Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-09 / 160. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. július 9., szombat Leállították az ásatásokat A román kormány felkérte a kulturális minisztériumot: hoz­zon létre egy olyan bizottsá­got, amely véleményt alkot majd a kolozsvári ásatások időszerűségéről és fontossá­gáról. A bizottság döntéséig a kulturális miniszter elrendelte, hogy a felügyelete alatt lévő Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum állítsa le a munkála­tok előkészítését, vonja ki a térségből a munkagépeket, és a tulajdonképpeni munkálatok csupán a rendkívüli bizottság jóváhagyó döntése után kez­dődjenek. Nemzetközi béketerv Az Egyesült Államok mege­rősítette készségét, hogy bé­kekötés esetén szárazföldi csapatokat küld Boszniába. Haris Silajdzic boszniai mi­niszterelnök csütörtökön a Reuter szerint azt mondta, hogy Warren Christopher amerikai külügyminiszter tett neki erre vonatkozó ígéretet. A békemegállapodást katonai alakulatoknak kell biztosíta­niuk. A muzulmánok és a hor- vátok csak akkor adják áldá­sukat a nemzetközi béke­tervre, ha a NATO és az Egyesült Államok megfelelő biztonsági garanciákat nyújt. Ománba menekült Ali Szalem Az észak-jemeni egységek katonai győzelmét látva, a szomszédos Ománi Szultán- ságba menekült Ali Szalem al-Beid dél-jemeni vezető. Ezt hivatalosan is megerősítette a maszkati kormány. Áden dél-jemeni kikötővárosba tör­ténő benyomulásukkor Észak-Jemen csapatai a dél-jemeni egységek több ezer katonáját ejtették foglyul. Több dél-jemeni katona ha­jókkal a nyílt tengerre mene­kült. Szaid al-Attar észak-je­meni miniszterelnök csütörtö­kön levelet intézett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz, amely­ben bejelentette: kormánya tiszteletben fogja tartani „a demokráciát, a politikai pluralizmust, a vélemény­nyilvánítási szabadságot, a sajtószabadságot és az emberi jogokat. Új miniszter jelöltek Keleti György honvédelmi miniszter Kovács László külügyminiszter A koalíciós tárgyalásokon megállapodás született az új kormány összetételéről és megkezdődött a kormány- program kidolgozása. Azt te­hát már tudni lehet, hogy kik azok, akikre a program meg­valósítása vár majd. Olvasó­inknak ma és a következő na­pokban bemutatjuk az MSZP- SZDSZ koalíciós kormány mi­niszterjelöltjeit. Keleti György honvédelmi miniszter (MSZP) 1946. május 18-án született Losoncon. 1964-ben a buda­pesti Toldi Ferenc Gimnázi­umban érettségizett, előbb segédmunkás volt, majd sor­katonaként jelentkezett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol 1969-ben híradó tisztként szerzett dip­lomát. 1969-től a váci híradóez­rednél előbb századparancs­nok, majd zászlóaljparancs- nok-helyettes, 1971-től egy­ség KISZ-bizottság titkár volt. 1974-1977. között a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián ta­nult, majd a HM Ifjúsági Osztá­lyán, 1980-tól pedig a HM-ben a sajtómunka különböző terü­letein dolgozott. Alosztályve­zető, osztályvezető, majd fő­osztályvezető volt, 1989-ben a HM szóvivője lett. 1992. tava­szán — saját kérésére — be­osztásából felmentették, és leszerelték. 1969-től 1989-ig az MSZMP tagja volt, 1992-ben belépett a Magyar Szocialista Pártba. 1992. júniusában a kis­bér-oroszlányi választókör­zetben időközi választáson országgyűlési képviselővé vá­lasztották. A Parlamentben a nemzetbiztonsági bizottság tagja volt. Az 1994. évi or­szággyűlési választásokon ugyanabban a választókör­zetben az első fordulóban vá­lasztották képviselővé. Tartalékos ezredes. Kitünte­tései: a Magyar Köztársaság kardokkal díszített Csillag­rendje (1990), a Magyar Köz­társaság Ezüst Erdemke- resztje (1991). Nős, felesége Petrik Erzsébet pénzügyi elő­adó. Három gyermeke van. Kovács László külügyminiszter (MSZP) 1939. július 3-án született Budapesten. 1957-1966. kö­zött vegyésztechnikusként a gyógyszeriparban dolgozott. 1968-ban — munka mellett — a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem külke­reskedelmi szakán szerzett diplomát. 1966. és 1975. kö­zött a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársa, majd vezetője. 1975-től egy évig az MSZMP KB külügyi osztályának kon­zultánsa, 1976-1983. között alosztályvezető. 1983-1986 között az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. 1986-ban átkerült a Kül­ügyminisztériumba, 1986. má­jusa és 1989. májusa között külügyminiszter-helyettes, majd 1989-1990-ben külügy­minisztériumi államtitkár. 1992. márciustól a Magyar ENSZ Társaság vezetőségi tagja, 1992. áprilisától a Ma­gyar Külügyi Társaság tagja. 1963-1989. között az MSZMP tagja, 1989. februártól a Köz­ponti Bizottság tagja. 1989. októberében, az alakuló kong­resszuson belépett az MSZP-be. 1990. májusától az MSZP Országos Elnökségé­nek tagja, novembertől a párt külügyi ügyvivője. Az 1990. évi szabad válasz­tásokon pártja országos listá­ján szerzett mandátumot. 1990. májusától a Parlament külügyi állandó bizottságának tagja. 1990-től az MSZP par­lamenti frakció külpolitikai, biz­tonságpolitikai és honvédelmi munkacsoportjának vezetője és szóvivője. 1993. januárjától a parlament külügyi állandó bizottságának elnöke. Az 1994. évi választásokon az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei területi listáján szer­zett mandátumot. 1994. júniu­sában a koalíciós kormány­zásról folytatott MSZP- SZDSZ tárgyalásokon az MSZP tárgyaló csoportjának tagja, pártja képviseletében a külpolitikai, biztonságpolitikai, honvédelmi témákról tárgyaló szakmai bizottság társelnöke. 1980-ban a Munka Érdem­rend arany fokozatával, 1986-ban a Magyar Népköz- társaság aranykoszorúval dí­szített Csillagrendjével tüntet­ték ki. Nős, felesége Tóth Éva sajtó- és propagandafőnök. Egy gyermekük van. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Milyen nyelven beszél Zsirinovszkij? Bármily komoly témák sorakoztak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet e heti, bécsi parlamenti közgyűlé­sének napirendjén, a kisebbségi jogoktól a válságmegelőző mechanizmusig, a sajtófigyelem jó részét — sajnos — megint csak a Vlagyimir Zsirinovszkijhoz fűződő skandalum kötötte le. A szélsőséges nacionalista nézeteiről hírhedtté vált moszkvai honatya ugyanis (paradox módon épp a biztonság- politikai bizottság ülésén) egy sor olyan kijelentést tett, amely nemcsak a jelenlévők közt keltett hangos nemtetszést, de to­vábbi diplomáciai botrányokhoz is vezethet. Oroszország nélkül Ausztriában ma csak „törökök és muzulmánok” lenné­nek — mondta például, majd hatalmas felzúdulást keltve kifej­tette: a harmadik világháborút „ha és azonban nélkül” Orosz­ország fogja megnyerni. Tartalmatlan fecsegés? Üres ijesztgetés? Magyarázni per­sze lehet a kijelentés hátterét, s Zsirinovszkij korábbi, stras- bourgi (és budapesti) botrányait ismerve valószínűleg nem kell komolyan venni az estet. így reagált mellesleg a házi­gazda Heinz Fischer, a bécsi parlament elnöke is, mondván: nem akar túl sokat beszélni az ügyről, nehogy túlértékel­je. A dolognak ettől függetlenül akad tanulsága, s nem is csak a jómodor oldaláról, hanem politikai vetületből is. Aki ugyanis manapság világháborús távlatokkal fenyeget, nem fogja fel napjaink diplomáciai és stratégiai alaptényezőit: más nyelven beszél, mint a világ. Módosítani akarják a szociális törvényt Egészségügyi miniszterváltó (Folytatás az 1. oldalról) Közölte: alapvető változta­tást tervez az új vezetés a gyógyszerfinanszírozási és —támogatási rendszerben is, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi szisztéma nem al­kalmas az olyan negatív lépé­sek megakadályozására, mint amilyen például a július köze­pén bekövetkező gyógy­szerár-emelés lesz. Felül kell vizsgálni néhány egészség- ügyi szolgálat — például a tisztiorvosi hálózat, a védőnői szolgálat — működését, és struktúrájában is át kell tekin­teni a gyermek- és ifjúság­egészségügyet, valamint a foglalkozás- és munkaügyet — mondta Kovács Pál. Még idén ősszel módosítani kíván­ják a szociális törvényt, külö­nös tekintettel a gyermekneve­lési támogatás, a szociális normatíva, a közgyógyellátás, illetve a közösségi munka in­tézményére. Emellett — szin­tén még az idén — átfogó megállapodást szeretne kötni a társadalombiztosítással a tárca új vezetése. Surján László a tájékoztatón nem tit­kolt megelégedéssel üdvö­zölte, hogy — a koalíciós kor­mányprogram szerint — nem várható az elmúlt négy esz­tendőben kialakított iránnyal szöges ellentétben álló lépés az egészségügyben és a szo­ciálpolitikában. Reményének adott hangot azzal kapcsolat­ban is, hogy a tárca új veze­tése — ha változtatásokkal is, de — a parlament elé viszi azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a Surján László ve­zette minisztérium már előké­szített. Ilyen az egészségfej­lesztési alapról, az adatkeze­lésről, valamint a gyermekvé­delemről szóló jogszabály. MISS HUNGARY Szeretne a szépség magyar követe lenni? Szeretné képviselni hazáját rangos külföldi eseményeken és a MISS WORLD DÖNTŐJÉN a mesés SunCity-ben? Szeretne egy korrekt és nagyvonalúan díjazott verseny részese lenni? JELENTKEZZEN A MISS HUNGARY '94 SZÉPSÉG KIRÁLYNŐ VÁLASZTÁSRA. Várjuk bemutatkozó levelét, ha Ön • magyar állampolgár • legalább 18 de legfeljebb 23 éves • hajadon cs gyermektelen • nem szerepelt akt illetve pornó fotón vagy filmen Jelentkezési határidő: 1994. július 20. Levélcímünk: RENAULT MISS HUNGARY '94. 1537 BUDAPEST . Budapest, Pf. 427 I. díj Renault 19 II. díj:Renault Clio Ili. dij :Renault Twingo (A7 autókat a Renault Baumgartner szállítja.) MISS WORLD Somogyi alelnökök a parlamenti bizottságokban A jó várospolitikus ismérvei Dr. Lamperth Mónika: Véget kell vetni megye és megyeszékhely egymásra mutogatásának Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága dr. Lamperth Mónika somogyi képviselőt (MSZP) választotta alelnökévé, aki az elmúlt négy évben a megyei önkormányzat jogi főosztályvezetője, és a városi testület jogi bizottságának elnökeként is dolgozott. Arról kérdeztük, hogy e tapasztala­tait miként hasznosítja majd a parlamenti bizottságban. — Az önkormányzati és ren­dészeti bizottság előtt már indu­lásakor feladatok sora tornyo­sul, hiszen önkormányzati vá­lasztásokra készülünk. Még ezt megelőzően el kell végezni az önkormányzati törvényben azokat a korrekciókat, melyek ahhoz szükségesek, hogy az állampolgárok pontosan tudják, hogy milyen feladatok elvégzé­séhez választanak embert. A törvénymódosítások semmi­képp sem csorbíthatják a tele­pülési önkormányzatok önálló­ságát, javítani, illetve pontosí­tani kell azonban a megyei ön- kormányzatok működési felté­teleit és feladatkörét. A bizott­ságban tehát ahol dolgozom már a nyáron is intenzív munka várható. A kaposvári önkormányzat­ban szerzett tapasztalataimat leginkább a megyei jogú város szerepkörének meghatározá­sakor tudom majd hasznosí­tani. E témakör megvitatása a szocialista párt képviselői közül az én feladatom volt már a koa­líciós tárgyalások során is. Alapelvként fogadtuk el, hogy a megyei jogú városok megszer­zett jogait nem szabad csorbí­tani, ugyanakkor véget kell vetni a megyei önkormányza­tok és a megyei jogú városok egymásra mutogatásának a feladat korbeli átfedéseknek és bizonytalanságoknak. Fontos lenne, hogy a megyét és me­gyei jogú várost törvény köte­lezze a folyamatos egyezte­tésre, például a közszolgálta­tási intézmények fejlesztésé­ben. Legyen világos, hogy ki­nek mi a dolga, elkerülve így a párhuzamosságokat és pénz­pazarlást. Négy év alatt végig éltem az egyeztetés hiányából, a jogi szabályozatlanságból fa­kadó anomáliákat és konfliktu­sokat. Most nemcsak bizottsági alelnökként, hanem somogyi képviselőként is annak elő­mozdítása a feladatom, hogy a lakosság a megyei és a helyi önkormányzatok által is a legp­raktikusabban és legjobban le­gyen kiszolgálva. Az embere­ket ugyanis nem az érdekli, hogy a közigazgatás milyen struktúrában működik, sokkal inkább az, hogy ha bemennek a hivatalba gyorsan és ponto­san -intézzék el bajos ügyeiket. A struktúrának ezt kell elősegí­tenie. Mindezek mellett javításra szorulnak a kistelepülések mű­ködésének feltételei. Itt a helyi önállóság megőrzése mellett ésszerűbbé és takarékosabbá kellene tenni a működést és a fejlesztéseket. — Az elmúlt négy 0v számos somogyi polgármestert is arról győzhetett meg, hogy e poszt sikeres betöltéséhez kevés a jószándék, nagyobb szakérte­lem is kell. Föltételezem, volt hasonló tapasztalata... — Valóban nem elég csak a jó szándék. Ami a szakértelmet illeti az nem annyira egyfajta speciális szaktudást jelent, in­kább azt, hogy jó várospolitikus legyen. Olyan ember kell, aki képes arra, hogy fölismerje a város polgárainak az érdekeit, a működtetés és fejlesztés legpraktikusabb módjait, s per­sze arra is, hogy ebbe az ész­szerű irányba vezesse a testü­letet is. Egy település irányítója nem lehet sikeres jó vezetői koncepció és kellő kommunika­tív képesség híján sem. A ka­posvári önkormányzat műkö­désének a legnagyobb gondja véleményem szerint épp az volt, hogy a városi vezetés nem tudott igazán kommunikálni a polgárokkal. E kapcsolatot nem sikerült kétirányúvá tenni. Ha a kaposváriak úgy ítélik meg, hogy az önkormányzat műkö­dése nem volt sikeres, annak ez az egyik fő oka. B. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom