Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-10 / 186. szám

1994. augusztus 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Talapzatára helyzeték Szent István szobrát Zse- lickislakon. Államalapító királyunk emlékművét a községi önkormányzat emeltette, a nemrég felújí­tott templom tőszomszéd­ságában. István király kő­szobrát, amit a kaposvári Mozaik gmk szakemberei állították föl, augusztus 20-án szentelik fel. Fotó: Csobod Péter V endégfogadásra készül Patalom A közelmúltban újították fel a patalomi sportegyesület öl­tözőjét. A községben augusz­tus 20-án az idén is megren­dezik a Szent István kupát, s ezen a környék négy telepü­lése vesz részt. A vendég sportolókat így már kényel­mesebb körülmények fogad­ják, mert bővítették és alapo­san kicsinosították a helybeli sportegyesület öltözőjét. 72 munkanélküli Gamáson A legfrisebb felmérések szerint 72 a munkanélküliek száma Gamáson. Jövede­lempótló támogatás címén itt 34 helybeli lakos kap rendsze­resen pénzt az önkormányzat­tól. A mindössze 978 lelket számláló faluban az utóbbi időben - a nyári munkalehe­tőségek miatt - valamivel ke­vesebb a munkanélküli, mint amenynyit tavasszal regiszt­ráltak. Jádi tilalom Tűzgyújtási tilalmat rendelt el Somogyjádon az önkor­mányzat — a község területén és határában. Erről hangos­bemondón is tájékoztatták a lakosságot. Rendezett főtér Bőszénfán Bőszénfán rendbe tették a falu központját, s miután — széles összefogással — felújí­tották a katolikus templomot is, rendezett arculatú község fogadja az idelátogatókat. A főtér egyik látványossága, amit az idegenek megcsodál­nak: egy régi tűzoltókocsi; ez ugyan a századelőn készült, de még ma is használható. Hetente 150 sertés a Dömös Hús vágóhídiján Zöldbélű cukorízűt és csíkosat termeltek Mernyei félsertést visznek a tópartra Dinnyeárus házaspár a csárda mellett — A sertésnek most van ke­letje. Egész jó a nyári szezo­nunk — mondta elégedetten Dömös István, a mernyei Dö­mös Hús Kft tulajdonos-ügyve­zető igazgatója. — Hétről hétre több a megrendelés. Már a me­gye majdnem minden részébe szállítunk. Néhány percre hagyta abba munkáját a tulaj­donos. S mondta: nincs olyan nap, hogy ne állna be dolgozni hét alkalmazottja közé. Tizen­négy évet húzott le hentesként a kaposvári húskombinátban. Szereti a szakmáját, s örül az üzlettel kapcsolatos kihívások­nak. Talán ezért is vágott bele a vállalkozásba. — Nagy a hajtás. Sokat dol­gozunk, mert csak így megy az üzlet. Cégük az idén alakult. A kö­zelmúltban megszűnt Mernye Hús Bt vágóhídját vásárolta meg. Ott építették ki korszerűen fölszerelt vágóhídjukat. — Túlvagyunk az első, kez­deti nehézségeken mondta Nagy a hajtás a mernyei vá­góhídon Fotó: Török Anett Dömös István. — Az eredmé­nyekkel már elégedettek lehe­tünk. Hetente 150-160 disznót vágnak: ez a tavaszihoz képest 20 százalékkal több. S elmondta még: egyre gyakrabban kapnak megbízást bérvágásra is. Ilyen megállapodás szerint szállíta­nak a kaposvári kórházba és több, kisebb feldolgozónak. Áru­jukat balatonszemesi, bogiári, fonyódi és somogyvári kereske­dők is vásárolják. — Az utóbbi időben sok Bala- ton-parti üzletember is megke­res bennünket. Jobbára félser­tést visznek, ám akad, akinek marhát vagy borjút vágunk — mondta az ügyvezető igazgató. S azt is, hogy elengedhetetlen az eszközállomány modernizá­lása. A beruházás sok pénzt kí­ván. Eddig több mint egymillió forintot fektetett be a vállalko­zásba. — Hétszázezer forintért vet­tünk egy német kopasztógépet. Nagyon bevált: gyorsabbá és egyszerűbbé tette a sertés tisztí­tását. A legújabb szerzeménye pedig egy alig használt hűtőko­csi. Ezt 600 ezer forintért vette. (Harsányi) Ez a csíkos dinnye Vadépusztán termett Fotó: Török Anett Itt a dinnyeszezon. Úton-út- félen árulják. Sokan a dinnye­termelő vidékekről hozzák, néhányan azonban a maguk termelte gyümölcsöt árusítják. A 67-es úton, a Határcsárda mellett Farkas Józsefék kínál­ják az ízletes gyümölcsöt. — Zöldbélű cukordinnyét és csíkos görögdinnyét ültettünk vadépusztai földünkön. Körül­belül két hektáron 6 ezer bok­runk van — mondja az asz- szony. Megtudtuk, hogy tavaly vet­ték a földet, az idén próbálkoz­tak először a termesztésével. — A jó minőségű vetőmag nagyon drága, és ha fajtatisztát szeretnénk vásárolni, akkor Budapestre kell utazni érte. Még így is megérné, de most a nagy szárazságtól minden kiég a földeken... — A forgalmunk is évről évre csökken — fűzi hozzá Farkas József. — Az embereknek ke­vesebb pénz jut gyümölcsre. Bár vannak régi vásárlóink, akik mindig visszatérnek, ők tudják, hogy csak a zamatos, érett dinnyéket kínáljuk. Mi nem ütögetjük „tudományo­san” a dinnye héját, attól ugyanis nem lesz finomabb. Farkasék a nyugdíjukat egészítik a dinnyeszezon be­vételével. Jól jön ez a pénz, s beosztják az év többi részé­ben. Biztos, hogy jövőre is ott ülnek majd az út mentén... Boldizsár Beáta Somogyjádiak sikere az osztrák pályán Somogyjád önkormányzata az Alpok-Adria együttműködés keretében — több mint egy év­vel ezelőtt — partnerkapcsola­tot alakított ki az osztrák nagy­községgel. A jádiak küldött­sége már járt az osztrák telepü­lésen, és azóta a faluházán látható a somogyjádi kapcsola­tot hirdető tábla. A hét végén újabb eseménnyel erősítették a kapcsolatot: a somogyjádi labdarúgó-csapat történetének első nemzetközi mérkőzését vívta. Az osztrák poliészter­gyártó cég kétnapos látoga­tásra hívta meg a huszonkét tagú jádi sportcsapatot, és az barátságos mérkőzést játszott a tartományi csapattal. A so­mogyjádiak kitettek magukért, 4:3 arányban győztek. A két te­lepülés lakói legközelebb szep­tember 10-11-én találkoznak. Ezúttal Somogyjád látja ven­dégül Fernitz 50 tagú küldött­ségét. Kész már a távolabbi terv is: a somogyjádi sport­egyesület jövőre ünnepi fennál­lásának 60. évfordulóját, s úgy döntöttek, hogy akkor rendezik meg a hétvégi találkozó visz- szavágóját. Nyugdíjas gazdálkodók Vadépusztán Ketten 2 ezer négyszögölön Nyugdíjasként sem hagytam abba a munkát Fotó: Török Anett Vízhiánytól szenved Böhönye — Megeszi a fene a mai árakat — legyint Kovács Imre —; nehéz a megélhetés. Hi­ába kapunk nyugdíjat, ha az csak ennyi... — s mutatja a legutóbbi szelvényét. — A legkisebb kiadást is meg kell néznünk, pedig csak ketten vagyunk a mamával... — Nem házasodtunk ám mink össze — mondja kissé mosolyogva a vadépusztai Somogyvári Olga. — Még '55 novemberében kerültünk ösz- sze. Azóta vagyunk egymás mellett: szeretetben, békes­ségben. Négy gyermeket nevelt föl élete párjával. Mindegyiknek szakmát — megélhetést — adtak a kezükbe. A gyerekek mára elhagyták a szülői házat, ők meg nyugdíjasok. — Tsz-kocsisként dolgoz­tam jó sokáig — mondja a gazda. — Három évig meg el­letőkanász voltam. Néhány éve vagyok nyugdíjas, de nem hagytam abba a munkát. Mert nem lehet... Elmondta, hogy állatokat tartanak, és zöldséget, gyű­mölcsöt termesztenek. Most is, túl a hatvanon, egész nap dolgoznak. Kezük munkája látszik otthonukon és a szőlő- lugasos teraszon. Az udvart baromfi népesíti be; sok récét tartanak. A kukoricagóré mel­lett jókora ól, benne hízók. — Jó lesz télire, hadd hízzanak — mondja a gazda. — Ezeket a kaposvári vásáron vettem. Már ezek sem olcsók: da­rabja 3300 forintot kóstált. — Igaz, idősek vagyunk már, de azért vannak még ter­veink — teszi hozzá. — A kár­pótláskor 30 aranykoronát kaptunk; ebből kellett megvál­tanunk egy darab földet. Most kétezer négyszögölön gazdál­kodunk, ketten a mamával. H. M. Állandó vízhiánytól szenved Böhönye, főleg a település magasabban fekvő utcáiban katasztrofális a helyzet. S ha van víz, abban sincs sok kö­szönet, mindennapos, hogy sár, mocsok úszik benne. A közigazgatásilag idetartozó Nemeskisfaludon még elké- pesztőbbek a viszonyok. — Lassan már félünk a nya­raktól, mert már évek óta visz- szatérő gond a vízhiány — mondja dr. Kaszás Annamá­ria, böhönyei körjegyző. — Már a tavalyi csúcsidőszakban is jócskán megközelítette a fo­gyasztás a rendelkezésre álló kapacitást, az idei nyáron pe­dig tovább súlyosodott a hely­zet. Ott tartunk, hogy a böhö- nyeiek vigyáznak arra a kevés vízre, ami még folyik a csap­ból. A gondjainkat tovább fo­kozza a víz minősége. A szak­emberek szerint ugyan a bö­hönyei víz emberi fogyasztásra alkalmas, de ezzel a vízzel mosni nem lehet, és ahhoz is gusztus kell, hogy igyunk be­lőle. A DRV szakemberei szerint az ok, hogy nincs mindenütt kiépítve a körvezeték, illetve többhelyütt lezárták. A jegyzőnő elmondta, az ál­datlan állapotok megszünteté­sére a böhönyei képviselőtes­tület most úgy határozott, hogy a vízdíjakból befolyt mintegy negyedmillió forintért hozzá­kezd a körvezeték megépíté­séhez, illetve a meglévő háló­zat felújításához. A szomszédos Nemeskisfa­lud az ivóvízellátását megol­dandó Böhönyétől kért segít­séget. Innét szerették volna át­vezetni a vizet, kérésüket azonban el kellett utasítsa a böhönyei képviselőtestület. Nemeskisfaludot zömmel idősek lakják, akik megisszák az egészségre ártalmas vizet is a kutakból. Azonban tiszta szerencse — mondják —, hogy nincsenek itt csecsemők. Az egészséges ivóvíz 32 mil­lió forintba kerülne, ám a köz­ség éves költségvetése alig 9 millió. Nyolc pályázatot adtak be eddig, s egyedül a Pécsi Vízügyi Alap ígért segítséget. (Nagy) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom