Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-17 / 192. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. augusztus 17., szerda Kovács László: íme, a tények Hazánkban a NATO európai főparancsnoka Háromnapos hivatalos látoga­tásra kedden Budapestre érke­zett a NATO Európai Szövetsé­ges Erők főparancsnoka. Ge­orge A. Joulwan amerikai tábor­nokot Deák János vezérezre­des, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka hívta meg. A HM Saj­tóosztályának tájékoztatása szerint a hivatalos tárgyalások szerdán kezdődnek, amikor a vendég meghívóján kívül, meg­beszélést folytat Keleti György honvédelmi miniszterrel is. Az amerikai tábornokot várhatóan fogadja Göncz Árpád köztársa­sági elnök, valamint Horn Gyula miniszterelnök képviseletében Kuncze Gábor belügyminiszter. (Folytatás az 1. oldalról) A 23 misszióvezető közül ki­lencet még az előző kormány rendelt haza, s közülük heten még az idén elhagyják állo­máshelyüket, így a berni, a dublini, a párizsi, a Phnom Penh-i, a Costa Rica-i, a Tel Aviv-i és a líbiai. Nem hosz- szabítják meg négyéves ki­küldetésük lejárta után a nagyköveti poszton a bécsi, a camberrai és a Monte Video-i misszióvezetőket. A bogotai nagykövetet három év után azért hívják vissza, mert he­lyettes államtitkári megbízást kap - jelentette ki Kovács László. Hazarendelnek öt fő­konzult, közülük a szentpéter­várit és az isztambulit még az idén. A külügyminiszter kitért arra a sajtóban megjelent állí­tásra, miszerint a főkonzulok visszahívása politikai indítta­tású. Rámutatott: az öt főkon­zul közül egyik sem rendelke­zik szakmai képesítéssel, van köztük két újságíró, egy külke­reskedő, egy tudományos ku­tató és egy színész. Kovács László ígéretet tett arra, hogy - ha rajta áll - akkor a követ­kező időszakban a lehető leg­kevesebb személy kerül politi­kai kinevezettként misszióve­zetői posztra. Ugyanakkor hozzátette: mosti is van né­hány olyan politikai kinevezett kategóriába tartozó misszió­vezető, aki ellenben kitűnően látja el feladatát. Minden egyes személyről a külügyi tárca konkrétan dönt, s ezért Kovács László megdöbbené­sének adott hangot a varsói nagykövet minapi nyilatkoza­tai miatt. Kovács László el­mondta: valóban tett olyan ki­jelentést miniszteri kineve­zése után, hogy azoknál a nagyköveteknél, akik szere­peltek az MDF országos listá­ján, nem érez késztetést szol­gálatuk meghosszabbítására, de Engelmayer Ákossal a tárca éppen most közölte, hogy a KM nem kívánja el­mozdítani posztjáról. A mos­tani nyilatkozat után Kovács László csak annyit mondott: nem lenne helyes, ha az érin­tettnek a sajtóból kellene meg­tudnia, hogy lesz-e követ­kezménye legutóbbi sajtónyi­latkozatainak. Kamatozó Kincstárjegy 1995/VIII. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/VIII. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapír­számlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. augusztus 15-19-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. augusztus 19. Évi bruttó kamata 24%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. ó. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L, u. 8. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Barcs, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) .rí AT o> K,«y 1 I Kérdőjelek Somfai Péter kommentárja A paradicsom tiltott gyümölcse? Nem irigylem a pártok gazdasági főnökeit, mert ha hinni le­het a panaszaiknak, akkor a legtöbb politikai szervezet olyan szegény, mint a templom egere. Az utca embere talán még hozzá is teszi: sebaj, ki-ki tartsa el magát a tagdíjakból, most amikor a ki tudja hányadik szűk esztendőt éljük, s ki tudja, hányadik lyukba húzzuk még összébb a nadrágszíjat? Ne költsék az adófizető polgár pénzét mindenféle hiábavaló­ságra. Ki fizette a tavaszi korteskedés árát? Nem tudom, hány po­litikai szervezet vállalkozna arra, hogy őszintén bevallja, hon­nan, kitől, milyen cégtől, mennyi támogatást kapott a válasz­tások idején? Ma még azt is homály fedi, hogy az állami kasszából milyen címen, mennyi pénz vándorolt át az alapít­ványok büdzséjébe, onnan pedig vissza a pártok kasszájába. Mert nem csak Olaszországban vagy Németországban „ér­deklődnek” a gazdasági körök a politika iránt, így van ez ma már nálunk is. Sok ügyeskedő bankár és vállalkozó nem éri be a gazdasági hatalommal, szeretnének politikai befolyásra is szert tenni, hogy az később még nagyobb gazdasági ha­talmat fialjon. Mennyire tartósak ezek a gazdasági-politikai érdekszövet­ségek? Pontosan annyira, amennyire az érdekekre alapuló emberi kapcsolatok tartósak lehetnek. Nem véletlen, hogy a választási csaták második fordulójában már akadt olyan poli­tikai erő, amelyik látva a vereségét és a vele járó gazdasági csődöt, inkább visszavonulót fújt. Létezik egyáltalán arany középút? Mint az életben mindig — igen. Elejét kell venni a közélet „maffiásodásának”, a politi­kusok, a pártok egyéni, vagy akár szervezett korrumpálódá­sának. Ennek pedig csak egyetlen útja van: a pártok anyagi függetlenségének biztosítása és a közpénzek „áramlásának" átláthatóvá tétele. Ideje lépni? Most kell lépni. Mert a politika „paradicsomába” frissen bekerült ádámok és évák körül máris ott őgyelegnek a meggazdagodás almáját kínáló kígyók. Olykor még ügyetle­nül, de kínálgatják a tiltott gyümölcsöt. Nem üvölt már a sakál Carlos: A „magyar vonal” Húsz esztendőn át bujkált az igazságszolgáltatás elől a Szu­dánban most letartóztatott Illich Ramirez Sanchez, alias Carlos, a világ elsőszámú közellensége, annak a terrorista bandának a vezetője, amely a 70-es 80-as években rettegésben tartotta a világot. A venezuelai születésű, most 45-46 éves terroristát — akit most Párizsban őriznek — emlegették Sakálnak, Mester­nek, Szupergerillának, mert bármerre megfordult, útját halot­tak, vértócsák övezték. Bár a magyar titkosszolgála­tok vezetői még ma sem szíve­sen nyilatkoznak a 70-es, 80-as évek dokumentumairól, annyit már tud a világ — ezt Györgyi Kálmán főügyész 1991 július 7-i jelentése is megerősítette —, hogy Carlos társaival 1979-et követően több alkalommal is Budapesten járt. Azt hivatalosan is elismerték hogy 1979 augusz­tusában Budapesten többször rálőtt az őt figyelő állambizton­ságiakra, mert azt hitte, ellenfe­lei követik. 1980 és 1982 között nagy mennyiségű fegyvert, rob­banóanyagot, lőszert tároltak hazánkban, de a belügyi szer­vek sürgetésére 1982-ben fel­számolták a bázisukat és el­hagyták az országot. Két évvel később még egy kísérletet tet­tek, hogy visszatérjenek a szá­mukra kedvező földrajzi helyen fekvő, „vendégszerető” Ma­gyarországra. Carlos társaival 1985 februárjában feltehetően magyarországi bázisukról kiin­dulva támadta meg a müncheni Szabad Európa Rádió épületét. A robbantásnak számos sérültje volt, valószínűnek látszik, hogy ez után a merénylet után lettek végképp nem kívánatos szemé­lyek a Duna-Tisza közén. A Car- los-csapat Kelet-Európa más országaiba költözött: feltűntek Prágában és Berlinben is. 1990 júniusában Horváth Ba­lázs, akkori belügyminiszter, egy sajtótájékoztatón ismertette azt a levelet, amelyet Carlos 1980 áprilisában Kádár János­nak, az MSZMP főtitkárának küldött, s amelyben megkö­szönte a segítséget, amelyet Magyarország „forradalmi célja­ink megvalósításához nyújtott... Magyar földről fejlesztettük nemzetközi kapcsolatainkat, érintkezésbe lépve valamennyi nemzet forradalmáraival, anél­kül, hogy a magyar hatóságok ebben megakadályoztak volna bennünket”. A Magyar Köztársaság leg­főbb ügyésze 1990 július 13-án rendelt el nyomozást Carlos és társai a magyarországi tartóz­kodása ügyében. Az erről egy évvel később elkészült jelentés bejelentette, hogy mivel a Car- losék elfogatására kiadott nem­zetközi körözés addig nem ve­zetett eredményre, a nyomozást akkor fel kellett függeszteni. A mai helyzet ismeretében ezért új jelentése lehet annak a mon­datnak, amely így hang- zik:„Csak Carlosék kihallgatása esetén nyílhat lehetőség annak a fontos kérdésnek a tisztázá­sára is, hogy a terrorcsoport te­vékenységét elősegítették-e bűnsegéd! vagy bűnpártolói mi­nőségben magyar hivatalos vagy más személyek”. Mert most adódhat lehetőség Carlos kihallgatására, a „ma­gyar vonal” tisztázása érdeké­ben. S ehhez nem is kell feltét­lenül kikérni a terroristát Fran­ciaországtól, a magyar illetéke­sek Párizsban is kihallgathatják. A Ferenczy Europress Sajtó- ügynökség kérdésére a Kül­ügyminisztérium szóvivője ked­den elmondta: nincs tudomása róla, hogy Carlos letartóztatása és kezdődő kihallgatása kap­csán a franciák keresték volna a kapcsolatfelvételt Magyaror­szággal. Az ügy szövevényes jellegét, magyar vonatkozását tekintve azonban ez természe­tesen bekövetkezhet. „A többi a megfelelő intézmények fel­adata.” Ferenczy Europress I

Next

/
Oldalképek
Tartalom