Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-08 / 184. szám
1994. augusztus 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 11 Fidesz-vélemény: az önkormányzati választásról Önkormányzati választásokra készülve A polgármester nem a lista élén Szita Károly Kaposvár fide- szes alpolgármestere is tagja annak a négytagú bizottságnak, amelyet a párt országos elnöksége azzal bízott meg, hogy dolgozza ki az önkormányzati és a választójogi törvényről szóló pártálláspontot. Szita Károly elfogadhatatlannak tartja, hogy a polgár- mesterek közvetlen választásáról szóló egykori ígéret helyett a kormány most olyan tervezetet terjesszen a parlament elé, amely szerint a választásokon induló pártok listavezetői legyenek a polgár- mesterek. Ez a rendelkezés szerinte lehetetlenné teszi, hogy a pártok közös polgármesterjelölteket állítsanak, s arra sem ad lehetőséget, hogy a választópolgárok közvetlenül a tisztségre leginkább rátermett személyt válasszák. Célravezető megoldásnak azt tartja, ha az önkormányzati választásokon induló pártok és civil szervezetek párthovatartozástól függetlenül a legalkalmasabb jelölteket támogatják. A Fidesz választási stratégiája szerint a helyi szervezetek nem kapnak központi irányelveket, hanem a települések érdekeit figyelembe véve dönthetik el, kiket indítanak jelöltként, illetve kiket támogatnak. Búcsú a megbízottól Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésére többirányú szervezeti, pénzügyi, hatásköri változtatásokat tervez a kormány. Ahogyan programjában legszögezi, az önkormányzatok létrejöttével a jogállamiság egyik legfontosabb követelménye teljesült — az elmúlt négy évben azonban felszínre kerültek a törvényi szabályozás gyöngéi is. Ezek egy részét már az ön- kormányzati választások előtt, tehát heteken belül, a többit pedig legkésőbb a jövő év végéig korrigálni kell. Jelentős módosításokat terveznek az önkormányzati választások lebonyolításában. Az egyéni kerületekben az eddigi kettő helyett egy fordulóban, relatív többséggel döntenek a helyi képviselő személyéről. Megszűnik a választás érvényességét a voksolók számarányához kötő érvényességi küszöb. A polgármestert, főpolgármestert a helybeliek közvetlenül választják. Polgármesteri tisztet csak a háromezer főnél kevesebb lakosú településeken lehet majd társadalmi megbízatásban betölteni. A megyei önkormányzatoknak a jelenleginél nagyobb szerepet szánnak főleg a lakossági szolgáltatások regionális szervezésében, a településhatárokon túlmutató környezet- és természetvédelemben, a munkaerő-politikában és az idegenforgalomban. Újraelosztó funkciójuk nem lesz. A területfejlesztés teendőinek összehangolására új típusú szervezetként megyei terület- fejlesztési tanácsokat hoznak létre. Az igazgatás egyszerűbbé, olcsóbbá tétele jegyében a köztársasági megbízotti hivatalok helyett — politikai, koordinációs feladatkör nélkül, csökkentett apparátussal — megyei BM-hivatalok működnek majd, és kizárólag törvényességi ellenőrzési, illetve másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak. A köztársasági megbízott címzetes államtitkári rangja, szerepköre megszűnik. Általában is csökkentik a központi szervek „meghosz- szabbított kezei”, az úgynevezett „dekoncentrált szervezetek” számát. Már a közeljövőben megszüntetik a tankerületi oktatási központokat és a megyei földművelési hivatalokat. Erőteljes törekvés, hogy több lehetőséget kapjanak az ön- kormányzatok az önálló gazdálkodásra. Saját bevételeik növelésének ösztönzésére a helyi adók központi adó(alap)-csök- kentő tételként lesznek elszámolhatók. A személyi jövedelemadó-bevételekből a mostaninál nagyobb hányad, legalább 35 százalék a helyi önkormányzatoknál marad. Az illetékekből — és várhatóan a gépjárműadóból — eredő bevétel teljes egészében a helyi pénzforrásokat gyarapítja majd. Ferenczy Europress A koalíció nem tény, csak remény Sárdi Árpád: Nincs semmiféle irányelv — Csapó Tamás: Tárgyalás augusztus közepén, nevekkel Új jelöltek - vagy maradnak a régiek? Fotó: Somogyi Hírlap archívuma Az őszi önkormányzati választásokon az MSZP a legtöbb helyen önállóan méretteti meg magát — mondta Sárdi Árpád, az MSZP megyei elnöke a Somogyi Hírlap kérdésére felelve. Központi direktíva az esetleges koalícióról nem született; helyben dől hát el, hogy hol kivel működnek együtt a szervezetek. Csapó Tamás, az SZDSZ ügyvezetője azt is elmondta, hogy az MSZP az esetleges együttműködésről helyi szinten tárgyalásokat kezdeményezett. A tagság jóváhagyásával, várhatóan augusztus közepén kezdődő tárgyalásokon már nevek is szóba kerülnek majd. Minden valószínűség szerint novemberben járulnak urnák elé a választópolgárok, hogy — a javaslat szerint — egyfordulós választással ön- kormányzati, megyei közgyűlési képviselőt, polgármestert és helyenként kisebbségi képviselőt válasszanak. A nyári politikai aszály ellenére már megkezdődött a felkészülés. A kulisszák előtt és mögött folynak a tárgyalások, jelöltek s önjelöltek neveit cserélik ki a jólértesültek. A Somogyi Hírlap a kormánykoalíció pártjainak helyi vezetőit kérdezte: érvényes-e kormányalakító frigy az önkormányzati választásokra is? — A tagság nem egyöntetűen fogadta a koalíciót — mondta Sárdi Árpád, az MSZP megyei elnöke. — Tudjuk, hogy ez a házasság nem szerelemből, hanem érdekből köttetett. De azt is, hogy az 54 százalékos parlamenti többség törékeny helyzetet jelent, kiváltképpen az ország jelenlegi állapotában. Az elkövetkező időszakban több megszorító intézkedést kell hozni, s ezeket csak széles körű társadalmi támogatottsággal lehet végrehajtani. Akik nem értették meg az együttműködés lényegét, azok az elmúlt egy hónap tapasztalatai alapján láthatják: az ellenzék a legkisebb dolgokra is következetesen reagál. A megyében az MSZP-tagság szavazott a koalíciós tagságról, és a döntő többség támogatta azt. Ugyanakkor a koalíciókötés csak országos szinten érvényes. A szervezetek szabad kezet kapnak a helyi döntés meghozatalában. Nincs semmiféle irányelv. A helyi koalíciókról egyébként az élet és az észérvek döntenek. Az MSZP a legtöbb helyen önállóan méretteti meg magát. Lehet azonban olyan választó- körzet is, ahol független, elismert embert akár közösen indít az MDF és az MSZP. — Az SZDSZ-tagoknak az a véleménye, hogy a parlamenti választásokon történtek nem ismétlődnek meg az önkormányzati választások alkalmával — mondta Csapó Tamás, az SZDSZ ügyvivője. — Az egyfordulós választás más módszert követel a résztvevőktől. Ugyanakkor a parlamenti választásokkor működött a liberális koalíció, amelyre most nem sok a remény. Az FKGP-vel a parlamenti választások első fordulója után próbáltunk koalícióra lépni: nem sikerült, ezért most nem is próbálkozunk. A Fidesszel sem sikerült az együttműködés, az MDF-fel nem is kísérletezünk. Mi a központból nem kapunk irányelveket, a helyi szervezetek a konkrét esetekben döntenek. Az MSZP keresett meg bennünket, hogy tárgyaljunk az esetleges együttműködésről. Erről szavazott az SZDSZ helyi tagsága, és egyhangúlag hozzájárult a tárgyaláshoz. A tárgyalásra augusztus közepén kerül sor, akkor szóba kerülhet a személyekre vonatkozó megállapodás is. Lengyel János Muramenti napok Letenyén Néptáncfesztivállal kezdődött a hét végén Letenyén a Mura menti napok rendezvénysorozata, ezúttal már a tizenhetedik alkalommal. Az augusztus 21-ig tartó rendezvény számos kulturális programot kínál. A határ menti településre is több vendég érkezett a szomszédos Horvátországból; az idén a Va- razsd megyei Marof együttes, aztán cakoveciek és a belicai nyugdíjasklub fogadta el a szervezők meghívását. A Mura menti napok egyik érdekessége majd a rockmise lesz a hét végén — augusztus 15-én tartják. Hegytörvényt is ígér a miniszter A minisztériumban már előkészítették és még az idén a parlament elé terjesztik a hegyközségi törvényjavaslatot — jelentette be Lakos László földművelésügyi miniszter a hét végén Balatonfüreden, a borhetek megnyitóján. A tárca vezetője egyetértett a balatoni szőlősgazdákkal, akik törvényi szabályozást sürgetnek, mert valóban garancia kell ahhoz, hogy meg- védhessék termékeiknek jó minőségét, a borvidék hírnevét. A miniszter szerint ez a hegyközségi törvény már a jövő év első félévében hatályba léphet. Olcsó bérű lakások Székesfehérváron Olcsó bérű, komfortos lakásokat épít a székesfehérvári ön- kormányzat. Azok vehetik igénybe, akik nem tudják fizetni a drágább, összekomfortos otthon lakbérét. A 33, illetve 39 négyzetméteres szoba-kony- hás, fürdőszobás lakrészek fűtése is hagyományos lesz, lakbére pedig még az emelést követően sem éri el az ezer forintot. Egyelőre 15 ilyen lakást építenek, s a lakók várhatóan az ősszel vehetik birtokukba. Székesfehérváron az eddig be nem fizetett (elmaradt) lakbérek megközelítik a tízmillió forintot. Egy hét helyett 24 óra alatt Kellemes meglepetést szerzett Dunaújvárosban a központi melegvízszolgáltatásra kapcsolt lakások tulajdonosainak a szolgáltató Dunaaqua Rt: a korábbi években szokásos egy hét helyett most egy nap alatt elvégezte a szokásos nyári karbantartást. Ez tizenháromezer lakást érintett, gondosan szervezve a felújítást. Hogyan lesz a honvédből tábornok? A szóvivő a katonai rangok rejtelmeiről Ki gondolta volna 1960-ban, hogy ott lapul a „marsallbot” annak az ifjú embernek a hátizsákjában, aki „kopaszon” bevonult, hogy letöltse sorkatonai szolgálatát. Talán ő maga, Deák János honvéd sem hitte volna el, hogy 34 évvel később ő lesz a Magyar Honvédség főparancsnoka. A mai vezérezredes, a hadsereg első embere végigjárta a ranglétrát. De mekkora utat kellene megtenniük a mai Deák Jánosoknak, hogy honvédből tábornokok legyenek? A bevonulókat honvédnek nevezik; hat hónap múltán léphetnek elő őrvezetővé. Újabb 6 hónapig kell várni a ti- zedesi, 6 hónapot a szakaszvezetői előléptetésre. Aki még ezután is kitart a katonaság mellett, tiszthelyettes lehet: előbb őrmester, majd 3 év múlva törzsőrmester, 4 évvel később pedig főtörzsőrmester. Öt évig kell szolgálniuk a zászlósi rangért a főtörzseknek. Hat év múlva törzszászlós, újabb 7 év elteltével főtörzszászlós lehet valakiből. Tisztként a hadnagyé az első rang; 3 év kivárás után főhadnagy, újabb 4 év elteltével százados lehet a „honvédből”. A főtisztek is háromféle rangban szolgálnak: a századosok 5 évet várnak az őrnagyi, az őrnagyok újabb 6 évet az alezredesi kinevezésre. Ezután következik az ezredesek három csillagja, majd a tábornoki rang. Ebben négy létezik: a dandártábornok, a vezérőrnagy, az altábornagy és a vezérezredes. — Van más feltétele is az előléptetésnek mint a kivárási idő? — kérdeztük Erdélyi Lajos alezredestől, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjétől. — Bizonyos rangokhoz bizonyos iskolai végzettséget írtak elő. Egy századosból, ha le is járt a várakozási ideje, de nincs meg az akadémiai vagy katonai egyetemi végzettsége, sohasem lesz őrnagy, és az ezredesi előléptetés is már kinevezés dolga. — Mi indokolta két új rang — a főtörzszászlós és a dandártábornok — bevezetését a honvédségnél? — A főtörzszászlósi rangot azért rendszeresítették, hogy a zászlósok között is meglegyen a hármas tagozódás, a zászlósok is kétszer léphessenek előrébb. A dandártábornok esetében pedig — hasonlóan a világ többi hadseregéhez — az volt a cél, hogy az jelezze a dandárparancsnoki beosztásban és velük azonos szinten dolgozó katonák megbecsülését. Nálunk is kineveztek már erre a tábornoki rangra néhány dandárparancsnokot vagy dandárnál magasabb szintű parancsnokságokon dolgozó fegyvernemi főnököt. — A rangokat párosítani lehet a beosztással? Tehát egy szakaszvezető egy szakaszt vezet, egy százados egy századot? — Nem pontosan így áll a helyzet. A beosztásokhoz előírják a rendfokozatokat, de nem biztos, hogy a kinevezett meg is kapja azt a rangot. Előfordul, hogy valaki két-három rendfokozattal alatta van annak, mint ami a beosztása szerint megilletné. — A tábornoki kar csak mintegy negyven százalékig feltöltött. Honnan vennék a maradék hatvan százalékot, ha hirtelen szükség lenne rá? — Azokat az ezredeseket, akik tábornoki beosztásban szolgálnak, előléptetnék. Ez világszerte így szokás. Alig több, mint kilencvenezer hivatásos, sorkatona és közalkalmazott van a Magyar Honvédség állományában; egy ilyen kis hadseregben elegendő annyi tábornok, ahány van. — Hány év alatt juthat el egy mai honvéd a vezérezre- dességig? — A kivárási időket kell összeadni az alezredesi rangig. Efölött már nincs kivárási idő. Ezredesnek a honvédelmi miniszter nevezi ki, tábornokká a köztársasági elnök. A tábornoki karban általában beosztással jár egy-egy új rang. Ha valakit kineveznek a Magyar Honvédség parancsnokának, akkor valószínűleg hamarosan előléptetik vezérezredessé. De jelenleg nincs aktív altábornagyunk sem. Hogy a kérdésre válaszoljak: csaknem harminc évig tart végigjárni a ranglétrát. Roóz Péter Nemzetiségiek találkozója Bánkon 28. alkalommal tartottak nemzetiségi találkozót. Az idén tizenegy hazai, többségében nógrádi, illetve két szlovákiai csoport látogatott a szlovák nemzetiségiek lakta községbe. A nógrádi közgyűlés elnöke annak a reményének is hangot adott, hogy az ilyen kapcsolatok jó hatással lehetnek a nagypolitikára is. Torgyán moszkvai tárgyalásai Moszkvában tartották a Világliga a Szabadságért és Demokráciáért (WLDF) 26. konferenciáját, s ezen Magyarországról Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke, a liga magyar tagozatának vezetője is részt vett. Hazatérve Torgyán elmondta: nem vetett fel konkrét politikai kérdéseket, csak gazdasági megbeszéléseket folytatott az ázsiai, csendes-óceáni térségből érkezett küldöttekkel. A magyarországi befektetésekre hívta fel figyelmüket.
