Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-05 / 156. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. július 5., kedd Dr. Klujber László két dolgot nem hisz Színtelen a kaposvári kulturális nyár Hol lakik a kaposvári kultúra mostanában? Fotó: Csobod Péter Független bírók, összeférhetetlen tisztségek A korrupció romló esélye — Magam is elégedetlen vagyok a kaposvári nyár ren­dezvényivel, nincsenek ösz- szehangolva a programok — mondta dr. Klujber László a Somogyi Hírlap kérdésére felelve, hogy miként ítéli meg a somogyi megyeszékhely nyári kulturális kínálatát. A vá­rosi művelődési iroda veze­tője magyarázta is vélemé­nyét: — A Móricz Zsigmond Művelődési Ház programjai vonzóak, hetente rendeznek zenei estet a szentjakabi mű­emlékegyüttesnél, ahol al­kalmakként 2-300 ember is megfordul. A múlt hét végén a kaposvári Tinctoris régi zenei együttes mutatkozott be, mű­sorukat nagy érdeklődés kí­sérte. Előtte héten Ihos Jó­zsef, a Kaposvárról elszár­mazott parodista szórakoz­tatta a közönséget. A nyár programjai között van az ifjú­sági fúvószenekar sétáló ut­cai szereplése. A város művelődési kínála­tából és az igényről, így véle­kedett Klujber László: — Alem hiszem, hogy egész évben képesek lennénk olyan kultu­rális programokat szervezni, amelyekre bizonyosan van igény. A farsangi napokat a tavaszi fesztivál követi. Több hónapos kulturális kínálatot jelentenek ezek az esemé­nyek. A nyári rendezvények színhelye Szentjakab és számos kiállítás gazdagítja a város kulturális programját. A jövő évben a Deseda terüle­tén szeretnénk kialakítani újabb központot, ahol műso­ros esteket tartunk. Nem hi­szem, hogy tavasztól őszig, szinte egész évben igény lenne olyan kulturális rendez­vényekre, amelyeknek a láto­gatottsága is biztosítható. Jö­vőre kísérletet teszünk arra, hogy a programszervezés ki­egyensúlyozottabbá váljon, a nyarat is gazdagítsuk. (Horányi) A koalíciós tárgyalások közjogi ügyekkel foglalkozó szakbizottságának helyettes vezetője volt a szocialista dr. Vastagh Pál, a most felálló kormány leendő igazságügyi minisztere és a szabadde­mokrata dr. Eörsi Mátyás, akit a Parlament külügyi bizottsá­gának élére jelöltek. Módosít- ják-e az Alkotmánybíróság szerepét és hatáskörét? — kérdeztük a két politikustól. — Mindkét fél egyetértett abban, hogy a jogállam megte­remtésében és fennmaradá­sában kiemelkedően fontos szerepe van az Alkotmánybí­róságnak — válaszolta dp Vas­tagh Pál. — Egyetértettünk azonban abban is, hogy szük­séges az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása. Az intézmény hatáskörét szűkíte­nénk, mert szeretnék elérni, hogy csak bizonyos központi jogszabályok feletti kontroll le­gyen a feladatuk és ne apróz­zák el idejüket a nem feltétle­nül rájuk tartozó, jelentéktelen kérdések elbírálásával. — A jogalkotási rendsze­ren is változtatni kívánnak? — Feltétlenül! Új jogalkotási törvényre van szükség. Javas­latunk egyik sarkalatos pontja, hogy a törvények előkészítését szakmailag megalapozottabbá kell tenni. Elsősorban oly mó­don, hogy a kodifikáció rendjét szervezetileg is garantáljuk. Az Igazságügyi Minisztérium kodi- fikációs felelősségét egyértel­művé kell tenni, ugyanakkor el kell érnünk, hogy ne váljon minden törekvés jogszabállyá, a törvénykezési munka ne inf­lálódjék. A törvényelőkészítés során legyen helye az elem­zésnek és költségelemzésnek egyaránt. így kiszámítható lesz, mibe kerül majd egy-egy törvény megvalósítása. — Az állampolgári jogok­nak lesz-e végre képviselő­jük? — Álláspontunk szerint az ál­lampolgári jogok biztosát, an­nak helyettesét, valamint az adatbiztost és a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosát minél hamarabb ki kell ne­vezni. Ezért készek vagyunk arra, hogy az Országgyűlés igen közeli ülésén megválasz- szuk őket. Az ide vonatkozó törvény módosításával szeret­nénk szerepüket megerősíteni. — Eddig szerzett informá­cióink szerint a bíróságok működésén is változtatni kí­vánnak... — A korábbi évtizedekben a bírói függetlenség fejlődött ugyan, de nem ritkán tapasztal­tunk anomáliákat, amikor a végrehajtó hatalom az igaz­ságügyminiszteren keresztül igyekezett a bíróságokra nyo­mást gyakorolni — folytatta a válaszadást dr. Eörsi Mátyás. — Megállapodtunk abban, hogy az ilyen jelenségeket in­tézményesen megakadályoz­zuk. Fel kívánjuk állítani az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanácsot, amelynek feladata lesz a bíróságok anyagi ellá­tása és a személyzeti ügyek eldöntése. Ezzel ezeket a jo­gokat kivesszük az igazság­ügyminiszter kezéből. Be kí­vánjuk vezetni az automatikus szignalizációt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ne a bíróság elnöke döntse el, hogy melyik ügyet melyik bíró tárgyalja. Az ügyek beérkezése sorrendjé­ben kapják a bírók az ügyeket, ezzel elérjük, hogy még a bíró­ság elnöke se legyen abban a helyzetben, hogy a bíró kijelö­lésével befolyásolni tudja az ügyek kimenetelét. — Az 1990-es alkotmány már tartalmazta a miniszteri felelősség intézményét, de az ezzel kapcsolatos törvé­nyi szabályozás elmaradt. Kívánnak-e valamit tenni e téren? — Ezt a kérdést is nagyon hamar kell törvényi szinten rendeznünk. Javaslatunk sze­rint a miniszter ne csak a mi­niszterelnöknek, hanem a Par­lamentnek is felelősséggel tar­tozzon. Ennek persze a részle­tes kodifikációját ezután kell majd kidolgozni. — Dr. Hack Péter és má­sok is szót emeltek az Or­szággyűlésben a korrupciós jelenségek ellen. Ez a kérdés szóba került a megbeszélé­seken? — A korrupciót a törvények tiltják, mégis mindannyian tud­juk, hogy létezik. Két olyan ja­vaslatot dolgoztunk ki, ami a korrupció lehetőségét nagy mértékben csökkentheti. Az egyik szabályozza az állami beszerzések rendjét. Törvény erejével kell részletesen sza­bályozni minden, állami pénz­ből dolgozó szervezet és in­tézmény tevékenységét, meg­akadályozandó, hogy valame­lyik alapítvány, intézmény, vagy bármilyen más szervezet a költségvetésből kapott pén­zét saját, vagy rokona kft-jé- ben költhessfe el. A másik az összeférhetetlenség sokkal szigorúbb szabályozása. Ha a korrupciót tág értelemben ve­szem, akkor az elmúlt években a korrupció egyik forrása az volt, hogy a képviselők és ál­lami hivatalnokok a különféle gazdasági társaságokban na­gyobb pozíciókhoz jutottak, ezzel a vállalatok működését befolyásolhatták — és tegyük hozzá: ez nekik is jövedelmet jelentett. Ez a magatartás sze­rintünk összeférhetetlen, ezért a törvény erejével kell meg­akadályozni. Koós Tamás Afész-dolgozók kitüntetése A népjólét leltára A szövetkezeti mozgalom július 1-jén ünnepelte az első szövetkezet megalakulásának 150. évfordulóját, a 72. szö­vetkezeti napot. Az Áfészek Országos Szö­vetsége július 1-jén Budapes­ten ünnepségen emlékezett meg az eseményről, s ott ki­tüntetéseket adtak át a szö­vetkezeti mozgalomban kie­melkedő munkát végző dolgo­zóknak. A somogyi áfészek dolgozói közül Szövetkezeti Érdemrend kitüntetést kapott Kalocsa Fe- rencné, a balatonboglári áfész ellenőrzési osztályvezetője, Petkes Jánosné, a balatonmá- riai áfész főkönyvelője. Szövetkezeti Érdemérem ki­tüntetést kapott Balogh Zol­tán, a balatonboglári áfész igazgatóságának tagja, Bácsi József, a lengyeltóti áfész boltvezetője, Bárány Anna, a balatonboglári áfész felügyelő bizottságának elnöke, Berta­lan Béla, a nagybajomi áfész kereskedelmi osztályvezetője, Doszpot Lajos, az igal-göllei áfész boltvezetője, Győr Jó­zsef, a kaposvári áfész intéző bizottságának elnöke, Kesz­tyűs Sádnorné, a marcali áfész közgazdasági osztály- vezetője, Krafft József, a ka­darkúti áfész felügyelő bizott­ságának elnöke, Major József, a siófoki áfész üzemvezetője, Matyikó Gyuláné, a siófoki áfész számviteli csoportveze­tője, Nokk Béla, a nagyatádi áfész üzletvezetője, Somodi Sándorné, a siófoki áfész nyugalmazott boltvezetője, Szabó József, a nagyatádi áfész üzletvezetője, Török Gyula, a kaposvári áfész in­téző bizottságának elnöke, és Vörös Lászlóné, a balatonmá- riai áfész pénzügyi előadója. Pusztai Erzsébet, a Népjó­léti Minisztérium politikai ál­lamtitkára sikerként értékelte, hogy a családvédelmi szolgá­latok zökkenők nélkül meg­kezdték működésüket, vala­mint a magzatvédelmi tör­vényt. Sajnálja ugyanakkor, hogy az érdekegyeztetésben tapasztalható nehézségek mi­att a természetgyógyászati rendelet még mindig nem ké­szült el. Röviden így össze­gezte a minisztériumban eltöl­tött két esztendő munkáját a tárca politikai államtitkára. A leköszönő politikai államtitkár az elmúlt időszak fontos lépé­seként értékelte a humánpoli­tikai kabinet létrehozását és működését. Mint mondta: ilyen intézményre a jövőben szintén nagy szükség lenne, hiszen nélkülözhetetlen, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben a gazdaságpolitikai intézkedé­sek meghozatalakor a humán szféra se kerüljön háttérbe. AsatasoK a ss 1 s • s Á s i • Somogybán A régész nemcsak a regi pénzt assa ki A múzeológia „klasszikus” területére, a régészetre rend­szerint a szenzációs leletek irányítják a figyelmet. Mint amilyen Somogybán volt ta­valy a csökölyi éremlelet beje­lentése. A dolog fonákja vi­szont az, hogy a sokszor fel­becsülhetetlen érték menté­séhez nagyonis felbecsülhető mennyiségű pénz kell. Amire jut és amire kell Dr. Király István Szabolcs megyei múzeumigazgató el­mondta, hogy az alkalmi le­letbejelentések finanszírozá­sára évente százezer forintot tervezhetnek a költségvetés­ben. Hogy elég vagy kevés, azt a véletlenül előkerült érté­kek „hordereje” dönti el. Természetesen a régész örül a legjçbban a szenzációs leletnek. Ám az is természe­tes, hogy a régész akkor a legnyugodtabb — mint ezt dr. Költő László régészeti osz­tályvezető is megerősítette —, ha a feltevései szerinti kul­túrákat őrző föld rétegei érin­tetlenek maradnak. Legaláb­bis addig, amíg a tervszerű, szisztematikus feltárásra nem jut elegendő pénz, felszere­lés,asszisztencia, segéd­munkaerő. Az utóbbiak bére napi tíz-tizenkét óráért ezer, ezerkettőszáz forint. Ez az érintetlenség egyebek között a záloga annak is, hogy ne kezdjenek kutatásba illetékte­len gyűjtők, akik mostanában már műszerrel felszerelkezve jelennek meg a terepen. Ez rendszerint akkor derül ki, mint legutóbb Somogyjád és Magyaratád környékén is, ha sikerült megugrasztani vagy elkapni őket. Két szenzáció között tehát szorgalmas aprómunka tölti ki a régészek mindennapjait, az ásatást követi a restaurálása leltározás, majd a minden részletre kiterjedő tudomá­nyos elemzés, publikálás. Nomármost ezekre a terve­zett ásatásokra mennyi pénzt irányoz elő a múzeumi költ­ségvetés? Sajnos semennyit — vála­szolja a két vezető. Vagyis a vaskorra sincs egyetlen va­suk sem. Mégsem csügged­tek, hanem számot vetnek a realitással. Ez pedig azt je­lenti, ha az intézmény buk­szájából csak a működte­tésre, a szintentartásra futja, akkor más források után kell nézni; mai pénzek után, hogy a régi pénzek felszínre jussa­nak. Balaton-környéki „bázisok” A tervezett ásatások for­rása tehát a települési ön- kormányzatok, intézmények, gazdasági szervezetek rend­szeres támogatása, másrészt a folytonosan figyelt s igény­bevett pályázatok, alapítvá­nyok lehetősége. Éltek ezzel most is, így ez a nyár sem je­lent tétlenséget a somogyi ásatási terepeken. Döntően két „bázison” fo­lyik a munka. Az egyik terep ahova dr. Bárdos Edith régész már évek óta hűségesen visszatér — Zamárdi környéke. A feltárt sírokból főleg az avarkor hét­köznapjait és ünnepeit idéző leletek kerülnek elő. A remek anyag egy részét külön kiállí­táson is szemlélheti a láto­gató. Mindazonáltal még so­kat ígér a föld, s ahogy a szakemberek remélik, talán eldől az is, hogy kagáni köz­pont volt e vidéken, vagy uta­zási-kereskedelmi csomó­pont, amolyan „karavánsze- ráj”. Esetleg mindkettő? Tény, hogy a zamárdi önkor­mányzatnak köszönhetően folyik a feltárás, a támogató szándékban nem mellékes az sem, hogy a munkák befejez­tével újabb telkek alakíthatók ki, melyekre nagy az igény. A másik döntő terep a Kis-Balaton térsége,évek óta immár. A zalai és somogyi régészek mellett más orszá­gos intézmények kutatói is megjelennek itt, hiszen az új- kőkortól szinte folyamatos a kultúrák egymásra telepü­lése. Ezen a nyáron a Honty Szilvia vezette team a bronz­kori kultúrák nyomába indult a jellegzetes, s a szinte egyedülálló Sávoly környéki „Babócsa-halmok” feltárá­sára. E munkák hagyomá­nyosan nagylelkű szponzora a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A múzeológu- sok által tisztelettel emlege­tett NYUVIZIG a hamarosan megjelenő tanulmánykötetet is támogatja. Csontok a padlásra A leletek nemcsak örömöt okoznak, de gondot is. Mint dr. Király István Szabolcs el­mondta, felmértek a hajdani megyeházán, a mostani mú­zeumi központban minden talpalatnyi helyet. Mert a sze­rény feltételek közepette is gazdagodik az állomány. Az elképzelésük az, hogy a pad­lástérben alakítanak ki raktári övezetet, ide kerülnek majd a csontok. Remélik, ez az elgondolás a tűzvédelmi előírásokban sem jelent majd csontot. Más csontok természete­sen akadnak bőven a múzeo- lógiában, s nemcsak anyagi természetűek. Alighanem hitelt adhatunk a szakemberek megfogal­mazta igénynek: a leletmen­téstől a gyűjtőkörök betartá­sáig, minden szakterület számára fontos lenne a mai helyzethez és tulajdonviszo­nyokhoz igazodó új múzeumi törvény megalkotá­sa. Tröszt Tibor 4 < 4 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom