Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-17 / 192. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 17., szerda A Prímagáz 500 milliója Több mint 500 millió forintba került a holland-francia-brit- magyar tulajdonban lévő Prí­magáz Rt. tárolókapacitásának bővítése, melynek eredmé­nyeként a társaság két, 43 mé­ter hosszú, 80 tonnás, föld alá helyezendő gáztartállyal gaz­dagodik. Az óriási tartályokkal kedden éjszaka indulnak Kis­kunfélegyházáról és várhatóan - mivel a szállítókamionok csak éjszaka közlekednek - augusztus 20-23-a között ér­keznek majd meg a Prímagáz budaörsi töltőüzemébe. Vezetőváltás a Húskombinátban Vezérigazgatói jogkörrel pri­vatizációs megbízottként irá­nyítja a Gyulai Húskombinátot Zám András, aki két évvel ez­előtt távozott a részvénytársa­ság vezetői székéből, az eddigi vezérigazgató, Tóthné Bau­mann Irén betegsége miatt szünteti meg munkaviszonyát. Tóthné Baumann Irén elmon­dotta, azért ajánlotta föl az Ál­lami Vagyonügynökségnek a visszavonulását, mert a nehéz helyzetbe került húskombinátot csak teljes erővel lehet a ma­gánkézbe adásra előkészíteni. Biztosítás a téglaiparban Új minőségbiztosítási rend­szert dolgoz ki a tégla- és cse­répipar számára a budapesti Coopsystem Szervezési és Vezetési Tanácsadó Kft. a Miskolci Egyetem anyagmoz­gatási és logisztikai tanszéké­vel közösen. A jövedelmező­séget azonban rontja a megle­hetősen magas selejthányad. A téglagyárak gyártás után kézzel válogatják ki a megfe­lelő minőségű terméket, illetve sorolják az első-, másod- és harmadosztályú téglát. Az új minőségbiztosítási rendszer viszont lehetővé teszi, hogy ez a besorolás megszűnjön. Maradnak a gyárfoglalók Tovább őrzik augusztus 3- án elfoglalt gyárukat a berety- tyóújfalui Cyklon-Berstal Kft. dolgozói. A gyárfoglalás szep­tember 1-jéig történő meg- hosszabításáról a munkásgyű­lésen döntöttek. A cég 650 dolgozója február óta nem kapta meg a munkabérét, s mivel nem mondtak fel nekik, munkanélküli járadékot sem kaphatnak. Nyílik a , Vértes Expo Régi igényt kielégítve, a ha­gyományteremtés szándéká­val rendezik meg augusztus 24. és 28. között a Vértes Expo ,94 elnevezésű általános kiállí­tást és vásárt a tatabányai sportcsarnokban. 39 megyei kis- és középvállalkozó kapott kedvezményes részvételi lehe­tőséget. A több mint 3 ezer négyzetméteren először meg­rendezésre kerülő kiállítás színvonalas tájékoztató helye lesz a bejelentkezett közel 100 hazai és külföldi cégnek. Újabb Amar Újpesten Az érdeklődő nagyközönség előtt megnyitották Újpesten Budapest második indiai Amar nagyáruházát. A 10 millió forin­tos induló készlettel bíró 500 négyzetméteres eladótérben olcsón kínálják a pamut, gyapjú és len alapanyagú női, férfi és gyermekruházati kon­fekció és butikjellegű divatos felsőruházati termékeket. Készül a télikabát Már a télre készítenek kabátokat és felsőruházati cikkeket a kaposvári Schneider bt varrodá­jában. A huszonhét személyt foglalkoztató üzem német és osztrák piacon értékesíti termékeit, idén több mint ötezer darabot. A kép a vasaló részlegben készült. Fotó: Kovács Tibor Építészeti nívódíj pályázat Akié Az év háza lesz Somogy megyében Somogy Megye és Kapos­vár Megyei Jogú Város Ön- kprmányzata meghirdeti az „Év háza 1994.” című me­gyei, nyilvános építészeti ní­vódíj pályázatát. A pályázat­nak az a célja hogy az építé­szeti és környezet-kultúra minőségi fejlődését előse­gítse, a példásan megépített épületeket megismertesse, valamint az építésben részt vevő és érdekelt feleket jó együttműködésre ösztö­nözze. A pályázat nyilvános, min­den megépült, Somogy me­gyében lévő épület részt ve­het az annak megvalósításá­ban közreműködő építtető, tervező és kivitelező, a tel­jes nyilvánosság vállalásával. Pályázni három kategóriában lehet. (Az év lakóháza, Az év belső tere, Helyi védelem alatt álló épület) A pályázatra az épület (belső tér) megvalósításában közreműködők együttesen vagy egyenként is indulhat­nak. Egyéni indulás esetén csatolni kell a többi résztvevő hozzájárulását. Többlakásos lakóház ese­tében a lakók, illetve a társtu­lajdonosok hozzájárulása is szükséges. A pályázatra csak olyan épülettel lehet je­lentkezni, amely használatba vételi engedéllyel rendelke­zik, és 5 évnél nem régebbi. Az év lakóháza kategória nyerteseit a bíráló bizottság továbbítja az országos pá­lyázatra. A pályázatnak tartalmaznia kell az épület (belső tér) ere­deti építési engedélyezési tervét, műszaki leírását és 4 db levelezőlap nagyságú fényképet. A pályázat beadási határ­ideje: 1994. október 1. Sze­mélyesen vagy postán a me­gyei, illetve a városi főépítész címén. A pályázat elbírálása október 15-ig megtörténik. A bíráló bizgttság a szakfolyói­ratok, az Építészek Kamarája és Szövetsége, valamint a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium kép­viselőiből áll. Egyetlen tabi képviselő sem válaszolt Elégedetlen lakásbérlők A Lakásbérlők Egyesületé­nek tabi vezetősége átadta már a bérlakások elidegeníté­séről szóló önkormányzati rendeletről alkotott jogi szak­véleményezést és az egyesü­let állásfoglalását. — Az együttműködést még nehezíti az önkormányzati képviselők hozzáállása — mondta Süveges Róbert, az egyesület elnöke. — Júniusi személyre szóló írásos meg­keresésre egyetlen képviselő sem válaszolt, a polgármester pedig levelében a közelgő vá­lasztásokra tekintettel érdemi előrelépést nem ígért. A Tabon bérlakásban élő mintegy kétszáztíz családnak nem kis problémája, hogy — bár áprilistól törvény biztosítja a lakások vételi jogát —, az önkormányzat a megalkotott helyi rendeletével és előkészí- tetlenségével (pl. hiányzik a lakásfelértékelés) lehetet­lenné teszi a vételi jog gyakor­lását, melyet a törvény a jövő év március 31-ig biztosít. Le­het, hogy az idő csak a lakó­kat szorítja?... A vezetőségi ülésén elhangzott az is, hogy az egyesület az együttműkö­dési szándék további fenntar­tása mellett, elfogadhatatlan­nak tartja az önkormányzat eddigi tevékenységét és hoz­záállását. Ezért úgy döntöttek, hogy szeptember 14-én a vá­rosi művelődési központba összehívják a helyi lakásbér­lőket a további teendők meg­beszélésére. K. J. Somogybán az idén több lesz a cukor Nincsenek reménytelen helyzetben a somogyi cu­korrépa termelők. A szak­emberek kedvezőnek ítélik meg az idei termést. A forró és száraz nyár úgy látszik nem oszlatta szét reményüket: ebben az év­ben várhatóan több répát takaríthanak be a földekről. Somogybán a tavasszal 3780 hektáron vetettek cu­korrépát. Ebből 20 hektár pusztult. A becsült termésát­lag hektáronként 32250 kilo­gramm. Ez valamivel jobb a tavalyinál: akkor 30220 kilo­grammot takarítottak be hek­táronként. A répa jelenlegi állapotából több mint 121 ezer tonna összhozamra lehet számí­tani. Ezt támasztja alá a Ka- poscukor Rt répaérési kísér­leti értéke is. A mérési adatok szerint a cukortartalom ked­vező, átlagban 15,4 száza­lék. Augusztus derekán szinte valamennyi tábla csapadékot kapott. Ennek hatására fel­gyorsult a levélnövekedés il­letve a répatest tömegének gyarapodása. A Kapós-völ­gyében kedvező időjárás esetén megterem hektáron­ként a 40 tonna. Marcali kör­nyékén a termésátlag nem haladja meg a hektáronkénti 20-25 tonnát. (Harsányi) Módosított piacrend Nagyatádon A külföldi árusok tömeges megjelenése újra zavart oko­zott a nagyatádi piac zavarta­lan működésében. Az alkalmi árusok már kora hajnalban közelharcot vívnak a jobb he­lyekért, eltorlaszolják a vásár- csarnokban működő üzletek bejáratait. Egy forgalmas piaci napon szinte képtelenség nyugodt körülmények között bevásárolni. Az elmúlt héten felröppent a hír, hogy az őstermelőknek és a zöldségárusoknak is el kell hagyni megszokott helyüket. Az ellehetetlenült helyzet fel­oldására a hét elején módosí­totta szerződését az önkor­mányzat és a piac bérlője. A felek kiegészítették és ponto­sították a helyszínrajzot: a vá­sárcsarnokot, annak déli és nyugati oldalát foglalhatják el a heti zöldségesek, ősterme­lők. Ezek alkotják a klasszikus piacot. Ezentúl egy új, elkülö­nített helyen árulhatnak a használt cikkeket kínálók, míg a heti és országos kirakodó- vásár helye nem változik. így jól elkülönülnek egymástól és ellenőrizhetőek lesznek az egyes kereskedelmi tevé­kenységek. A szerződésben foglaltak szerint a vállalkozó bérlőnek augusztus végéig a 18 gépko­csit befogadó parkolót meg kell építenie és meghatározott időre a piaci rend fenntartá­sára két személyt alkalmaz­nia. A területek véglegesítését szeptember végében jelölték meg. (Németh) Az elnök bízik a pénz „erejében” Százezer forint a nyomravezetőnek Két alkalommal is megláto­gatták hivatlan idegenek a bu- zsáki Forrás Mezőgazdasági Szövetkezetét: egyik alka­lommal a páncélszekrény fel­nyitásával is próbálkoztak. A „mackó” ellenállt ugyan, ám a fúrással-faragással százezres kárt okoztak az ismeretlen lá­togatók. A földügyi előadó iro­dájából pedig pótolhatatlan iratokat loptak el. A fonyódi rendőrkapitány­ság folytatja a nyomozást; La­kos István a szövetkezet igaz­gató-elnöke százezer forint ju­talmat ajánlott fel a nyomrave­zetőnek. Úgy tűnik, az elnök a rendőrség mellett a pénz „ere­jében” is bízik. Van elég tankönyv Az idén nem lesz gond a tankönyv és taneszköz ellá­tásban: a 2300 féle közisme­reti és 3360 féle szakmai tan­könyv időben elkészül, de 30 százalékkal drágábban kerül­nek a boltokba, mint tavaly. Az áremelkedést, az infláció, az áfa és a papír árának növeke­dése okozta - nyilatkozta Durst Győző, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tan­könyvekkel foglalkozó főosztá­lyának vezetője az MTI-nek. A Magyar Lízing- szövetség tapasztalata: A privatizáció beruházást ösztönző A jelenlegi hazai beruházások során lízingben beszerzett gé­pek, eszközök aránya eléri a 17-18 százalékot. A lízingpiac az utóbbi években különösen gyorsan fejlődött és annak elle­nére sem tapasztalható megtor­panás, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban több alka­lommal emelte a kamatokat, s a kormány pedig számottevően leértékelte a forintot a konvertibi­lis valutákhoz képest. Mindez azon a keddi sajtótájékoztatón hangzott el, melyet a Magyar Lí­zingszövetség rendezett a Lí­zing Évkönyv megjelenése al­kalmából. Vámos László, a szervezet elnöke elmondotta, hogy jelén- leg a szövetséghez mintegy 16 vállalat tartozik. Elsősorban a nagyobb lízingcégek vesznek részt a szövetség munkájában. Mintegy 30-35 kisebb cég mű­ködik még az országban, hama­rosan ezeket is megkeresik, hogy bekapcsolódhassanak a szervezet tevékenységébe. A privatizáció erőteljesen ösz­tönözte a beruházásokat, s en­nek hatására - 1992 óta - jelen­tősen megnövekedett a lízing iránti igény. A Központi Statisz­tikai Hivatal adatai szerint az 1993-ban befejezett beruházá-, sok összértéke 434,5 milliárd fo­rintot tett ki. Ebből a lízingelt eszközök összértéke 19,9 milli­árd forint volt. A lízingszövetség vitatja ezeket az adatokat, mivel a statisztikai hivatal adatgyűj­tése a kisebb, 50 főnél keve­sebbet foglalkoztató vállalkozá­sokra nem terjedt ki. Vélemé­nyük szerint pedig éppen ezek a vállalkozások voltak az elmúlt esztendőben a lízing terén a legaktívabbak. így a ténylege­sen lízingelt eszközök értéke a KSH által kimutatottnál valószí­nűleg magasabb. A tájékoztatón elhangzott, hogy a szövetség­nek alapvető vitái vannak a Pénzügyminisztériummal a lí­zing számviteli elszámolását il­letően. A Pénzügyminisztérium elsősorban adózási szemponto­kat figyelembe véve kívánja a szabályozást megváltoztatni. Vámos László szerint ez igen nehéz helyzetbe hozná a lízing­piacot. Ezért több megbeszélést folytattak már a minisztérium szakértőivel a szabályozás át­alakítását illetően. A Lízing Évkönyv részletesen ismerteti a szövetségben részt­vevő cégeket és bemutatja gaz­dálkodásukat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom