Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-29 / 176. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. július 29., péntek A kormány nem támogatja a világkiállítást Elvetélt az Expó terve Kérdőjelek Kocsis Tamás kommentárja Mennyi az esély? Sokan kérdezik mostanában: van-e lehetőség belát­ható időn belül jó alapszerződések megkötésére Szlová­kiával és Romániával? Egyfelől ugyanis tény, hogy kap­csolataink e két szomszédunkkal ellentmondásokkal ter­hesek, másfelől viszont úgy tűnik, hogy éppen az alap- szerződésekre vonatkozó érdemi és sikeres tárgyalások lendíthetik át a viszonyt a holtponton. Akár Horn Gyula augusztus 5-i pozsonyi látogatásakor. Miben rejlik a siker esélye? A közös érdekekben. Mindkét szomszédunk fontosnak tartja, hogy az alapszerződés kimondja a jelenlegi határok sérthetetlenségét (amit mi sem vitatunk), mi pedig elengedhetetlennek tekintjük a kö- telezetségvállalást arra, hogy a magyar nemzetiségek a mai nemzetközi normákhoz méltó jogokat élvezhetnek. Magyarország valóban szeretne a kapcsolatok fejlődé­sét szolgáló, a kisebbségeknek előnyös, és az európai biztonságot erősítő alapszerződéseket Szlovákiával és Romániával. De csak tárgyalásokon dőlhet el, hogy szomszédaink is készek-e olyan szerződésekre, amelyek számunkra is elfogadhatóak. S csak az élet bizonyíthatja majd be, hogy a kölcsönösen jónak tartott és aláírt szer­ződések végül valóban azt a célt szolgálják-e, amelyek érdekében megkötötték azokat? A nemzetközi politikában szinte minden kétesélyes, de az elszalasztott esélyek egyetlen hatása legfeljebb a késő bánat lehet... A legolcsóbb „bank” volt A tb nem kegyelmez az adósoknak Helyreállt a stabilitás A jemeni kormány szerdán befejezettnek nyilvánította az országban május negyedikén, a polgárháború kitörésekor bevezetett rendkívüli állapo­tot. A kabinet úgy ítélte meg, hogy a megingott stabilitás helyreállt az országban. Fel­oldották a Szanaában és Ádenben elrendelt éjszakai ki­járási tilalmat is. A háború vége óta 3 ezer katonát en­gedtek szabadon. Választások Haitiban A Haitiban őszre tervezett választásokat a világ egyetlen országa sem fogja elismerni, sőt a haiti lakosság sem . Az amerikai vezetés szerint a vá­lasztásokat jelenleg irányító Választási Tanács tényke­dése alatt törvényes vokso­lásra nem kerülhet sor. A Ta­nács november elsejére írta ki a választások első fordulóját. Bili Clinton elnök katonai be­avatkozást helyezett kilátásba az országban az elmenekült elnök hatalmának visszaállí­tására. • • üzenet Arafatnak Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezőt vezetője szerdán üzenetet kapott Warren Christopher amerikai külügyminisztertől. Ebben Christopher hangsú­lyozza, hogy az Egyesült Ál­lamok a továbbiakban is min­dent megtesz a tartós közel- keleti béke megteremtése ér­dekében. A palesztin és az amerikai vezetésnek ez volt az első érintkezése azóta, hogy az izraeli kormány- és a jordán államfő hétfőn nyilatko­zatot írt alá. Angolában aggódnak Az angolai kormány aggo­dalmát fejezte ki az ENSZ-fő- titkár jelentése miatt, amely­ben Butrosz Gáli a lázadó UNITA-val folytatott béketár­gyalások előrehaladásáról ír. A kabinet megítélése szerint ugyanis a jelentés azt a be­nyomást kelti, mintha a kor­mány úgy döntött volna, hogy megpróbálja megsemmisíteni az UNITA-t. Az UNITA képvi­selői ezzel egy időben Nelson Mandela dél-afrikai elnök és Jonas Savimbi UNITA-vezető rendkívüli találkozóját sürget­ték. A lázadók szerint ez fel­gyorsíthatná az angolai béke- folyamatot. Csapatkivonást fontolgatnak Az ENSZ politikai ügyekben illetékes főtitkárhelyettese, Marrack Goulding szerdán megerősítette, hogy a nem­zetközi szervezetnek esetleg ki kell vonnia csapatait a volt Jugoszláviából, ha a nemzet­közi közvetítőcsoport kéré­sére katonai intézkedésekre kerül sor a boszniai béke meg­teremtése érdekében. Turul-ünnep Ungváron A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség július 31-én, vasárnap ismét megrendezi a kárpátaljai magyarság immár hagyománnyá vált Turul-ün­nepségét a Tiszaújlak mellett lévő Turul-emlékműnél, a Ti­sza partján. A rendezők több ezer résztvevőre számítanak, s mivel az emlékmű csupán pár száz méterre van a tisza- becsi határátkelőtől. (Folytatás az 1. oldatról) Az ország pénzügyi helyze­tétől és a munkák fontosságá­tól függően elképzelhető, hogy több beruházás csak 1997-re vagy ’98-ra készül el. A kormány egyébként, fűzte hozzá kérdések nyo­mán, 10 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett vetette el a világkiállítás ügyét. A tar­tózkodó miniszterek Kósáné Kovács Magda, Katona Béla és Vastagh Pál voltak. Horn Gyula a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az MSZP és az SZDSZ a koalí­ciós megállapodásban rögzí­tette: sürgősen áttekintik az expo helyzetét. A mostani döntést heteken át részletes vizsgálódás előzte meg, a kormányzat szakértők véle­ményét kérte ki, és mélyre­ható pénzügyi elemzést vég­zett. A kabinet az expo-helyzet- tel kapcsolatos többféle vari­áció közül végül két „talpon maradt” elképzelést tárgyalt meg. Az egyik értelmében az eredeti terveknek megfele­lően folytatják a világkiállítás előkészítését és megrendezik az expót. A másik változat pedig azt célozza: miként le­het elhagyni a rendezvényt oly módon, hogy a megkez­dett beruházások az ország számára hasznosíthatóak le­gyenek. A kormányfő hangsú­lyozta: a miniszterek előítéle­tek nélkül kezdtek hozzá a téma tárgyalásához, s azzal: hívei lennének annak, ha a szükséges pénz megléte ese­tén megrendeznénk a világki­állítást. Emlékeztetett arra, hogy az előző kormány és Parlament is amellett szállt Az ügyészség rémhírterjesz­tés vétségére módosította a hatóság megsértése és más bűncselekmény miatt Torgyán József ellen 1993 januárjában benyújtott vádiratot. A Buda­pesti V., Vili. és XIII. Kerületi Ügyészség döntését az Al­kotmánybíróság azon határo­zatára figyelemmel hozta, amely alkotmányellenesség miatt megszüntette „a hatóság vagy hivatalos személy meg­sértése" bűncselekményt. Mint emlékezetes, Torgyán József, a Független Kisgazda- párt országos elnöke, ország- gyűlési képviselő ellen 1992. június 15-én tett feljelentést Boross Péter belügy- és Für William Perry amerikai vé­delmi miniszter szerdán mély­séges aggodalmát fejezte ki a boszniai szerb „provokációk” ügyében, és vészjóslóan kö­zölte, hogy a NATO repülőgé­pei állandó készenlétben áll­nak légicsapások végrehajtá­sára. Perry a provokációk közé sorolta a segélyszállító repülő­gépek megtámadását, a szer- bek Gorazde környéki nehéz­fegyver-birtoklását, és polgári személyek meglövését Szara­jevóban. Elmondta, hogy az ENSZ és a NATO már tár­gyalja e fejlemények ügyét, és az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni a NATO-ra, hogy a legszigorúbban hajtsa végre a védelmi övezetekre síkra, hogy döntően vállalko­zói alapon hozzuk létre az ex­pót. Időközben azonban letér­tünk az eltervezett útról. Míg az eredeti javaslat 17 milliárd forint, vagyis a mai viszo­nyoknak megfelelően 36 mil­liárd forint állami támogatást irányzott elő e célra, kiderült, hogy a költségvetést végül is további 50-60 milliárd forinttal terhelné a megrendezés. - A költségvetés azonban nincs abban a helyzetben, hogy ezt az összeget előteremtse - hangsúlyozta a kormányfő. Elképzelhető lenne a forrá­sok előteremtésére egy olyan megoldás, hogy extra-adót vessünk ki a lakosságra, vagy pedig az, hogy az állam újabb külföldi hiteleket vegyen fel. A kormány szerint azonban egyik változat sem lenne he­lyes - folytatta a miniszterel­nök. Majd elmondta, hogy az eddigi információk alapján a világkiállítás nem váltaná be a megrendezéséhez fűzött re­ményeket sem. Nem várható, hogy számottevően fellendí­tené az idegenforgalmat, mi­ként az sem, hogy jelentősen javítana a munkanélkülisé­gen. Az ország külföldön kia­lakult képét szintén nem az határozza meg alapvetően, hogy megrendezzük-e az ex­pót. Rámutatott továbbá: a 158 részvételre felkért or­szágból 58 mutatott érdeklő­dést a budapesti rendezvény iránt, s közülük is csak 27 ál­lam hozott döntést a részvé­telről. A szakértői vizsgálatok rámutattak arra is, hogy kidol­gozatlan az expo mondaniva­lója, tartalma, üzenete. Ön­magában ez a tény is szinte lehetetlenné teszi, hogy Lajos honvédelmi miniszter. A nyomozás megállapítása sze­rint Torgyán József 1992. jú­nius 12-én a Nap Tv stúdiójá­ból közvetített riportban külön­böző kijelentéseket tett a Füg­getlen Kisgazdapárt buda­pesti, Belgrád rakparti szék­háza ellen 1992. június 11-én délután, illetve este elkövetett állítólagos támadásokról. Töb­bek között azt mondta, hogy ’’....szabályos katonai akciót bonyolítottak le a Független Kisgazdapárt ellen tegnap. (...) a katonai elhárítás, a katonai rendészet, a Nemzetbizton­sági Hivatal embereinek tá­madása volt ez lényegében.” A vádindítvány szerint Tor­vonatkozó határozatait. Perry egyúttal figyelmeztette a szer- beket arra is, hogy „következ­ményei lesznek”, ha szomba­tig, a nemzetközi közvetítő­csoport soron következő talál­kozójáig nem változtatják meg a béketerv burkolt elvetését tartalmazó döntésüket. Ugyancsak szerdán belehalt sérüléseibe az az ENSZ-ka- tona, aki a délutáni órákban sebesült meg Szarajevóban, amikor a szerb erők tüzet nyi­tottak a Gorazdéba tartó brit ENSZ-konvojra. A szerbek gépfegyverrel lőtték az egyik üzemanyagszállító tartályko­csit, az felrobbant, s lángba bo­rult a mögötte haladó teherautó is. Egy ENSZ-katona a mellén szponzori alapon szervezzük meg a világkiállítást. Az expo lemondásával egyébként, mint Horn Gyula jelezte, nem éri jelentős pénzügyi veszte­ség az országot; akkor érné, ha félbehagynánk a megkez­dett beruházásokat.- Összességében 100 mil­liárd forint állami támogatást jelentene a világkiállítás meg­rendezése, a befektetések­nek azonban az optimális számítások szerint is csak egyharmada térülne meg a bevételekből - summázta a miniszterelnök. Végül hozzá­fűzte, hogy e téma tárgyalá­sánál részt vett Demszky Gá­bor főpolgármester is, akinek véleménye megegyezett a kormány döntésével.- A kormány elvi és gyakor­lati támogatást ad a külön­böző társadalmi szervezetek­nek, egyesületeknek és ön- kormányzatoknak ahhoz, hogy 1996-ban megünnepel­jék^ honfoglalás 1100—ik év­fordulóját - tudatta ezután a miniszterelnök. Hozzáfűzte, hogy az eddig jelzett igények elérik a 10 milliárd forintot. A Fidesz üdvözli a kor­mánynak az expo megrende­zését elutasító döntését. A KDNP viszont súlyos hibának tartja az expo lemondását. Az MDF szerint e döntésnek ko­moly következményei lesz­nek, hiszen a befektetők, akik a haszon reményében kezd­tek vállalkozásba, most jogo­san követelhetik majd elma­radt nyereségüket. Kisgazda- párti vélemény szerint a kor­mány döntése alkalmas arra, hogy megingassa a stabili­tásba és az alkotmányos­ságba vetett hitet. gyán József az interjú idején már tudta, hogy előző nap pártbeli ellenfelei kísérelték meg őt eltávolítani a párt él­éről. Állítólag tisztában volt az­zal, hogy sem a Katonai Biz­tonsági Hivatal, sem a Nem­zetbiztonsági Hivatal, sem a katonai rendészeti tevékeny­séget ellátó hatóságok nem hajtottak végre támadást a Független Kisgazda-, Föl­dmunkás és Polgári Párt ellen. Az ügyész szerint Torgyán Jó­zsef kijelentései alkalmasak voltak egyrészt a hivatalok működésébe vetett közbiza­lom megingatására, másrészt pedig a köznyugalom megza­varására. sebesült meg, két órával a tá­madás után halt meg. Egy má­sik ENSZ-katona könnyű sérü­lést szenvedett. A boszniai szerb haderő elismerte a fel­elősségét és bocsánatot kért a történtekért, azt állítva, hogy feltételezték: muzulmán konvoj halad a szarajevói repülőtérről vezető úton. Ezen az útvona­lon a szerbek szerda reggeltől nem engedélyezik a forgalmat a polgári szállítmányoknak, csak az ENSZ-csapatoknak, de a jelek szerint rájuk is lőnek. Boszniai ENSZ-források el­mondták: kizárt a tévedés lehe­tősége, mert a járműveken jól látható ENSZ-jelzések vannak. A konvojt egyébként újra tá­madás érte, amikor Szarajevó­Láthatóan elfogyott a tár­sadalombiztosítási önkor­mányzatok türelme és az adósokkal szembeni elnéző kedve. Legalábbis erre lehet következtetni dr. Berki Zolna főosztályvezetőnő ki­jelentéséből: az idén a be­hajtási és végrehajtási fő­osztály mintegy 12 milliárd forintnyi tartozást „tűz- zel-vassal” be fog hajtani adósaitól. Az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkormányza­tok kintlévőségei már meghalad­ták a 180 milliárd forintot és ez az összeg mára olyan tete­messé nőtt, hogy hiánya komo­lyan veszélyezteti a két pénztár működési feltételeit. Ahogyan bocsánatos bűnné vált a gazda­ság más területein is a tartozás, úgy romlott a járulékfizetési mo­rál: a vállalatok egy része szán­dékosan nem fizetett a társada­lombiztosítónak, „bank kölcsön­nek” tekintette az adósságot és az így megtakarított jövedelmét inkább másutt kamatoztatta. Volt is ebben némi ráció, hiszen a tb tartozások kamata alacso­nyabb volt a legjobb bankköl­csön kamatánál. — Ezen a helyzeten gyökere­sen változtattunk — állítja a fő­osztályvezetőnő.' — Havonta 4 százalékos kamatot vetünk ki az adósságokra, ami éves szinten 48 százalékot tesz ki és ennek ban megpróbált biztos helyre vonulni. Közben Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerint ideje, hogy a Biztonsági Tanács in­tézkedéseket foganatosítson Horvátország ellen, mert a horvát kormány többszöri fel­szólítás ellenére sem teljesíti kötelezettségeit az UNPRO- FOR-ral szemben. Azok a hor­vát menekültek, akik szeretné­nek visszaköltözni otthonaikba, eltorlaszolják az ENSZ-erők út­ját a szerb kézen lévő horvát­országi Krajinában - írja a Re­uter. — Ha a jelenlegi helyzeten nem változtatunk, akkor a Hor­vátországban állomásozó ENSZ-erők egyszerűen képte­lenek lesznek teljesíteni a Biz­talán már van némi visszatartó ereje. Lassan két esztendeje kaptuk azt a törvényi felhatal­mazást, hogy az adósainkkal szemben végrehajtóként is fel­lépjünk. Ha az adósaink sem a felszólításra, sem a banki in­kasszóra nem törlesztenek, bí­rói ítélet nélkül is jogunk van az ingó és ingatlanvagyon végre­hajtásra. Az ország különböző területein jelenleg 300 végrehaj­tónk dolgozik. — A múlt esztendő utolsó napja óta több mint 30 milli- árddal, kereken 22 százalék­kal nőttek a kintlévőségek. Mindez ellentmondani látszik a beígért szigornak. — Tavaly a végrehajtók 13 milliárd forinttal csökkentették a tartozásokat, az idén — nehe­zebb gazdasági feltételek köze­pette — alig több mint 12 milli- árddal számolunk. Tudomásul kell vennünk, hogy ha mind a 182 milliárd forintnyi vagyonra rátennénk a kezünket, valóság­gal összeomlana a gazdaság. — Kik a legnagyobb adó­saik? — Mintegy 16 ezerre tehető azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik nagyobb összeggel tartoznak. Ezek 49 százaléka jó egy éve halogatja a fizetést.A MÁV például 19 milliárddal tar­tozik és jelenleg sem teljesíti a dolgozói után a havonta több mint félmilliárdra rúgó kötelező befizetéseit. (Somfai) tonsági Tanács által megsza­bott feladataikat - mondta But­rosz Gáli. A főtitkár szerint a világszer­vezetnek egyértelmű bizonyí­tékok állnak rendelkezésére arról, hogy a blokád fenntartá­sában a horvátországi rendőr­ségnek is szerepe van. Ä szerbek 1991 -ben elfoglal­ták Horvátország területének egyharmadát, és csaknem 250 ezer horvát nemzetiségű lakost kényszerítettek lakóhelyük el­hagyására. Az elűzött emberek most vissza szeretnének térni otthonaikba, és azt követelik az ENSZ-től, hogy mindenféle humanitárius segélyt vonjanak meg a krajinai szerbektől - em­lékeztet a Reuter. * •* * f i Vétséggé szelídült Torgyán József bűne Rémhírterjesztés a vád Állandó készültségben a NATO-gépek Meghalt a sebesült ENSZ-katona í »

Next

/
Oldalképek
Tartalom