Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-05 / 156. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. július 5., kedd Az új miniszter jelöltek Horn Gyula miniszterelnök-jelölt Kuncze Gábor miniszterelnökhelyettes-jelölt Kérdőjek Bajnok Zsolt kommentárja Minden szép... volt? Készülnek az ágazati, minisztériumi, intézményi leltárak az elmúlt négy évről. így szokás ez mindenütt, hiszen egy-egy választási periódus után az önvizsgálat, a helyesnek vagy éppen hibásnak bizonyult lépések, intézkedések szakszerű számbavétele tanulság és egyben útra- való az új ciklusra. Feltétele annak, hogy az országos és helyi ügyek intézését folyamatosság, az esetleges vezetőváltást, az új utak keresését hiteles háttér-informáltság segítse. Minden nagyon szép — volt? A szakmai önarcképek elkészítése voltaképp a tárcák, országos hatáskörű szervek és szervezetek belügye. Ám nap-nap után tapasztaljuk, hogy ezek a fotográfiák — fölöttébb szép beállításban és kivitelben már ott díszelegnek a nyilvánosság kirakatában. Nyilatkozatok, írások sora taglalja, hogy minisztériumaink kiemelkedő teljesítményt produkáltak. Hogy a privatizáció igazi siker-történet, az adósság-konszolidáció csupa pénzügyi telitalálat, a rádiózás színvonalban magasan felülmúlta korábbi önmagát, televíziónk pedig a közszolgálatiság igazi etalonjává vált. Retusálás futószalagon? Igen, a leköszönő elődök — tisztelet a kivételnek — többet foglalkoznak az önarckép retusálá- sával, mint a reális helyzetkép összeállításával. Lehet, hogy a távozó vezetés önszépítő akcióira az új adminisztráció hasonló, de ellenkező előjelű propaganda- kampánnyal válaszol? Bebizonyítja, hogy minden, ami kis hazánkban négy év alatt történt, hibás, rossz, szakszerűtlen és káros volt? Nagy baj volna, ha ezt tenné. Mert akkor újra kezdhetnénk a sorok közötti olvasás tudományának tanulását. Újra belekényszerülnénk a kitalálósdiba, hogy mi igaz abból, amit „fent” mondanak és mi nem. A politikát pedig újra úri huncutságnak minősítenénk. Ellenzéki össztűz a karcsúsítási tervre Horvát-szerb találkozó Zvonimir Markovié, Horvátország belgrádi képviseletének vezetője találkozott Slobodan Milosevic szerb elnökkel és megvitatta vele a Horvátország 1991-es önállósulását követően megszakadt kapcsolatok helyreállításának lehetséges módozatait. Markovié egy interjúban úgy vélte, hogy az idő megérett a Milosevic és Franjo Tudjman hor- vát elnök között tartandó találkozóra. Olyan találkozóra van szükség, amely válaszokat kínálna néhány égető kérdésre — hangsúlyozta Horvátország belgrádi képviselője. Az afgán elnök átadja a hatalmat Burhanuddin Rabbani afgán elnök beleegyezett, hogy a további vérontás elkerülése érdekében átadja a hatalmat egy semleges kormánynak. Erről tájékoztatta az afgán vezető Hamid Algabidot, az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkárát, aki egy újabb békeközvetítés keretében Iszlámábádba érkezett; több, egymással ellenségeskedő afgán frakció vezetőjével a békés tárgyalási fogyamat helyreállításáról tanácskozott. Nyugalom a hadszíntéren Tegnap a legtöbb bosz- nia-hercegovinai hadszíntéren nyugalom honolt, csak elszórtam tapasztaltak muzulmán és horvát tüzérségi támadásokat. A vasárnap még súlyos szerb-muzulmán harcok által sújtott Ozren hegyvidéken is csak helyenként voltak összecsapások. Egy szerb tiszt szerint a muzulmánok ezt a tűzszünetet egységeik utánpótlására és megerősítésére, egy újabb offenzívára fogják felhasználni. Földközi-tengeri országok klubja Az első kísérlet a Földközi-tengeri országok klubjának létrehozására — megfigyelők így jellemzik az Egyiptom második legnagyobb városában vasárnap megnyílt külügyminiszteri értekezletet. A kétnapos fórumon 10 állam vett részt: Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország, Törökország, Tunézia, Algéria, Franciaország, Marokkó és Egyiptom. A találkozón megvizsgálják a „Földközi-tengeri klub” résztvevői köre kibővítésének lehetőségét. Egyiptom úgy véli, hogy a jövőben csatlakoznia kell valamennyi Földközi-tengeri országnak, mert így a tömörülés hidat képezhetne az EBEÉ és a „Földközi-tengeri klub” tagállamai között. Václav Havel a baloldaliakról Nem tekintem tragédiának vagy a kommunizmus visszatérésének a baloldali pártok lengyelországi és magyarországi győzelmét — jelentette ki az Egyesült Államokban tartózkodó Václav Havel cseh köztársasági elnök. Philadelphiában Havel egy sajtónyilatkozatában megállapította: a szóban forgó pártok immár átalakultak, és szociáldemokrata alapállásra helyezkedtek. A cseh elnök bizonyos értelemben előnynek tartja, hogy a Cseh Köztársaságban „meglehetősen szilárd jobbközép kormány” van hatalmon. Ez hozzájárul a gazdasági reformok megvalósításához. A koalíciós tárgyalásokon megállapodás született az új kormány összetételéről és megkezdődött a kormány- program kidolgozása. Azt tehát már tudni lehet, hogy kik azok, akikre a program megvalósítása vár majd. Olvasóinknak ma és a következő napokban bemutatjuk az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány miniszterjelöltjeit. Elsőként Horn Gyula miniszterelnök-jelöltet és Kuncze Gábor belügyminiszter, koalíciós miniszter- elnökhelyettes-jelöltet. Horn Gyula miniszterelnök (MSZP) 1932. július 5-én, munkásszülők gyermekeként született Budapesten. 1948-ban érettségizett, ezt követően 1954-ben szerzett diplomát a Don-Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán. 1976-ban a közgazdaságtudományok kandidátusa lett. 1954-től 1959-ig a Pénzügyminisztérium főelőadójaként dolgozott, ezután a Külügyminisztérium szovjet osztályának attaséja lett, majd külszolgálatba került Bulgáriába és Jugoszláviába. Nagykövetségi titkárként, később tanácsosi rangban tevékenykedett. 1969-től 16 éven át a pártközpont nemzetközi osztályán munkatárs, osztályvezető-helyettes, s egy évig osztályvezető. 1985-ben kerül vissza a külügyi tárcához, ahol négy évig államtitkár. 1989. májusától Magyarország külügyminisztere. Nevéhez fűződik a magyar-dél-koreai és a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok felvétele, a vasfüggöny átvágása, a magyar- országi keletnémet menekültek kiengedése és ezzel a német újraegyesítési folyamat előrelendítése. Ő készítette elő és írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. 1954-56 között az MDP, 1956-tól 1989-ig az MSZMP tagja volt. 1985-től a Központi Bizottság tagja. A 80-as évek végén jelentős szerepet játAz Egyesült. Államok nemzeti érdekeit szolgálja égy katonailag erősebb, gazdaságilag integrált Európa — jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök az olasz II Messaggero című napilapnak — és egyidejűleg más európai újságoknak — adott interjújában. A közölt beszélgetés során az amerikai elnök hangszott az állampárton belüli reformmozgalomban. A MSZP egyik megalakítója, az 1989. októberi alakuló kongresszuson az új párt országos elnökségébe is beválasztották. 1990. májusától a MSZP elnöke. Jelentős a szerepe az új szociáldemokrata jellegű párt hazai és nemzetközi elismertetésében, abban, hogy az MSZP bekerült a nemzetközi szociáldemokrácia családjába, a Szocialista Internacio- náléba. 1990-ben, az első szabad választáson ország- gyűlési képviselő lett. A Parlament a Külügyi Bizottság elnökévé választotta, ezt a funkciót 1993-ig töltötte be. 1994. májusában az MSZP listavezetőjeként került be az új Parlamentbe. A június 4-ei kongresszus döntése alapján az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett, és közös koalíciós kormányzárásra kérte fel a Szabad Demokraták Szövetségét. Az elmúlt húsz év során három könyve, s mintegy 200 egyéb cikke, tanulmánya jelent meg. 1990-től a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) Igazgatótanácsának tagja. Az Európai Tiszteleti Szenátusnak 1991-ben lett tagja. Külpolitikai munkássága elismeréseként 1990-ben a Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki, ebben az évben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat. A Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztjének tulajdonosa. Felesége Király Anna statisztikus. Két gyermekük van. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnökhelyettes, belügyminiszter, (SZDSZ) Pápán született 1950. november 4-én. Édesapja, Kuncze Lajos belgyógyász főorvos, kórházigazgató, édesanyja, Máramarosi Magdolna háztartásbeli. Testvérei: Lajos (1949) irodagépműszerész és vállalkozó, Magdolna (1954) középiskolai tanár, a Tan- könyvkiadó szerkesztője, Nős, súlyozta, hogy az európai egység megteremtésének folyamatáról maguknak az európaiaknak kell dönteniük. Az amerikai elnök véleménye szerint Németországnak különleges szerepe és felelőssége van Európa szivében. „Németország nem menekülhet el a vezető szerepe elől, a világ harmadik gazdasági nagyhatalma. (1979) felesége Fellegi Katalin középiskolai tanár. Általános iskoláit Várpalotán végezte. A gimnáziumot is Várpalotán kezdte, a második évtől Kecskeméten folytatta, és a Piarista Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1970-1974 között a Felsőfokú Építőipari Technikum (1972-től Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola) hallgatója, ahol mélyépítési üzemmérnök diplomát szerzett. Esti tagozaton, az MKKE ipari szakán (1980- 1985) tanult, és szerzett diplomát. 1988-ban iparszervezésből és vezetésből kapott szakközgazdászi diplomát. Érettségi után 1969- 1970-ben segédmunkás volt a várpalotai bányában, illetve műtős a veszprémi kórházban. A főiskola elvégzése után a Fővárosi Vízműveknél műszaki előadó. Következő munkahelyei: a Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat építési művezetője, az Országos Villamostávvezeték Vállalat beruházási ellenőre, és a Dunamenti Regionális Vízmű építési üzemvezetője. 1983-tól az Építőipari Gépesítő Vállalat beruházási osztályvezetője és ellátási főosztályvezetője. 1985-től képviselővé választásáig az ÉPGÉP- TERV gazdasági igazgatója. Az SZDSZ-be 1992. augusztusában lépett be. 1992-től az SZDSZ OT tagja, 1993. szeptemberében az SZDSZ OT pártja listavezetőjének és miniszterelnök-jelöltjének választotta. Az 1990. évi választások második fordulójában Pest megye 12. számú választókörzetének mandátumát szerezte meg az SZDSZ támogatásával. Az 1990-1994. évi Ország- gyűlésben az adó- pénzügyi állandó bizottság és az adó albizottság tagja. Az IPU magyar-német baráti tagozatának tagja és a magyar-osztrák baráti tagozat alelnöke. 1993. február 13-ától az SZDSZ frakció vezetője. Az 1994. évi választások második fordulójában volt választási körzetében szerzett mandátumot. Egyszerűen nincs más választása. Azt kell megérteni, hogy miként fognak fejlődni az új kapcsolatok az európai országok között, s ez a feladat az európaiakra vár” — hangsúlyozta az amerikai elnök. A hét legfejlettebb ipari állam, a G-7 csoport csúcsértekezlete a hét második felében kezdődik Nápolyban. (Folytatás az 1. oldalról) Mint mondotta: Fadrusz János szobra az idők során az erdélyi magyarság jelképévé vált, és eltávolítása rendkívül megnehezítené a magyar-román kapcsolatokban felgyülemlett problémák és vitás kérdések rendezését. Csépe Béla felszólaláshoz több képviselő fűzött rövid reflexiót. Torgyán József (FKGP) — egyetértését tolmácsolva az elhangzottakkal összefüggésben — jelezte, hogy frakciója az ügyben konkrét határozati javaslatot terjesztett be a Ház elé. A szocialisták részéről Kovács László hangsúlyozta: az MSZP képviselő- csoportja osztja a szobor eltávolításával kapcsolatos aggodalmakat. Mindezt Kelemen András (MDF), az ügyvezető kabinet külügyi államtitkára azzal egészítette ki: a közelmúltban a gyulai értelmiségi találkozón a Külügyminisztérium képviselői hangot adtak aggodalmuknak, és kérték a román külügyi államtitkárt, hogy tegyen lépéseket a kolozsvári Mátyás-szobor megmentése érdekében. A minisztériumok felsorolásáról szóló 1990-es törvény módosítására vonatkozó javaslatot Kuncze Gábor (SZDSZ) ismertette a házzal. Kiemelte, hogy a módosítás célja a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszüntetése és feladatainak átcsoportosítása az ipari tárcához. Emlékeztetett arra, hogy már 1990-ben, a minisztérium létrehozásakor is többen vitatták az új szervezet létjogosultságát. Kuncze Gábor szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nem célszerű különválasztani A szélsőséges iszlám mozgalmak partnerének nevezte az izraeli radikális jobboldalt Jichak Rabin kormányfő, rendkívül éles szavakkal bírálva ellenzékét, amely Jasszer Arafat PFSZ-elnök gázai látogatása ellen annak kezdete óta heves, olykor erőszakos megmozdulásokkal tiltakozik. A jobboldal a demokratia külkereskedelmi stratégiát és az iparpolitikát. Ezután Hack Péter (SZDSZ) az alkotmányügyi, illetve Szalay Gábor (SZDSZ), a gazdasági bizottság véleményét tolmácsolva általános vitára alkalmasnak minősítette a javaslatot. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a javaslatot támogatva kifejtette, hogy a módosítás másfajta kormányzati szerkezet megalapozását és a kormány jövő heti megalakítását célozza. Általános vitára alkalmatlannak tartotta az előterjesztést Torgyán József, az FKGP elnöke, frakcióvezetője, aki élesen bírálta a módosítás beterjesztésének módját. Külön is szóvá tette, hogy a javaslat nem tér ki a hatáskörök megosztására. Az indoklás hiányát Torgyán a hatalmi gőg elképesztő megnyilvánulásának nevezte. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezetre „a dilettantizmus és a trehányság nyomta rá bélyegét”, mivel a javaslatban komoly helyesírási elírásokat tapasztalt. Kádár Béla (MDF), az NGKM minisztere hozzászólásában szavai szerint vészharangot kondított meg, mert mint mondotta: baljós jeleket lát a minisztérium megszüntetésében. A Fidesz nevében Szájer József bírálta — az általa következetesen baloldalinak nevezett — kormánykoalíció előterjesztését. Rubovszky György, a KDNP részéről a már elhangzott kifogások mellett olyan megoldást sürgetett, amely pontosan meghatározza a hatásköröket és a feladatmegosztást. kus fair play szabályainak felrúgásával vádolta válaszként a miniszterelnököt, Arafat látogatása az autonómiamegállapodás része, és nekünk érdekünkben áll az egyezséget támogató palesztinok erősítése — szögezte le Rabin. A radikális jobboldal visszaél a terrorizmus áldozatainak érzéseivel, mondotta. Clinton erős. Európát akar Vihar Izraelben
