspektíva olyan vállalatokban tulajdonrészt szerezni, amelyek megfelelő piacok híján nem tudják érté­kesíteni termékeiket. Az agrárkutató szerint az élelmiszeripari vállalatok pri­vatizációja során elsősorban a szövetkezetek jöhetnének szóba, csakhogy a nagyüze­mek súlyos pénzügyi gondok­kal küszködnek. A mezőgaz­dasági termelők sincsenek jobb helyzetben, jelenlegi nemhogy az élelmiszeripari vállalatok megvásárlására képtelenek, de pénz nélkül azok likviditási gondjainak pri­vatizációval egybekötött meg­oldására sem alkalmasak. — Milyen jövő vár a magán­kézbe juttatás előtt álló élelmi- szeripari vállalatokra? Van-e számukra kiút a mai válságos helyzetből? — Kormányzati szinten sür­gősen el kellene dönteni, hogy milyen ágazatok és vállalatok kerüljenek hazai tulajdonba és melyek külföldi befektetőkébe. A jóformán csak hazai piacra termelő ágazatokban — mint például a tej és gabonaiparba — nagyon óvatosan szabadna beengedni a külföldi tőkét, míg az exportérdekeit hús- és ba­romfiipari vállalatok egy részét olyan külföldieknek kellene el­adni, akik piacokat is tudnak teremteni a magyar áruknak. Az eddigi privatizáció során a döntő szempont a minél na­gyobb bevétel volt, de a me­zőgazdaság privatizálásakor ennek kisebb szerepet kellene kapnia. Hosszú távon azt is fel kel­lene mérni, hogy milyen ter­mékekből, milyen mennyi­ségre van értékesítési lehető­ségünk, majd ezt követően — szigorúan piaci alapon — szabályozni kellene, mely vál­lalatok maradjanak és melyek szűnjenek meg. Mindenáron ugyanis nem érdemes életben tartani olyan üzemeket, ame­lyeknek sem belföldi, sem kül­földi piaca nincs. Újvári Gizella Társadalmi-gazdasági megállapodás A somogyi mezőgazdák fellélegezhetnek: véget ért a nyári betakarítás. A kalászos gabona, a borsó és a ká­posztarepce csaknem százezer hektárról került a tároló­terekbe. A kedvező főpróba után kérdéses: hogyan si­kerül a nyárvégi betakarítás. Elkészültek az első munkaanyagok — A tények egyértelműen bizonyítják, hogy az elörege­dett, elhasználódott kombáj­nokat sikerült felkészíteni — mondta Varga Gábor, a So­mogy megyei FM hivatal osz­tályvezetője. — A nagy odafi­gyelésnek és a kíméletes üzemeltetésnek tulajdonít­ható, hogy a lehetőségekhez képest jól szervezetten folyt az aratás. Az átalakult gazdaságokat, magángazdákat azonban sürgeti az idő: vészes gyors­asággal közeledik a napra­forgó és a kukorica betakarí­tása. Ehhez a kombájnokat sok szövetkezetben már fel­készítették. A legfrissebb felmérések szerint a korábbi évek átla­gához képest idén kisebb terméskilátások várhatók. Ennek ellenére megyénkben több mint huszonegyezer hektár napraforgó és nyolc­vanötezer hektár kukorica aratását végzik. A sikeres be­takarítást még az előrejelzé­sekben megjósolt időjárás is befolyásolhatja. — A következő időszakban nagy odafigyelést igényel a silókukorica silózása illetve a burgonya betakarítása. Ez feltételezhetően kissé szét­forgácsolja a műszaki „erő­ket” — tette hozzá az osz­tályvezető. Megtudtuk: augusztus vé­géig, szeptember elejéig be kell fejezni a talajelőkészítő munkákat. így csaknem 80 ezer hektáron kerül majd ma­gágyba a repce és az őszi ve­tésű gabona. (Harsányi) Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói és munkaválla­lói oldala ma kapja meg a kor­mányzattól a társadalmi-gazda­sági megállapodást előkészítő tárgyalások első munkaanya­gait. A nemzetgazdaság rövid összefoglaló helyzetértékelé­sére, a gazdaság fő irányaira, prioritásaira, az 1994-es pót­költségvetésre vonatkozó mun­kaanyagok tárgyalását hamaro­san megkezdi az ÉT gazdasági bizottsága. A további mintegy 30 tárgyalási anyagot szeptem­ber elején, közepén adja át a kormányzat a szociális partne­reknek. Ezek az 1995-1998-ra szóló társadalmi-gazdasági megállapodás részét jelentik. E témakörök fő elveiről már az ok­tóberi magállapodás előtt egyezségre kívánnak jutni a szociális partnerek, s csak a részletek vitájára kerül sor év végén, illetve jövőre. Befizetés van — bérgarancia alap nincs 900 millió forint a számlán Kétfordulós privatizációs pályázat s Arufuvarozó holding lesz a nagyvállalat A költségvetési törvény sze­rint — az Érdekegyeztető Ta­nácsban kötött megállapo­dásnak megfelelően — a gazdálkodók január 1-jétől a munkabér 0,3 százalékának megfelelő járulékot bérgaran­cia-alap céljaira fizetik be. Ez az alap azonban még nem lé­tezik. A pénz a Szolidaritási Alap „N”-vel jelzett elkülönített számlájára folyik be. A berety- tyóújfalui vállalat dolgozóinak 54 millió forintos, féléves bér­hátraléka a napokban felhívta a figyelmet a bérgarancia-alap hiányára. A munkaügyi mi­nisztériumban elmondták: az alap ll-vel jelzett elkülönített számlájáról nincs információ­juk. Az APEH csak az ezen kívüli munkaadói, munkaválla­lói befizetésekről tájékoztatja a szaktárcát. A becslések szerint viszont mintegy 900 millió forint lehet ezen a szám­lán. Az ÉT-ben is elfogadottak szerint a költségvetésnek az idén 600 millió forinttal kell ki­egészítenie a munkaadók be­fizetéseit. Az így összegyűjtött pénzből az elképzelések sze­rint négyhavi minimálbérnek megfelelő bér- és végkielégí­tési járandóságok átmeneti ki­fizetéséhez kaphatnának se­gítséget a felszámolás alá ke­rülő gazdálkodók. Bár a befi­zetésekről törvény rendelke­zik, a felhasználásra eddig nem született jogszabály. A PM részéről meg nem erősített információk szerint a szaktárca számít a költségve­tési hiány csökkentésénél az említett 600 millió forintra, s inkább jövőre kívánja beve­zetni a bérgarancia- alap in­tézményét. A munkaadók az év végéig ennek ellenére mintegy 1,2 milliárd forintot fi­zetnek be a még nem létező alap céljaira. Megkezdődött a privatizáció a mintegy négyezer embert foglalkoztató Hungarocamion Rt-nél. Az első forduló szep­temberben lezajlik, év végére pedig eldől, hogy ki szerzi meg az állami tulajdonban lévő tár­saság részvényeinek felét. Az 5,2 milliárd forint jegyzett tő­kéjű cég részvényeiből 50 szá­zalék plusz egy részvényt tar­talmazó csomagot kíván érté­kesíteni az ÁV Rt, elsősorban szakmai befektetőknek. Az Ál­lami Vagyonkezelő Részvény­társaság 1994 februárjában a Banque Indosuezt bízta meg tanácsadóként a privatizációs koncepció kidolgozásával, és az értékesítés lebonyolításá­val. A privatizáció előtt a cég menedzsmentje már végzett bizonyos szervezeti átalakítá­sokat. Többek között létrehoz­tak profitcentereket, kidolgoz­tak egy programot is, amelynek keretében a Hungarocamion a privatizáció után közúti árufu­varozást végző szakmai hol­dinggá alakul át. 4 i i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom