Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-28 / 175. szám

1994. július 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Vakolják a belegi tornaterem falait Jó ütemben halad a belegi általános iskola tornatermé­nek építése. Nemrégiben kezdték meg a műszaki munkákat és a belső vako­lást, de szerelik már a világí­tást is. Bagó László magán- vállalkozó kivitelezésében az ütemtervnek megfelelően folynak a munkák, így min­den remény megvan arra, hogy augusztus 20-án a te­lepülés birtokba veheti az új létesítményt. Lábodon fűtés­korszerűsítés A lábodi önkormányzat legutóbbi ülésén arról is ha­tározott, hogy korszerűsítik a művelődési ház fűtését. A tervek szerint gáztartályos rendszerrel oldják meg a lé­tesítmény fűtését mindad­dig, amíg a településre a ve­zetékes gáz meg nem érke­zik. Ennek a rendszernek előnye, hogy egyenletes me­leget ad, és a fűtéstechnikai berendezés gyorsan átállít­ható a vezetékes gázra. Kutason új helyen a körzeti rendelő Hamarosan átadják Kuta­son az 1. számú körzet új or­vosi rendelőjét. A volt ga- mesz épületéből majdnem egymillió forintos költséggel kialakított rendelőben két kü­lön öltöző kapott helyet és mellékhelyiségek. A régi Bencze-lakás helyett alapte­rületében is lényegesen na­gyobb rendelőben dr. Perso- vits Gyula körzeti orvos látja el a betegeket. Az új helyen már számítógéppel végzik a betegnyilvántartási munkát. • • Uzletház épül a Széchenyi téren Lebontották Nagyatádon a Széchenyi tér 19-20. számú épületet, s a helyén üzlethá­zat építenek. A korábban alakult építőközösségi ta­goknak a városi önkormány­zat három évre szóló beépí­tési kötelezettséggel adta el a telket, és kikötötte az el­idegenítési tilalmat. A tizen­három vevővel most kötik meg a szerződéseket. Az egészségért Görgetegen Az évenként megrende­zendő tömegsportnapokat mindig nagy érdeklődés kí­séri Görgetegen. Ezeknek célja az, hogy minél többen bekapcsolódjanak olyan testedzési programokba, mint a kispályás labdarúgás vagy a női kézilabda. Az ut­cabajnokságok a hónap ele­jén kezdődtek; a labdarúgók öt csapattal versengenek, s a győztes egy évre elnyeri a vándorkupát. A versenyeket nagy népi ünnepély zárja. Talán csak a víz segített megtartani a falut Nehezebb az életük a lászlómajoriaknak Nagyatádi lányt is hívtak az Expóra Lászlómajor kis település. Egy utcája van, ötvennégy házzal. Csendesen telnek az itt élők mindennapjai. Száz- tizenkét lakosa van László- majornak. Segesd külterü­lete ez. Régen nem volt itt semmiféle rendbontás. Csak időnként hangoskod­nak a fiatalok is — a diszkó­ban. — A kis téesz 900 kataszteri holdon 44 asszonynak és 24 férfinak adott munkát a hatva­nas évek elején — mondta Ár­vái János lászlómajori képvi­selő, aki harminc éve lakik itt. — Mára minden gazdasági épület tönkrement. Nem ért­jük, miért van ez így, és ez ki­nek jó... Gazdaságilag Böhö- nyéhez, közigazgatásilag Se- gesdhez tartozunk. Ezt a ket­tősséget a fejlesztések oldot­ták fel. Ha nem kaptunk volna vizet, sokan elköltöztek volna már. Lászlómajorba kövesút ve­zet. Van villany, s rendszere­sen betér a busz. Amióta be­vezették a vizet is, komforto­sabb lett az élet. S jobban kö­tődnek hozzá az itt lakók. Két család telepedett be, de ez sem pótolta az elvándorol- takat. Többen meghaltak. Sok házban már csak egyedül él az idős, magányos ember. A kis zsáktelepülésre megrende­lésre hozzák a mindennapi élelmiszereket is. — Nagyon összetartó la­kosság élt itt — mondta Árvái János. — Sajnos, egyre fogy a falu. Már iskolába is csak nyolc gyerek jár, és ötöt visz óvodába a busz. Alig több mint húszán járnak el dol­gozni, s emellett tizenegyen vannak a munkanélküliek. Az idén alkalmi munkában — mint megtudtuk — mákot lehetett szedni a környéken. S azt is elmondták, hogy egyre nehezebb itt a megélhetés. N. I. Nagyatádi szereplője is lesz a világkiállításnak, ha két év múlva megrendezik az Expót. Vastag Adrient ugyanis Csák Elemér, az Expó sajtófőnöke hívta meg. Háromszáz tizen­éves látogatott Budapestre: azok, akik a világkiállítás megnyitójának napján, 1996. május 11 -én lesznek nagyko­rúak. Tájékoztatták őket a nagy­szabású rendezvényről, amely 147 nap alatt 10-12 mil­lió látogatót fogad. A fiatalok megtekintették a kiállítás épü­leteinek makettjeit és az épít­kezéseket. Az Expó-főbiztos meghívott mindenkit a két év múlva kezdődő nagy rendez­vényre. A találkozóról emlék­lapot is kaptak — ez garan­tálja majd az Expo ’96 tábo­rába való belépést Vastag Ad­riennek. A következő időben egy megbízott révén tartják a kapcsolatot a rendezőkkel, akik tőlük is kértek hasznosít­ható ötleteket. — Meglepett a meghívás, de nagyon örültem neki — mondta Adrien. — Akár ven­dégként, akár „háziasszony­ként”, mindenképpen részt veszek a világkiállításon. Szí­vesen vállalok munkát is a bu­dapesti rendezvényen. Adrien abban az évben fe­jezi be a középiskolát, s — mint elárulta — nem tervezi a továbbtanulást. Inkább a csa­ládi vállalkozásukban dolgozik majd. S mint mondta: — Addig is izgalommal vá­rom a világkiállítás fejlemé­nyeit. (Németh) Két műszakban dolgozik a kis fűrészüzem 66 szállítmány rönkfa Kispusztáról Szalagfűrészen hasítják a diófarönköket Fotó: Lang Róbert Több mint kétezer köbmé­ter diórönköt fűrészelnek fel az idén Kispusztán. A mé­retre vágott rönklapokat a Diófa kft szállítja Olaszor­szágba — további feldolgo­zásra. A kétműszakos kis üzem tíz-tizenkét embernek ad munkát. Az elsődleges fafeldolgo­zást Weidl Ferenc üzemve­zető és Rengel József mű­szaki vezető irányítja. Velük beszélgettünk az itteni mun­kákról. — Hat év alatt több gazdája is volt már a fűrészüzemnek — mondta Rengel József mű­szaki vezető. — A tízhektáros terület, a Somssich-kastéllyal együtt, most az olasz Brotto cég tulajdona. Jelenleg tizen- ketten dolgoznak a telepen. Annyi a munka, hogy időnként túlórázniuk is kell. Ezt szíve­sen vállalják is a dolgozók. A feldolgozott fa 90 száza­léka dió, ezt többnyire hely­ben vásárolják. Az ide szállí­tott rönkök először egy Cre­mona típusú hasítógépre ke­rülnek; ezen alakítják ki a fű­részáru végleges méretét is. — Nálunk szezonjellegű a munka; most dolgozzuk fel a maradék készletet — mondja az üzemvezető. — Eddig 1700 köbméter fát vásárol­tunk. Ennek nyolcvan száza­léka hasznosítható fűrészáru­ként. Hat hónap alatt 1250 köbméternyit szállítottunk ki Olaszországba. Egy részét ott értékesítik, a többit tovább­munkálják: gőzölik és szárít­ják... Ezeket a feldolgozási műveleteket a jövő hónaptól már itt végezzük. Az első félévben — mint megtudtuk — hatvanhat ka­mionnyi faárut szállítottak ex­portra a kispusztai telepről. Az olasz érdekeltségű kft kétmű­szakos üzeme bérfűrészelést is végez. Terveik szerint át­alakítják a volt intézői lakást, s ide költöztetnek egy családot is. (Németh) Ingyen kapták a vizet Somogy csicsóban Hat gyerek gondjával — állástalanul Bogdánék segélyekből élnek Rinyabesenyőn Szociális járadék, ápo­lási segély és a családi pótlék a Bogdán család jö­vedelemforrása Rinyabe- senyőben, ahol a falu la­kosságának már több mint a 85 százaléka cigány. Egyik lányuk férjhez ment, s most velük laknak a fiata­lok is. Négy gyerek megy iskolába az ősszel, és ez — mint mond­ták — legalább húszezer forin­tos kiadással jár. — Nagyatádon a költségve­tési üzemben dolgoztunk a fe­leségemmel — mondja Bog­dán Mihály —; onnan kerül­tünk az utcára. Itt, a környé­ken nincs semmi munkalehe­tőség. Pedig valamilyen mun­kát kell találnunk, mert külön­ben nem tudunk megélni. Kiegészítő keresethez — mint megtudtuk — a gomba­szedés révén jutnak. — Ha kell, külföldre is elmegyek dol­gozni; van szakmám, 44 éve­sen nem tétlenkedhetem — fogadkozik a családfő. — Most építünk a ház köré kerí­tést, hogy legalább állatokat tudjunk tartani... Áz egyszerű kis kétszobás házban kilencen laknak. A fia­tal házasok Barcsra mentek munka után, s ha sikerül elhe­lyezkedniük, akkor nem kell átalakítani a ház rozzant mel­lékhelyiségét sem szobának. — A konyha viszi el a pénzt — veszi át a szót Bogdánná, aki magyar származású. — Két nap alatt hat kiló kenyér fogy el, s nem elég a há­rom-négy liter tej. Nem szé­gyelljük a szegénységet, de a gyerekeknek enni kell... Húsra, bizony nagyon kevés jut. Van egy értelmi.fogyaté­kos kislányunk is, de rá sem­milyen támogatást nem ka­punk. A családfő nem iszik, in­kább — ha van egy kis pénze — csokit vesz belőle a gyere­keknek. Az egyik kislányt a jövő héten küldik kedvezmé­nyes táborba, csak hát — mondják — neki is kellett most vásárolni. Egy régi televíziójuk van — ez ad lehetőséget a világra te­kintésre. Újságot nem járat­nak. Bogdán Mihály bízik sorsa jobbra fordulásában: abban, hogy miélőbb munkához jut. Németh István A vastalanító megépítésével befejeződik az alig több mint kétszáz lelket számláló So- mogycsicsó vízprogramja. A korábban kiépített ivóvízháló­zattal a falu régi gondja oldó­dott meg. A víz vastartalma eddig is a megengedett nor­mán belül volt, de a vastalani- tóval jelentősen javul a víz mi­nősége. Mindezt a háromtagú képvi­selő-testület egyik tagjától, Marcsingó Istvántól megtud­tuk: a vizet minden olyan ház udvarába bevezették, ahol va­laki lakik. Ezzel egyidőben az utcákon felszereltek hat közki­folyót is. A víz bevezetéséért, a vízaknáért és a vízórákért nem kellett fizetnie a lakosságnak. A vastalanító 2,4 millió forintba kerül, felét pályázaton nyerték el. A rendszert a Dél-zalai Vízművek üzemelteti, s a víz eddig hatvan forint felett levő köbméterenkénti ára is keve­sebb lesz. A gazdaságos üze­meltetéshez ugyanis legalább tízköbméteres fogyasztás kell havonta. A lehetőséget ki­használva Somogycsicsóban legalább húszán már fürdő­szobát építettek, többen hoz­zákezdtek lakásuk felújításá­hoz. Ezzel valami megindult azon a településen, ahol húsz éve nem építettek egyetlen há­zat sem. N. I. Gyakorlat az ABC-ben Mintegy hetven diák — nagyrészt szakmunkástanuló — végzi nyári gyakorlatát a nagyatádi ifjúsági ABC-ben. Az atádi önkormányzat, illetve a kereskedelmi szakközépis­kola és szakmunkásképző in­tézet közösen tartja fenn a boltot, amelyben egész évben kereskedőtanulók dolgoznak. A fiatalok kedvessége, udva­riassága rövid időn belül megkedveltette a város vásár­lóközönségével az ifjúsági ABC-t. Fotó: Kovács Tibor r »

Next

/
Oldalképek
Tartalom