Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-05 / 156. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. július 5., kedd Dr. Klujber László két dolgot nem hisz Színtelen a kaposvári kulturális nyár Hol lakik a kaposvári kultúra mostanában? Fotó: Csobod Péter Független bírók, összeférhetetlen tisztségek A korrupció romló esélye — Magam is elégedetlen vagyok a kaposvári nyár rendezvényivel, nincsenek ösz- szehangolva a programok — mondta dr. Klujber László a Somogyi Hírlap kérdésére felelve, hogy miként ítéli meg a somogyi megyeszékhely nyári kulturális kínálatát. A városi művelődési iroda vezetője magyarázta is véleményét: — A Móricz Zsigmond Művelődési Ház programjai vonzóak, hetente rendeznek zenei estet a szentjakabi műemlékegyüttesnél, ahol alkalmakként 2-300 ember is megfordul. A múlt hét végén a kaposvári Tinctoris régi zenei együttes mutatkozott be, műsorukat nagy érdeklődés kísérte. Előtte héten Ihos József, a Kaposvárról elszármazott parodista szórakoztatta a közönséget. A nyár programjai között van az ifjúsági fúvószenekar sétáló utcai szereplése. A város művelődési kínálatából és az igényről, így vélekedett Klujber László: — Alem hiszem, hogy egész évben képesek lennénk olyan kulturális programokat szervezni, amelyekre bizonyosan van igény. A farsangi napokat a tavaszi fesztivál követi. Több hónapos kulturális kínálatot jelentenek ezek az események. A nyári rendezvények színhelye Szentjakab és számos kiállítás gazdagítja a város kulturális programját. A jövő évben a Deseda területén szeretnénk kialakítani újabb központot, ahol műsoros esteket tartunk. Nem hiszem, hogy tavasztól őszig, szinte egész évben igény lenne olyan kulturális rendezvényekre, amelyeknek a látogatottsága is biztosítható. Jövőre kísérletet teszünk arra, hogy a programszervezés kiegyensúlyozottabbá váljon, a nyarat is gazdagítsuk. (Horányi) A koalíciós tárgyalások közjogi ügyekkel foglalkozó szakbizottságának helyettes vezetője volt a szocialista dr. Vastagh Pál, a most felálló kormány leendő igazságügyi minisztere és a szabaddemokrata dr. Eörsi Mátyás, akit a Parlament külügyi bizottságának élére jelöltek. Módosít- ják-e az Alkotmánybíróság szerepét és hatáskörét? — kérdeztük a két politikustól. — Mindkét fél egyetértett abban, hogy a jogállam megteremtésében és fennmaradásában kiemelkedően fontos szerepe van az Alkotmánybíróságnak — válaszolta dp Vastagh Pál. — Egyetértettünk azonban abban is, hogy szükséges az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása. Az intézmény hatáskörét szűkítenénk, mert szeretnék elérni, hogy csak bizonyos központi jogszabályok feletti kontroll legyen a feladatuk és ne aprózzák el idejüket a nem feltétlenül rájuk tartozó, jelentéktelen kérdések elbírálásával. — A jogalkotási rendszeren is változtatni kívánnak? — Feltétlenül! Új jogalkotási törvényre van szükség. Javaslatunk egyik sarkalatos pontja, hogy a törvények előkészítését szakmailag megalapozottabbá kell tenni. Elsősorban oly módon, hogy a kodifikáció rendjét szervezetileg is garantáljuk. Az Igazságügyi Minisztérium kodi- fikációs felelősségét egyértelművé kell tenni, ugyanakkor el kell érnünk, hogy ne váljon minden törekvés jogszabállyá, a törvénykezési munka ne inflálódjék. A törvényelőkészítés során legyen helye az elemzésnek és költségelemzésnek egyaránt. így kiszámítható lesz, mibe kerül majd egy-egy törvény megvalósítása. — Az állampolgári jogoknak lesz-e végre képviselőjük? — Álláspontunk szerint az állampolgári jogok biztosát, annak helyettesét, valamint az adatbiztost és a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosát minél hamarabb ki kell nevezni. Ezért készek vagyunk arra, hogy az Országgyűlés igen közeli ülésén megválasz- szuk őket. Az ide vonatkozó törvény módosításával szeretnénk szerepüket megerősíteni. — Eddig szerzett információink szerint a bíróságok működésén is változtatni kívánnak... — A korábbi évtizedekben a bírói függetlenség fejlődött ugyan, de nem ritkán tapasztaltunk anomáliákat, amikor a végrehajtó hatalom az igazságügyminiszteren keresztül igyekezett a bíróságokra nyomást gyakorolni — folytatta a válaszadást dr. Eörsi Mátyás. — Megállapodtunk abban, hogy az ilyen jelenségeket intézményesen megakadályozzuk. Fel kívánjuk állítani az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, amelynek feladata lesz a bíróságok anyagi ellátása és a személyzeti ügyek eldöntése. Ezzel ezeket a jogokat kivesszük az igazságügyminiszter kezéből. Be kívánjuk vezetni az automatikus szignalizációt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ne a bíróság elnöke döntse el, hogy melyik ügyet melyik bíró tárgyalja. Az ügyek beérkezése sorrendjében kapják a bírók az ügyeket, ezzel elérjük, hogy még a bíróság elnöke se legyen abban a helyzetben, hogy a bíró kijelölésével befolyásolni tudja az ügyek kimenetelét. — Az 1990-es alkotmány már tartalmazta a miniszteri felelősség intézményét, de az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás elmaradt. Kívánnak-e valamit tenni e téren? — Ezt a kérdést is nagyon hamar kell törvényi szinten rendeznünk. Javaslatunk szerint a miniszter ne csak a miniszterelnöknek, hanem a Parlamentnek is felelősséggel tartozzon. Ennek persze a részletes kodifikációját ezután kell majd kidolgozni. — Dr. Hack Péter és mások is szót emeltek az Országgyűlésben a korrupciós jelenségek ellen. Ez a kérdés szóba került a megbeszéléseken? — A korrupciót a törvények tiltják, mégis mindannyian tudjuk, hogy létezik. Két olyan javaslatot dolgoztunk ki, ami a korrupció lehetőségét nagy mértékben csökkentheti. Az egyik szabályozza az állami beszerzések rendjét. Törvény erejével kell részletesen szabályozni minden, állami pénzből dolgozó szervezet és intézmény tevékenységét, megakadályozandó, hogy valamelyik alapítvány, intézmény, vagy bármilyen más szervezet a költségvetésből kapott pénzét saját, vagy rokona kft-jé- ben költhessfe el. A másik az összeférhetetlenség sokkal szigorúbb szabályozása. Ha a korrupciót tág értelemben veszem, akkor az elmúlt években a korrupció egyik forrása az volt, hogy a képviselők és állami hivatalnokok a különféle gazdasági társaságokban nagyobb pozíciókhoz jutottak, ezzel a vállalatok működését befolyásolhatták — és tegyük hozzá: ez nekik is jövedelmet jelentett. Ez a magatartás szerintünk összeférhetetlen, ezért a törvény erejével kell megakadályozni. Koós Tamás Afész-dolgozók kitüntetése A népjólét leltára A szövetkezeti mozgalom július 1-jén ünnepelte az első szövetkezet megalakulásának 150. évfordulóját, a 72. szövetkezeti napot. Az Áfészek Országos Szövetsége július 1-jén Budapesten ünnepségen emlékezett meg az eseményről, s ott kitüntetéseket adtak át a szövetkezeti mozgalomban kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. A somogyi áfészek dolgozói közül Szövetkezeti Érdemrend kitüntetést kapott Kalocsa Fe- rencné, a balatonboglári áfész ellenőrzési osztályvezetője, Petkes Jánosné, a balatonmá- riai áfész főkönyvelője. Szövetkezeti Érdemérem kitüntetést kapott Balogh Zoltán, a balatonboglári áfész igazgatóságának tagja, Bácsi József, a lengyeltóti áfész boltvezetője, Bárány Anna, a balatonboglári áfész felügyelő bizottságának elnöke, Bertalan Béla, a nagybajomi áfész kereskedelmi osztályvezetője, Doszpot Lajos, az igal-göllei áfész boltvezetője, Győr József, a kaposvári áfész intéző bizottságának elnöke, Kesztyűs Sádnorné, a marcali áfész közgazdasági osztály- vezetője, Krafft József, a kadarkúti áfész felügyelő bizottságának elnöke, Major József, a siófoki áfész üzemvezetője, Matyikó Gyuláné, a siófoki áfész számviteli csoportvezetője, Nokk Béla, a nagyatádi áfész üzletvezetője, Somodi Sándorné, a siófoki áfész nyugalmazott boltvezetője, Szabó József, a nagyatádi áfész üzletvezetője, Török Gyula, a kaposvári áfész intéző bizottságának elnöke, és Vörös Lászlóné, a balatonmá- riai áfész pénzügyi előadója. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára sikerként értékelte, hogy a családvédelmi szolgálatok zökkenők nélkül megkezdték működésüket, valamint a magzatvédelmi törvényt. Sajnálja ugyanakkor, hogy az érdekegyeztetésben tapasztalható nehézségek miatt a természetgyógyászati rendelet még mindig nem készült el. Röviden így összegezte a minisztériumban eltöltött két esztendő munkáját a tárca politikai államtitkára. A leköszönő politikai államtitkár az elmúlt időszak fontos lépéseként értékelte a humánpolitikai kabinet létrehozását és működését. Mint mondta: ilyen intézményre a jövőben szintén nagy szükség lenne, hiszen nélkülözhetetlen, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben a gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalakor a humán szféra se kerüljön háttérbe. AsatasoK a ss 1 s • s Á s i • Somogybán A régész nemcsak a regi pénzt assa ki A múzeológia „klasszikus” területére, a régészetre rendszerint a szenzációs leletek irányítják a figyelmet. Mint amilyen Somogybán volt tavaly a csökölyi éremlelet bejelentése. A dolog fonákja viszont az, hogy a sokszor felbecsülhetetlen érték mentéséhez nagyonis felbecsülhető mennyiségű pénz kell. Amire jut és amire kell Dr. Király István Szabolcs megyei múzeumigazgató elmondta, hogy az alkalmi leletbejelentések finanszírozására évente százezer forintot tervezhetnek a költségvetésben. Hogy elég vagy kevés, azt a véletlenül előkerült értékek „hordereje” dönti el. Természetesen a régész örül a legjçbban a szenzációs leletnek. Ám az is természetes, hogy a régész akkor a legnyugodtabb — mint ezt dr. Költő László régészeti osztályvezető is megerősítette —, ha a feltevései szerinti kultúrákat őrző föld rétegei érintetlenek maradnak. Legalábbis addig, amíg a tervszerű, szisztematikus feltárásra nem jut elegendő pénz, felszerelés,asszisztencia, segédmunkaerő. Az utóbbiak bére napi tíz-tizenkét óráért ezer, ezerkettőszáz forint. Ez az érintetlenség egyebek között a záloga annak is, hogy ne kezdjenek kutatásba illetéktelen gyűjtők, akik mostanában már műszerrel felszerelkezve jelennek meg a terepen. Ez rendszerint akkor derül ki, mint legutóbb Somogyjád és Magyaratád környékén is, ha sikerült megugrasztani vagy elkapni őket. Két szenzáció között tehát szorgalmas aprómunka tölti ki a régészek mindennapjait, az ásatást követi a restaurálása leltározás, majd a minden részletre kiterjedő tudományos elemzés, publikálás. Nomármost ezekre a tervezett ásatásokra mennyi pénzt irányoz elő a múzeumi költségvetés? Sajnos semennyit — válaszolja a két vezető. Vagyis a vaskorra sincs egyetlen vasuk sem. Mégsem csüggedtek, hanem számot vetnek a realitással. Ez pedig azt jelenti, ha az intézmény bukszájából csak a működtetésre, a szintentartásra futja, akkor más források után kell nézni; mai pénzek után, hogy a régi pénzek felszínre jussanak. Balaton-környéki „bázisok” A tervezett ásatások forrása tehát a települési ön- kormányzatok, intézmények, gazdasági szervezetek rendszeres támogatása, másrészt a folytonosan figyelt s igénybevett pályázatok, alapítványok lehetősége. Éltek ezzel most is, így ez a nyár sem jelent tétlenséget a somogyi ásatási terepeken. Döntően két „bázison” folyik a munka. Az egyik terep ahova dr. Bárdos Edith régész már évek óta hűségesen visszatér — Zamárdi környéke. A feltárt sírokból főleg az avarkor hétköznapjait és ünnepeit idéző leletek kerülnek elő. A remek anyag egy részét külön kiállításon is szemlélheti a látogató. Mindazonáltal még sokat ígér a föld, s ahogy a szakemberek remélik, talán eldől az is, hogy kagáni központ volt e vidéken, vagy utazási-kereskedelmi csomópont, amolyan „karavánsze- ráj”. Esetleg mindkettő? Tény, hogy a zamárdi önkormányzatnak köszönhetően folyik a feltárás, a támogató szándékban nem mellékes az sem, hogy a munkák befejeztével újabb telkek alakíthatók ki, melyekre nagy az igény. A másik döntő terep a Kis-Balaton térsége,évek óta immár. A zalai és somogyi régészek mellett más országos intézmények kutatói is megjelennek itt, hiszen az új- kőkortól szinte folyamatos a kultúrák egymásra települése. Ezen a nyáron a Honty Szilvia vezette team a bronzkori kultúrák nyomába indult a jellegzetes, s a szinte egyedülálló Sávoly környéki „Babócsa-halmok” feltárására. E munkák hagyományosan nagylelkű szponzora a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A múzeológu- sok által tisztelettel emlegetett NYUVIZIG a hamarosan megjelenő tanulmánykötetet is támogatja. Csontok a padlásra A leletek nemcsak örömöt okoznak, de gondot is. Mint dr. Király István Szabolcs elmondta, felmértek a hajdani megyeházán, a mostani múzeumi központban minden talpalatnyi helyet. Mert a szerény feltételek közepette is gazdagodik az állomány. Az elképzelésük az, hogy a padlástérben alakítanak ki raktári övezetet, ide kerülnek majd a csontok. Remélik, ez az elgondolás a tűzvédelmi előírásokban sem jelent majd csontot. Más csontok természetesen akadnak bőven a múzeo- lógiában, s nemcsak anyagi természetűek. Alighanem hitelt adhatunk a szakemberek megfogalmazta igénynek: a leletmentéstől a gyűjtőkörök betartásáig, minden szakterület számára fontos lenne a mai helyzethez és tulajdonviszonyokhoz igazodó új múzeumi törvény megalkotása. Tröszt Tibor 4 < 4 í
