Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-09 / 160. szám
1994. július 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Iskolai nemzedékek Nagyberényben Pedagógus szüleik helyére gyermekeik lépnek Idegenforgalmi albizottság Az idegenforgalomban dolgozó szakemberek bizony csalódtak, amikor nyilvánvalóvá vált: nem hogy minisztériuma, de még parlamenti állandó bizottsága sem lesz az ágazatnak, hogy az érdekeket megfelelő szinten képviselhesse. A Somogyi Hírlap információja szerint a környezetvédelmi bizottság első, alakuló ülésén felvetődött, hogy fogalmazzák újra a nevüket. E szerint Környezetvédelmi, területfejlesztési és idegenforgalmi bizottság néven dolgoznának, és ezen belül állandó albizottság foglalkozna a turizmus ügyeivel. Az általános és középiskolákban javában tart a nyári vakáció, pihennek a tanárok és diákok. Ennek ellenére, sok oktatási intézmény vezetője már az őszi tanévkezdés személyi feltételeinek megteremtésén gondolkodik... A nagyberényi általános iskola pedagógusai közül kilencen saját tulajdonú házban laknak. Ami nagy öröm a vezetésnek — és hagyománnyá kívánják fejleszteni az intézményben —, hogy a nyugdíjba vonuló pedagógusokat saját gyermekeik váltják föl a katedrán. Eddig Kovács Zoltán és Tóth Sándor György példaképe biztosítja, hogy az egykori diákok ragaszkodnak falujukhoz, a régi Alma Máterhez. Az 1994/95-ös tanévet ugyancsak két olyan új pedagógussal kezdik Nagyberényben, akik közül az egyik (Babos Beáta) pedagógus szülő gyermeke. 0 az első osztályt viszi majd. A másik kezdő fiatal (Gombai Norbert) nagyszülei tanítottak a herényi iskolában. Amint azt Tóth Sándor igazgató hangsúlyozta, ezzel a hagyományteremtő célkitűzéssel megoldódik a pályakezdő pedagógusok lakáskérdése, másrészt büszkeség tölti el a nyugdíjba vonuló pedagógusszülőt, ha gyermeke veszi át a stafétabotot... Az örömök mellett, az iskola vezetője gondként említette: az igazgatóhelyettes pótlása még nem oldódott meg olyan kezdő fizika és bármely más szakos pedagógussal, akire hosszútávon lehetne számítani. Ha ez a probléma rendeződik, abban az esetben minden álláshelyet szakos tanárral töltenek be. Az intézményben egyébként több mint egy évtizede nem alkalmaznak képesítés nélküli nevelőt. (Krutek) „Engedély nélküli piacomat megnyitottam” Fajátékok Szabadiban A szülői munkaközösség pénzgyűjtő rendezvényei, az óvoda költségvetése és az államtól pályázaton nyert összeg tette lehetővé, hogy a balatonszabadi óvodában új fajátékokat állítsanak fel. Sas Lothár épített már korábban ide csupa fából két alkalmatosságot, amelyet nagyon rövid idő alatt megszerettek az apróságok. Az új játék főleg a kicsik egyensúlyérzékét fejleszti majd. Fotó: Czene Attila A hatszázötven vendégből mindössze egy volt a magyar Kiállítás a csipkének A balatonendrédi kultúrház- ban csipkekiállítás szerveztek, holnap tartják a megnyitó ünnepséget. A tárlat augusztus 20-ig minden nap 13-18 óráig tekinthető meg. Telefonfülkék Kőröshegyen Kőröshegyen hat nyilvános telefonállomást szerelnek fel, így a hálózat szinte behálózza a települést. Az önkormányzat az orvosi rendelőt felújíttatta: átépítették a vizesblokkot, és a várót, valamint fedett babakocsi tárolót építettek az udvarba. A beruházásra 250- 300 ezer forintot költöttek. Siófok és Gyergyó testvérvárosok Magyar nyelven 2-2 , románul 1r1 példányban aláírta Molnár Árpád siófoki és Dézsi I. Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester a települések közötti testvérvárosi szerződést. Ebben többek között megfogalmazták: fejleszteni, állandósítani és mélyíteni fogják közigazgatási, irányítási és tervezési tapasztalatok cseréjét, elősegítik és kölcsönösen támogatják a közvetlen tudományos-technikai együttműködést a két város társadalmi, gazdasági és intézményi szervezetei között. Folyamatosan fejleszteni akarják a kulturális kapcsolatokat az oktatás, a művészet és a turizmus terén is. új jegyzője van Szóládnak Új jegyző állt munkába Szó- Iádon. Zóka Lászlót bízták meg, hogy vegye át a távozó dr. Gajda Pál feladatkörét. Az új jegyzőnek lesz dolga elég, hiszen a település szemmel láthatóan fejlődik. Az egyre komfortosabb infrastruktúra miatt a régi házak új vevőre találnak. Mind többen veszik ki részüket a falusi turizmusból is, a visszatérő vendégek javát majd e hónap közepére várják. Hogy segítsék az új lakók és főképp a turisták eligazodását, a faluban számos helyen többnyelvű útbaigazító táblákat helyeztek el. Földönjáró vendégvárók Félár gyalogosnak, kerékpárosnak — Ingyen vigyáznak a gyerekekre az aranyparti nyaralótelepen Zamárdi háború a vásárlókért A polgármester szerint a vállalkozó a „sáros”.., A helyzet kezd lassan komikussá válni a Balaton-parton, hiszen a szolgáltatások jó része a hetvenes éveket idézi, az árak viszont már a jövő századot vetítik elő. Ezt a paradox helyzetet szeretnék a Siotour Aranypart nyaralótelepén megszüntetni, és ami a magyar idegenforgalomban manapság elég szokatlan: nem csak szavakkal, hanem tettekkel is. Ők nem követik azt a gyakorlatot, ami egy dal kapcsán jutott eszembe: „Csodára várva ülsz a telefon mellett.” Itt állandóan csörög a készülék; utazásszervezőkkel, partnerkempingekkel konzultálnak. „Megnyitottam engedély nélküli piacomat”. Ilyen feliratú táblát mázolt a minap — végső elkeseredésében — Balogh Ferenc Zamárdiban. Lapunk is megírta, hogy a vállalkozó iparcikk-piacot akar üzemeltetni a Kocsi Csárda közelében, ám engedélye nincsen. Á helyi önkormányzat szerint nem is lesz egyhamar. A közelmúltban munkások vonultak fel, azt a feladatot kapva: húzzanak fel egy 1,5 méter magas kerítést az ön- kormányzat által építtetett parkoló és Balogh Ferenc területe közé. A vállalkozó ezt sérelmezte, mint ahogyan azt is, hogy Zamárdiban neki miért nem szabad az ilyesmi, ha másnak igen... Kiss Zoltántól, Zamárdi polgármesterétől azt kérdeztük: mi indokolta az újabb „ellenlépést”? Korábban ugyanis előbb vízelvezetőnek szánt, amúgy a vásárlókat távoltartó árkot ástak, majd a placcot takaró óriásplakátokat akartak felállítani az engedély nélküli piac felőli részre. Elmondta, hogy szó sincs bosszú-hadjáratról. Egyrészt — mondta Kiss Zoltán — az önkormányzat a saját területén azt csinál, amit akar, másrészt nem ők, hanem a vállalkozó követ el sorozatban szabálytalanságokat, holott jól tudja, hogy területe az elemi követelményeknek például a szennyvíz- csatornával való ellátottságnak sem felel meg. Nem beszélve arról, hogy a település általános rendezési terve nem szerepeltet ott piacot, s egyhamar nincs esély megváltoztatására. Felmerül: a szűkös költség- vetésből gazdálkodó önkormányzat miből fizette a munkások bérét és a kerítés anyagköltségeit? Néhány hete az árokásás sem került kevésbe, s a hatalmas plakátokra is sikerült néhány százezret kiszorítani: pedig ezeket nem állították fel végül. A vita egyre hangosabban tart, a pulóver-árusok mindenesetre kipakoltak... (Fónai) Amíg a tulajdonos, Siófok város működtette a szomszédos Golden Lake kempinget, a Balatonra látogató turisták kedvelt szálláshelyéül szolgált. Utóbb bérbe adták, s ma az előnytelen, csupán egy évre szóló szerződés birtokában az üzemeltetőnek nem kifizetőtő nagyobb beruházásokat végrehajtania. Ez a kemping siralmas állapotában tükröződik, hiszen inkább hasonlít lepusztult szabadstrandra, mintsem karbantartott, vendégváró üdülőegységre, ahol azért előfordulnak külföldiek is — nem csoda, hogy egyre kevesebben. Vajon mi lett volna, ha Siófok egyik legjövedelmezőbb egysége továbbra is a tulajdonos, a városi önkormányzat kezelésében marad? így ugyanis számonkérési joga legfeljebb az ide érkező turistának van, feltéve persze, ha itt marad. A Golden Lake-t legfeljebb a rejtőzködők paradicsomaként jellemezhetném, ugyanis a fű olyan magas, hogy garantáltan eltakarja a vendégeket. Nem úgy a Siotour-egy- ségben, ahol szembetűnő a rend, a tisztaság és a szervezettség. Szinte még a légynek is engedélyt kell kérnie a berepülésre. Szalay István kempingvezető-helyettes elmondása szerint a 25-30 fős személyzet is meglehetősen sokat dolgozik azért, hogy ne balkáni állapotok uralkodjanak a tizenöt hektáros területen. Itt a magyar vendég számos kedvezményben részesül még a csúcsidőszakban is. A turista, ha gyalogszerrel vagy kerékpáron érkezik, féláron juthat szálláshelyhez. A német vendégek jórésze évek óta visszajárás ide. A házigazdák mindig új ötlettel állnak elő: idén először például azok a szülők, akik nem akarják a gyerekeiket magukkal vinni minden programjukra, a kempingben hagyhatják őket, gyermekfelügyelőkre. A szolgáltatás ingyenes. Eurocsekket beváltani a vendégek korábban csak mintegy négy kilométerrel odébb, Siófok központjában tudtak. Most fél százalék kezelési költség ellenében a portán pénzre cserélhetik a kártyát. De vajon mi marad nekünk, magyaroknak? Még az elégedett érkezés is egyre ritkábban, ami általában csak a hétvégékre korlátozódik. Mutatja ezt az is, hogy a jelenlegi hatszázötven üdülőből mindössze egy volt hazai... Németh Zsuzsa Reményteli üzlet Fonyódi leány boltja Szőlőskislakon Kapcsolatépítő múlt és jelen Balatonbogláron Nagy örömmel újságolták a szőlőskislakiak, hogy megnyílt a balatonboglári városrész második ABC üzlete. Ezt az örömöt rtemcsak az ellátás bővülése ösztönözte, hanem az őszinte elismerés is a fiatal vállalkozó bátorsága iránt. Márton Edit a bolt tulajdonosa mindössze huszonegy esztendős. Vőlegényével és családi támogatással vágott neki a saját vállalkozásnak, miután a fonyódi élelmiszereladói szakmunkásképzőt elvégezve szerzett gyakorlatot helyben, majd a leilei ARAL shop-ban. Szerencsés dolog, hogy a házasságkötés előtt üzleti partnerekként is megismerik egymást. A beszélgetésünk gyakran vissza-visszatérő gondolata mégsem ez volt, hanem a vásárlók kívánságának szolgálata. A néhány hete nyílott bolt választéka valóban elvárásaik szerint bővül. Kérték, hogy legyen ruhanemű, máris árusítják, s rövidesen a vas-edény cikkek is kikerülnek a pultokra. A fiatal üzlettulajdonost nem hozza zavarba a provokáló kérdés, miért nem a Balaton parton akar gyorsan gazdagodni? Nem ez a cél, mondja enyhe nehezteléssel. Persze a bölcsesség nincs életkorhoz kötve, s nála tapasztaltabb szakemberek is a meglévőnél jóval gazdagabb jövőt jósolnak ezeknek a szép tóparti háttér településeknek, mint Szőlőskislak. A falu első utcájában, ahova az Edit ABC települt, csupa új családi ház sorakozik, szinte valamennyin jelzi a tábla a vendégfogadó készséget. Az itt lakók teljes elégedettségéhez viszont már csak egyetlen dolog hiányzik a tisztességes út, mert az igencsak vendégriasztó. G. M. Dr. Kovács Miklós, Balaton- boglár polgármestere kérdésünkre leszögezte, hogy városa nem „gyűjti” a partnervárosokat, a nemzetközi kapcsolatteremtés alapja a valódi, sokoldalú együttműködés, ebben is elsősorban a civil szervezeteket helyezték előtérbe, nem a város vezetése utazgat. A civil diplomaták egyébként jóval szélesebb körben mozognak a partner-kapcsolatok terén, mint maga az önkormányzat. A képviselő-testület ebben úgy vesz részt, hogy anyagi erejéhez mérten igyekszik támogatni az intézményeit és a város egyesületeit az együttműködések ápolásában, annak tudatában, hogy a kölcsönös látogatások egyre több pénzbe kerülnek. Amit örömmel nyugtáztak a képviselők, hogy Boglár fiataljai élményszerűen öröklik a város nemes hagyományait. Azt viszont tudomásul kell venniük, hogy a krakkói „bogiáriaknak” idős koruk miatt egyre nehezebb vállalkozni a látogatásokra. Balatonboglár életében ugyanis meghatározó szerepe van Krakkónak. A második világháború idején a Balaton parti városban működött Európa, s talán a világ egyetlen lengyel gimnáziuma, amelynek létesítésében maghatározó szerepe volt idős Antal Józsefnek, és Varga Bélának. Nemcsak lengyel menekültek százai éltek itt akkor és kötődnek hálás szívvel ma is a magyar városhoz, hanem franciák is. Az utóbbi három évben felélénkült valódi kapcsolatok e hagyományokra építve Krakkóval élnek, amelynek részesei az egykori lengyelek és magyarok utódai. A másik irány, az erdélyi Szentegyháza, amellyel egyre szorosabbá fűződik a barátság, jelzik ezt a kórus és diák- találkozók és a segítő szándékot is magában foglaló önkormányzati kapcsolatok. A város képviselő-testülete legutóbbi ülésén köszönetét fejezte ki mindazon állampolgárainak, akik tevékenyen részt vettek a nemzetközi kapcsolatok szervezésében, s máris készül a következő tavaszi fesztiválra, amikor a programok összeállításában számít a partnereire, ugyanakkor anyagi támogatással is igyekszik ösztönözni a találkozásokat. G. M.
