Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-09 / 185. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 9., kedd Kényszersilózás Komáromban Többhelyütt megkezdték a kukorica kényszersilózását Komárom-Esztergom megyében, ahol a hosszantartó aszály alaposan megkínozza az őszi betakarítású növényeket. A csapadékhiány leginkább a legfontosabb takarmánynövényt, a kukoricát viselte meg, amely immár a vetésterületnek több, mint a felén rossz állapotban van. Néhány gazdaság emiatt legalább 50 százalékos terméskieséssel számol. Az aszály legkevésbé a szőlőt viseli meg, ebből még bőséges termésre számíthatnak a Komárom megyei gazdák. Ártalmas hajszínező Egészségre ártalmas ólomvegyületet tartalmaz a Yout- hair nevű, ősz hajszínező folyadék és krém - állapította meg a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. A tájékoztatás szerint a termék forgalmazását a Kermi megtiltotta, és felszólította a kereskedőket, hogy a vásárlói reklamációkat vizsgálat nélkül fogadják el, és a vételárat fizessék vissza. Az amerikai importból származó Youthair hajszínező előállításánál gyártója, a Majestic Drug Co. USA olyan adalékanyagot használt, amelynek kozmetikai termékben való alkalmazása Magyarországon nincs engedélyezve. Növekvő munkanélküliség Bár kis mértékben — ösz- szesen 6580-nal —, de júliusban tovább nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Az Országos Munkaügyi Központ jelentése szerint így a július végi záró napon 556462 állásnélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliségi ráta 11 százalékról 11,1 százalékra emelkedett. A nem pályakezdő munkanélküliek létszáma a csaknem másfél éve tartó folyamatos csökkenő tendenciának megfelelően júliusban is erőteljesen, mintegy 11 ezerrel csökkent. Fejlesztés a Bramac-nál Nem állította meg a fejlesztést és a választékbővítést az osztrák érdekeltségű Bramac Kft—nél az építőanyag vásárlás rohamos csökkenése. Bár ez a cég is jelentős karcsúsításra kényszerült, napjainkra már sikerült kihevernie a kereslet 50 százalékos visszaesését. Több mint 30 millió forintos költséggel új technológiai sort állítottak munkába. A társaság a választékbővítés céljából közvéleménykutatást végzett a leendő vásárlók körében, akik jó néhány új formát és színminta változtatást javasoltak a cégnek. Drágább a hús Debrecenben A sertés tőkehús árát 6,1, a marhahúsét 6,7 százalékkal emelte tegnaptól a Debreceni Hús Rt. Az áremelést az importból beszerzett marhahús világpiaci árának folyamatos növekedésével indokolták. Mindemellett egyre nehezebben jut hozzá a cég hazai sertéshez is, így elképzelhető, hogy húskészítményeikhez hamarosan sertésthúst kell importálniuk. Biztosnak látszik: augusztus 15-től ismét áremelés lesz a Debreceni Hús Rt.-nél. Akkortól a hús- készítmények árai emelkednek további 7,6 százalékkal. Bútordiszkont Kaposváron Bútordiszkontot nyitott Kaposváron a Lakberendező Szövetkezet. Az itt kiállított termékeket a szövetkezet dolgozói tervezték és készítették el Fotó: Gyertyás László Újra kell gondolni a mezőgazdaság támogatását „Eszperantó-pénz’’ vagy igazi valuta az ECU? Biztosan jön a közös európai pénz A döntést 1966-ban kell meghozni A kormány legfontosabb teendői között emlegeti az agrárágazat támogatási rendszerének átalakítását. A termelők preferálását illetően a Magyar Agrárkamarának is van elképzelése, a közelmúltban pedig elkészült a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) is a kormányprogramhoz kapcsolódó javaslata. Az Agrárkamara kétféle — átmeneti és tartós — mező- gazdasági támogatást látna szívesen. A rövid távú, egy-két évre szóló szubvenciók az átmenet negatív hatásainak felszámolását segítenék elő, bevezetésük elsősorban a növénytermesztésben lenne célszerű, ahol például a termelőknek nincs forgótőkéjük ahhoz, hogy a műtrágyát, a növényvédőszereket megvegyék. A tartós támogatás bevezetését ott tartanák indokoltnak, ahol hosszabb a termelési ciklus: ültetvények esetében, az állattenyésztésben, a biológiai alapok megújításakor. Ilyenkor hosszabb a befektetések megtérülése, tartós támogatásra szorulnak a vállalkozók. Hosszú lejáratú hitelekre, adó és illeték kedvezményekre, kamattámogatásra volna szükség ahhoz, hogy a mintegy 600 ezer kívülálló üzletrésztulajdonost „kivásárolhassák” azok, akik valóban a földből kívánnak megélni. A termelők érdekvédelmi szervezete fontosnak tartaná az agrárágazatban a támogatás mértékének növelését, de legalábbis azok reálértékének megőrzését. Ezért javasolja a többi között, hogy a termelést szolgáló hitelekre 50-60 százalékos kamatpreferenciát adjanak. Ellensúlyozni, kiegyenlíteni kell azoknak a hátrányát is, akik gyengébb minőségű termőföldet művelnek, ezeket a gazdákat alanyi jogon illesse meg a támogatás. Az alanyi jogosultság bevezetésével egyidejűleg a kormánynak meg kellene szüntetnie a támogatások mai, bürokratikus rendszerét. Változtatni kellene azon a rendelkezésen is, hogy hitelt és kamattámogatást csak a rendeletben megjelölt mezőgazdasági tevékenységek anyagköltségeinek fedezetére és csak pénzintézettől, kizárólag egy éves lejáratra lehessen igénybe venni. A MOSZ szerint növelni kellene a kedvezményes kamatozású és garanciális hitelek összegének felső határát. Szívesen vennék, ha a verseny- semlegesség jegyében a kormány a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai által felvett termelési hitelekre is biztosítaná a kamatpreferenciát. De mindennél fontosabbnak tartják, hogy az agrártárca vezetői végre hozzanak döntést a földjelzálog bevezetésére és teremtsenek jogi lehetőséget arra is, hogy e zálogjogra hosszúlejártatú hiteleket lehessen felvenni, a hiteleket pedig állami garancia ,és kamattámogatás egészítse ki, mert csak ez segíthetné a bajba került gazdaságok anyagi talpra állását. (Újvári) Noha ellenfelei szívesen hívják „eszperantó-pénznek”, a jelek arra vallanak, hogy az ECU — az egységes európai pénz — térhódítását aligha lehet feltartóztatni. Ezt állapította meg a Der Spiegel német hírmagazin. Heinrich Matthes, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi bizottságának helyettes vezetője kijelentette: „Semmilyen kétség nem fér ahhoz, hogy az Európai Unió egyes országainak legkésőbb 1999. január 1-jén közös pénze lesz.” Európa megérett az ECU-re Amikor tavaly augusztusban összeomlott az európai valutarendszer, fény derült arra is, hogy Európa megérett az ECU-re. Ezt jelzi az is, hogy azóta az átváltási kurzusok meglepően stabilak maradtak, ami azért meghatározó, mert az idén júliustól két éven át szorosan össze kell tartaniuk azoknak a valutáknak, amelyek valóban áttérnek az ECU-re. Az ezzel kapcsolatos többségi döntést 1996-ban kell meghozni, s mivel az angolok és dánok a különleges kikötések révén kibújhatnak a döntés alól, az ő szavazatuk nem számít. Az ECU mellett állást foglaló hét ország — Németország, Franciaország, Spanyolország, a három Benelux-állam és Írország — viszont már többséget jelent, s az osztrákok is szeretnének mielőbb áttérni az ECU-re. Az EU gazdasági bizottsága szerint viszont mégis célszerű, ha az érintett országok várnak még két évig, mert 1999-ben az ECU bevezetéséhez már nem kell a többségi döntés, s automatikusan áttér az ECU-re minden EU-ország, amely megfelel a kívánalmaknak. Azt pedig az 1997-es év konjunktúra- és költségvetési adatai döntik el, hogy megérett-e az illető ország az ECU-re. A bankárok azonban figyelmeztetnek arra, hogy az EU-tagok többsége aligha tudja 1997-re teljesíteni a feltételeket, s ezért el kell dönteni, hogy a stabilitás fontosabb-e vagy a határidők betartása. Mégis, közben szinte észrevétlenül tért hódít a közös európai pénz. Frankfurtban dolgoznak már az ECU- bankjegyeken, és tervezik az érméket is. Ezek egy ideig a nemzeti valutákkal együtt lesznek fizetési eszközök, így a mai ECU, amely a közösségben már most is az elszámolás egyik eszköze, zökkenésmentesen válik új ECU-vé, s a régi ECU-ben kötött megállapodások érvényben maradnak. Tanulhatunk ECU-ben számolni Jacques Delors, az EU leköszönő vezetője — az ECU „apja” — joggal állítja: „Fél éve még kevés miniszter vagy tudós akadt, aki feltett volna egy pár ECU-t arra, hogy megvalósul az egységes fizetési eszköz...” Ma viszont szinte senki sem vitatja, hogy az ECU lesz az Európai Unió fizetési eszköze. S mi, magyarok is tanulhatunk már ECU-ben számolni... Makai György Sürgős feladatok a kormányprogramban Híd a válság-szakadék fölött Már a következő hónapok belpolitikai eseményeinek alakulása szempontjából is perdöntő lehet, hogy megvalósul-e a kormányprogramban megfogalmazott kezdeményezés, a társadalmi-gazdasági megállapodás. A tét ugyanis az, hogy a gazdaság stabilizációjának és átalakulásának mostani kritikus időszakában sikerül-e az óhatatlanul felszínre kerülő konfliktusokat romboló feszültségek nélkül megelőzni vagy megoldani és a társadalmi békét megőrizni. A kormány indítványának megfelelően az Érdekegyeztető Tanács a fóruma a paktum-tárgyalásoknak, amelyeknek három főszereplője: a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány reprezentánsai. Ismeretes, hogy a várhatóan 2-3 hónapig tartó tanácskozás-sorozat már elkezdődött, s a nyitótárgyaláson a miniszterelnök is részt vett és felszólalt. Fajsúlyos kérdésekben kell megegyezniük a „hármaknak”. A kormány szerint főként a munkaügyi — azaz foglalkoztatás —, bér-, szakképzési, szociálpolitika — kérdésekben, a munkavállalók és munkaadók viszonyát alakító intézményekkel és jogi szabályozókkal ösz- szefüggő témákban kell megtalálni a közös nevezőt. Ebben a tartalmi keretben hosszú távú megállapodásra lenne szükség például a reál- és nominálbérek alakulásáról, a tb-járulékokról és juttatásokról, a munkanélküliek ellátásáról, adókról, nyugdíjakról, családi támogatásokról. Nyilvánvaló, hogy ezekben a társadalom egészét érintő kérdésekben egyezségre csak akkor van kilátás, ha a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormányzat egyaránt kész az ésszerű kompromisszumokra. A paktum fontos eleme a munkanélküliség elleni küzdelem. Az ezt célzó összkor- mányzati cselekvési terv kidolgozását a kabinet vállalja. Ugyanakkor szorgalmazza, hogy a munkavállalók és munkaadók között folyamatos párbeszéd alakuljon ki, s állami közbeavatkozás nélkül jussanak egyezségre a foglalkoztatás, a bérek és jövedelmek alakulásában. A megállapodás csak akkor töltheti be hivatását, ha megteremthetők betartásának garanciái. A kormányzat mindenesetre biztosítja: tevékenységében, s parlamenti többségével a törvényhozásban érvényesíteni fogja a megállapodást. Ugyanakkor azt várja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei kötelezettséget vállalnak: tag- szervezeteik ágazati, illetve vállalati kollektív bértárgyalásain, megállapodásaiban a paktumnak érvényt szereznek. A kormányprogram szerint a háromoldalú szerződés, amely még a koraőszi hónapokban megköthető, egyszeri egyezséget jelent, s az volna kívánatos, ha a parlamenti ciklus egész időtartamára, azaz négy évre szólna. De ehhez mindenekelőtt meg kell születnie. Ferenczy Europress Kárpótlási jegyek a tőzsdén A múlt héten — a korábbi hetekhez viszonyítva — csökkent a kárpótlási jegyek forgalma a Budapesti Értéktőzsdén. Mintegy 199 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a brókercégek. A jegyek átlagára kismértékben csökkent. Míg július utolsó előtti hetében a legmagasabb átlagár 577 forint volt, s erről az értékről fokozatosan az árfolyam augusztus 5-re, péntekre 548 forintra esett vissza. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1994. augusztus 05. nettó vételi nettó eladási kötv. árfolyam % árfolyam % felh. kamat % 1994. 08.05. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,50 100,00 17,10 1994/B 95,16 95,52 11,03 27,80 1995/A 87,16 87,97 14,11 27,54 1995/B 86,51 87,38 12,39 27,34 1995/C 94,02 94,46 8,87 27,80 1995/F 91,19 91,86 1,58 27,80 1995/G 92,62 93,36 19,23 27,85 1995/H 92,03 92,82 17,58 27,68 1996/A 82,70 84,14 9,95 25,90 1996/B 88,13 89,13 9,35 26,95 1996/C 87,81 88,94 8,44 26,84 1996/F 87,09 88,26 3,84 26,31 1996/H 96,31 97,54 7,67 26,49 1997/C 80,88 82,37 7,31 25,90 1997/D 99,50 100,30 14,75 1997/E 99,50 100,30 9,49 1997/H 96,10 97,91 4,79 25,90 1997/J 99,50 100,30 2,99 1998/A 99,50 100,10 10,01 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82M19-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. (Lapunk tegnapi számában tévesen jelentek meg az államkötvények árfolyamai. Most közöljük a helyes adatokat.) t i
