Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-28 / 175. szám
1994. július 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Vakolják a belegi tornaterem falait Jó ütemben halad a belegi általános iskola tornatermének építése. Nemrégiben kezdték meg a műszaki munkákat és a belső vakolást, de szerelik már a világítást is. Bagó László magán- vállalkozó kivitelezésében az ütemtervnek megfelelően folynak a munkák, így minden remény megvan arra, hogy augusztus 20-án a település birtokba veheti az új létesítményt. Lábodon fűtéskorszerűsítés A lábodi önkormányzat legutóbbi ülésén arról is határozott, hogy korszerűsítik a művelődési ház fűtését. A tervek szerint gáztartályos rendszerrel oldják meg a létesítmény fűtését mindaddig, amíg a településre a vezetékes gáz meg nem érkezik. Ennek a rendszernek előnye, hogy egyenletes meleget ad, és a fűtéstechnikai berendezés gyorsan átállítható a vezetékes gázra. Kutason új helyen a körzeti rendelő Hamarosan átadják Kutason az 1. számú körzet új orvosi rendelőjét. A volt ga- mesz épületéből majdnem egymillió forintos költséggel kialakított rendelőben két külön öltöző kapott helyet és mellékhelyiségek. A régi Bencze-lakás helyett alapterületében is lényegesen nagyobb rendelőben dr. Perso- vits Gyula körzeti orvos látja el a betegeket. Az új helyen már számítógéppel végzik a betegnyilvántartási munkát. • • Uzletház épül a Széchenyi téren Lebontották Nagyatádon a Széchenyi tér 19-20. számú épületet, s a helyén üzletházat építenek. A korábban alakult építőközösségi tagoknak a városi önkormányzat három évre szóló beépítési kötelezettséggel adta el a telket, és kikötötte az elidegenítési tilalmat. A tizenhárom vevővel most kötik meg a szerződéseket. Az egészségért Görgetegen Az évenként megrendezendő tömegsportnapokat mindig nagy érdeklődés kíséri Görgetegen. Ezeknek célja az, hogy minél többen bekapcsolódjanak olyan testedzési programokba, mint a kispályás labdarúgás vagy a női kézilabda. Az utcabajnokságok a hónap elején kezdődtek; a labdarúgók öt csapattal versengenek, s a győztes egy évre elnyeri a vándorkupát. A versenyeket nagy népi ünnepély zárja. Talán csak a víz segített megtartani a falut Nehezebb az életük a lászlómajoriaknak Nagyatádi lányt is hívtak az Expóra Lászlómajor kis település. Egy utcája van, ötvennégy házzal. Csendesen telnek az itt élők mindennapjai. Száz- tizenkét lakosa van László- majornak. Segesd külterülete ez. Régen nem volt itt semmiféle rendbontás. Csak időnként hangoskodnak a fiatalok is — a diszkóban. — A kis téesz 900 kataszteri holdon 44 asszonynak és 24 férfinak adott munkát a hatvanas évek elején — mondta Árvái János lászlómajori képviselő, aki harminc éve lakik itt. — Mára minden gazdasági épület tönkrement. Nem értjük, miért van ez így, és ez kinek jó... Gazdaságilag Böhö- nyéhez, közigazgatásilag Se- gesdhez tartozunk. Ezt a kettősséget a fejlesztések oldották fel. Ha nem kaptunk volna vizet, sokan elköltöztek volna már. Lászlómajorba kövesút vezet. Van villany, s rendszeresen betér a busz. Amióta bevezették a vizet is, komfortosabb lett az élet. S jobban kötődnek hozzá az itt lakók. Két család telepedett be, de ez sem pótolta az elvándorol- takat. Többen meghaltak. Sok házban már csak egyedül él az idős, magányos ember. A kis zsáktelepülésre megrendelésre hozzák a mindennapi élelmiszereket is. — Nagyon összetartó lakosság élt itt — mondta Árvái János. — Sajnos, egyre fogy a falu. Már iskolába is csak nyolc gyerek jár, és ötöt visz óvodába a busz. Alig több mint húszán járnak el dolgozni, s emellett tizenegyen vannak a munkanélküliek. Az idén alkalmi munkában — mint megtudtuk — mákot lehetett szedni a környéken. S azt is elmondták, hogy egyre nehezebb itt a megélhetés. N. I. Nagyatádi szereplője is lesz a világkiállításnak, ha két év múlva megrendezik az Expót. Vastag Adrient ugyanis Csák Elemér, az Expó sajtófőnöke hívta meg. Háromszáz tizenéves látogatott Budapestre: azok, akik a világkiállítás megnyitójának napján, 1996. május 11 -én lesznek nagykorúak. Tájékoztatták őket a nagyszabású rendezvényről, amely 147 nap alatt 10-12 millió látogatót fogad. A fiatalok megtekintették a kiállítás épületeinek makettjeit és az építkezéseket. Az Expó-főbiztos meghívott mindenkit a két év múlva kezdődő nagy rendezvényre. A találkozóról emléklapot is kaptak — ez garantálja majd az Expo ’96 táborába való belépést Vastag Adriennek. A következő időben egy megbízott révén tartják a kapcsolatot a rendezőkkel, akik tőlük is kértek hasznosítható ötleteket. — Meglepett a meghívás, de nagyon örültem neki — mondta Adrien. — Akár vendégként, akár „háziasszonyként”, mindenképpen részt veszek a világkiállításon. Szívesen vállalok munkát is a budapesti rendezvényen. Adrien abban az évben fejezi be a középiskolát, s — mint elárulta — nem tervezi a továbbtanulást. Inkább a családi vállalkozásukban dolgozik majd. S mint mondta: — Addig is izgalommal várom a világkiállítás fejleményeit. (Németh) Két műszakban dolgozik a kis fűrészüzem 66 szállítmány rönkfa Kispusztáról Szalagfűrészen hasítják a diófarönköket Fotó: Lang Róbert Több mint kétezer köbméter diórönköt fűrészelnek fel az idén Kispusztán. A méretre vágott rönklapokat a Diófa kft szállítja Olaszországba — további feldolgozásra. A kétműszakos kis üzem tíz-tizenkét embernek ad munkát. Az elsődleges fafeldolgozást Weidl Ferenc üzemvezető és Rengel József műszaki vezető irányítja. Velük beszélgettünk az itteni munkákról. — Hat év alatt több gazdája is volt már a fűrészüzemnek — mondta Rengel József műszaki vezető. — A tízhektáros terület, a Somssich-kastéllyal együtt, most az olasz Brotto cég tulajdona. Jelenleg tizen- ketten dolgoznak a telepen. Annyi a munka, hogy időnként túlórázniuk is kell. Ezt szívesen vállalják is a dolgozók. A feldolgozott fa 90 százaléka dió, ezt többnyire helyben vásárolják. Az ide szállított rönkök először egy Cremona típusú hasítógépre kerülnek; ezen alakítják ki a fűrészáru végleges méretét is. — Nálunk szezonjellegű a munka; most dolgozzuk fel a maradék készletet — mondja az üzemvezető. — Eddig 1700 köbméter fát vásároltunk. Ennek nyolcvan százaléka hasznosítható fűrészáruként. Hat hónap alatt 1250 köbméternyit szállítottunk ki Olaszországba. Egy részét ott értékesítik, a többit továbbmunkálják: gőzölik és szárítják... Ezeket a feldolgozási műveleteket a jövő hónaptól már itt végezzük. Az első félévben — mint megtudtuk — hatvanhat kamionnyi faárut szállítottak exportra a kispusztai telepről. Az olasz érdekeltségű kft kétműszakos üzeme bérfűrészelést is végez. Terveik szerint átalakítják a volt intézői lakást, s ide költöztetnek egy családot is. (Németh) Ingyen kapták a vizet Somogy csicsóban Hat gyerek gondjával — állástalanul Bogdánék segélyekből élnek Rinyabesenyőn Szociális járadék, ápolási segély és a családi pótlék a Bogdán család jövedelemforrása Rinyabe- senyőben, ahol a falu lakosságának már több mint a 85 százaléka cigány. Egyik lányuk férjhez ment, s most velük laknak a fiatalok is. Négy gyerek megy iskolába az ősszel, és ez — mint mondták — legalább húszezer forintos kiadással jár. — Nagyatádon a költségvetési üzemben dolgoztunk a feleségemmel — mondja Bogdán Mihály —; onnan kerültünk az utcára. Itt, a környéken nincs semmi munkalehetőség. Pedig valamilyen munkát kell találnunk, mert különben nem tudunk megélni. Kiegészítő keresethez — mint megtudtuk — a gombaszedés révén jutnak. — Ha kell, külföldre is elmegyek dolgozni; van szakmám, 44 évesen nem tétlenkedhetem — fogadkozik a családfő. — Most építünk a ház köré kerítést, hogy legalább állatokat tudjunk tartani... Áz egyszerű kis kétszobás házban kilencen laknak. A fiatal házasok Barcsra mentek munka után, s ha sikerül elhelyezkedniük, akkor nem kell átalakítani a ház rozzant mellékhelyiségét sem szobának. — A konyha viszi el a pénzt — veszi át a szót Bogdánná, aki magyar származású. — Két nap alatt hat kiló kenyér fogy el, s nem elég a három-négy liter tej. Nem szégyelljük a szegénységet, de a gyerekeknek enni kell... Húsra, bizony nagyon kevés jut. Van egy értelmi.fogyatékos kislányunk is, de rá semmilyen támogatást nem kapunk. A családfő nem iszik, inkább — ha van egy kis pénze — csokit vesz belőle a gyerekeknek. Az egyik kislányt a jövő héten küldik kedvezményes táborba, csak hát — mondják — neki is kellett most vásárolni. Egy régi televíziójuk van — ez ad lehetőséget a világra tekintésre. Újságot nem járatnak. Bogdán Mihály bízik sorsa jobbra fordulásában: abban, hogy miélőbb munkához jut. Németh István A vastalanító megépítésével befejeződik az alig több mint kétszáz lelket számláló So- mogycsicsó vízprogramja. A korábban kiépített ivóvízhálózattal a falu régi gondja oldódott meg. A víz vastartalma eddig is a megengedett normán belül volt, de a vastalani- tóval jelentősen javul a víz minősége. Mindezt a háromtagú képviselő-testület egyik tagjától, Marcsingó Istvántól megtudtuk: a vizet minden olyan ház udvarába bevezették, ahol valaki lakik. Ezzel egyidőben az utcákon felszereltek hat közkifolyót is. A víz bevezetéséért, a vízaknáért és a vízórákért nem kellett fizetnie a lakosságnak. A vastalanító 2,4 millió forintba kerül, felét pályázaton nyerték el. A rendszert a Dél-zalai Vízművek üzemelteti, s a víz eddig hatvan forint felett levő köbméterenkénti ára is kevesebb lesz. A gazdaságos üzemeltetéshez ugyanis legalább tízköbméteres fogyasztás kell havonta. A lehetőséget kihasználva Somogycsicsóban legalább húszán már fürdőszobát építettek, többen hozzákezdtek lakásuk felújításához. Ezzel valami megindult azon a településen, ahol húsz éve nem építettek egyetlen házat sem. N. I. Gyakorlat az ABC-ben Mintegy hetven diák — nagyrészt szakmunkástanuló — végzi nyári gyakorlatát a nagyatádi ifjúsági ABC-ben. Az atádi önkormányzat, illetve a kereskedelmi szakközépiskola és szakmunkásképző intézet közösen tartja fenn a boltot, amelyben egész évben kereskedőtanulók dolgoznak. A fiatalok kedvessége, udvariassága rövid időn belül megkedveltette a város vásárlóközönségével az ifjúsági ABC-t. Fotó: Kovács Tibor r »
